Hajdú-Bihari Napló, 1998. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-30 / 75. szám
18 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ □ KULTÚRA 1998. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ Dúsa Lajos , mint Hypnosz Az álmok görög istenének, Hypnosznak kitüntetett helye volt az európai kultúra bölcsőjében, a hellén világképben. Kiemelkedő személyek és nagy látnokok álmai maradtak fönn az egész ókor történetéből, s végig a középkoron és az újkoron át napjainkig. A történelemben, a művészetekben és a vallástörténetben is az álmok a valóságból kiindulva láttatnak remélt vagy rettegett sorsfordulókat, s közös jellemzőjük, hogy az ember nembeliségéhez állnak közelebb a vegetatív-partikuláris mindennapiság helyett. Néhány irodalmi példát fölvillantva: a Szentivánéji álom a képzelet bakugrásaival az emberi tökéletlenségből csinál vígjátékot (Shakespeare), az „Anyám, az álmok nem hazudnak" Petőfi-himnusza az álmok megvalósíthatóságáról; Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című elbeszélése a remény fölemelése a reménytelenség pontos leírásának hátteréből. Hypnosz birodalma lehet szörnyű is, mint Henoch Apokalypsisé; hátborzongató, mint Az ember tragédiájának eszkimójelenete. Bizony, a mindennapi életben is gyakran verítékesen, összetörve ébredünk föl rémálmunkból. Az álmok világával mint gyakorló könyvtárosnak az olvasószolgálati munka során gyűlik meg a bajom. Biztosan állíthatom, hogy az ezredvégre megtörtént az álom silány sorozatgyártása és kommersz iparággá fejlesztése. Egy átlagos közgyűjteményben természetesen helye van a kriminek és a sci-finek is, s annyira prűd és intoleráns egy könyvtáros nem lehet, hogy a főként ajándékozások révén állományba kerülő túlburjánzó szexualitást és rémségeket tartalmazó könyveket elutasítsa, s legalább az efemer (nem tartós értékű) könyvek közé, a brosúra-nyilvántartásba ne regisztrálja. Mondanom sem kell, hogy eme efemériákat egy-két éven belül ronggyá olvassák. Nem is olyan szűk az a réteg, amely csak tömény borzalmakat és pornográfiába hajló szexualitást vesz magához „szellemi táplálék" gyanánt, hasonlóan a médiák túltengő kultúrmocsok-áradatához. Hypnosz ipari-művi álomvilágának az égvilágon semmi köze nincs a nembeli sorskérdésekhez, csak a frusztrált mindennapiság kivetülései ezek a borzadályok és érzelemmentes szellemi kuplerájok. Az amerikanizálódás, a 20. századi parttalan liberalizmus legnagyobb dicsőségére egyre dagad a művi, előregyártott álomvilágban élők tábora. Mint mézgás légypapírra a legyek, úgy ragadnak bele ebbe a csapdába a kilátástalan sorsúak. S hogy miért érdeke ez a hatalomra áhítozó „szakembereknek"? Azért, mert a saját érdekei ellenében egy alvilágban élő tömegen sokkal könnyebb uralkodni, mint egy öntudatos, érdekeit érvényesítő népen. Korhű babák Debrecen (HBN) - A székesfehérvári „Árpád" Szakképző iskola által meghirdetett országos - történelmi öltözetű - babakiállításra 12, ruhaipari képzéssel foglalkozó iskola küldte el a mintegy 50 babából álló kollekcióját, melyen a babák az 1848-as forradalom és szabadságharc korhű ruháiban láthatók. A zsűri a jeligés munkák közül az első díjat a debreceni Könnyűipari Szakközépiskola „Délibáb" jeligéjű babacsoportjának ítélte. A tárlat nemrégiben nyílt meg a meghirdető dunántúli intézményben. A „könnyűiparis” babák egy csoportja Fotó: Magánarchívum A Csokonai Színház áprilisi műsora Csokonai Színház 1. (szerda), 18 óra: Anyegin - Hevesi Sándor-bérlet. Az előadást a Reemtsma Debreceni Dohánygyár támogatta! 2. (csütörtök), 19 óra: Anyegin - Vámos László-bérlet. 