Hajdú-Bihari Napló, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

12 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ KULTÚRA 1997. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Dankó Imre, a néprajzkutató Kósa László Debrecen (HBN) - A 75 éves Dankó Imre néprajzi munkásságát méltatni nem más, mint tudományos pályáját áttekinteni. Sok­felé ágazott és ágazik érdeklődése. Mégsem vitatható, hogy tevékenységének tengelyében a néprajz áll. További kedvenc kutatási ága­zatai: a helytörténet, a nyelvészet, az iroda­lomtörténet és a műtörténet valamilyen mó­don kapcsolódnak a néprajzhoz. Írásainak többségében találunk néprajzi vonatkozásokat, még ha azok tárgyválasztá­sa közvetlenül nem is néprajzi. A néprajzhoz való szoros kötődését a nemrégiben megje­lent repertóriumához írt tudományos önélet­rajzában erősítette meg. Fontos teendője volt - egyebek mellett - a Hajdúság etnikai kuta­tása. Ezen én a táj és népe néprajzi vizsgála­tát értem. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogyan integrálódott tudatilag és kul­turálisan a kora újkori Magyarország egyik jelentős telepítésének sokfelől összesereglett lakossága. Ez egyébként az Alföld középső és déli területeinek általános problémája is. A történeti együvé tartozás alakulásának mintapéldája a nánási testhalom mondája, melynek elemzését Dankó Imre egyik legel­ső néprajzi tanulmányában végezte el. A hajdúsággal hosszabb-rövidebb ideig élő települések országos kitekintésű történeti re­gisztrálását - mint témakörön kívüli írásokat - most csak említve, Dankó Imre hajdúsági kutatói érdeklődésének nagyszerű lehetősé­get nyújtott az 1970-es évek elején Magyaror­­szág-szerte, különösen a Tiszántúlon fölvi­rágzó helytörténetírás. Az öreg hajdúváro­sokról sorra elkészülő monografikus igényű tanulmánykötetekben vagy szervezőként vagy szerkesztőként Dankó Imre tevékenyen részt vett. S itt elénk kerül az eddig több mint fél évszázadra visszatekintő írásbeli munkás­ság egyik kardinális kérdése. Maga Dankó Imre teszi föl, amikor önéletrajzában a követ­kezőket írja: „Joggal érezhetem, hogy elaprózódom..." Igaz, mindjárt megadja a vá­laszt könyveinek számával és a sajnálatosan kéziratban maradt nagyobb művek fölsoro­lásával, mégis mintha neheztelne magára. Ta­lán azért, mert mindeddig elmaradt munká­jának szintézise? Az ő igazi műfaja a hosszabb-rövidebb ter­jedelmű tanulmány és a cikk. Ez tudósi al­kat kérdése. Szemléletesen fejezi ki húsz esz­tendővel ezelőtt kiadott jelentős tanulmány­­kötetének általa választott szerény címe: Opuscula Ethnographica. Számára nincs el­veszett adat. Sok-sok egészen rövid közlése értékes munka. Kitűnően ért egyetlen adalék fontosságának többoldalú megvilágításához. Remekül sűrítik az ismereteket a Magyar néprajzi lexikonban publikált szócikkei. Egy nagy összegzés, nagy szintézis valóban nem született meg, a körülmények nem kedvez­tek a kandidátusi és doktori értekezésekbe foglalt monográfiák együttes megjelenésének, de kisebb szintézis nem is egy elkészült, éppen a hajdúvárost összegző néprajzi tanul­mányok példázzák ezt a teljesítményt (Haj­dúnánás, Hajdúhadház), és az időrendben el­ső, a hajdan hajdú státusú Sarkad népéleté­ről, majd később a Hortobágy és a Békés vá­ros néprajzáról szóló dolgozat is. (A szerző egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődéstörténeti tanszéké­nek vezetője. A születésnap alkalmából írott mél­tatásának csak kisebb részét közöltük.) A DAB pályázatai Debrecen (HBN) - A Magyar Tudományos Akadémia debreceni bizottsága elsősorban működési körzetében (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) pályá­zatot hirdet két kategóriában a kutatással nem hivatásszerűen foglalkozók (orvosok, tanárok, lelkészek, mérnökök) számára. 