Hajdú-Bihari Napló, 1991. november (48. évfolyam, 257-282. szám)
1991-11-20 / 273. szám
10 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1991. NOVEMBER 20., SZERDA KÖRNYEZETVÉDELEM. EMLÉKEZTETŐ T. SZŰCS JÓZSEF Európai levegőt Nem egészen véletlenül jutott eszembe a napokban egy nyári emlék. Ülök egy világváros legforgalmasabb pontján, előttem autók százai, ezrei végeláthatatlan sorokban, s én szívom a jó európai levegőt. Nem átvitt értelemben, hanem valóságosan. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a több millió lakosú metropolis belvárosának levegője „fogyasztható". Bizonyára az is szennyezett, az ottlakók talán elégedetlenek vele, de kétségtelen, óriási és összehangolt erőfeszítések történtek azért, hogy viszonylag elviselhető legyen. S ennek eredményeként a Magyarországról, közelebbről a Debrecenből érkezett turistának valóságos felüdülés a párizsi levegő. Pedig a világfővároshoz képest megyeszékhelyünk apró porfészek, a naponta útra kelő autók számát össze sem lehet hasonlítani. S mégis az utóbbiban kapkod az ember fuldokolva levegő után, fogja be az orrát védekezőleg, hogy ne érezze az alig elviselhető bűzt. Amikor ezek a sorok nyomdába kerülnek, még nem lehet tudni, milyen döntést hoz a parlament a gépkocsik adójáról (lehetséges, hogy a lap más helyén már olvashatnak róla). Mindenesetre sajnálatos, hogy az előzetes vitákban a környezetvédelmi szempontok ezúttal sem kaptak kellő hangsúlyt. Mire gondolok, milyen szempontokat kellett, kellett volna a döntésnél figyelembe venni? Érdemes kezünkbe venni gazdasági hetilapunk egy régebbi számát, amely az eddig elkészített legátfogóbb tanulmányból idéz megdöbbentő adatokat. E szerint például „a légzést bénító, szívtáji fájdalmakat okozó szén-monoxid 98, a rákkeltő benzin- és dízelolaj-származékok 97, a nyálkahártyát irritáló, légúti megbetegedéseket és rákot előidéző nitrogén-oxidok 93, a hasonló hatású kén-dioxid 60, az agyat és a csontfejlődést károsító ólom 97 százaléka közlekedési eredetű". Ráadásul a közlekedési légszennyeződésen belül nem a meglehetősen rozzant állapotban lévő és füstokádó teherautók, autóbuszok a fő bűnösök, hanem a személygépkocsik; „a szén-monoxid 82 százaléka, a szénhidrogének 93, az ólom 84, az ugyancsak rákkeltő formaldehid 31 és a nitrogén-oxidok 43 százaléka a személyautók kipufogójából kerül a gyanútlan lakosság tüdejébe." A következtetések között szerepel, hogy a szinte mindenhatónak hitt ólommentes benzin korántsem lehet a megoldás kulcsa, legfeljebb egyik eleme. A javaslatok között legalább hasonló súllyal szerepel a tömegközlekedés fejlesztése, vonzó tarifák kialakítása, szerepelnek forgalomszervezési intézkedések, sőt a gépkocsihasználat korlátozása is. A választás adott: vállalni rövid távon a kényelmetlenségeket vagy hosszabb távon halálra ítélni magunkat, utódainkat? Kinek szúrja a szemét? Fotó: Napló-archívum AZ OLDALT SZERKESZTETTERÁKOS ILDIKÓ Az utak sózásáról — és a növényekről Szétmarja az úttestet, alatta a közművezetékeket és az autók alvázát Debrecen (HBN) — A Lélegzet 14. száma érdekes írást közöl Radó Dezső tollából, aki a téli sózásról osztja meg gondolatait. Az utak téli sózásának hatását a Kertészeti Egyetem növényöröklődéstani és -nemesítési tanszékének munkatársai vizsgálták. Az utakat sóval kevert homokkal vagy tiszta sóval (Na- Cl) szórták be a fagy ellen. Ennek a sónak egy része visszamaradt az