3. (péntek), 19 óra: Liliomfi - Hegedűs Erzsi-bérlet. 4. (szombat), 19 óra: Liliomfi - Rubányi Vilmos-bérlet. 7. (kedd), 19 óra: Sybill - bérletszünet. 8. (szerda), 19 óra: Anyegin - Kodály Zoltán-bérlet. 9. (csütörtök), 19 óra: Liliomfi - Horváth Árpád-bérlet. 11. (szombat), 19 óra: Anyegin - Latinovics Zoltán-bérlet. 14. (kedd), 19 óra: Anyegin - Németh László-bérlet. 15. (szerda), 19 óra: Sybill - bérletszünet. 16. (csütörtök), 19 óra: Anyegin - Ady Endre-bérlet. 17. (péntek), 19 óra: Anyegin - Hegedűs Erzsi-bérlet. Az utolsó bérletes előadás! 18. (szombat), 18 óra: Liliomfi - Hevesi Sándor-bérlet. 21. (kedd), 19 óra: Liliomfi - Lontay Margit-bérlet. 22. (szerda), 19 óra: Liliomfi - Neményi Lili-bérlet. 24. (péntek), 19 óra: Liliomfi - Arany János-bérlet. 25. (szombat), 19 óra: Liliomfi - Mensáros László-bérlet. 29. (szerda), 19 óra: Sybill - Csokonai Vitéz Mihály-bérlet. Az utolsó bérletes előadás! 30. (csütörtök), 19 óra: Carmen - Erkel Ferenc-bérlet. Kölcsey művelődési központ kamaraszínháza 2. (csütörtök), 19 óra: Hová lett a Rózsa Lelke? - bérletszünet. 4. (szombat), 11 óra: Csizmás Kandúr - bérletszünet. 4. (szombat), 15 óra: Csizmás Kandúr - bérletszünet. 17. (péntek), 19 óra: A mennyei híd - Gulyás Pál-bérlet. 18. (szombat), 19 óra: A menynyei híd - Thuróczy Gyula-bérlet. 21. (kedd), 19 óra: A mennyei híd - Kossuth Lajos-bérlet. 22. (szerda), 15 óra: Csizmás Kandúr - bérletszünet. 23. (csütörtök), 19 óra: A menynyei híd - Gerbán Tibor-bérlet. 24. (péntek), 19 óra: A mennyei híd - Téri Árpád-bérlet. 25. (szombat), 11 óra: Csizmás Kandúr - bérletszünet. 25. (szombat), 19 óra: A menynyei híd - Móricz Zsigmond-bérlet. 28. (kedd), 19 óra: A mennyei híd - Németh László-bérlet. 29. (szerda), 15 óra: Csizmás Kandúr - bérletszünet. 30. (csütörtök), 19 óra: A menynyei híd - Horváth Árpád-bérlet. Horváth Árpád Stúdiószínház (A Csokonai Színház épületében) 1. (szerda), 19 óra: Ősvigasztalás - bérletszünet. 10. (péntek), 19 óra: Ősvigasztalás - A Vámosgép Kft. részére. 15. (szerda), 19 óra: Bolond Helga - bérletszünet. 29. (szerda), 19 óra: Bolond Helga - bérletszünet. A Reemtsma Debreceni Dohánygyár a Csokonai Színház támogatója! Hét éven aluli gyermekek az előadásokat nem látogathatják (kivéve a gyermekelőadásokat)! Pontosan kezdenek, az előadás kezdetekor a nézőtéri ajtókat lezárják. Jegyek válthatók - vasárnap és hétfő kivételével - a Csokonai Színház jegy- és bérletpénztárában: 14-19 óráig, szombaton 17-19 óráig (tel.: 52 417-811), a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színházi jegypénztárában csak az előadás előtt 1 órával (tel.: 52/417-848). Változó időpont esetén mindkét jegypénztárban az előadás előtt 1 órával. Jegyek elővételben minden hónap 20-ától válthatók korlátozott számban a bérletes előadásokra is. Információ kérhető és csoportos jegyek megrendelhetők az 52/417-811, 413-565-ös telefonon, a szervezési osztályon. Miske László az ősvigasztalásban Fotó: Iklódy János a Cseh filmek Debrecen (HBN) - Máshol nem látható új cseh filmekből álló sorozatot vetítenek a Hajdú Film Kft. mozijaiban a Cseh Köztársaság Nagykövetsége segítségével. Az első bemutató az Apolló mozi kistermében lesz március 30-án, 20 órától. Michálek Az elfelejtett világosság (1996) című munkája, egy falusi pap története a 80-as évek végéről. A Víg kamara moziban látható március 31 -én 20 órától Sverák Utazás (1994) című munkája. A film két fiatalemberről, egy lányról, és egy gyanúsan olcsó autóról szól, mellyel nem tanácsos főutakon közlekedni. Április 1-jén 20 órától