Hajdú-Bihari Napló, 1992. március (49. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1992. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ SZÉLRÓZSA Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái Esztergom (MTI) - Az Alkotmánybíróság március 16-án és 17-én ismét teljes ülést tart. A hétfői ülés napirendjén a kö­vetkező indítványok szerepelnek: alkot­mányellenesen korlátozza-e a szövet­kezeti földtulajdont a földtörvényt kiegé­szítő 1991. évi XIII. törvény, sérti-e a visszamenőleges hatályú kötelezettség­megállapítás tilalmát a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, továb­bá a kettős adóztatás tilalmába ütkö­­zik-e, hogy az adótörvény a munkát vál­laló nyugdíjas esetében a nyugdíjat jöve­delemnek tekinti. A keddi teljes ülésen várhatóan határo­zat születik annak az indítványnak az ügyében, amely szerint alkotmányellenes, hogy a polgároknak a birtokukba került valutát megvételre fel kell ajánlaniuk a Magyar Nemzeti Banknak. Az alkot­mánybírók megvitatják azt az indítványt is, amely a rendőrkapitányi kinevezé­sekkel kapcsolatos egyetértési jogok sza­bályozását kifogásolja. Szerepel a napi­renden az az indítvány is, amely szerint alkotmányellenes, hogy az igazságügy­miniszter belátása szerint tehet előter­jesztést bírók kinevezésére. Galériaavató ünnepség Debrecen (HBN) - Macskássy Izolda festőművész gyönyörű képeinek bemu­tatásával nyitotta meg szombaton a deb­receni Kortárs Galériát Bényei József költő, újságíró. Koncz Sándor galéri­avezető köszöntötte a kiállításon megje­lenteket, elsősorban természetesen a híres köröndi fazekas család leszármazottját, Macskássy Izoldát. A művésznő selyemre festett alkotásai és selyemkollázs képei külföldön is igen népszerűek, bemutatkozott már többek között Angliában, Kanadában, Ameriká­ban, Lengyelországban is. Rendszeresen kiállít Ausztriában s állandó tárlata van Németországban. Fotó: Iklódy János Főszerkesztő: Bakó Endre. Főszerkesztő-helyettes: Gulyás Imre. Szerkesztők: Magyari Vilmos, Sípos Ferenc, T. Szűcs József. Tervezőszerkesztő: Bede Gábor. Rovatvezetők: Porcsin Zsolt (társadalom), Szakács Tamás (gazdaság), Erdei Sándor (kultúra), Csubak Zoltán (sport), Iklódy János (fotó). Szerkesztőség: Debrecen, Dósa nádor tér 10. Telefon: 12-144, sportrovat: 17-152, telefax: 12-326. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest. (ISB) 1054 Budapest V., Báthory u. 7. El.­em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőségvezető: Görömbölyi László. Kiadja a Napló Lapkiadó Kft., Debrecen, Dósa nádor tér 10. Postacím: Debrecen, Postafiók 72.4001. Telefon: 12-144, telefax: 17-985. Felelős kiadók: Thomas Koch és Bakó Endre Ügyvezető igazgatók: Thomas Koch és Szabó Imréné Nyomás: Alföldi Nyomda, Debrecen. Felelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató. Terjeszti a Debreceni Postaigazgatóság, Debrecen 4046, Bethlen u. 1. Telefon: 06-52-12-111. Igazgató: Kovács József. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, hírlapüzletekben, hírlapkézbesítőknél és a Hírlap­előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XXII., Lehel u. 11/A közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a Postabank Rt. 219-98636021,02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 249,- Ft, negyedévre 747,- Ft, fél évre 1494,- Ft, egy évre: 2988,- Ft. Árus­példányok ára 9,90 Ft A terjesztéssel kapcsolatos észrevételeket és javasla­tokat a postaigazgatóság és a postahivatalok intézik. Megrendelés száma: 0650. Index: 25627. ISSN 0133-1051­­NAPLÓ Vasárnap újra megnyílt a Petőfi-kunyhó Ünnepi megemlékezések a fővárosban és vidéken, határainkon innen és túl Budapest (MTI)­­ Vasárnap reggel 10 órakor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren meg­kezdődött az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő hivatalos ünnep­ség. A díszzászlóalj előtt elvonult Göncz Árpád köztársasági elnök, majd a nemzeti ünnep tiszte­letére katonai tiszteletadás mel­lett felvonták a köztársaság pi­­ros-fehér-zöld lobogóját. Ezután Göncz Árpád mondott ünnepi beszédet. A Kossuth téri ünnepség vé­gén a megemlékezés koszorúját helyezte el Kossuth Lajos szob­ránál Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterel­nök és Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke. Antall József miniszterelnök 1848-49 mai üzenetéről fogal­mazta meg véleményét a TV­ 2-n vasárnap délelőtt sugár­zott ünnepi beszélgetésben. A Himnusz hangjaival kez­dődött meg vasárnap fél 12 óra­kor a Nemzeti Múzeumnál a március 15-i ünnepi megem­lékezés. A 12 pont felolvasása után Szabad György, az Ország­­gyűlés elnöke mondott beszédet. Az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség a Petőfi-szobornál ren­dezett megemlékezést vasárnap. Országszerte megemlékeztek az 1848-49-es forradalmi ese­ményekről. Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában az ün­nepség részvevői koszorúkkal és virágokkal borították el a for­radalmár költő szobrát. Az 1849 tavaszán lezajlott híres csatáról emlékeztek meg a Heves megyei Kápolnán. Tolnában a Petőfi-em­­lékhelyeken, Sárszentlőrincen és Borjádon ünnepelték legtöbben március 15-ét. A vandál pusztítás nyomainak eltüntetése után va­sárnap újra megnyitották a so­moskői vár aljában lévő Petőfi­­kunyhót. Vasárnap délután koszorúzási ünnepség volt Pozsony-Liget­falun, az ottani parkban álló Petőfi-szobornál. A cseh-szlová­­kiai magyar szervezetek mellett Gergely András, a magyar Kül­ügyminisztérium főtitkára is lerótta kegyeletét a forradalmár költő emlékművénél. Több száz Franciaországban élő magyar vett részt Párizsban, a magyar nagykövetség március 15-i megemlékezésén. Az ünnep­ségen Szávai János nagykövet méltatta az évforduló jelen­tőségét. Zágrábban az Ady Endre ma­gyar kultúrkör emlékezett meg az 1848-as forradalom kitöré­sének évfordulójáról. Az ese­ményen az ünnepi köszöntőt Rubovszky András, a magyar­­országi Széchenyi-társaság főtit­kára tartotta. A burgenlandi magyarok kul­turális egyesülete szombat este és vasárnap délelőtt közgyűlés­sel egybekötött március 15-i megemlékezést tartott Őrszige­­ten (Liget in der Wart). Mivel egy korábbi rendelkezés szerint Bur­genlandban a magyarság ren­dezvényein nem csendülhet fel a Himnusz, az ünnepség résztve­vői a Szózat elhangzása után hallgatták meg az ünnepi beszé­det. Március 15. alkalmából Ung­­váron a Petőfi-szobornál ünnep­séget tartottak, amelyen Balla P. Károly költő mondott a magyar szabadságharc évfordulóját mél­tató beszédet. Szlovákia magyar vidékeinek számos helységében emlékeztek meg a szabadságharc évfordu­lójáról. Nyugodt légkörben emléke­zett meg a romániai magyarság vasárnap március 15-e évfor­dulójáról, amelyet - szemben tavaly március idusával - most nem előzött meg az ünnep elleni hangulatkeltés a nacionalista pártok és a sajtó részéről, bár az utólagos támadások lehetősége nem zárható ki. A Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének ün­nepségét március 15. alkalmából Ómoravicán (Kossuthfalván) tar­tották meg a helyi művelődési házban. Az 500 férőhelyes néző­tér zsúfolásig megtelt, még az utcán is álltak. Képviseltették magukat a vaj­dasági szerb és horvát ellenzéki pártok és szervezetek, valamint az MDF és a Fidesz. Megjelent és beszédet mondott Entz Géza ál­lamtitkár, ott volt Őszi István nagykövet. Göncz Árpád (jobbra), Antall József (középen) és Szabad György (balra) a Kossuth téri ünnepségen Fotó: MTI Ébren tartani a szabadság hagyományait Hajdúdorogon a közbiztonság erősítését szolgáló tisztiőrsöt adtak át Berettyóújfalu/Hajdúböször­­mény/Hajdúdorog/Hajdú­­nánás/Hajdúszoboszló/Püspök­­ladány (HBN - A. L.)­­ Szélvi­har és eső övezte nemzeti ün­nepünk köszöntését Hajdúdoro­gon, a főtéri magyar hősi emlék­mű előtt. A helyi lovasbandéria felvonulása után Kun János elő­adóművész a Himnuszt szaval­ta, majd miután Kocsis Miklós polgármester köszöntötte a rút időben is szép számmal össze­gyűlt tömeget, Morvay István belügyminisztériumi államtitkár mondott beszédet. Hangsúlyoz­ta: nem lehetünk szabad embe­rek, ha a jövőnk nem az igazsá­gra épül. „Bár nem akarunk boszorkányüldözést, nem fogad­hatjuk el a diktatúra bűneinek jogi felmentését" - mondta, hoz­zátéve: negyven éven át a nem­zeti önkifejezés létjogosultságát is kétségbevonó tudatot próbál­tak ránk kényszeríteni. Köte­lességünk ezért állandóan ébren tartani magunkban a szabadság hagyományait. Egyénileg is, hi­szen a szabadságát igazából min­denkinek önmagának kell kivív­nia. Az ünnepség