Hajdú-Bihari Napló, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-28 / 280. szám
14 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA 1995. NOVEMBER 28., KEDD Rablóhalak Szíjártó Imre Rablóhal. Rendezte: Francis Ford Coppola. Főszereplők: Matt Dillon, Mickey Rourke, Dennis Hopper. Amerikai film. Kezdetben volt James Dean, aki a „halj meg fiatalon" jelszót úgy vette komolyan, hogy életrajzát a filmjei közvetlen folytatásaként alkotta meg. Közvetlen leszármazottja lehetne akár Mickey Rourke is: ahogy a Rablóhalban önmagát alakítja, még feltűnőbb a modorossága. Éppen csak Cybulski-szemüveget nem visel, de kötött mellényét a nadrágjába tűri, felül rögtön zakó következik, felgyűrt gallérral. Ők hárman igazi küzdőhalak, történelmileg alakult öntudatuk akváriumában tátognak oxigén után. Tetszőleges a hely, ahogy Francis Ford Coppola nálunk legújabb retrójában is az ok nélkül lázadókat nemcsak közép-nyugat termel, hanem kelet-közép is. A dühös fiatalok önmaguk ellen támadnak, pedig tükröt eléjük nem tart senki. Hacsak nem jövőbeli önmagukat látják a tanárjukban, az apjukban, a lenti bolt tulajdonosában. Tessék észrevenni, hogy a sziámi ragadozóhalak metaforaként szerepelnek a történetben, lásd még Zbigniew Cybulskit, ahogy a lángoló vodkáspoharakat lökdösi a söntesen - újragondolva a jelenet András Ferencnél: a nagy generáció tagjai búcsúznak így a múltjuktól. Szóval ezek a kisméretű méregzsákok öngyilkos indulattal vetik rá magukat minden élőre, de azonosságélményük annyira ingatag, hogy önmaguk tükörképének is nekirontanak. Hasonlóak hozzájuk ezek a Kaliforniától és Floridától (a Paradicsom) egyformán távol élő fiatalok, akik acsorognak a külvilágra. A két testvér (Matt Dillon és Mickey Rourke) az apjuktól (Dennis Hopper) nehezen nyerhettek szocializációs mintákat, mivel a nyugalmazott és átmenetileg - húsz éve - segélyeken élő jogász sörrel tartja fenn életfunkcióit, melléje gyorsítót küld. Vezessük azonban tovább a metafora jelentését: ha a rablóhalakat a szabad világba menekítjük, korántsem biztos a túlélésük. Ugyanúgy a hely bajnokai ők, mint a filmbeli Rusty James, akinek a fennhatósága alá a szomszéd utca már nem tartozik. Szűk tehát az élettér, de a szabadság folyója csak bukások árán vezet el az óceánig. Nem marad más a bratyójának sem, mint lelövetni magát az első körzeti megbízottal. Hát nem egy West side story a Rablóhal, az már biztos. Hőseinek igaz nincsenek problémáik, egy darab csupán a folyó rossz oldalára születtek. Ezen meg nem lehet változtatni. Marad tehát az, hogy alkalmanként felnyomnak egy lakást, a helybeli középiskola pedig szolgáltatja a lányutánpótlást a bulikhoz. Belőlük egyébként jó kis felfújt frizurájú Dallas-cicák lesznek, mire elérik a tizenkilencet. Rusty James azonban őrzi talán még a hetvenes évekből ittmaradt érintetlenségét a fű iránt - ez minden közösségi élet megrontója szerinte. Másrészt úgy tűnik, ő a jelenkor hőse: az apja a fantomjaival hadakozik a kocsmában, a bátyja kivonul a színek és a hangok evilági birodalmából, ő viszont kevés a veszélyes élethez - a többiek azt mondják, nincs elég esze. Nem az a száraz Harley-Davidson érzés, fázósan húzzuk össze magunkon a bőrdzsekit kifele jövet. Egy biztos: a kocsmárost kell figyelni, ő a legjobb az egészben. Egy kocka a filmből Tégláson bebizonyosodott: a mese még mindig él Száznegyvennégy ifjú méretett meg a „Babszem Jankó"-mesemondóversenyen Nagy Gábor Miklós Téglás (HBN) - Egyszer volt, hol nem volt, ott, ahol a kurta farkú malac túr, de lehet, hogy még azon is túl, persze azért az üveghegyen még mindenképpen innen... Szóval a téglási általános iskolában területi népmesemondó versenyt rendeztek szombaton. Száznegyvennégy kisdiák érkezett a megye minden szegletéből, sőt, még Szabolcs-Szatmár-Beregből, Bökönyből is: összesen huszonegy település negyven iskolája képviseltette magát az egyre népszerűbb, lassan-lassan hagyománnyá váló, már harmadik alkalommal megrendezett „Babszem Jankó" mesemondóversenyen. A