Hajdú-Bihari Napló, 1992. július (49. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-11 / 163. szám

22 HÉTVÉGE HELYTÖRTÉNET 1992. JÚLIUS 11., SZOMBAT Eltűnt tavak, víz­folyások A Monostor-erdei Békás-tó Lévai Béla Debrecen (HBN) - Mes­terséges tavacska volt a monostori csőszháztól délkeletre, a Töviskei út és a Láger útja találko­zásánál. Sok vihart látott vén tölgyek álltak körü­lötte, de akadt ott egy-két nyár- és szilfa is. „Sokféle madár élt régen ebben az erdőben. Volt sólyom madár is, még meg tudom mutatni, hol fészkelt. Voltak baglyok is... — emlékezik idős adatközlőm, Nagy Józsi bácsi.­­ Élet volt itt régen, meg tisztaság, nem úgy, mint máma! Ha nyári zápor után a füves út hajlatában összeszaladt a víz, ihattunk belőle. Mint a forrás vize, olyan tiszta volt... Ha a kertünk végén elkiáltottuk magunkat, az öreg tölgyes sokáig visszhangzott: Ne-e­­em... De-e-e... Mé-é-ég..." Ez a szinte ideálisnak mondható környezet kész­tethette arra Tikos Béla er­dőmérnököt, hogy pihe­nőparkot létesítsen a Mo­nostoron, s benne kisebb tavat is ásasson. A tó mindössze 75-80 négyzet­­méternyi lehetett. Belsejét teraszosan képezték ki, a teraszok falát pedig vesz­­szőfonattal védték a be­­omlás ellen. Partját élénk­zöld pázsit borította. „Kristálytiszta vize volt, va­­lahonnét még halat is hoztak bele." Tikos Bélának „szeme­­fénye volt ez a kis tó", szívesen elüldögélt, meg­pihent a partján. Az or­szág távoli erdeiből kü­lönféle facsemetéket hoza­tott és elültette őket a tó körül. Valóságos ki arbo­rétumot alakított ki az évek során. De jött a háború, és hoz­ta magával a tengernyi gondot, s a gondok száma a háború múltával sem csökkent. Ugyan ki törő­dött akkor az erdei tóval! Teraszain elkorhadt a vesszőfonat, partjai beom­lottak, s a néma halak pusztulása után lármás békák vertek tanyát pos­­ványos vizében. Ekkor lett a neve Békás-tó. Majd jöttek a tarvágá­sok, nagy szükség volt akkor is a fára. Tudjuk, hogy szénszünet volt az iskolákban, akadozott a termelés az üzemekben, meg aztán hely kellett az új fegyvergyárnak is, me­lyet történetesen éppen a monostori erdőben „kel­lett" felépíteni, a Békás-tó szomszédságában. Csend­ben eltűntek a fák a tó környékéről, az erdőmér­nök arborétumából is csak itt-ott maradt mutatóba egy-két senyvedő fa. A növényzet kiirtása után elapadt a víz, és vele együtt elnémult az élet is. Mint megperzselt falú szürke kráter, olyan ma a Békás-tó száraz medre. Már ennyi nyoma sincs Fotó: Horváth Katalin A mezősasi Általános Iskola felvételre keres 1 fő matematika-fizika, valamint 1 fő földrajz-testnevelés vagy földrajz-kémia szakos tanárt. Bér megegyezés szerint. Szolgálati lakást és letelepedési segélyt biztosítunk. Előnyben részesül az a pedagógus házaspár, amelyik a fenti feltételeknek együttesen megfelel. Érdeklődni lehet: 4134 Mezősas, Felszabadulás u. 38. Telefon: Mezősas 11 204854/10 Július 12-t|l 19-ig, kkolafü e ZSRVASAR! vasárnaptól ve­­­csor Ruházati osztályt matrózblúzok. gyt szeles választó TAPÉTAVASAR! 8 Ft-os Importtapétákat már sklámáron kír FORRÁS Hajdúsz Már a világkiállításra készülnek A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium nemzetközi hírű iskolamúzeumáról PORCSALMI JÁNOS Debrecen (MTI) - Az isko­lamúzeum alapításának, kez­deti kiépítésének éve 1955-re vezethető vissza. Eddig az elkészített, s szerzett szem­léltetőeszközök száma mint­egy 600 darabra tehető. (Azon belül a fejlődéstörté­neti, illetve az építészettör­téneti makettek száma 50 darab.) Az elmúlt hosszú, küzdel­mes évek alatt tervszerű, cél­tudatos, szorgos munkával - és nem hobbyszerűen - épül­tek ki