Hajdú-Bihari Napló, 1990. október (47. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
1990. OKTÓBER 30. KEDD Megválasztották Debrecen polgármesterét (Folytatás az 1. oldalról) Közel húsz percig vitatkoztak arról a szenátorok, c-vel vagy cz-vel írják-e a jövőben a Piac(z) utcát. Némi derültség fogadta Cseh Sándor kisgazdapárti képviselő ajánlatát: a városi szeméttelepen heverő Leninszobrot bocsássák árverésre, s a befolyt összegből készíttessék el az új utcanévtáblákat. Ugyancsak ő javasolta, hogy az önkormányzati testület tekintse elődjének az 1956-os forradalmi bizottmányt. Ezt a javaslatot Orosz István MSZP-s képviselő kiegészítésével fogadták el, mely szerint minden demokratikusan választott képviselőtestületet tekintsenek elődjüknek. Az ülés végén a Fideszfrakció képviselői megfogalmazták kívánságukat: az önkormányzat a teljes nyilvánosság előtt végezze munkáját, a debreceni állampolgárok juthassanak hozzá minden lehetséges információhoz, s zárt ülésre csak nagyon kivételes esetekben kerülhessen sor. A tudósító a debreceni önkormányzat első ülésén sokallta az olykor felesleges, meddő vitát, hiányolta a gyors, frappáns döntéseket. Azt tapasztalta, hogy a szabaddemokrata képviselők létszámukhoz képest nem voltak elég aktívak és kezdeményezők, a Magyar Demokrata Fórum frakciója önmagát kisebbségnek tekintve, visszafogottan munkálkodott, a fiatal demokrata képviselők viszont már az első alkalommal igen lendületesen és konstruktívan dolgoztak. A debreceni önkormányzat legközelebbi nyilvános ülését november 12-én tartja Fazekas Valéria Polgármester-választás Hajdúböszörményben Az MDF-FKgP jelöltje győzött Nem a kék-fehér hajdúböszörményi zászlót lobogtató városházán, hanem a nagyobb tömeget befogadó művelődési otthon színháztermében tartotta első ülését Hajdúböszörmény önkormányzata. Az esemény jelentőségére irodalmi alkotás figyelmeztetett. Petőfi Sándor A Nemzetgyűléshez című verse — amelyet Török Péter mondott el — ma is megszívlelhető tanulságokat kínált azoknak, akik magukra vették a népképviselet felelősségét. A törvények szerint az első ülés levezetése az önkormányzati képviselők korelnökének a tiszte, így Asztalos Péter, a kisgazdapárt városi alelnöke állt a mikrofon elé. Megállapította, hogy mind a huszonhét megválasztott képviselő megjelent az ülésen. Ők az első két sort foglalták el a teremben, mögöttük pedig a választók számosan akartak a történelmi pillanat részesei lenni. „Elődeim is megszólalnak most", mondta a szónok, s röviden ecsetelte a testület leendő feladatait. Magasra tette a mércét, mondván, az csak a teljesség lehet. Ezután Kathy Márton, a városi választási bizottság vezetője ismertette a hajdúböszörményi szavazás eredményét, a 27 megválasztott képviselő nevét és szavazati arányát, majd átadta nekik a megbízóleveleket. Az önkormányzati képviselők eskütételét állva hallgatta végig a megjelent publikum. Utána felolvasták Molnár Tibor országgyűlési képviselő levelét, aki parlamenti elfoglaltságamiatt nem tudott részt venni az ülésen. A képviselők ezután javaslatot tettek a polgármester személyére. Az MDF és a kisgazdapárt közös jelöltje Lázár Imre, az SZDSZ-é és Fideszé pedig Fekete László lett. Mindkettejük röviden kifejtette nézeteit jövendő tevékenységéről, majd titkos szavazás döntött arról, ki legyen a polgármester. Ennek eredményeképpen Lázár Imre 15 szavazattal lett négy évre a város első polgára, míg Fekete László 12 voksot kapott. Előbbi miután letette a hivatali esküt és megköszönte a bizalmat, a továbbiakban átvette az ülés levezetését. Ugyancsak titkos szavazással, de ezúttal már kétharmados többséggel választották meg a megyegyűlés három böszörményi képviselőjét. Cs. Varga László és Nagy Sándor már az első fordulóban megkapta a kellő számú szavazatot, míg Oláh Imre csak a harmadikban futott be vetélytársával, Molnár Ferenccel