út menti fák talajában. A só a vízben — a hólében — ionokra bomlik, disszociál, vagyis nátriumsó és kloridion lesz belőle. A vizsgálatok tanúsága szerint a kárt jobbára a kloridion nagy töménysége okozza, de a nátriumion felhalmozódása is káros: gátolja a tápanyagok felszívódását. A kloridion mérgező hatását ugyan régóta ismerik, a folyamat mechanizmusa mégis eléggé tisztázatlan. A növények a kloridionokat gyökereiken és leveleiken (a gázcserenyílásokon) keresztül is könnyen fel tudják venni, s a legkevesebb anyagcseréjű szerveikben halmozzák fel. A kutatók megállapították, hogy a kloridion felhalmozódásának az a foka, amelyen már megjelenik például a levélperzselés néven ismert mérgezési tünet, a különféle növényekben hasonló. Akkor következik be, mikor a kloridion-tartalom eléri a szárazanyagnak 1,5...1,8 százalékát. A só azonban nem csupán a növényzetet támadja, hanem szétmarja az úttestet és az alatta húzódó közművezetékeket is, valamint az autók alvázát. Emellett a só mínusz 8 Celsius-fok alatti hőmérsékletnél teljesen hatástalan. Nem sokkal kedvezőbb a magnézium-klorid sem, a kloridion jelenléte miatt. Hazánkban — budapesti mérések szerint — a síkvidéken 28,1, a hegyvidéken 41 évente a fagyos napok száma. A déli országrészen ez kevesebb. A káros hatásokat mérlegelve elfogadni javaslom a bécsi gyakorlatot, azaz a mechanikai csúszásgátlók használatát. Ezek: homok, őrölt salak, vagy kis frakciójú (5 milliméternél nem nagyobb szemcsenagyságú) kavics. Kétségtelen, hogy a 30-40 napig ez lassúbb közlekedést tesz lehetővé, de — szembeállítva ezzel a nátrium-klorid és magnézium-klorid kártételét — ez mindenképpen környezetkímélőbb lenne. Környezetvédelmi népfőiskola Zalaapáti (MTI) A Zala megye első környezetvédelemre „szakosodott" népfőiskolája kezdte meg működését hétfőn Zalaapátiban. Az Öveges József megyei ismeretterjesztő egyesület által szervezett, 12 foglalkozásból álló kurzus nyitó előadásán Magyarország környezetés természetvédelméről adott áttekintést a téma egyik ismert szakértője, Rakonczay Zoltán. A zalaapáti népfőiskola megnyitása egyúttal a megyei természettudományi hónap kezdetét is jelenti. Hozzászólás írásunkhoz Szükség van az osztrák technikára, a tőke befogadására, de egészen más arányban Debrecen (HBN) . Sándor János kertészmérnök, városgazdasági szakmérnök az alábbi hozzászólását küldte el szerkesztőségünkhöz és kérte annak közlését. A Napló október 11-i és 12-i számában megjelent a Korszerű hulladékhasznosítás érdekében című cikkhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Az év elején az osztrák partnerekkel két tanácskozáson magam is részt vettem, s ezért kötelességemnek érzem, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmet. Az önkormányzat jogelődje, a városi tanács megvásárolta a Debrecenre adaptált Hulladékártalmatlanítás dombépítéses technológiával című szakmai újítást. A tavaszi látogatáson Kröpfel úr és kísérete járt a debreceni szeméttelepen. A polgármesteri irodában több képviselő jelenlétében ő azt mondta, hogy az adott körülmények között ő sem tudta volna jobban csinálni a lerakást és a takarást. Az osztrákok megnézték a biogázkutakat és a terület egy részén a biogázmezőt. Akkor kölcsönösen megállapítottuk, hogy az osztrák partner sem tud többet a hulladékártalmatlanításról, mint mi, csak gazdagabbak. A cikkben olvasható, hogy négyszázmillió forint kellene a vállalatnak, különben