téglási iskola alsó tagozatos épületének folyosóiján színes, ünnepi dekoráció várta az érkező gyermekeket. Öt korcsoportban - elsőtől ötödik osztályig - mondták a különböző népek meséit az ifjak, még görög történetet is hallhatott a nagyérdemű - s talán még maguknál a mesemondóknál is jobban izguló - publikum. És szállt a mese, reggel kilenctől kora délutánig szállt... Szólt a mese Mátyás király igazmondó juhászának és a burícus királylánynak szerelméről, és Ravaszdi Annáról, és a kiskakasról is, aki visszaszerezte a hatalmas szultántól a gyémánt félkrajcárját, és szóltak a mesék szépséges hercegnőkről, hercegekről, fele királyságokról, no és persze legtöbbször az egyszeri szegényember mindig győzedelmeskedő, legkisebb fiáról... Igazi kis színésznők Legnagyobb volt az izgalom az első osztályosoknál, a produkciók előtt Porcsin László zsűritag, a debreceni Csokonai Színház rendezője játszott és beszélgetett el nagyon közvetlenül a megilletődött apróságokkal. Arról kérdezte őket: szeretik-e a mesét, és hogy hogyan készültek erre a versenyre. - A legfontosabb, hogy keressük azokat a gyerekeket, akikből valaha lehetnek mesemondók - mondta a rendező. - Arra, hogy színészek, színésznők legyenek, a képesség már ebben a korban megmutatkozik, a tehetség azonban csak később jön felszínre. Nem szabad az ifjakat „illusztrálásra" nevelni, a gyermek lelkéből kell jönnie a gesztusoknak. Voltak kísérletek, hogy egyes gyerekek önmagukon túli jelentést is próbáljanak megfogalmazni, több-kevesebb sikerrel. De az, aki több sikerrel tette ezt, sem biztos, hogy színművész lesz - tette hozzá Porcsin László. Tar Renáta, a debreceni Ibolya Utcai Általános Iskola negyedikes kisdiákja mindenesetre a színpadra vágyik, s készül rá „profi módon". Mind mondta, nagyon szereti a meséket, főleg olvasni szereti. Arra a kérdésre pedig, hogy miért esett a választása éppen arra a történetre, amit mondott, „szakmai tömörséggel" csak enynyit válaszolt: mert jól lehet hangsúlyozni. Az első osztályos Rezes Edina a Kiskakas gyémánt félkrajcárjáról mesélt nagy átéléssel. Számára a mese legkedvesebb figurája a török császár. Edina nem színpadra vágyik, „csak" pulpitusra: tanítónő szeretne lenni, és sokat szeretne mesélni a gyerekeknek. Téglási misszió - Már sokadik éve figyelem az ilyen versenyeket - mondta Ozsváth Sándor, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola közművelődési tanszékének adjunktusa, ugyancsak zsűritag. - Észrevehetően feljavult a gyerekek, de még inkább a pedagógusok teljesítménye. Ma már nem „betanítják" a gyermeknek a mesét, sokkal inkább a gyermek egyéniségének megfelelően választanak. Sőt, az előadó-művészet szabályait is figyelembe véve adják elő meséiket ezek a kisdiákok: kontaktust teremtenek. Meglátszik a produkciókon a Zsolnai-program ismertsége, hiszen ott erre külön hangsúlyt fordítanak. Színesedik a választott mesék palettája is, ezen a megmérettetésen alig-alig hallhattunk két egyformát. Negatívumként vettem észre, és ez a tévé, rádió szerepét mutatja a gyermekek életében, hogy - mint e médiákban - gyakran rosszul hangsúlyoznak a kis előadók - figyelmeztetett Ozsváth Sándor, majd végezetül még hozzátette: - A téglási általános iskola évről évre missziót teljesít. Az, ahogyan, amilyen pontossággal szervezik ezt a versenyt, tiszteletre méltó. A „Babszem Jankó"-mesemondóverseny itt, Tégláson - úgy. - A mese el adott hangot örömének Tuza Tibor meseíró. - És, mert a gyermekek lételeme, mert valami rendkívüli emberformáló ereje van. Öröm volt látni, hogy a gyerekek nem csak ülnek a tévé előtt, hanem olvassák, és szívből fakadóan mondják azt, amivel azonosulni tudnak. Más dolog persze baráti körben, kötetlen formában elmondani azt, ami a gyermek lelkéből fakad, és megint más a minősítés súlyával előadni azt. Nincs még gyakorlatuk az előadóművészetben, holott ehhez az is kell. A többszöri drukk, a feszültség az érzékenyebb lelkűeknél nehezíti annak a teljesítménynek felmutatását, amire képes a gyerek - mondta el Tuza Tibor. Szállt a mese, reggel kilenctől kora délutánig szállt a téglási, általános iskolában. Száznegyvennégy gyermek mondta el, adta át a lelkéből jövő mesét a hálás hallgatóságnak. Aki nem hiszi, járjon utána... Mese a kis szitakötőről Grafika: L. Ritók Nóra A Csokonai Színház december havi műsora 1. (péntek), 19 óra: Luxemburg grófja - Horváth Árpád-bérlet. 