szemben. (Gőz) Harmincéves a polgármester Alakuló ülést tartott a hajdúnánási képviselő-testület Alkalomhoz illő, reprezentatív környezetben folyt le — a művelődési központ színháztermében —, ám nem zökkenőmentesen kezdődött a polgármester-választás és a képviselő-testület alakuló ülése tegnap délután Hajdúnánáson. A teremben helyet foglaló vendégek egyike még a napirend elfogadásakor szóvá tette, hogy az időpont alkalmatlan a város első emberének megválasztására, ugyanis a tíz körzet egyikének, a választási eredmények megfellebbezése miatt, még nincs képviselője. Az ülést levezető korelnök ekkor közölte, a fennálló jogszabályok igenis lehetővé teszik a polgármester-választást, majd megszavaztatta a testületet arról, hogy a meghívott vendégek beleszólhassanak-e az ülés menetébe, vagy sem. Az elutasító voksolást követően az események felgyorsultak, igaz, némi szócsatára volt szükség ahhoz, hogy tisztázzák, válasszanak-e most alpolgármestert. A megváltoztatott napirendnek megfelelően — kibővítették az alpolgármester megválasztásával — először a városi választási bizottság elnöke számolt be a választásokról és a megbízólevelek kiadásáról, majd a szavazatszámláló bizottság felállítása után rátértek a polgármesterválasztásra. Elsőként Boros Miklós független jelölt, pénzügyi osztályvezető került a listára, majd Papp Imre tanár, aki tagja a testületnek. Az ülésen ekkor újabb vita alakult ki arról, hogy a két jelölt a szavazás előtt tartson-e programismertetést, vagy sem. Érvek, ellenérvek elhangzása után végül is a testület úgy döntött, nincs szükség néhány perces felszínes bemutatkozásra, másrészt pedig a programokat már meg lehetett ismerni korábban más fórumokon. A szavazás eredményeként 12-6 arányban Boros Miklóst választották meg Hajdúnánás polgármesterének. A főállású alpolgármesteri szék betöltésére három javaslat született: dr. Éles András, Úri Sándor és Papp Imre, ez utóbbi viszont nem vállalta a jelölést. Az alpolgármesteri megbízatásra a szavazatok többségét dr. Éles András szerezte meg. A polgármesteri és alpolgármesteri fizetések megállapítását követően megválasztották a megyei közgyűlési küldötteket: Bódi László, Nyakas Gábor és Úri Sándor, akik közül Bódi László lett a megyei közgyűlés helyben megválasztott tagja. A képviselő-testületi alakuló ülés munkarendi témákkal folytatódott. (barna) Intézkedések az új üzemanyagárak életbe léptetéséről ÜLÉST TARTOTT A KORMÁNY 1990. október 29. — A kormány szóvivői irodája az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány hétfői ülésén áttekintette az Érdekegyeztető Tanács vasárnapi ülésén létrejött megállapodás végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy az országban a rend helyreállt, ezért — vállalt kötelezettségét teljesítve — intézkedéseket hozott a 12 forinttal csökkentett üzemanyagárak életbe léptetéséről. Ennek keretében rendeletben határozta meg az új árnak megfelelő fogyasztásiadó- kulcsokat és az útalap javára teljesítendő befizetési kötelezettségeket. Utasította az üzemanyagforgalmazókat, hogy október 30-án 0 órától, illetve üzemkezdettől az új, csökkentett árakat alkalmazzák. A kormány egyidejűleg utasította az érdekelt minisztereket, hogy kezdjék meg annak a jogszabálynak az előkészítését, amely — az üzemanyagárak emelkedése miatt az év végéig terjedő időre — egyes ágazatok és közszolgáltatók részére kompenzációt biztosít; a júliusban bevezetett kompenzációs rendeletet pedig emiatt hatályon kívül helyezte. A kormány megtárgyalta és elfogadta annak a törvénymódosításnak a tervezetét, amely az Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás alapján az üzemanyagok árának és forgalmazásának liberalizálásához szükséges. A törvényjavaslatot a kormány az országgyűlés elé terjesztette." (MTI) A polgármesteri székben Előbb leltár, aztán vállalkozás Kígyós József, Hajdúszoboszló polgármestere 1944- ben született a fürdővárosban. Parasztszülők gyermeke, aki a szénhidrogén-bányászatot választotta hivatásul. Miskolcon végzett a műszaki egyetemen gázipari mérnökként. Később Veszprémben környezetvédelmi szakmérnöki diplomát is szerzett. Két felnőtt gyermek apja, elvált, pártonkívüli. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzemében kútmunkálati részlegvezetőként dolgozott. — Könnyű szívvel váltott? — Nem. Harminc évet töltöttem eddig az NKFV-nél, és szándékom szerint a mostani búcsú nem végleges. Az elmúlt három évtized alatt megszerettem a szakmát, nem akarom elfelejteni. Ha a mandátumom lejár, visszatérek. — Ezek szerint csak egy ciklusban vállalja a város irányítását? — Ezt nem így mondanám. Ennek sok összetevője van. Azt mindenki tudja, hogy rossz gazdasággal küszködik az ország, s ez alól a városok sem kivételek. Máról holnapra nem lehet Kánaánt teremteni. A türelmetlenség — a romló életszínvonal miatt — az emberekben egyre fokozódik. Ahhoz, hogy kezdeni tudjunk, anyagi forrásokat kell teremtenünk, adókat kell kivetnünk. Az önkormányzatoknak ez lesz az egyik fő bevételi forrása. Az adó kivetése az állampolgárok zsebéből húzza ki a pénzt, amely automatikusan egyfajta életszínvonal-csökkenést jelent. Hogy milyen adófajtákat vetünk ki és milyen mértékben, azt majd a helyhatósági törvény szabályozza. Természetesen, ha az önkormányzati testület a rábízott időben a városlakók megelégedésére hozza meg döntéseit és intézkedéseit, akkor a továbbiakban is élvezheti a bizalmat, így a polgármester is. Ha ezt érzem, akkor továbbra is vállalom. — Az adókon túl mire számíthatnak a hajdúszoboszlóiak? — Anyagi, erkölcsi biztonságot igyekszünk teremteni, hogy nyugodtan és békében élhessenek, dolgozhassanak a polgárok. Az első, s talán a legfontosabb lépés, hogy az Egyesített Polgármesteri Hivatal szolgálja a lakosságot. A második: leltárt kell készítenünk, és meg kell keresnünk azokat a forrásokat, amelyekből bevétel származhat. Néhány konkrétum: az üzlethálózat bővítése nem nélkülözheti az egészséges piacszellem kialakítását. A fenyegető munkanélküliséggel már napjainkban számolnunk kell. Olyan munkahelyeket kell teremtenünk, amelyek jól kihasználják a város adottságait. A fürdővárosjellegről sem szabad elfeledkeznünk. A város gyógyvize ismert, és mintegy egy fürdőhely is népszerű Hajdúszoboszló. Ugyanakkor a szolgáltatások mindezzel nincsenek összhangban. Például nincs fürdőkórház, olyan komplex létesítmény, amely a gyógyvíz kedvező hatásait ily módon hasznosítaná. Ehhez pillanatnyilag nem rendelkezünk anyagiakkal, megteremtését azonban szorgalmazom. Szükség esetén akár külföldi működőtőke bevonásával. De ezeket a tennivalókat reggelig is lehetne sorolni. — Ön az FKgP pártlistáján jutott be a testületbe, de pártonkívüli. Elkötelezettnek vagy függetlennek vallja magát? — Függetlennek. A választópolgárok egy része keresett meg, és származásomból kiindulva — parasztszülők gyermeke vagyok — kértek meg és javasolták, vállaljam a választásokon a megmérettetést. Továbbra sem kívánok tagja lenni egyik pártnak sem. — Eléggé heterogén a tizenkilenc fős képviselő-testület. Megítélése szerint, mennyire sikerül majd a város érdekét szolgálni és a pártállást mellőzni? — Nehéz kérdés. Remélem és bízom benne, hogy az önkormányzati ülések nem lesznek a pártviták színterei. Az ilyen jellegű viták helye a pártszékházakban van. Ott kell a koncepciót kialakítani, és a képviselőiknek itt elképzeléseiket ismertetni, érveiket felsorakoztatni. Majd ezek ütköztetése után konszenzusnak kell születni. — Milyennek képzeli a legelső munkanapját? — Rendkívül szorgosnak. Néhány kérdés és részkérdés megtárgyalása után különkülön szeretnék megismerkedni az Egyesített Polgármesteri Hivatal dolgozóival, amelyre talán az első nap nem is lesz elég. Rákos Ildikó HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3