Hajdú-Bihari Napló, 1990. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
4 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KÉSZÜL A KORMÁNY „FÉKRENDSZERE" A foglalkoztatás közeljövője A kormányprogram szerint (amely vidéken még mindig nem kapható) az elszegényedést új munkahelyek teremtése és ezt segítő befektetésbarát pénzügyi rendszer képes lefékezni. Emellett — tartalmazza a program — szükség van közmunkára, átképzésre, elsőmunkahely-teremtést szolgáló programokra és a munkanélküli-segély biztosítására. A szakértők viszont kétkedők: ezek megvalósításához a kormánynak nincs valós alapokon nyugvó terve — mondják. Ugyanakkor mind gyorsabban nő az infláció és a munkanélküliek száma. Nem tudni, mire számíthatunk, mert nem tudni mit tervez a kormány. A tennivalók egyik területének illetékesét, Lőrincz György államtitkárt, a foglalkoztatással, illetve a munkanélküliséggel összefüggő kérdésekről faggattuk. — Készítettek-e a várható kedvezőtlen folyamatok kezelésére alkalmas tervet, programot? — A foglalkoztatási törvény tervezetét valószínűleg már novemberben a parlament elé terjesztjük. Ha elfogadják, január 1-jétől életbe lép — válaszolta a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. — Melyek a tervezet legfőbb elemei? — A törvény rögzítené a foglalkoztatási szervezetrendszert, az érdekegyeztetés kötelezettségét — amely megyei és országos szinten is megjelenne —, valamint az eszköz- és biztosítási rendszert. — Ma az országban foglalkoztatási központok működnek. Ezek munkájában is alapvető változásra lesz szükség? — Sem a klasszikus dekoncentrált szakmai szervezet, sem az önálló önkormányzat nem felel meg az új szerkezetben. A terv szerint a kettő között működő szakmai irányítás lenne központosítva, és efölött megyénként egy „három lábú" testület állna, amelyet az önkormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók alkotnának. Ez a foglalkoztatási tanács komolyan beleszólhatna az erre a célra a megyébe áramló pénzek felhasználásába. Visszatérve, a mi számításunk szerint jövőre 140—210 ezren lehetnek munka nélkül. Hogy a mélypont mikorra várható, kiszámíthatatlan. Lesz-e például világkiállítás? Ha igen, az átmenetileg legalább kétszázezer, és tartósan is százezer körüli munkaerőt köt le. Ki tudja, milyen lesz a technológiai váltás üteme, hogyan szaporodnak a vállalkozások? — Valóban, ezeket nem tudhatjuk. De számítani kell arra, hogy a kedvezőtlen folyamatok erősödnek. — Egy piacgazdaság felé haladó ország kormányának abból kell kiindulni, hogy a munkaügyeket elsősorban a munkaerőpiac rendezi. A Tatabányai Szénbányáknál például háromezer munkahely szűnt meg egyik pillanatról a másikra, mégis csak száznyolcvanan jelentkeztek az ottani munkaközvetítőnél. Tehát ez a piac létezik, folyik a szerkezetváltás, legfeljebb nem tudjuk minden részletét nyomon követni. Kötelező biztosítás . Nyilvánvaló azonban, hogy pusztán a piaci automatizmusra nem lehet hagyatkozni. — Természetesen. A kormánynak pontosan meg kell mondani, mi az ő funkciója, szerepe, és annak teljesítését számon kell kérni rajta. Nálunk egyelőre tehát arról van szó, hogy a munkaerőmozgás 80 százaléka teljesen kikerüli az állami munkaközvetítő hálózatot. A hozzánk fordulóknak azonban minél magasabb szintű ingyenes szolgáltatást kell nyújtanunk. Ez a kormány egyik feladata. A másik — amennyire be tud avatkozni — a munkaerőmobilitás, a képzés, átképzés feltételeinek biztosítása. A harmadik tennivaló a piacra épül: támogatnánk például azt a munkaadót, amely egy bizonyos létszám elbocsátását több dolgozó részmunkaidős foglalkoztatásával váltaná ki. Átvállalnánk a bérköltségét annak, aki tartósan munka nélkül lévőt vagy pályakezdőt alkalmaz. — Honnan