azok a fejlődéstörténeti sorozatok, amelyek az új szemléltetőoktatási koncep­ció, illetve újszerű tantárgy­pedagógiai elképzelés alap­ján jöttek létre, s így azok már visszaállították a hagyo­mányos történelmi-művé­szettörténeti szemléltetőesz­közök alkalmazásának létjo­gosultságát, becsületét az au­diovizuális eszközök mellett. Szilárdabb ismeretek Sikerült 12 különböző fej­lődéstörténeti sorozatot ki­építeni. Egy-egy sorozat 18-50 darabból áll. Elkezdve az építészettörténeti sorozat­tal, illetve makettekkel a vá­zák fejlődéstörténeti soroza­táig. Az elmúlt hosszú idő­szakban a tanulók százai, ez­rei szerezhettek tartósabb, szilárdabb ismereteket hely­­történeti, illetve honismereti vonatkozásban, sőt a világ­hírű európai műemlékekről, épületekről is, ami egyben az európaiság szellemében lelkesítette őket. Az építészet­­történeti makettekkel kap­csolatosan például­ nemcsak történelmi ismereteket, vo­natkozásokat tártak fel a diá­kok, hanem stílustörténeti is­mereteik is gazdagodtak, tu­datosultak, továbbá elem­zéseket is végeztek a maket­teken, felismerve az építé­szettörténeti jellegzetessé­geket. A fejlődéstörténeti eszköz­sorozat mind a vertikális, mind a horizontális szemlél­tető módszer alkalmazására módot nyújt. Az előbbi any­­nyit jelent, hogy a történe­lemtanárok korszakról kor­szakra bemutathatják tanít­ványaiknak a felfelé ívelő fej­lődést az emberiség anyagi és szellemi kultúráját illetően. Az utóbbi szerint pedig egy­­egy korszak vagy birodalom életét jeleníthetik meg. (pél­dául: az Egyiptomról, Görög­országról, Rómáról szóló ta­nítási egység, vagy szakköri foglalkozás keretében szem­léltetheti a tanár azok épí­tészetét, a korabeli emberek ruházatát, lábbelijét, fegy­verzetét, hajóit, vázáit, szob­rászatét, festészetét stb.) így tehát széles körben, azaz ho­rizontálisan tudja felidézni a tanár - makettek, modellek, másolatok segítségével - a több ezer évvel ezelőtt élt egyiptomi, görög vagy a ró­mai emberek életét, körül-,­ményeit, anyagi és szellemi kultúráját - többek között épített környezetét, vagy a falfestmények, vázafestészet által az akkori emberek élet­módját, s a természet ábrá­zolását. A fentiek mellett az új kon­cepció lényeges vonása még: az egyetemes és a magyar történelem és művészettör­ténet szoros kapcsolódása stíluskorszakonként, különös tekintettel az építészetre, il­letve a világhírű műemlé­kekre. (Például az 50 építé­szeti makettből 13 hazai vo­natkozású műemlék!) Művé­szettörténeti vonatkozásban a képzőművészeti (szobrá­szat, festészet), s az ipar­­művészeti alkotások soroza­tai gazdagítják a múzeumi anyagot. Az előbbiek számos változatban szerepelnek. Az iskolamúzeum és anya­ga, amely összeállításában valóban egyedülállónak bi­zonyul, évtizedek óta a tör­ténészek, a történelemdidak­­tikusok konferenciájának témája, a tapasztalatszerzés és csere színhelye. Tanárok, tanulók, külföldi delegációk látogatják azt. Szakkönyvek, szakfolyóiratok, bel- és kül­földön - éspedig több ország­ban - foglalkoznak vele. Az iskolamúzeumnak nagy előnye: annak állandó jellegű nyitottsága, ami azt is jelenti, hogy a Csokonai-gim­­názium 120 méter hosszú folyosóján mindig láthatók, tanulmányozhatók annak makettjei­­ állványzatokon, s szemléltető tárgyai a fa­lakon, valamint 36 vitrinben. Azokat bármikor megte­kinthetik a tanulók, illetve lá­togathatják az érdeklődő cso­portok. Ilyen tanulságos, esz­tétikus környezetben jól érzik magukat a diákok, s dicsé­retükre válik, hogy megbe­csülik, gondozzák, restau­rálják annak nagy anyagát. (Külön restauráló szakkör is működik ebből a célból.) A vándorkiállítások