Hajdú-Bihari Napló, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-27 / 49. szám
12 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA 1997. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Dankó Imre, a néprajzkutató Kósa László Debrecen (HBN) - A 75 éves Dankó Imre néprajzi munkásságát méltatni nem más, mint tudományos pályáját áttekinteni. Sokfelé ágazott és ágazik érdeklődése. Mégsem vitatható, hogy tevékenységének tengelyében a néprajz áll. További kedvenc kutatási ágazatai: a helytörténet, a nyelvészet, az irodalomtörténet és a műtörténet valamilyen módon kapcsolódnak a néprajzhoz. Írásainak többségében találunk néprajzi vonatkozásokat, még ha azok tárgyválasztása közvetlenül nem is néprajzi. A néprajzhoz való szoros kötődését a nemrégiben megjelent repertóriumához írt tudományos önéletrajzában erősítette meg. Fontos teendője volt - egyebek mellett - a Hajdúság etnikai kutatása. Ezen én a táj és népe néprajzi vizsgálatát értem. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogyan integrálódott tudatilag és kulturálisan a kora újkori Magyarország egyik jelentős telepítésének sokfelől összesereglett lakossága. Ez egyébként az Alföld középső és déli területeinek általános problémája is. A történeti együvé tartozás alakulásának mintapéldája a nánási testhalom mondája, melynek elemzését Dankó Imre egyik legelső néprajzi tanulmányában végezte el. A hajdúsággal hosszabb-rövidebb ideig élő települések országos kitekintésű történeti regisztrálását - mint témakörön kívüli írásokat - most csak említve, Dankó Imre hajdúsági kutatói érdeklődésének nagyszerű lehetőséget nyújtott az 1970-es évek elején Magyarország-szerte, különösen a Tiszántúlon fölvirágzó helytörténetírás. Az öreg hajdúvárosokról sorra elkészülő monografikus igényű tanulmánykötetekben vagy szervezőként vagy szerkesztőként Dankó Imre tevékenyen részt vett. S itt elénk kerül az eddig több mint fél évszázadra visszatekintő írásbeli munkásság egyik kardinális kérdése. Maga Dankó Imre teszi föl, amikor önéletrajzában a következőket írja: „Joggal érezhetem, hogy elaprózódom..." Igaz, mindjárt megadja a választ könyveinek számával és a sajnálatosan kéziratban maradt nagyobb művek fölsorolásával, mégis mintha neheztelne magára. Talán azért, mert mindeddig elmaradt munkájának szintézise? Az ő igazi műfaja a hosszabb-rövidebb terjedelmű tanulmány és a cikk. Ez tudósi alkat kérdése. Szemléletesen fejezi ki húsz esztendővel ezelőtt kiadott jelentős tanulmánykötetének általa választott szerény címe: Opuscula Ethnographica. Számára nincs elveszett adat. Sok-sok egészen rövid közlése értékes munka. Kitűnően ért egyetlen adalék fontosságának többoldalú megvilágításához. Remekül sűrítik az ismereteket a Magyar néprajzi lexikonban publikált szócikkei. Egy nagy összegzés, nagy szintézis valóban nem született meg, a körülmények nem kedveztek a kandidátusi és doktori értekezésekbe foglalt monográfiák együttes megjelenésének, de kisebb szintézis nem is egy elkészült, éppen a hajdúvárost összegző néprajzi tanulmányok példázzák ezt a teljesítményt (Hajdúnánás, Hajdúhadház), és az időrendben első, a hajdan hajdú státusú Sarkad népéletéről, majd később a Hortobágy és a Békés város néprajzáról szóló dolgozat is. (A szerző egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődéstörténeti tanszékének vezetője. A születésnap alkalmából írott méltatásának csak kisebb részét közöltük.) A DAB pályázatai Debrecen (HBN) - A Magyar Tudományos Akadémia debreceni bizottsága elsősorban működési körzetében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) pályázatot hirdet két kategóriában a kutatással nem hivatásszerűen foglalkozók (orvosok, tanárok, lelkészek, mérnökök) számára. 1. Pályázat kutatási támogatásra. Pénzt lehet kérni kisebb arányú kutatások (szociológiai felmérések, levéltári kutatások, diákok bevonásával végzendő kísérletek) folytatására megfelelő kutatási és pénzügyi terv benyújtásával legfeljebb 50 ezer forintig. 