teremtik elő a fedezetet a munkanélkülisegélyekre? — A terveink szerint ez biztosítási alapra kerül. — A biztosítók nem üdvözölték ezt az ötletet! — Mi kötelező biztosítási alapra gondolunk, amit a munkaadó és a munkavállaló meghatározott arányban fizetne. — A jelenlegi 43 százalék társadalombiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulék fölött? — Nem, ezen belül. — Tehát az eddigi bevétel bizonyos százalékát erre az alapra tennék. De hiszen a társadalombiztosítás jelenleg is nehezen viseli a reá háruló terhet! — Ezt nem a társadalombiztosításnak kellene átvállalni. Folynak a tárgyalások. Elképzelhető például, hogy a gyes és a gyed összegét nem a tb, hanem a költségvetés fedezné. Egyébként nem egyszerűen a finanszírozásról, hanem a döntési rendszer alapvető módosításáról van szó. Ha a munkaadók és a munkavállalók fizetik, akkor a felhasználásról is ők döntenek. A vállalkozót is fékezi — A tervezet szerint fontos szerepet szánnának a szakszervezeteknek, holott a mai Magyarországon nem beszélhetünk átfogó szakszervezeti képviseleti rendszerről. — Ez nyilván változni fog. Addig is indokolt, hogy a létszámleépítésekbe a törvény által építsünk be fékeket. Eszerint az elbocsátásokat érdekegyeztető tárgyalásoknak és a munkaközvetítőhöz való bejelentésnek kell megelőzni. Felmondani pedig a bejelentéstől számított egy hónap múlva lehet. — Nem fékezi egy ilyen törvény a vállalkozókedvet, illetve a vállalatok piacszerű működését? — De igen. Ám a világ legliberálisabb gazdaságaiban is vannak ilyen fékek, legfeljebb nem a jog, hanem a szakszervezet „lép rájuk". Egyébként az eddig említettek rendkívül szűk területét képezik a foglalkoztatásnak, és nem adnak választ valamennyi kérdésre. Fontos, hogy ezek a szempontok a kormányzati munka egészében érvényesüljenek, a nyugdíjkorhatártól kezdve az oktatáson át a vállalkozás élénkítéséig. Ebből a meggondolásból kiindulva szeretnénk elérni, hogy az egzisztencia-alap igénybe vételénél kapjon további kedvezményt az, aki kritikus körzetben kezd vállalkozáshoz. — Említette a nyugdíjkorhatárt. Mi indokolja, hogy a nőknél is hatvan évre emeljék? — Ezt ne tőlem kérdezze. Mi ellenezni fogjuk. Szabó Katalin Háromezerből csak száznyolcvan — Mekkora munkanélküliséggel számolnak 1991- ben? — Folyik a „számháború". Bizonytalan a keleti piac, bizonytalan a privatizáció üteme... — Elnézést, hogy közbekérdezek, de mintha a kormány sem sürgetné a privatizációt? — Ez már nem kormányügy. Itt a fő vonulatban már — a rosszalló értelmezés nélküli — spontán privatizációról kell beszélni, amelybe legfeljebb a Vagyonügynökségnek lehet beleszólása. Október 29. és 31. között Debrecenben, a Kossuth u. 1. szám alatt bemutatkozó kiállítást rendez a Technotronic Mérnökiroda Kft. és a svájci Domofix AG. A kiállítás vendégei a Schrack Telecom, a Microsystem, az Arci-Tech Kft. és a nagyváradi Ipari Szövetkezetek Szövetsége. A bemutatón egyebek mellett telefonokat, telefaxokat, telefonközpontokat, távközlés-technikai kellékeket és elektronikai alkatrészeket állítanak ki a cégek, de könnyűipari termékeket is láthatnak az érdeklődők (Fotó: Horváth Katalin) 1990. OKTÓBER 30. KEDD Dr. Nyilas Viktor 1930—1990 Fekete zászló leng a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola szép épületén. Nyilas Viktorért leng. Mi — közvetlen munkatársai — a hirtelen jött súlyos betegség miatt sejtettük a közeli búcsút. Nem mentünk be a szobájába, ott hervadtak gonddal ápolt virágai. Nem mentünk be, mert nem akartuk tudomásul venni, hogy nincs közöttünk. A halál ténye véget vetett öncsalásunknak. Most gyászolunk. Az intézet oktatói, dolgozói, hallgatói, volt tanítványok megrendüléssel emlékeznek az oktatásügy kiváló