1. Pályázat kutatási támogatásra. Pénzt le­het kérni kisebb arányú kutatások (szocioló­giai felmérések, levéltári kutatások, diákok be­vonásával végzendő kísérletek) folytatására megfelelő kutatási és pénzügyi terv benyúj­tásával legfeljebb 50 ezer forintig. 2. Elért eredmények jutalmazására. Pályáz­ni lehet nyomtatásban legfeljebb 5 évre meg­jelent munkával (könyv, könyvrészlet, folyó­iratcikk, önálló kiadvány), amelynek elisme­rése 30 ezer forintig terjedő díjjal történik. A pályázatoknak szeptember 30-ig kell be­érkezniük a bizottság székháza címére (4032 Db., Thomas Mann u. 49.). Mindkét pályázat­tal kapcsolatos döntés kihirdetése a követke­ző évi közgyűlésen (1998 eleje) történik. A támogatás 1998 folyamán használható fel az akkor előírt feltételek szerint. Az 1. kategó­riában támogatást nyert kutatóknak a kihir­detéstől számított egy éven belül rövid jelen­tést kell készíteniük elért eredményeikről. A pályázatok ügyében a DAB vezetősége dönt. Nagy Natália védelmébe veszi Mancikát A L'art pour Tart új Pásztor-Balogh Judit Debrecen (HBN) - A Besenyő család bumfordi Evetkéjét, a csá­bító Irént, a búgó hangon ének­­lő­-vonagló Bombanőt alakító Nagy Natáliát eddig a L'art pour L'art színeiben láttuk szerepelni. Filmszínésznőként Tímár Péter új vígjátékában, a Csinibabában mutatkozott be, fergeteges siker­rel keltette életre a csak az ál­mainak élő­ Mancikát. A Hungária moziban a vetítést követően találkozhattunk Nagy Natáliával, aki első meglepetést külsejével okozta: póló, kötényru­ha, bakancs, sima, hosszú haj, smink nélküli arc. Inkább kislá­­nyos volt, mint nőies. - Az öltözködésben kényelem­re törekvő típus vagyok - magya­rázta mosolyogva a csodálkozá­somra. - A kihangsúlyozott nőies­séget szerepeimben élem meg. A hétköznapokban inkább a laza vi­seleteket, a természetességet ked­velem. Ez az egyik énem, így mondhatnám. - A színpadon és a filmen is rutinos bombázó. Mancika nem csak úgy visel­kedik, mint egy bájos csinibaba, hanem profi fotómodellnek is érzi magát... - Igen, meg is fogalmazza Az édes élet moziélménye után: „én is úgy akarok élni, mint azok az emberek ott a filmen''. Mancika­aggyal, Mancika-jellemmel én is elhiszem, hogy tökéletes alanya vagyok a filmbeli fotósoknak. Ugyanakkor védelmembe venném Mancikát. Igaz, hogy nagyon naiv teremtés, akinek fogalma sincs a realitásokról, abszolút módon az álmaiban és az álmainak él, de mindezek mellett sokkal gazda­gabb figura, mint a Bombanő, aki csak az anyagcseréjével foglalko­zik. Mancikának vannak érzelmei, önmagát keresi. A film vége felé boldog, mert Csehszlovákiából úgy jön vissza, mint tartalék be­mondónő. A Corvin moziban a közönségpremierre fölvettem a napszemüveget, a fimbeli ruhát, s egy perc alatt elment az eszem, megszűnt a világ számomra, újra Mancikaként mozogtam. - Jóval fiatalabb annál, hogy valós emlékei legyenek a hatvanas évekről. Hogyan tudta mégis beleképzelni ma­gát a korba? - Filmekből, zenékből, beszá­molókból szereztem tapasztalato­kat. Az én