Hajdú-Bihari Napló, 1996. március (53. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-18 / 65. szám
FÜGGETLEN NAPILAP Petőfi-domborművet avattak Ladányban Püspökladány (HBN - F. L.) „Az utókor gondolhatja rólam, hogy rossz poéta voltam, de azt is fogja mondani, hogy szigorú erkölcsű ember valók" - idézte Petőfit G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke március 15-én a püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskolában, amikor felavatta Győrfi Lajos helyi szobrászművész Petőfidomborművét, mely az alkotó ajándékaként került az iskola tulajdonába. A politikus beszédében rámutatott, hogy szinte minden politikai kurzus ki akarta sajátítani Petőfi Sándorék forradalmát, de végül ez eddig senkinek sem sikerült. „Nem is sikerülhet, mert látja az ország, hogy akik ma sietnek Petőfi emléke előtt tisztelegni, azok minden tiltakozás és kérés ellenére könyörtelenül bezáratják a szülőotthonokat, leépítik az oktatást, a nyugdíjkorhatárt megemelik annyira, hogy szinte a halálukig fognak dolgozni az emberek és hogy a családok többsége a létminimum határán él" - mondta avatóbeszédében az Országgyűlés alelnöke. „Itt lakozott...” Debrecen (HBN) A hivatalos ünnepségeket megelőzően március 15-én reggel 9 órakor a Péchy Mihály Műszaki Középiskola és a Kelet-magyarországi Népfőiskola Egyesület tartott megemlékezést és koszorúzást a Batthyány utca 16. előtt. A házon több emléktábla is hirdeti, hogy „itt lakozott Petőfi Sándor családja 1849-ben, ide járt vissza a költő szerettei látására erdélyi állomásozása idején". A főleg fiatalokból álló közönségnek Szamosújvári Sándor nyugalmazott szakfelügyelő beszélt Petőfi és Debrecen viszonyáról, arról, hogy a költőnek sok keserűséget szerzett város meleg otthont is nyújtott egy időre számára. Még március 14-én este Józsán, a Józsakert utcai iskolában nyilvános emlékestet is szerveztek március 15. alkalmából, melynek keretében a forradalom első évfordulójának 1849-es debreceni megünnepléséről és a millecentenáriumi év kapcsán hallhattak előadásokat a résztvevők. Mikortól számláznak az emelt árakkal? Egyik olvasónk azzal fordult lapunkhoz, hogy véleménye szerint az általa a napokban kézhez vett gázszámlán már visszamenőlegesen is az emelt árat érvényesíti a szolgáltató, holott az áremelés március 1-jével lépett hatályba. A Tigáz Rt. Debreceni Üzemigazgatóságának gazdasági vezetője, Matuz Istvánné szerint a fizetendő összeg megnövekedésének ebben a konkrét esetben más oka lehet. (Például okozhatja ezt a leolvasási időszak terjedelme, a fogyasztás elmaradt számlázása, vagy mérőmeghibásodás.) A földgáz árának emeléséről szóló rendelet március 1-jén lépett hatályba. A lakossági díjakban az emelt árat a március 8-át követő leolvasás utáni fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a márciusban leolvasott fogyasztást még a régi áron számlázzák, s az áprilisi leolvasást követően készülnek a számlák az új árakkal. Az emelt összegű számlákat a fogyasztók így első ízben májusban kapják kézhez. (A régi ár egyébként köbméterenként 16 forint 59 fillér volt áfával, az új ár 21 forint 49 fillér. Ez 29,5 százalékos áremelkedést jelent.) A TARTALOMBÓL: Budapest - Széchenyi-díjat kapott Székely György, a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzora. A március 15-i parlamenti díjátadó ünnepségről részletes beszámolónk a 3. oldalon olvasható Összefogásra szólítson nemzetünk ünnepe „Ne azt keressük, hogy ki hívebb és odaadóbb követője a '48-as nemzedéknek.. Debrecen (HBN) - A természet is ünnepelt március 15-én, hiszen a múlt hét péntekje volt az első igazi tavaszi napunk ebben az esztendőben. A nyíló idő kimozdította az embereket otthonaikból, igaz, az ünnepségeken jóval kevesebben vettek részt a cívisvárosban, mint néhány esztendővel ezelőtt. A hivatalos megemlékezések hagyományosan a Petőfi-szobornál kezdődtek Debrecenben. Délelőtt 10 óra táján két-háromszáz érdeklődő gyűrűjében a Simonffy Emil Zeneiskola ifjúsági fúvószenekara teremtette meg muzsikájával az atmoszférát az emlékezéshez, majd a Vénkerti Általános Iskola hamarosan olaszországi vendégszereplésre induló Évezred népi táncegyüttesének tagjai adtak elő verbunkos táncjátékot. Ezt követően Garay Nagy Tamás színművész Petőfi