alkal­mával külföldön is bemuta­tott poszter-, illetve oktató jellegű tablósorozat mutatja be a debreceni Csokonai Vi­téz Mihály Gimnázium nem­zetközi hírű iskolamúzeu­mát, s annak pedagógiai hasznosítását egyes képek, je­lenetek alapján. Az isko­lamúzeum vándorkiállítá­sainak osztatlan sikere volt már 20 európai városban. És­pedig: Németországban, Len­gyelországban és Hollandiá­ban. Ezek közül kiemelkedő a Stuttgartban a történészek világkongresszusa alkalmá­ból 1985-ben megrendezett kiállítás. Később kiemelkedő kiállítás volt Utrechtben 1987-ben a magyar hónapon, majd Berlinben is 1989-ben. Természetesen hazánkban is bemutatásra került a de­breceni iskolamúzeum kiál­lítási anyaga. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet oktatás­­technikai részlegének bevo­násával oktató jellegű video­filmek is készültek a gim­náziumi tanulók közremű­ködésével - még német nyel­ven is -, egyes történelmi témákkal, tananyagokkal kapcsolatosan. Azokat tan­órákon, szakköri foglalkozá-­­­sok alkalmával hasznosít­hatják. (Például: az ókori görög építészet fejlődéséről, a görög vázák fejlődés­­történetéről, a hellenizmus­ról, a római építészet fejlő­déséről stb.) Külföldön is ismerik Azok nemzetközi konfe­renciákon is bemutatást nyertek, így videokazetták útján terjed Európa-szerte, a külföldi intézmények igény­lése által ennek a maga ne­mében, összetételében párat­lan iskolamúzeumnak tan­tárgypedagógiai hasznosí­tása. (Eddig már Cseh-Szlo­­vákiában, Franciaországban, Hollandiában, Németország­ban és Spanyolországban vannak ilyen kazettái.) To­vábbi közeli és távolabbi ter­vek: az ausztriai Feldkirch pedagógiai akadémiája várja a jövő tavaszi szünetben a vándorkiállítás anyagát. Az ősz folyamán elkészül Egyip­tom anyagi és szellemi kul­túrájáról a videofilm.­­ No­vemberben - Budapesten - a Magyar Történelmi Társulat országos tanári közgyűlése alkalmából kiállítást rendez­nek, felkérésre! A Nemzetközi Történe­lemdidaktikai Társulat veze­tősége frankfurti határozata szerint a világkiállítás alkal­mával Magyarországon (Bu­dapesten vagy Debrecenben) szeretné megrendezni a tör­ténelem-taneszközök világ­­kiállítását, amibe szeretnék bevonni a debreceni Csoko­nai Vitéz Mihály Gimnázium iskolamúzeumának tanulsá­gos, újszerű összetételű ösz­­szeállítási anyagát is, aminek didaktikai és metodikai szempontból nemzetközi ér­téket, megbecsülést tulajdo­nítanak. Városi, megyei ön­­kormányzatunknak érdemes volna ezt a törekvésüket tá­mogatni, illetve ezzel a lehe­tőséggel élni. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ jogi és titkársági osztálya munkatársakat keres az alábbi állásokra: 1 fő ügyintézői munkakörbe államigazgatási vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettséggel, egyéb felsőfokú végzettség esetén államigazgatási gyakor­lattal, számítógép-kezelői ismeretekkel rendelkezők előnyben, 1 fő ügyintézői munkakörbe jogtudományi egyetemi végzettséggel. A pályázathoz csatolni kell részletes szakmai önéletrajzot és iskolai végzettséget tanúsító ok­levélmásolatot. A pályázatokat a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ címére kérjük küldeni. Debrecen, Piac u. 54. 204850/1. DOTE Radiológiai Klinika igazgatója pályázatot hirdet orvosi állásra. Feltétel: orvosi diploma. Feladatkör: betegellátási adatszolgáltatás el­lenőrzése, fejlesztése. A feladatot aktív vagy nyugdíjas fő- vagy mellékállásban elláthatja. Bér: megegyezés szerint. Informatikai ismeret előnyt jelent. Pályázatokat a megjelenést követő 15 napon belül a DOTE személyzeti osztályára (4012 Debrecen, Pf. 33.) kérem benyújtani. 204936/12

Next