Hajdú-Bihari Napló, 1990. július (47. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-17 / 165. (166.) szám

8 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ A Napló postája 1990. JÚLIUS 17. KEDD „Sztrájkoló” lift Nyolcadik hete gyalogolnak le-fel a lépcsőn a debreceni Vin­cellér utca 2. számú ház lakói, mivel a lift többet áll, mint üze­mel. Igaz, hogy eltespedt vilá­gunkban a kevés mozgás in­farktust okozhat, ám a gyerme­két és annak mélykocsiját a ti­zedik emeletre cipelő, vagy degeszre tömött szatyrokkal s karon ülő gyermekével az eme­letre gyalogló kismamát is fe­nyegeti az infarktus réme , mivel azt túlterheléstől is lehet kapni. Mint azt a házfelügyelőtől megtudtam, a liftek hőkioldója rossz, nem bírja a szünidejüket töltő gyerekek általi igénybevé­telt, de a nagy meleget sem, s a szerelő nem tudja megcsinálni!!) Én úgy vélem, a gép van az emberért és nem fordítva. To­vábbá: a lifteket nem csak téli, hanem nyári igénybevételre is tervezték. Ha pedig a havonta beinkasszált karbantartási, javí­tási díj ellenére sem tudja a szakember megjavítani, akkor talán a hőkioldóval együtt a szerelőt is ki kellene cserélni! Cacsárdi József Mikor lesz nyugalmunk? Mióta kitavaszodott, nincs nyugtuk az itt lakóknak a motoros kamaszok „vidám hancúrozásától" — jelezték a berettyóújfalui Bessenyei lakótelepen élők. — Már kora délután elkezdődik a „körö­zés" a házak körüli utakon — néha a járdákon is —, és a szétszedett kipufogódobok telerecsegik a környéket. Ilyenkor még vannak, akik fejcsóválva, ám mosolyogva néznek a kisebb-nagyobb „bűzkecskék" után, talán eszükbe jut a fiatalságuk, amikor mindent megadtak volna egy Berváért. Az igazi nyugtalanság azonban este 8—9 óra körül kezdődik, amikor a „nép" kezdene elpihenni. A tole­ranciát, az empátiát még csak hírből sem ismerő tinédzse­rek nemhogy hazaszállin­góznának, hanem egyre töb­ben lesznek és néha éjfél körül is zeng tőlük a kör­nyék. Itt-ott csapatokba ve­rődve leparkolnak s egymást túllicitálva túráztatják a motorokat. Ettől persze nem hallják egymás hangját, így mindent, mindenkit túl akarnak kiabálni. A lakótelep bejáratánál ki van ugyan helyezve a 20 ki­lométeres sebességkorlátozó tábla, de azt a tanuló vezető­kön kívül senki sem veszi figyelembe. A rendőr azt mondja, nem tehet semmit, mert nem tudja ellenőrizni a sebességtúllépés mértékét. Az álmatlanul mérgelődő lakók a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják he­lyettesíteni a rend fizetett őreit: van, aki verekedést helyez kilátásba, a másik botot akar a küllők közé dugni, s van aki szerint a gyújtókábel kitépése sem lenne rossz... Többen úgy véljük, az lenne a legjobb, ha az arra hivatottak eljönnének ide úgy este fél tíz körül, s próbálnák megértetni ezek­kel az éretlen srácokkal, hogy vannak, akik ilyenkor pihen­ni szeretnének. Miért nem érvényes? Június 19-én meglepetés­sel vettük tudomásul a Deb­recen és Hajdúsámson között közlekedő autóbuszon, hogy bérletünk, mely 5 kilométer + összvonalas, nem érvényes a buszvégállomástól, csak a Kossuth utcai megállótól. Eddigi tudomásunk szerint az összvonalas bérlet bár­mely járatra felhasználható — a helyközi 5 kilométeres pedig Hajdúsámson illetve Debrecen határáig. Ameny­­nyiben változás történt, mi­ért nem függesztettek ki az utasok részére tájékoztatót? Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a kötelezettség csak egyoldalú. Mi utasok kötele­sek vagyunk a jegyet, a bér­letet megváltani, ugyanakkor a Volán megengedheti ma­gának, hogy a buszokat nem a kiírt időben indítja, illetve hogy járatokat hagynak ki. Ennek következtében már a végállomáson megtelnek a buszok, melyek aztán a töb­bi megállóban nem is állnak meg sokszor. Pedig minden­ki szeretne időben hazaérni. Farkas Sándorné Hajdúsámson n­t­ i iiit i­t­i mi REKLÁM? A Gambrinusz köz jócskán átalakult az utóbbi években, s ez a folyamat még mindig tart. Mindannyian azt szeretnénk, ha ez a rész elegáns üzletekkel állna a hazai és a külföldi vásárlók rendelkezésére. Talán egyszer az egész főutca sétáló jellegű lesz, s hasonlít majd a többi nagyváros vásárló központjaira. A Gambrinusz közben az új arcú boltok néhány „szálkát" még hordoznak magukban a régi, „fásult" hirdetések korából. Íme a fénykép, mely arról árulkodik, mennyire nem ügyelünk a részletekre: a volt Centrum-cipő reklám maradványai a falon díszelegnek. Vajon lesz elegendő pénz, idő, energia az el­tüntetésére? S ez csak egy a sok közül. A fő­utca cégtábláinak — s egykori tábláinak — helye jócskán mesélhetne a felületes munká­ról. A másik fotón az új divatárubolt táblája felett lyukak, kábelek hirdetik a magyar „módit". o.a. Válasz a Napló cikkére A Hajdú-bihari Napló 1990 június 20-i számának Szóvá tették rovatában megjelent Csirkeszárny — újítással című olvasói észrevételre az alábbiak­ban válaszolunk: Vállalatunknál a baromfi feldolgo­zása holland gyártmányú félautomata gépsoron történik. Gépi darabolás esetén a legnagyobb odafigyelés mel­lett is kerülhet a feldolgozó „vonalra" átlagosnál kisebb méretű csirke — ennek következménye az olvasó által tapasztalt szárnydarabolás. Hasonló ese­tek elkerülésére vállalatunk minden tőle telhetőt megtesz, végső megoldást azon­ban csak a feldolgozó vonal korszerűsí­tése jelenthet majd. Nem „elmés újítás­ról" van tehát szó, hanem a gépi darabo­lásnál óhatatlanul előforduló esetről, melyért vásárlóink szíves elnézését kér­jük — írta válaszában a Debreceni Ba­romfifeldolgozó Vállalat illetékese. Az IKV válasza Házfelügyelő nélkül cím­mel adtunk helyet a Napló június 21-i számában Barna Károlyné és bérlőtársai pa­naszának. A Tócóskert tér 6. szám alatt lakók észrevételé­re Szilágyi Jenő, az IKV igazgatója az alábbi levélben válaszolt: A Hajdú-bihari Napló szerkesztőségének címzett, de részemre is megküldött, 67 bérlő aláírásával ellátott panaszt kivizsgáltattam. Kérelmükben nem vitatható­an, többségében jogos igé­nyeiket vetik fel vállalatunk­kal, mint a lakóépület keze­lőjével szemben. Az ok: a nem megfelelő házfelügyelő illetve annak hiánya. Sajná­latos betegség és rokkantság miatt a volt házfelügyelő munkaviszonya megszűnt, majd további akadályokat állított elénk az a tény, hogy a részére felajánlott — jogi­lag megfelelő — lakások egyikét sem volt hajlandó elfogadni. Az viszont tény, hogy semminemű munkát nem végzett. Természetesen megtettük a szükséges intéz­kedéseket a kiköltöztetése érdekében, s igyekszünk a lehető legrövidebb időn be­lül alkalmas személyt beállí­tani helyette. Reméljük, a problémák többsége ezzel megoldódik. Egyidejűleg azonban megjegyzem, hogy azt a tűrhetetlen magatartást, károkozást, rongálást, amit