személyiségére. Különböző helyeken, tanárként, vezetőként lelkiismeretesen és hozzáértéssel végezte feladatát. Nem a fiúk mélyén lapuló kitüntetések, hanem tettei igazolják, hogy munkássága az egész társadalom javára szolgált. A közoktatás egyik kulcskérdésének tartotta, hogy milyen tanító fogja a kisiskolások kezét. Ez a meggyőződése vezette több mint egy évtizedes főigazgatói munkájában. Vezetésével a debreceni tanítóképző főiskola az ország legnagyobb ilyen jellegű intézménye lett. Körültekintően szervezte meg a jól képzett, hivatásszerető tanítók kibocsátását segítő anyagi és szellemi feltételeket. Utolsó figyelemre méltó, az egész tanítóképzést befolyásoló kezdeményezése volt a négyéves idegennyelv-oktató tanítói szak indítása, melynek tantervét betegágyán is javítgatta. Mi — közvetlen munkatársai — olyan vezetőnktől búcsúzunk, aki szakmai fejlődésünk lépcsőfokaira segített bennünket halk szavú buzdítással, okos tanácsokkal. Jóízű szavakkal vigasztalt, ha kudarcot vallottunk. Olyan vezető volt, aki úgy tudta számon kérni mulasztásainkat, hogy szemrehányása sem feledtette emberi melegségét. Tegnap is, ma is, holnap is feltesszük magunknak a kérdést: „Ő ezt hogy csinálta volna?" Számunkra mérce lett. Dr. Veress Józsefné főiskolai docens Előtérben a privatizáció Megkezdődtek a XXII. megyei közgazdasági napok A gazdaság egyik legaktuálisabb problémáját, a privatizációt járja körül az idei megyei közgazdasági napok programsorozata, amelyet október 29-én délelőtt nyitott meg Daróczi Lajos, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei elnöke a Debreceni Akadémia Bizottság székházában. Az első napon Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója tartott előadást a privatizáció céljairól és gyakorlatáról. Kifejtette: vitathatatlan, hogy a tulajdon egyben hatalom, ezért a privatizáció mögött sokan politikai hátteret sejtenek, holott egy közgazdasági probléma szigorúan közgazdasági rendezéséről van szó, amelynek természetesen lesznek politikai hatásai. A privatizáció legfőbb célja, hogy a termelő vagyon felelős tulajdonosok kezébe kerüljön, akik közvetlen érdekeltek abban, hogy a vállalatok dinamikusan fejlődő egységekké váljanak. A sorrendről szólva megemlítette, hogy célszerű és könynyebb feladat lenne először a nyereségesen gazdálkodó vállalalatokat privatizálni, ezzel szemben sürgetőbb a folyamat ott, ahol állami vagyonvesztés folyik. A kormány 3-5 éven belül szeretné elérni, hogy a termelő társadalmi vagyonban az állami tulajdon részaránya a mai 80-90 százalékról 50 százalékra essen vissza. A péntekig tartó közgazdasági napok programja keretében előadás hangzik el a kereskedelem, az idegenforgalom és a vendéglátóipar privatizációjáról, majd a pénzügyi feltételekről, a tőkepiac szerepéről és a privatizációs technikákról. Szó esik az agrárpolitika és a közgazdaság feltételrendszeréről, valamint a tulajdonreform társadalmi és gazdasági hatásairól. Az előadók a terv szerint a témák legelismertebb hazai szakértői lesznek. Ifjúsági Gazdasági Kamara alakul Debrecenben Fiatal szakemberek tapasztalatcseréjét szervezi és koordinálja az a nemzetközi szervezet — az Ifjúsági Gazdasági Kamara —, amelynek clermont-ferrandi (Franciaország) tagjai közül hárman Debrecenben tartózkodnak, részben azzal a szándékkal, hogy a szervezet helyi csoportjának megalakítását segítsék. A csoport elsősorban olyan diplomás vagy középfokú végzettségű szakemberek érdeklődésére tarthat számot, akik a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás, a városfejlesztés, a közegészségügy területein dolgoznak. A Debreceni Ifjúsági Gazdasági Kamara alakuló ülése ma, 18 órakor lesz a Kossuth Lajos Tudományegyetem francia tanszékén, a 425-ös teremben.