2. (szombat), 19 óra: Parasztbecsület-Bajazzók - Téri Árpádbérlet. Az utolsó bérletes előadás! 6. (szerda), 19 óra: A félkegyelmű - Szendrő József-bérlet. 7. (csütörtök), 19 óra: A félkegyelmű - Márkus László-bérlet. 8. (péntek), 19 óra: Operett - Gulyás Pál-bérlet. 9. (szombat), 19 óra: Operett - Thuróczy Gyula-bérlet. 12. (kedd), 19 óra: Luxemburg grófja - Ady Endre-bérlet. 13. (szerda), 19 óra: Operett - Kossuth Lajos-bérlet. 14. (csütörtök), 19 óra: Luxemburg grófja - Arany János-bérlet. 15. (péntek), 19 óra: A félkegyelmű - Bérletszünet. 16. (szombat), 19 óra: Luxemburg grófja - Rubányi Vilmos-bérlet. 19. (kedd), 19 óra: Operett - Hegedűs Erzsi-bérlet. 21. (csütörtök), 19 óra: Luxemburg grófja - Sulyok Mária-bérlet. 22. (péntek), 19 óra: Operett - Téri Árpád-bérlet. 23. (szombat), 19 óra: Luxemburg grófja - Latinovits Zoltánbérlet. 26. (kedd), 18 óra: Luxemburg grófja - Bérletszünet. 27. (szerda), 19 óra: Luxemburg grófja - Bérletszünet. 28. (csütörtök), 19 óra: Operett - Kodály Zoltán-bérlet. 29. (péntek), 18 óra: Pillangókisasszony - Hevesi Sándor-bérlet. 30. (szombat), 19 óra: Operett - Móricz Zsigmond-bérlet. 31. (vasárnap), 18 óra: Luxemburg grófja - Bérletszünet. Kölcsey művelődési központ kamaraszínház 2 2. (szombat), 19 óra: Svejk - Móricz Zsigmond-bérlet. 7. (csütörtök), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 9. (szombat), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Böszörményi Úti Ált. Isk. részére. 12. (kedd), 19 óra: Svejk - Csokonai Vitéz Mihály-bérlet. 13. (szerda), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 14. (csütörtök), 19 óra: Svejk - Neményi Lili-bérlet. 15. (péntek), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 16. (szombat), 19 óra: Svejk - Bérletszünet. 19. (kedd), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 20. (szerda), 15 óra: Óz, a nagy varázsló- Bérletszünet. 21. (csütörtök), 19 óra: Svejk - Németh László-bérlet. 22. (péntek), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 23. (szombat), 11 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 27. (szerda), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 28. (csütörtök), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. 29. (péntek), 19 óra: Svejk - Bérletszünet. 30. (szombat), 11 óra: Óz, a nagy varázsló - a Kölcsey művelődési központ részére. 30. (szombat), 15 óra: Óz, a nagy varázsló - Bérletszünet. Horváth Árpád stúdiószínház 1. (péntek), 19 óra: Mi, hárman - Bérletszünet. Minden jegy elkelt! 32. (szombat), 19 óra: Mi, hárman - Kertész Gyula-bérlet. 6. (szerda), 20 óra: Egerek és emberek - Bérletszünet. 7. (csütörtök), 20 óra: Egerek és emberek - Bérletszünet. 9. (szombat), 20 óra: Mi, hárman - Kardoss Géza-bérlet. 12. (kedd), 20 óra: Mi, hárman - Soós Imre-bérlet. 13. (szerda), 20 óra: Mi, hárman - Zakar István-bérlet. 14. (csütörtök), 20 óra: Mi, hárman - Blum Tamás-bérlet. 21. (csütörtök), 20 óra: Marvin szobája - Bérletszünet. 29. (péntek), 20 óra: Marvin szobája - Bérletszünet. Jegyek válthatók - vasárnap és hétfő kivételével - a Csokonai Színház jegy- és bérletpénztárban: 13.30-19.00 óráig, szombaton 17.00-19.00 óráig (tel.: 52/ 417-848), a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színházi jegypénztárában csak az előadás előtt egy órával (tel.: 52/417- 848). Változó időpont esetén mindkét jegypénztárban az előadás előtt egy órával. Jegyek elővételben minden hónap huszadikától válthatók korlátozott számban a bérletes előadásokra is. Információ és csoportos jegyek megrendelése: 52/417-811, 413-565, szervezési osztály. Jelenet a Svejk előadásából Fotó: Napló-archívum