kamaszkorom is az út­törőmozgalom jegyében telt, még végigélhettem kabaré és bohózat jellegét. Nagyon vonzódom a szá­zadforduló világához, a hatvanas évek pedig szerintem az utolsó pillanat volt, amikor még volt egy stílus, amit lehetett szeretni vagy utálni. Amikor ránk adták a film­beli ruhákat, megcsinálták a frizu­ránkat, azonnal másként éreztük magunkat, mint ma. Akkoriban szertartása volt annak, ahogyan a nők magukkal foglalkoztak, aho­gyan a bulira készültek. Igazán nők voltak a nők, az udvarlásnak, a férfi-nő kapcsolatoknak is ko­reográfiája volt. Ha teltebb volt va­laki, kevésbé zavarta, mint ma, amikor sokan azt hisszük, csak ak­kor vagyunk csinosak, ha Naomi Campbellre hasonlítunk. - Harmadikos gimnazistaként kez­dett a L'art pour Tart Társulatban szerepelni. Őket választotta a színmű­vészeti főiskola helyett is. Most bele­kóstolt a filmezésbe. Miről álmodik ennyiféle élmény után? - Arról álmodozom, hogy mindezeket folytathassam, s még többféle dologban kipróbálhassam magam. A filmforgatás minden napja fantasztikus volt. Az anya­gi nehézségek, az őszi hideg elle­nére mindenki örömmel és lelke­sedéssel vett részt a munkában. Azokon a napokon is ott voltam, amikor nem forgattam. Rákaptam a filmezés ízére. Azonban a szín­ház is nagyon fel tud dobni. A Holló Színház megszűnt - az angol abszurdokat játszottuk, Galla Miklós a kiválásával áment mondott rá. A L'art pour l'art Társulat létezik, bár mostanában nem szerepelünk, új műsorokon dolgozunk, és folytatjuk a Vastyú­kot is. Hárman maradtunk, ősz­től lesz egy negyedik tagunk. A filmezés kapcsán jöttem rá, hogy nekem párhuzamosan több dolgot kell csinálnom, így tudok ener­giát gyűjteni, műsorokon dolgozik, s folytatja a „Vastyúk"-ot is Nagy Natália, a Csinibaba egyik főszereplője Fotó: Karap Kornélia A Déri Múzeum tervezett kiállításai 1997-ben Debrecen (HBN) - A múzeum gazdag programmal, sok kiál­lítással s egyéb rendezvénnyel zárta 1996-ot. Az intézmény célja, hogy az 1930 óta működő „kis Nemzeti Múzeum" (a szak­mán belül így is nevezik) jó értelemben vett „kulturális szalonként" legyen jelen a város életében, szellemiségé­ben. Az idén is arra törekszenek, hogy állandó és időszaki kiállítá­saik minél több látogatót hódítsa­nak meg a múzeumpártolók és múzeumbarátok széles táborának. Az alábbi tervek megvalósulásá­ban a változás nincs kizárva, fő­ként az időpontok módosulhat­nak. Márciusban Holló László em­lékkiállítása számíthat nagy érdek­lődésre. Áprilisban A természet szépsé­gei címmel Varga Zoltán pro­fesszor grafikáit mutatják be. Májusban Torok Sándor festő­művész alkotásaiból nyílik tárlat. Zlatko Prica zágrábi festőmű­vész kiállítása májusban tekinthe­tő meg. Spanyolországból, Pamploná­­ból érkeznek ottani művészek al­kotásai májusban. Júniusban Félegyházi László festőművész kiállítását rendezik meg születésének 90. évfordulója alkalmából. Júniusban a Néprajzi fotók­­ néprajzi tárgyak című kiállítás is látható. Júniustól augusztusig „áll" a Népi kézművesség - népi szőtte­sek című bemutató, amelynek anyagát a Déri Múzeum, a lubli­­ni és a nagyváradi múzeum közö­sen adja. Júliusban A részvények művé­szete címmel rendeznek közös bemutatót a Magyar Nemzeti Mú­zeummal. Válogatás Dénes Zoltán egyház­történeti gyűjteményéből címmel augusztus és szeptember hónapban láthatnak tárlatot az érdeklődők. Augusztusban és szeptember­ben a református