2. Elért eredmények jutalmazására. Pályázni lehet nyomtatásban legfeljebb 5 évre megjelent munkával (könyv, könyvrészlet, folyóiratcikk, önálló kiadvány), amelynek elismerése 30 ezer forintig terjedő díjjal történik. A pályázatoknak szeptember 30-ig kell beérkezniük a bizottság székháza címére (4032 Db., Thomas Mann u. 49.). Mindkét pályázattal kapcsolatos döntés kihirdetése a következő évi közgyűlésen (1998 eleje) történik. A támogatás 1998 folyamán használható fel az akkor előírt feltételek szerint. Az 1. kategóriában támogatást nyert kutatóknak a kihirdetéstől számított egy éven belül rövid jelentést kell készíteniük elért eredményeikről. A pályázatok ügyében a DAB vezetősége dönt. Nagy Natália védelmébe veszi Mancikát A L'art pour Tart új Pásztor-Balogh Judit Debrecen (HBN) - A Besenyő család bumfordi Evetkéjét, a csábító Irént, a búgó hangon éneklő-vonagló Bombanőt alakító Nagy Natáliát eddig a L'art pour L'art színeiben láttuk szerepelni. Filmszínésznőként Tímár Péter új vígjátékában, a Csinibabában mutatkozott be, fergeteges sikerrel keltette életre a csak az álmainak élő Mancikát. A Hungária moziban a vetítést követően találkozhattunk Nagy Natáliával, aki első meglepetést külsejével okozta: póló, kötényruha, bakancs, sima, hosszú haj, smink nélküli arc. Inkább kislányos volt, mint nőies. - Az öltözködésben kényelemre törekvő típus vagyok - magyarázta mosolyogva a csodálkozásomra. - A kihangsúlyozott nőiességet szerepeimben élem meg. A hétköznapokban inkább a laza viseleteket, a természetességet kedvelem. Ez az egyik énem, így mondhatnám. - A színpadon és a filmen is rutinos bombázó. Mancika nem csak úgy viselkedik, mint egy bájos csinibaba, hanem profi fotómodellnek is érzi magát... - Igen, meg is fogalmazza Az édes élet moziélménye után: „én is úgy akarok élni, mint azok az emberek ott a filmen''. Mancikaaggyal, Mancika-jellemmel én is elhiszem, hogy tökéletes alanya vagyok a filmbeli fotósoknak. Ugyanakkor védelmembe venném Mancikát. Igaz, hogy nagyon naiv teremtés, akinek fogalma sincs a realitásokról, abszolút módon az álmaiban és az álmainak él, de mindezek mellett sokkal gazdagabb figura, mint a Bombanő, aki csak az anyagcseréjével foglalkozik. Mancikának vannak érzelmei, önmagát keresi. A film vége felé boldog, mert Csehszlovákiából úgy jön vissza, mint tartalék bemondónő. A Corvin moziban a közönségpremierre fölvettem a napszemüveget, a fimbeli ruhát, s egy perc alatt elment az eszem, megszűnt a világ számomra, újra Mancikaként mozogtam. - Jóval fiatalabb annál, hogy valós emlékei legyenek a hatvanas évekről. Hogyan tudta mégis beleképzelni magát a korba? - Filmekből, zenékből, beszámolókból szereztem tapasztalatokat. Az én kamaszkorom is az úttörőmozgalom jegyében telt, még végigélhettem kabaré és bohózat jellegét. Nagyon vonzódom a századforduló világához, a hatvanas évek pedig szerintem az utolsó pillanat volt, amikor még volt egy stílus, amit lehetett szeretni vagy utálni. Amikor ránk adták a filmbeli ruhákat, megcsinálták a frizuránkat, azonnal másként éreztük magunkat, mint ma. Akkoriban szertartása volt annak, ahogyan a nők magukkal foglalkoztak, ahogyan a bulira készültek. Igazán nők voltak a nők, az udvarlásnak, a férfi-nő kapcsolatoknak is koreográfiája volt. Ha teltebb volt valaki, kevésbé zavarta, mint ma, amikor sokan azt hisszük, csak akkor vagyunk csinosak, ha Naomi Campbellre hasonlítunk. - Harmadikos gimnazistaként kezdett a L'art pour Tart Társulatban szerepelni. Őket választotta a színművészeti főiskola helyett is. Most belekóstolt a filmezésbe. Miről álmodik ennyiféle élmény után? - Arról álmodozom, hogy mindezeket folytathassam, s még többféle dologban kipróbálhassam magam. A filmforgatás minden napja fantasztikus volt. Az anyagi nehézségek, az őszi hideg ellenére mindenki örömmel és lelkesedéssel vett részt a munkában. Azokon a napokon is ott voltam, amikor nem forgattam. Rákaptam a filmezés ízére. Azonban a színház is nagyon fel tud dobni. A Holló Színház megszűnt - az angol abszurdokat játszottuk, Galla Miklós a kiválásával áment mondott rá. A L'art pour l'art Társulat létezik, bár mostanában nem szerepelünk, új műsorokon dolgozunk, és folytatjuk a Vastyúkot is. Hárman maradtunk, ősztől lesz egy negyedik tagunk. A filmezés kapcsán jöttem rá, hogy nekem párhuzamosan több dolgot kell csinálnom, így tudok energiát gyűjteni, műsorokon dolgozik, s folytatja a „Vastyúk"-ot is Nagy Natália, a Csinibaba egyik főszereplője Fotó: Karap Kornélia A Déri Múzeum tervezett kiállításai 1997-ben Debrecen (HBN) - A múzeum gazdag programmal, sok kiállítással s egyéb rendezvénnyel zárta 1996-ot. Az intézmény célja, hogy az 1930 óta működő „kis Nemzeti Múzeum" (a szakmán belül így is nevezik) jó értelemben vett „kulturális szalonként" legyen jelen a város életében, szellemiségében. Az idén is arra törekszenek, hogy állandó és időszaki kiállításaik minél több látogatót