egyes ott lakó, vagy azokhoz tartozó személyek produkál­nak, az egész közösség köte­lessége megakadályozni. Nem lehet, s nem is va­gyunk arra felkészülve, hogy a szándékos szemetelést, a vandál pusztítást éjjel-nap­pal figyeljük s folyamatosan helyreállíttassuk a károkat. Kérjük tehát a tisztelt bérlő­ket, szíveskedjenek elsősor­ban önmaguk érdekében egymással szemben is tiszte­lettel és a békés egymás mel­lett élés elvének megfelelően viselkedni. Üzenet­­­rögzítő nélkül Végvári Tibor hajdúbö­szörményi olvasónk nemré­giben egy üzenetrögzítő ké­szüléket vásárolt, nem kis összegért. Amikor a távköz­lési vállalattól a készülék fel­szerelését kérte, ugyancsak meglepődött, a posta ugyan­is nem engedélyezte azt. Er­ről a következő levélben ér­tesítették az ügyfelet: „Az Ön által vásárolt In­ternational PMX 88/A típu­sú üzenetrögzítő berendezés távbeszélő hálózatra történő kapcsolását a Postai és Táv­közlési Felügyelet E 5006/ 1990 számú határozatában letiltotta, mert annak műkö­dése során súlyos, a távbe­szélő-hálózat működőképes­ségét esetenként veszélyez­tető problémák merültek fel. A fentiek miatt az üzenet­­rögzítő felszerelést nem en­gedélyezhetem. Aláírás." Végvári Tibor a levélre a következő „üzenetet" küldi az illetékeseknek: A Távközlési Felügyelet E 5006/1990 számú határoza­tát miért nem köztik a keres­kedelemmel is? Ugyanis a mai napig is árusítják az üz­letekben az említett készülé­ket. Mely típus az, ami tilal­mi listán van? Ezekre a kér­désekre várom szíves tájé­koztatásukat. Szóvá tették Mikor lesz beköltözhető? A címben feltett kérdés ezút­tal nem lakóépületre vonatko­zik, s nem is a leendő bérlők kíváncsiskodnak. Az újságok (folyóiratok, magazinok, szak­lapok) kedvelői, rendszeres vásárlói és nem utolsósorban elárusítói érdeklődnek újabban afelől, mikor vehetik már végre birtokba a Debrecen főutcán fel­állított dekoratív kivitelezésű, s főleg a réginél jóval tágasabb pavilonokat? Az építmények ugyanis már egy hónapja ren­deltetési helyükre kerültek, s még mindig üresen árválkod­nak, miközben a szomszédos — régi — pavilonban a hatalmas újságkötegek az árusok fejére borulnak, hely hiányában. A tű ára Egyik­ debreceni olvasónk azt panaszolta, hogy a Centrum Áruházban nemrégiben 100 fo­rintot fizetett 5 dekagramm gombostűért, a Kossuth utcai kézimunkaüzletben pedig 100 darab gombostűt 21 forintért árultak. Kissé sokallja az árakat. Megkérdeztük az illetékese­ket, akik elmondták: az NDK importból származó, 100 dara­bos kiszerelésű, színes fejű gombostű ára 21 forint, a Cseh­szlovákiából érkező 10 dekás dobozban található gombostűk 20 forintért kaphatók, ezenkívül árulnak még fél kilogrammos kiszerelésű árut 200 forintért. Valamennyit beszerezhetik a Kossuth és a Csapó utcai szak­üzletekben. 1 Nincs víz Két hónapja csupán, hogy kertes házba költözött Nagy Jánosné és családja Hajdúbö­szörményben. Az Erdélyi utca 48. számú házban azóta igen sok bosszúságot okoz az, hogy es­ténként egyáltalán nincs víz. ( A probléma valószínűleg a többi ottlakót is érinti.) Olvasónk megérti, hogy bizonyos idősza­kokban szükséges a vízkorláto­zás, s joggal vezetik be a locso­­lási tilalmat, azt azonban nem tudja elfogadni, hogy miért éppen az esti „csúcsban" törté­nik mindez, amikor az emberek — különösen a gyerekek — für­deni szoktak.

Next