Hajdú-Bihari Napló, 1990. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-08 / 262. szám

6 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Állatvédelem - embervédelem? A közelmúltban avatták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdok­torává Udvardy Miklós professzort, a Sacramentói Állami Egyetem (USA) taná­rát. A sokoldalú tudós jelentős részt vállalt a világ természetvédelmi stratégiájának kidolgozásában. Rendszeres munkatársa az Amerikai Magyar Hírlapnak, amelynek szinte minden számában jelennek meg cik­kei, ismeretterjesztő írásai. Közülük választottuk ki az alábbi jellemző dolgozatot, amelyet rövidítve adunk közre. Manapság sok szó esik az amerikai sajtóban erről a témakörről, egyes kinövései politikai jelenséggé is fajultak. Miről is van itt szó? A háziállatokkal szemben tanúsított emberséges bánásmódról először a szabadelvű demokrácia újkori szülő­helyén, Angliában hoztak törvényt, 1822- ben. Az 5 font bírság akkor igen nagy pénz volt, amit lovak, öszvérek, szamarak, marhák kínzásáért kiróttak. Két évvel ké­sőbb ugyanott alakult meg az első állatvédő egyesület, szorgalmazva a törvény betartását. Az angolok 1900-ban minden ketrecben (állatkertben vagy cirkuszban) tartott vadállatra vonatkozó védelmi, emberséges bánásmódot biztosító törvényt is hoztak. Akkorra már minden kultúrállamban működtek állatvédő egyesületek, így például az Egyesült Ál­lamokban 1868, Svédországban 1869 óta, félő tisztelettel néz. Innen van, hogy a nagyközönség nem érti meg, miért van e tudományok művelőinek kísérleti állatokra, állatkísérletekre szüksége. Pedig állatokon való kísérletezés nélkül nem volna himlőoltás, kis gyermekeink seregestől válnának a difteritisz, kanyaró, vörheny (skarlát), meg egyéb halálos betegségek áldozatává. Egy New York-i pihentestű „emberbarát" (vagyis a túlzott állatvédelem ellen intő orvoskutató) kiszámította, hogy átlagéletkorunk 27-28 évvel hosszabb, hála az orvostudomány állatkísérleteken alapu­ló haladásának. A mai idők legfontosabb tömegbetegségeinek egyike, a rák kutatása, ellenszereinek kikísérletezése állatkísérletek nélkül elképzelhetetlen. Ketrecben Az állatkerti állatok védelmének az a lényege, hogy az állatot olyan környezet­ben tartsuk, ami fő vonásaiban megegyezik vadonbeli otthonával. Ezt a nagyobb állatok esetében kifutók jelentik. Kisebbeknél a fő dolog a látogató közönség távol tartása; ne érezze az állat, hogy a túl közel bámész­kodó emberek veszélyeztetik. Amelyik állat falkában, társasan él, annak meg kell adni a társaságot. A nagyvárosok állatkertjeivel a civilizált világban már nincs gondjuk az állatvédőknek. De el is vethetik a sulykot, mint amit Svédországban tapasztaltam. 1949 telén látogattam meg a Stockholm melletti nagy állatkertet. Feltűnt, hogy a sasoknak, keselyűknek épített nagy véb­ére üres volt. — A közönség panaszkodott, hogy kegyetlenség a „levegő királyait" rácsok, dróthálók mögött tartani — magyarázta nekem az igazgató. — Hát eleresztettük őket, hadd élvezzék szabadságukat — mosolygott kényszeredetten. Mindketten tudtuk, hogy milyen badarság ez. A sasok, keselyűk, ha „dögre ették magukat", a szó szoros értelmében, naphosszat üldögélnek a kilátó- vagy pihenőhelyükön, amíg csak ki nem ürül a hegyük. Akkor keringenek fel a magasba, nem azért, hogy a kék égboltozat alatti szabadságot élvezzék, mint a romantikus újságíró vagy tudatlan állatbarát által informált közönség hiszi, hanem mert a keringő madarat a felfelé tornyosuló légáramlatok energiája tartja a levegőben, nem kerül neki izommunkába. A kaliforniai állatkertek ragadozómadarai kiváló egészségben vannak, sok még költ is (mint például a kondorkeselyű) a röpketrecükben, vallére­jükben. Ott a helyük, hogy megmutassák a természetszerető városi embernek a szabadban ritkán megfigyelhető természeti kincseinket, megtanítsák a va­dászt, hogy mire nem szabad lőnie! Kísérleti nyulak Az állatvédők nemcsak a házi- és fogságban tartott vadállatok emberséges kezelésére