hódítsanak meg a múzeumpártolók és múzeumbarátok széles táborának. Az alábbi tervek megvalósulásában a változás nincs kizárva, főként az időpontok módosulhatnak. Márciusban Holló László emlékkiállítása számíthat nagy érdeklődésre. Áprilisban A természet szépségei címmel Varga Zoltán professzor grafikáit mutatják be. Májusban Torok Sándor festőművész alkotásaiból nyílik tárlat. Zlatko Prica zágrábi festőművész kiállítása májusban tekinthető meg. Spanyolországból, Pamplonából érkeznek ottani művészek alkotásai májusban. Júniusban Félegyházi László festőművész kiállítását rendezik meg születésének 90. évfordulója alkalmából. Júniusban a Néprajzi fotók néprajzi tárgyak című kiállítás is látható. Júniustól augusztusig „áll" a Népi kézművesség - népi szőttesek című bemutató, amelynek anyagát a Déri Múzeum, a lublini és a nagyváradi múzeum közösen adja. Júliusban A részvények művészete címmel rendeznek közös bemutatót a Magyar Nemzeti Múzeummal. Válogatás Dénes Zoltán egyháztörténeti gyűjteményéből címmel augusztus és szeptember hónapban láthatnak tárlatot az érdeklődők. Augusztusban és szeptemberben a református világtalálkozó előtt tisztelegnek reprezentatív kiállítással. Októberben a 80 éves író, Szabó Magda tiszteletére rendeznek irodalmi kiállítást. Október 9-16. között országos bélyegkiállítás lesz. Novemberben Bíró Lajos festőművész kiállítását láthatja a közönség. Szeptember 18-án nyílik Gáborjáni-Szabó Kálmán centenáriumi kiállítása, mely októberig látható. Novemberben Madarász Viktor-emlékkiállítással lepik meg a közönséget. Decemberben A régi Debrecen archív üvegdiákon és üvegnegatívokon elevenedik meg. A zágrábi Muzejsko Galerijski Centar vendégkiállítása tekinthető meg A Pharosz szigeti régészeti feltárások címmel decembertől - 1998 elején is. A művelődési minisztérium az illetménykifizetésekről Budapest (MTI) - A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (TÁKISZ) vállalták, hogy azon intézményektől, amelyekben az átsorolás eddig még nem készült el vagy azt nem küldték meg részükre, 1997. február 28-ig pótlólag elfogadják azt, így márciusban megtörténhet az új besorolás szerinti illetmények kifizetése. Mindezt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közleménye tartalmazza, amelyet szerdán juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A közlemény utal arra: több jelzés jutott el a kormányzathoz a tekintetben, hogy az önkormányzati fenntartású közoktatási és közművelődési intézmények egy részében a közalkalmazottak február 1-jétől esedékes - új besorolás szerinti - illetményét az intézmény vezetése csak néhány hét múlva kívánja kifizetni a dolgozóknak. A művelődési tárca felhívja a fenntartók és az intézményvezetők figyelmét arra, hogy 1997 márciusában az új besorolás szerinti illetményeket kell kifizetni a dolgozóknak. Ennek érdekében a művelődési minisztérium kéri soron kívüli intézkedésüket. Közli továbbá, hogy a kormányzat és a szakszervezet közötti bérmegállapodás tejesítését elősegítő további intézkedésekről az érdekeltek további tárgyalásokat folytatnak. Ismerkedés az Internettel Budapest (MTI) Az Internet-galaxis ez évi rendezvényeinek a Szépművészeti Múzeum ad otthont. Az oktatási, számítástechnikai és művészeti böngészdő február 27. és március 5. között várja az érdeklődőket a városligeti intézményben. A programok között szerepelnek egyéni és csoportos oktatások, a helyszínre telepített húsz terminálon a látogatók kedvük és igényeik szerint tehetnek Internet-kirándulást. A vendégek beiratkozhatnak tematikus bemutatókra, amelyeken szakmai idegenvezetők kalauzolják a tanulókat az Interneten megtalálható szakterületek, tudományágak, művészetek, valamint a sport világában. Mindezeken kívül működik majd digitális művészeti műhely, a látogatók felkereshetnek interaktív vetítőtermeket is. A muzeológusok, művészettörténészek és a könyvtárosok zártkörű szakmai fórumát március 3-án - hétfőn - rendezik meg. A világmúzeum-tanácskozásnak szintén hétfőn lesz helyszíne a múzeumi galaxis. A szakmai eszmecserék keretében rendezik meg a nyomtatott és az Internet-sajtó képviselőinek találkozóját, illetőleg lesz Internetellenfórum is. A rendezvény keretében helyet kapott a művelődési minisztérium által is támogatott „Elektronikus palatábla" program, amelynek célja, hogy segítse a középiskolai tanárok elméleti és felhasználói ismereteit az információs világsztrádán. Jelenés Katona Bálint fotófantáziája