összeomlik. A felügyelő bizottság, amikor az előterjesztésében a közgyűléssel elfogadtatta az 51 százalékot, 300 és 500 millió forintot emlegetett. Ezek nagy számok ahhoz, hogy bárkit megdöbbentsenek, és egy vállalatot úgy is tönkre lehet tenni, hogy nem kap semmit, vagy hogy kap 400 milliót. Véleményem szerint csak ütemes fejlesztés jöhet szóba. Tavaszi tárgyalásainkon is szakaszos belépésről beszéltünk a köztisztasági szolgáltatás terén és nem teljes vegyes vállalatról. Az indulatok felkorbácsolását végző felelőtlen felelősök most a tárgyalások előrehaladtával egy szép kirándulás apropóján hangsúlyozzák, hogy a városgazdálkodási vállalat sínen van. A teljes képhez persze hozzátartozik az is, hogy az utóbbi hónapokban olyan műszaki és közgazdasági felsőfokú végzettségű szakemberek távoztak a vállalattól, akiknek ismeretére szükség lenne. Debrecen a szelektív gyűjtési rendszer országos pályázatán díjat nyert. De a komplex kommunális hulladéklerakó terve az akkor még a vállalatnál dolgozó szakemberek munkájaként a ország több településére készült el. Tehát itt is vannak eredmények. Véleményem szerint szükség van az osztrák technikára, szükség van a tőke befogadására, de egészen más arányban, és talán más módon, mint ahogy az a cikkben szerepel. Ne higgyük, hogy a külföldi partnerek magyarországi befektetéseiket jótékonysági rohamukban teszik. Környezet és egészség - környezetvédelmi teszt A vízminőségről című októberi környezetvédelmi tesztre közel száz megfejtés érkezett, melyek közül hét hibátlan volt. Közülük sorsolás útján hárman kapták a 400 forint értékű könyvet. A helyes tippek a következők voltak: b, b, a, a, c, b, a, a, a, b, a. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Tóth Árpád Gimnáziumból nagyon sok osztály tanulói törték a fejüket a helyes megoldáson. A nyertesek: Orcsik Róbert, Balmazújváros, Dózsa Gy. u. 3., Varga Henriett, Debrecen Józsa, Sillye Gábor u. 1 / A és Katona Boróka, Debrecen, Békéssy Béla U. 7. szám. A nyereményeket postán küldjük el. 1. Hazánkban a leggyakoribb halálok: a) daganatos betegségek csoportja, b) szív- és keringési rendszer megbetegedései, c) légúti megbetegedések. 2. A születéskor várható élettartam Magyarországon 1985-ben: a) férfi: 59,8 év, nő: 64 év, b) férfi: 73 év, nő: 72,6 év, c) férfi: 65,5 év, nő: 73,7 év. 3. A Gramoxon-mérgezés kezelendő: a) házilag, b) tünetileg, c) ellenszere van. 4. A mikrohullámú sütők: a) sugárvédett kivitelűek, b) nem ionizáló sugárzással működnek. 5. Az ólom hatását kifejti: a) mint bőrméreg, b) mint szemméreg, c) mint enzimméreg. 6. Melyiknek a kalóriája a legmagasabb? a) juhhús, b) búza, c) rizs. 7. Kéndioxid-határérték szmogriadóhoz: a) 0,6 milligramm/köbméter, b) 20 milligramm/köbméter, c) 2,4 milligramm/köbméter. 8. Az országutak közelében fekvő gyümölcsök terméséről a nehézfémek több mint fele: a) mosással eltávolítható, b) nem mosható le. 9. A zajártalom által előidézett fájdalomküszöb decibelben: a) 120, b) 140, c) 90. 10. Helyes fogyasztani: a) sok disznózsírt, b) sok halolajat, c) sok disznóhúst. A megfejtések beküldési határideje: november 30. Cím: Hajdú-bihari Napló szerkesztősége, 4024 Debrecen, Dósa nádor tér 10. Jelige: Egészség. A helyes megfejtők között három darab 400-400 forint értékű könyvet sorsolunk ki, amelyet a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ajándékoz. A nyereményeket postán küldjük el.