ügyeltek, igen helyesen, figyelmük az orvostudományt szolgáló, kísérleti állatok felé is fordult. Az ezek emberségees kezelését figyelő mozgal­maknak is több mint százéves múltja van. Mivel azonban az orvostudomány és az azt kisegítő kísérleti fizika, kémia meg farmakológia a kuruzslók, sámánok „gyó­gyító" táltosok félelmetes, rejtelmes — az ördöggel cimboráló — tudománya helyébe lépett fokozatosan, a laikus ,ezekre ma is Luxusgyász A demokratikus társadalom egyik alaptétele az ember tisztelete, szeretete és mindezek fölött megsegítése. Ezért ma kevés olyan ember van, aki vallásos vagy egyéb meggyőződés miatt nem engedné operáltatni magát, ha vakbélgyulladása vagy súlyosabb betegsége van. De hogy állatokon hajtsanak végre műtétet (példa a szívátültetés), az ellen kellő propaganda után százan, sőt ezren is tiltakoznak: „a szegény állat nem volt önkéntes kísérleti alany, nem választhatta az operációt!" Itt, Kaliforniában minden ellen szabad tiltakozni, olyan hangosan, ahogy csak tetszik. Embermillióink gazdag társadalmi rétegei kitermelték a ravasz üzletembereket, akik mindent el tudnak adni. A tehetős középosztálybeli drága pénzen temetteti el a szerencsétlenül járt kanárimadarat kis ara­nyozott koporsóba, vagy kutyatemetőbe a kimúlt mopszliját. A sintér összefogdossa a kóbor kutyákat és macskákat (különösen itt, Kaliforniában, ahol a veszettség kiirthatatlan, endemikus az ürgeféle rágcsáló állatok között, és könnyen átragad a kóbor háziállatra), mint mindenütt a világ városaiban. Ezekből a gazdátlan jószágokból vásárolják az orvostudomány kutatói a kísérleti állatokat. Minden fél jól jár: a sintértelepek megszabadulnak tőlük, nem kell előbb etetniük, azután gázzal kiirtaniuk őket, még pénzt is kapnak értük. Az egyetemek, klinikák biztos beszerzési forrása a sintértelep. De most ebbe beleszólnak a tömegmozgalmat vezetők vagy irányítók (akik nyilván hivatásos propagandisták, ebből élnek): „Ha a kedves foxija véletlenül kinnmarad este, elvész és nem mentik meg idejében, kegyetlen kísérletek szenvedő alanyává válhat!" Sacramento megyében (és talán Kalifornia más részeiben is?) nép­szavazáson erről is kell dönteni. Pedig a túlzásba menő állatvédelmet az em­bervédelem, azaz az orvostudomány fogja megszenvedni. Udvardy Miklós Felbomlik, de mikor Amerikai elemzők a Szovjetunió felbomlásáról A Bush-kormányzaton belüli és azon kívül álló amerikai Kreml-szakértők szerint elkerülhetetlen a Szovjetunió szétesése, s ez bármely pillanatban bekö­vetkezhet — írja a Reuter brit hírügynökség washing­toni elemzésében. „Nagyon valószínű, hogy két éven belül megszűnnie a Szovjet­unió mint állam — véleke­dett Kim Holmes, a konzer­vatív Heritage Foundation munkatársa. Az Öböl-válság következ­tében kevéssé vonta magára az amerikai kormány felsőbb köreinek figyelmét az, hogy a korábban a moszkvai központi kormány kezében összpontosult tényleges ha­talom most az egyes köztár­saságokra helyeződött át. A központi kormánynak egyre kevesebb ereje maradt, és egyre inkább­ kiszorul a hatalomból. A köztársaságok a hatalom egyre nagyobb darabjait ragadják maguk­­hoz, s Moszkvának már nincs ereje ahhoz, hogy ezt megakadályozza. A Szovjet­unió minden nagyobb forra­dalom nélkül is fokozatosan szétbomlik — vélekedett az amerikai külügyminisztéri­um egyik munkatársa. Amerikai szovjetszakértők nyíltan hangoztatott vélemé­nye szerint néhány éven belül több köztársaság is kiválik a Szovjetunióból. Leggyakrabban Grúziát, Örményországot, Moldovát és Ukrajnát emlegetik a bal­ti köztársaságok — Lettor­szág, Észtország és Litvánia — mellett. Politikai fogalmakkal élve a Bush-adminisztráció még ma is makacsul ragaszkodik Mihail Gorbacsov sikeréhez és — a balti köztársaságok kivételével, amelyek 1940- beni annektálását Washing­ton soha nem ismerte el — a Szovjetunió területi integri­tásához. Ezen a ponton egyetértés van Washington és néhány nyugat-európai szövetségese között. Külö­nösen Németországra igaz ez, amely attól