Hajdú-Bihari Napló, 1990. október (47. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-30 / 254. szám

1990. OKTÓBER 30. KEDD Megválasztották Debrecen polgármesterét (Folytatás az 1. oldalról) Közel húsz percig vitat­koztak arról a szenátorok, c-vel vagy cz-vel írják-e a jövőben a Piac(z) utcát. Némi derültség fogadta Cseh Sándor kisgazdapárti képviselő ajánlatát: a városi szeméttelepen heverő Lenin­­szobrot bocsássák árverésre, s a befolyt összegből készíttessék el az új utca­névtáblákat. Ugyancsak ő javasolta, hogy az önkor­mányzati testület tekintse elődjének az 1956-os for­radalmi bizottmányt. Ezt a javaslatot Orosz István MSZP-s képviselő kiegészí­tésével fogadták el, mely szerint minden demokrati­kusan választott képviselő­­testületet tekintsenek előd­jüknek. Az ülés végén a Fidesz­­frakció képviselői megfogal­mazták kívánságukat: az önkormányzat a teljes nyil­vánosság előtt végezze munkáját, a debreceni állam­polgárok juthassanak hozzá minden lehetséges informá­cióhoz, s zárt ülésre csak nagyon kivételes esetekben kerülhessen sor. A tudósító a debreceni önkormányzat első ülésén sokallta az olykor felesleges, meddő vitát, hiányolta a gyors, frappáns döntéseket. Azt tapasztalta, hogy a sza­baddemokrata képviselők létszámukhoz képest nem voltak elég aktívak és kez­deményezők, a Magyar Demokrata Fórum frakciója önmagát kisebbségnek te­kintve, visszafogottan mun­kálkodott, a fiatal demokra­ta képviselők viszont már az első alkalommal igen len­dületesen és konstruktívan dolgoztak. A debreceni önkormány­zat legközelebbi nyilvános ülését november 12-én tart­ja­ Fazekas Valéria Polgármester-választás Hajdúböszörményben Az MDF-FKgP jelöltje győzött Nem a kék-fehér hajdúbö­szörményi zászlót lobogtató városházán, hanem a na­gyobb tömeget befogadó művelődési otthon színház­­termében tartotta első ülését Hajdúböszörmény önkor­mányzata. Az esemény je­lentőségére irodalmi alkotás figyelmeztetett. Petőfi Sán­dor A Nemzetgyűléshez című verse — amelyet Török Péter mondott el — ma is megszívlelhető tanulságokat kínált azoknak, akik maguk­ra vették a népképviselet fe­lelősségét. A törvények szerint az első ülés levezetése az önkor­mányzati képviselők korel­nökének a tiszte, így Aszta­los Péter, a kisgazdapárt városi alelnöke állt a mikro­fon elé. Megállapította, hogy mind a huszonhét megvá­lasztott képviselő megjelent az ülésen. Ők az első két sort foglalták el a teremben, mögöttük pedig a választók számosan akartak a történel­mi pillanat részesei lenni. „Elődeim is megszólalnak most", mondta a szónok, s röviden ecsetelte a testület leendő feladatait. Magasra tette a mércét, mondván, az csak a teljesség lehet. Ezután Kathy Márton, a városi választási bizottság vezetője ismertette a hajdú­­böszörményi szavazás ered­ményét, a 27 megválasztott képviselő nevét és szavazati arányát, majd átadta nekik a megbízóleveleket. Az önkor­mányzati képviselők esküté­telét állva hallgatta végig a megjelent publikum. Utána felolvasták Molnár Tibor országgyűlési képviselő le­velét, aki parlamenti elfog­laltsága­­miatt nem tudott részt venni az ülésen. A képviselők ezután ja­vaslatot tettek a polgármes­ter személyére. Az MDF és a kisgazdapárt közös jelöltje Lázár Imre, az SZDSZ-é és Fideszé pedig Fekete László lett. Mindkettejük röviden kifejtette nézeteit jövendő tevékenységéről, majd titkos szavazás döntött arról, ki legyen a polgármester. En­nek eredményeképpen Lázár Imre 15 szavazattal lett négy évre a város első polgára, míg Fekete László 12 voksot kapott. Előbbi miután letette a hivatali esküt és megkö­szönte a bizalmat, a további­akban átvette az ülés leveze­tését. Ugyancsak titkos sza­vazással, de ezúttal már két­harmados többséggel válasz­tották meg a megyegyűlés három böszörményi képvi­selőjét. Cs. Varga László és Nagy Sándor már az első fordulóban megkapta a kel­lő számú szavazatot, míg Oláh Imre csak a harmadik­ban futott be vetélytársával, Molnár Ferenccel