világtalálkozó előtt tisztelegnek reprezentatív ki­állítással. Októberben a 80 éves író, Szabó Magda tiszteletére rendeznek iro­dalmi kiállítást. Október 9-16. között országos bélyegkiállítás lesz. Novemberben Bíró Lajos festő­művész kiállítását láthatja a kö­zönség. Szeptember 18-án nyílik Gábor­­jáni-Szabó Kálmán centenáriumi kiállítása, mely októberig lát­ható. Novemberben Madarász Vik­­tor-emlékkiállítással lepik meg a közönséget. Decemberben A régi Debrecen archív üvegdiákon és üvegnega­tívokon elevenedik meg. A zágrábi Muzejsko Galerijski Centar vendégkiállítása tekint­hető meg A Pharosz szigeti régé­szeti feltárások címmel december­től - 1998 elején is. A művelődési minisztérium az illetménykifizetésekről Budapest (MTI) - A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (TÁKISZ) vállalták, hogy azon intézmények­től, amelyekben az átsorolás eddig még nem készült el vagy azt nem küldték meg részükre, 1997. feb­ruár 28-ig pótlólag elfogadják azt, így márciusban megtörténhet az új besorolás szerinti illetmények kifizetése. Mindezt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium köz­leménye tartalmazza, amelyet szerdán juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A közlemény utal arra: több jel­zés jutott el a kormányzathoz a te­kintetben, hogy az önkormányza­ti fenntartású közoktatási és köz­­művelődési intézmények egy ré­szében a közalkalmazottak feb­ruár 1-jétől esedékes - új besoro­lás szerinti - illetményét az intéz­mény vezetése csak néhány hét múlva kívánja kifizetni a dolgo­zóknak. A művelődési tárca felhívja a fenntartók és az intézményveze­tők figyelmét arra, hogy 1997 már­ciusában az új besorolás szerinti illetményeket kell kifizetni a dol­gozóknak. Ennek érdekében a művelődé­si minisztérium kéri soron kívüli intézkedésüket. Közli továbbá, hogy a kormányzat és a szakszer­vezet közötti bérmegállapodás te­jesítését elősegítő további intézke­désekről az érdekeltek további tár­gyalásokat folytatnak. Ismerkedés az Internettel Budapest (MTI)­­ Az Internet-ga­laxis ez évi rendezvényeinek a Szépművészeti Múzeum ad ott­hont. Az oktatási, számítástech­nikai és művészeti böngészdő feb­ruár 27. és március 5. között vár­ja az érdeklődőket a városligeti in­tézményben. A programok között szerepel­nek egyéni és csoportos oktatások, a helyszínre telepített húsz termi­nálon a látogatók kedvük és igé­nyeik szerint tehetnek Internet-ki­rándulást. A vendégek beiratkoz­hatnak tematikus bemutatókra, amelyeken szakmai idegenveze­tők kalauzolják a tanulókat az In­terneten megtalálható szakterüle­tek, tudományágak, művésze­tek, valamint a sport világában. Mindezeken kívül működik majd digitális művészeti műhely, a lá­togatók felkereshetnek interaktív vetítőtermeket is. A muzeológusok, művészettör­ténészek és a könyvtárosok zárt­körű szakmai fórumát március 3-án - hétfőn - rendezik meg. A világmúzeum-tanácskozásnak szintén hétfőn lesz helyszíne a múzeumi galaxis. A szakmai eszmecserék kereté­ben rendezik meg a nyomtatott és az Internet-sajtó képviselőinek ta­lálkozóját, illetőleg lesz Internet­­ellenfórum is. A rendezvény keretében helyet kapott a művelődési minisztérium által is támogatott „Elektronikus palatábla" program, amelynek cél­ja, hogy segítse a középiskolai ta­nárok elméleti és felhasználói is­mereteit az információs világ­sztrádán. Jelenés Katona Bálint fotófantáziája

Next