tart, hogy a Szovjetunió szétesése esetén hatalmas menekültáradattal találná szemben magát. Gorbacsov ideje alatt megnövekedett a polgárhá­ború esélye, a káosz, s an­nak lehetősége, hogy buká­sa esetén az atomfegyverek a radikális köztársaságok kezére jutnak. Uri Ra'aman, a bostoni egyetem egyik szakértője szerint ezeket a félelmeket a Bush-kormány­­zaton belül is osztják. Ugyanakkor — hangoztatta — Gorbacsovnak a folyama­tok lelassítására és bonyolul­tabbá tételére irányuló poli­tikája még ennél is veszélye­sebb lehet. — Milyen módon tudná Gorbacsov lefékezni ezeket a mozgalmakat? A Vörös Hadsereg ma már nem ké­pes arra, hogy — még ha Gorbacsov akarná is — leverje ezt a mindenütt fel­törő sok függetlenségi moz­galmat — mondta a szakér­tő. Arra a kérdésre pedig, határt szabhat-e Moszkva ennek a folyamatnak, azt felelte: a szovjet kormányzat gyengesége igazából most mutatkozott meg. A gyenge­ség azonban egykönnyen erőszakba és elnyomásba csaphat át — fűzte hozzá. (Reuter) 1990. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Nekiment a határállomásnak A BM Határőrség közli: A győr-vámosszabadi közúti határátkelőhelyen, a magyar-csehszlovák államhatáron november 6-án a magyar vámszervek megtagadták egy 18 óra 30-kor érkezett román testvérpár, Dodocea Florentin és Dodocea Marius beléptetését, mert kereskedelmi mennyiségű vámáru volt náluk. Dodocea Florentin Volkswagen-furgon gépkocsijával az úttesten keresztbe állva három forgalmi sávot lezárt, majd 19 óra 05 perckor kocsijával szándékosan nekihajtott az átkelőhely üvegezett utasvárójának, ahol mintegy 200 ember tartózkodott. Egy csehszlovák vámőr az üvegszilánkoktól megsérült. Dodocea Florentin azután gépkocsijával hátratolatott, és ismételten neki akart menni az épület üvegfalának, de ezt a magyar határőrök gázspray alkalmazásával megakadályozták. A határőrök a két román állampolgárt átadták a győri rendőrkapitányságnak, s mintegy 150-200 ezer forint anyagi kár és közveszély okozása miatt eljárás indult ellenük. (MTI) Magyar fotókiállítás Párizsban Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A húszas-ötvenes évek közötti időszak néhány kiemelkedő magyar fotóművészének alkotásaiból nyílt kedden bemutató a francia főváros egyik galériájában. A Franka Bernardt Galéria Langer Klára, Reismann Marianne, Sugár Kata, Hevesy Iván, Kaczur Pál, Kerny István, Kinszki Imre és Therész Dezső mintegy hatvan képét mutatja be. Az 1920-1950 között készült művek alkotói többnyire Franciaországban is töltöttek éveket, de visszatértek hazájukba, hogy ott dolgozzanak tovább, s képeik ezeknek az éveknek valóságát tárják fel, részben az akkor szociofoto néven ismert irányzat eszközeivel. A párizsi galériában már nemegyszer szerepeltek magyar alkotások, így például a húszas-harmincas évek avantgardját jelentő festők művei. A mostani kiállítást abból az alkalomból nyitották meg, hogy Párizs egy hónapon át a fotóművészetet ünnepli, számos jelentős fotós műveiből rendeztek kiállítást. A BIOGAL GYÓGYSZERGYÁR RT. azonnali belépéssel felvesz szakasszisztensi vagy vegyésztechnikusi képesítéssel rendelkező dolgozót laboratóriumi, illetve állatkísérleti munkák végzésére. Cím: Biogal Gyógyszergyár Rt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Építkezők, figyelem! Szenzációs árengedmények a Gulyás-tüzépen! Betongerendából 100 Ft beton béléstestből 5 Ft, kerámia béléstestből 11 Ft, IV. jelű pincefalazóból 12 Ft, hajópadlóból négyzet­­méterenként 50 Ft árengedmény, fűrészelt gerenda 16.000 Ft-tól, colos, ötvenes, hatvanas 10 500 Ft-tól. Még kaphatók: km. tégla, B-30, szilikát, HB-38, 6-10 v.­fal, tufa falatok, Perlit, Therwoolin, szig. gyapot, nikecell, sóder, folya­mi homok, sárgahomok, köpor, széldeszka, normál Bramac tetőléc, gömbfa, faragott fa, szabványpala, hullámpalák, natúr, mázas Bramac cserepek. Áfát visszatérítem a helyszínen! Nagy tételnél további árengedmény! Gulyás János ép.­anyagkereskedő, Debrecen, Vámospércsi út 1. * 75076/JH­ 1

Next