szemben. (Gőz) Harmincéves a polgármester Alakuló ülést tartott a hajdúnánási képviselő-testület Alkalomhoz illő, repre­zentatív környezetben folyt le — a művelődési központ színháztermében —, ám nem zökkenőmentesen kezdődött a polgármester-választás és a képviselő-testület alakuló ülése tegnap délután Hajdú­nánáson. A teremben helyet foglaló vendégek egyike még a napirend elfogadásakor szóvá tette, hogy az időpont alkalmatlan a város első emberének megválasztására, ugyanis a tíz körzet egyiké­nek, a választási eredmények megfellebbezése miatt, még nincs képviselője. Az ülést levezető korelnök ekkor közölte, a fennálló jogszabá­lyok igenis lehetővé teszik a polgármester-választást, majd megszavaztatta a tes­tületet arról, hogy a meghí­vott vendégek beleszólhas­­sanak-e az ülés menetébe, vagy sem. Az elutasító vok­solást követően az esemé­nyek felgyorsultak, igaz, némi szócsatára volt szükség ahhoz, hogy tisztázzák, vá­lasszanak-e most alpolgár­mestert. A megváltoztatott napi­rendnek megfelelően — ki­bővítették az alpolgármester megválasztásával — először a városi választási bizottság elnöke számolt be a válasz­tásokról és a megbízólevelek kiadásáról, majd a szavazat­­számláló bizottság felállítása után rátértek a polgármester­választásra. Elsőként Boros Miklós független jelölt, pénzügyi osztályvezető került a listá­ra, majd Papp Imre tanár, aki tagja a testületnek. Az ülésen ekkor újabb vita alakult ki arról, hogy a két jelölt a sza­vazás előtt tartson-e prog­ramismertetést, vagy sem. Érvek, ellenérvek elhangzá­sa után végül is a testület úgy döntött, nincs szükség né­hány perces felszínes bemu­tatkozásra, másrészt pedig a programokat már meg lehe­tett ismerni korábban más fórumokon. A szavazás eredménye­ként 12-6 arányban Boros Miklóst választották meg Hajdúnánás polgármesteré­nek. A főállású alpolgármeste­ri szék betöltésére három javaslat született: dr. Éles András, Úri Sándor és Papp Imre, ez utóbbi viszont nem vállalta a jelölést. Az alpol­gármesteri megbízatásra a szavazatok többségét dr. Éles András szerezte meg. A polgármesteri és alpol­gármesteri fizetések megál­lapítását követően megvá­lasztották a megyei közgyű­lési küldötteket: Bódi László, Nyakas Gábor és Úri Sándor, akik közül Bódi László lett a megyei közgyűlés helyben megválasztott tagja. A képviselő-testületi ala­kuló ülés munkarendi té­mákkal folytatódott. (barna) Intézkedések az új üzemanyag­­árak életbe léptetéséről ÜLÉST TARTOTT A KORMÁNY 1990. október 29. — A kor­mány szóvivői irodája az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány hétfői ülésén áttekintette az Érdekegyez­tető Tanács vasárnapi ülésén létrejött megállapodás vég­rehajtásának helyzetét. Meg­állapította, hogy az ország­ban a rend helyreállt, ezért — vállalt kötelezettségét telje­sítve — intézkedéseket ho­zott a 12 forinttal csökkentett üzemanyagárak életbe lépte­téséről. Ennek keretében rendeletben határozta meg az új árnak megfelelő fo­gyasztásiadó- kulcsokat és az útalap javára teljesítendő befizetési kötelezettségeket. Utasította az üzemanyag­forgalmazókat, hogy október 30-án 0 órától, illetve üzem­kezdettől az új, csökkentett árakat alkalmazzák. A kormány egyidejűleg utasította az érdekelt mi­nisztereket, hogy kezdjék meg annak a jogszabálynak az előkészítését, amely — az üzemanyagárak emelkedése miatt az év végéig terjedő időre — egyes ágazatok és közszolgáltatók részére kompenzációt biztosít; a júli­usban bevezetett kompenzá­ciós rendeletet pedig emiatt hatályon kívül helyezte. A kormány megtárgyalta és elfogadta annak a tör­vénymódosításnak a terve­zetét, amely az Érdekegyez­tető Tanácsban létrejött meg­állapodás alapján az üzem­anyagok árának és forgalma­­zásának liberalizálásához szükséges. A törvényjavasla­tot a kormány az országgyű­lés elé terjesztette." (MTI) A polgármesteri székben Előbb leltár, aztán vállalkozás Kígyós József, Hajdúszo­boszló polgármestere 1944- ben született a fürdőváros­ban. Parasztszülők gyerme­ke, aki a szénhidrogén-bá­nyászatot választotta hivatá­sul. Miskolcon végzett a műszaki egyetemen gázipa­ri mérnökként. Később Veszprémben környezetvé­delmi szakmérnöki diplomát is szerzett. Két felnőtt gyer­mek apja, elvált, pártonkívü­­li. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat haj­­dúszoboszlói üzemében kút­­munkálati részlegvezetőként dolgozott. — Könnyű szívvel váltott? — Nem. Harminc évet töl­töttem eddig az NKFV-nél, és szándékom szerint a mosta­ni búcsú nem végleges. Az elmúlt három évtized alatt megszerettem a szakmát, nem akarom elfelejteni. Ha a mandátumom lejár, visszaté­rek. — Ezek szerint csak egy ciklusban vállalja a város irányítását? — Ezt nem így monda­nám. Ennek sok összetevője van. Azt mindenki tudja, hogy rossz gazdasággal küszködik az ország, s ez alól a városok sem kivételek. Máról holnapra nem lehet Kánaánt teremteni. A türel­metlenség — a romló élet­­színvonal miatt — az embe­rekben egyre fokozódik. Ahhoz, hogy kezdeni tud­junk, anyagi forrásokat kell teremtenünk, adókat kell kivetnünk. Az önkormány­zatoknak ez lesz az egyik fő bevételi forrása. Az adó ki­vetése az állampolgárok zse­béből húzza ki a pénzt, amely automatikusan egyfajta élet­színvonal-csökkenést jelent. Hogy milyen adófajtákat vetünk ki és milyen mérték­ben, azt majd a helyhatósági törvény szabályozza. Termé­szetesen, ha az önkormány­zati testület a rábízott időben a városlakók megelégedésé­re hozza meg döntéseit és intézkedéseit, akkor a továb­biakban is élvezheti a bizal­mat, így a polgármester is. Ha ezt érzem, akkor tovább­ra is vállalom. — Az adókon túl mire számíthatnak a hajdúszo­­boszlóiak? — Anyagi, erkölcsi biz­tonságot igyekszünk terem­teni, hogy nyugodtan és békében élhessenek, dolgoz­hassanak a polgárok. Az első, s talán a legfontosabb lépés, hogy az Egyesített Polgár­­mesteri Hivatal szolgálja a lakosságot. A második: lel­tárt kell készítenünk, és meg kell keresnünk azokat a for­rásokat, amelyekből bevétel származhat. Néhány konkré­tum: az üzlethálózat bővíté­se nem nélkülözheti az egész­séges piacszellem ki­alakítását. A fenyegető mun­kanélküliséggel­ már napja­inkban számolnunk kell. Olyan munkahelyeket kell teremtenünk, amelyek jól kihasználják a város adottsá­gait. A fürdővárosjellegről sem szabad elfeledkeznünk. A város gyógyvize ismert, és mintegy egy fürdőhely is nép­szerű Hajdúszoboszló. Ugyanakkor a szolgáltatások mindezzel nincsenek össz­hangban. Például nincs für­dőkórház, olyan komplex létesítmény, amely a gyógy­víz kedvező hatásait ily módon hasznosítaná. Ehhez pillanatnyilag nem rendelke­zünk anyagiakkal, megte­remtését azonban szorgal­mazom. Szükség esetén akár külföldi működőtőke bevo­násával. De ezeket a tenni­valókat reggelig is lehetne sorolni. — Ön az FKgP pártlistáján jutott be a testületbe, de pár­­tonkívüli. Elkötelezettnek vagy függetlennek vallja magát? — Függetlennek. A vá­lasztópolgárok egy része keresett meg, és származá­somból kiindulva — pa­rasztszülők gyermeke va­gyok — kértek meg és java­solták, vállaljam a választá­sokon a megmérettetést. Továbbra sem kívánok tagja lenni egyik pártnak sem. — Eléggé heterogén a ti­zenkilenc fős képviselő-tes­tület. Megítélése szerint, mennyire sikerül majd a vá­ros érdekét szolgálni és a pártállást mellőzni? — Nehéz kérdés. Remélem és bízom benne, hogy az önkormányzati ülések nem lesznek a pártviták színterei. Az ilyen jellegű viták helye a pártszékházakban van. Ott kell a koncepciót kialakítani, és a képviselőiknek itt elkép­zeléseiket ismertetni, érvei­ket felsorakoztatni. Majd ezek ütköztetése után kon­szenzusnak kell születni. — Milyennek képzeli a legelső munkanapját? — Rendkívül szorgosnak. Néhány kérdés és részkérdés megtárgyalása után külön­­külön szeretnék megismer­kedni az Egyesített Polgár­­mesteri Hivatal dolgozóival, amelyre talán az első nap nem is lesz elég. Rákos Ildikó HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3

Next