után átadták a hárommillió forintos költséggel felújított tisztiőrsöt, amely mint­egy tucatnyi rendőr elhelyezé­sével a helyi közrend őrzését szolgálja. Az új beruházás anya­gi fedezetét a helyi önkormány­zat vállalta. A református templomban rendezett istentisztelettel vette kezdetét Berettyóújfalu ünnep­köszöntője. A népligeti kopja­fánál emlékeztek meg históriánk forradalmi napjairól. Szeifert Ferenc polgármester köszöntője után Nagy Miklós szakközépiskolai igazgató szólt az egybegyűltekhez. A Hajdú­sági Múzeum udvarán informá­toraink szerint „téliesre sikere­dett kora tavaszban" köszöntötte március 15-ét a lakosság Haj­dúböszörményben, az önkor­mányzat és a Sillye Gábor Mű­velődési Központ által közösen rendezett ünnepségen. Lázár Imre polgármester szónokolt, a Nemzeti dalt, illetve Kertész László művét D. Szabó István színművész szavalta. A Gyermek- és Ifjúsági Ház fúvószenekarának ébesztőjére virradt az ünnepnapon Hajdú­szoboszló népe. A református templomban ökumenikus isten­tiszteletet tartottak. Mementót Sóvágó László országgyűlési képviselő mondott. A városháza udvarán a Szélkiáltó együttes adott műsort, a művelődési köz­pontban a déli óráktól késő es­tig gyermek- és ifjúsági prog­ramokkal köszöntötték március idusát. Bemutatták A kis herce­get a Kék Bolygó színház elő­adásában. Hajdúnánáson, a Köztársaság téri Petőfi- és Kossuth-szobor előtt Déncs Ferenc általános isko­lai igazgató köszöntötte március 15-ét. Ünnepi műsort a Makláry Lajos Általános Iskola diákjai ad­tak. A régi márciust idéző tör­ténelmi hangulatban, szemerkélő esőben fogadta a helyi zene­iskolások térzenéje Püspök­ladányban, a Hősök terén a mintegy háromszáz, zömében fiatal ünneplőt. Farkas Dezső polgármester köszöntője után a Karacs Ferenc Gimnázium és Ruhaipari Szakközépiskola diák­jai a történelmi eseményeket idézték meg. A Haladás Áfész kórusa Kossuth-nótákat és Ko­dály-műveket adott elő. Az em­­lékezők megkoszorúzták a vá­rosháza 1848-as emléktábláját. „Az egyéni szabadságát mindenki maga vívja ki” - hangsú­lyozta Hajdúdorogon az államtitkár Fotó: Iklódy János A biztos jövő érdekében fognak össze a gazdák A Parasztszövetség kezdeményezésére megalakult Debrecenben a Gazdák Szövetkezete Nagy Mihály Debrecen (HBN) - A Magyar Parasztszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezete március 14-én tartotta rendkívüli értekez­letét a Wesselényi utca 6. szám alatt. A szövetségi aktuális kérdések megvitatása után szövetkezeti alakuló közgyűléssé változott az értekezlet. Szilágyi Istvánnak, a megyei Parasztszövetség orszá­gos alelnökének kezdeménye­zésére megalakították a Gazdák Termeltető, Értékesítő, Beszerző és Fogyasztási Szövetkeze­tét, röviden a Gazdák Szövet­kezetét.­­ A magyar parasztság sem a múltban, sem a jelenben nem tudta eredményesen érvénye­síteni a gazdálkodásban az aka­ratát. Nemcsak a rossz törvé­nyekből adódó problémák, ha­nem a termelési, értékesítési, beszerzési, a hitelezési bizonyta­lanságok is nehezítették a hely­zetét. A parasztságnak saját ma­gának kellett, a jövőben is magá­nak kell megoldania a problé­máját. A kormány nem paraszt­barát, a Földművelésügyi Mi­nisztérium nem tudja kellően betölteni hivatását. A gondok megoldására akadtak ugyan vál­lalkozók, de amit tettek, azt min­dig a termelő kárára tették - mondta Szilágyi István. Szerinte, ha képesek a mező­­gazdasági tevékenységből élők a termeltetés, az értékesítés, a be­szerzés folyamatát összehangol­ni, a közbeiktatott kereskedelmet kikapcsolni, megteremthetik ma­guknak a termelési biztonságot és magasabb áron tudják termé­keiket értékesíteni. A szövetkezet a Parasztszövetség mellett ellát­ja a termelők érdekvédelmét és érdekképviseletét. A tervek sze­rint országos számítógép-hálóza­tot hoznak majd létre, amelyben tárolják a legfontosabb piaci in­formációkat. Szilágyi István holland, dán, svájci példákra hivatkozott, ahol nagy hagyományai vannak a ha­sonló szövetkezeti formáknak. Egyelőre ötezer forint értékű részjegyeket lehet vásárolni A bevételből tíz százalék szoli­daritási alapot és húsz százalék tartalékalapot képeznek, amely­ből a rászorulókat tudják támo­gatni, illetve az előre nem vár­ható veszteségekre vagy árkiegé­szítésre fordítják majd.

Next