Sándor verseivel idézte meg a szabadság eszményét, a forradalom és a szabadságharc hevületét, s magát a költőt. A megemlékezés záróaktusaként közel húsz párt, civil társadalmi, valamint ifjúsági szervezet helyezte el koszorúját a szobor talapzatánál. A résztvevők többsége ezután átsétált a város főterére, a Kos-A hivatalos megemlékezést a koszorúzók hosszú sora zárta Fotó: Iklódy János suth-szoborhoz, ahol 11 órakor kezdődött az ünnepség. Hevessy József, Debrecen város polgármestere tartott igen rövid ünnepi beszédet, mely nem nélkülözte a napi politikai utalásokat sem. „Ha arra vagyunk büszkék mi, Petőfi és Kossuth, Széchenyi és Deák utódai, hogy testvér- és polgárháború nélkül voltunk képesek a '89-es rendszerváltást véghezvinni, legyen továbbra is türelmünk és kitartásunk mai gondjainkon felülemelkedni, és hittel, tenniakarással, közösen gondolkodva együtt cselekedni. Hiszem, hogy a tegnapi, mai hangoskodók gyűlöletkeltése és felelőtlen ígérgetése polgáraink bölcs, felelősségteljes viselkedésén semmivé foszlik. Kossuth Lajos szobránál ne azt keressük, hogy ki hívebb és odaadóbb követője a '48-as nemzedéknek, ki magyarabb a másik magyarnál, ki tud hangosabban kiabálni a másiknál. Lehajtott fejjel, tiszteletet adva elődeink önfeláldozásának kívánom, hogy valósuljon meg közös álmunk, a polgári és európai Magyarország" - mondotta a polgármester. Az ünnepségnek a továbbiakban itt is az 1848-as forradalom irodalmi és zenei megidézése volt a vezérmotívuma, Bakota Árpád színművész és a Szeredás népzenei együttes közreműködésével. (Megyei ünnepi körképünk a 2. oldalon olvasható) „Örömben és kínban megőrzött küldetéssel” Debrecen (HBN) A hatodik Debreceni Tavaszi Fesztivál hagyományosan március idusán - pénteken délután - a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ előcsarnokában nyílt meg. Az ötvennyolc önálló rendezvényből elsőként az ötödször megvalósuló tavaszi tárlatot ajánlotta a látogatók figyelmébe Hevessy József polgármester. Kertai László Ybl-díjas építész a megnyitón arra emlékeztetett, hogy a világkiállítás reményében néhány éve sokan másmilyennek képzelték az 1996-os tavaszt, s „a tennivágyás csodája csillant fel a szemekben, mégis, lelkesített, a szívekbe újra el kell ültetni a hitet, a reményt, s ez a művészet felszentelt katonáinak őseiktől örökölt, tehetségükkel örömben és kínban megőrzött legfontosabb feladata ma". A fesztivál- és tárlatnyitó záró aktusaként átadták a tavaszi tárlat díjait: Debrecen város önkormányzatáét Bogdándy György festőművésznek és Madarászné Kathy Margit iparművésznek, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatét Maghy Zoltán festőművésznek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületéét Torok Sándor festőművésznek, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének területi szervezetéét Török Anikó festőművésznek, a Kölcsey művelődési központét Cs. Uhrin Tibor festőművésznek. Az ötödik tavaszi tárlat az első a fesztivál eseményeinek sorában Fotó: Iklódy János A forradalom nem előzmény nélküli hőstett Budapest (MTI) Sok ezer budapesti polgár gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester, valamint a kormány több tagjának részvételével kezdődött meg a központi március 15-i megemlékezés. „A magyar emberek számára, éljenek bárhol e Földön, március 15-e örökre a hősi elszánások, a tavasz, a bátor ifjúság napja volt és lesz" - kezdte ünnepi beszédét Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A forradalom sikere azonban nem egy maroknyi csoport előzmény nélküli hőstette volt, hanem a megelőző évtizedek gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődésének köszönhető - mondta. „Akkor vagyunk tehát méltóak 1848 örökségéhez, ha az ország és vele minden egyes polgár sorsát össze tudjuk kapcsolni a világ fejlődésével, s nemzeti érdekeinket képesek vagyunk harmonizálni azokkal a folyamatokkal, amelyek más nemzetek sorsát is meghatározzák. 1848-49-ben ehhez fegyvert kellett ragadni, vért és életeket kellett érte áldozni" - figyelmeztetett Gál Zoltán, hozzáfűzve: a ma szükséges változások is érdekeket sértenek, s nem járnak mindenki számára azonnali haszonnal A Nemzeti Múzeumnál Gál Zoltán kezdte az ünnepi megemlékezést Fotó: Nagy Gábor (ISB)