Steindler Köszönet minden új reggelért (1994) című filmjét vetítik, édes-keserű emlékezés ez a 60-90-es évekre egy család története kapcsán. Április 2-án 20 órától Dostál Golet a völgyben című munkáját (1995) vetítik. A történet a háború előtti Kárpát-Ukrajnában játszódik, ahol a szegénység közepette a községi fürdőt vallási rituálé során tejjel kell megtisztítani, mert kevés víz volt benne... Április 3-án 20 órától Vores Kőhídja (1996) látható. Egy főiskolás fiatalember önként a Károly hídnál éjszakázik és különös egzisztenciákkal tölti az idejét, így próbál dacolni környezete mesterkedéseivel szemben, mely derék fiút, gondos családapát és produktív álművészt kíván faragni belőle. Az autentikus és dramatikus népi tánc vonzása Vitéz Ferenc Megtelt pótsorokat, lépcsőn ülőket látni mindig melengető és erőt adó érzés egy művészeti eseményen, s még inkább az az egyébként is nagy befogadó képességű Kölcsey művelődési központ színháztermében. Ahol a negyvenöt éves jubileumát - a tavaszi fesztivál rendezvényei sorában - ünneplő debreceni Hajdú táncegyüttes csoportjai tulajdonképpen otthon léptek fel, hiszen - az örvendetes módon szaporodó, produkciókat és működést támogatók mellett - mára egyetlen gazdájuk a művelődési központ. A csütörtöki első bemutatót követően hallani lehetett olyan hangokat, hogy „szombaton majd jobb lesz", amit az eseményről beszámoló újságíró nehezen tudott elképzelni. Az idősíkokat jelképesen, művészi átfogalmazásban és kronologikusan is sűrítő összélmény teljességéhez semmi nem hiányzott. A jubileumi esten a múlt-jelen-jövő hármasság jegyében felléptek a régi „öreg", 1980 és '95 között az együttesben dolgozó táncosok, a mai, az érettség szinte minden jelét felmutató ifik és az amatőr jelleg ellenére a profik tudásához nőtt felnőtt fiúk és lányok. De színpadra léptek a jövő ígéretei, a gyerek táncosok is, az ötévesektől a tizennégy évesekig, a Mütyürke, a Kistücsök, a Katicák, a Kereplők és a Luca csoportok. A régiek bebizonyították, hogy - ha alkatilag teljesedtek is - nem felejtettek el táncolni, s hogy olyan a tánc, ami életet ad, amit - akár a születés lélekben és zsigerekben mindvégig tartó élményét - nem lehet elfelejteni: a hosszú hétköznapok a kirobbanásig érlelik a létre rádöbbentő fájdalmat és örömöt. A műsor Visszatekintő része emellett azt is bizonyította, hogy Kardos László - aki negyedszázadon át volt művészeti vezető, s ő az együttes mai művészeti igazgatója, Foltin Jolán, Rábai Miklós, Béres András és Varga Gyula - ők ketten, utóbbiak '53 és '66 között vezették az együttest - koreográfiái ma is izőmélyeket szólítanak s megszólítanak. A közönség ereje, biztatása, a produkciók sorát látva, csupán reflex, visszatükrözése annak az erőnek és hitnek, ami a népi táncban rejlik. A műsorfelépítés viszonylag disszonáns volt a gyerekek, ifjak és felnőttek egymást váltó fellépései miatt, ám míg a felnőttek biztos, autentikus és hiteles átfogalmazásokra is képes tudása lenyűgöző hatást keltett, a gyerekek produkciói az „aranyos" jelleg mellett az ígéretet is megfogalmaztatták: belőlük lesznek a hagyományokat és sikereket folytató nagyok, lesznek közöttük jó ifjú, majd felnőtt táncosok. Nem csak a szándék és a hit, hanem a pedagógia, a csoportvezetők által is befektetett roppant munka és energia miatt. A kisebbek fellépésénél még a játékon van a fő hangsúly, de markánsan megjelenik e jegy az érett koreográfiákban is. Nem csupán amiatt, hogy sok esetben egy játékot táncolnak el, hanem mert az élet nagy kérdéseinek egyike a játékra való képességünk. Ezen a szinten a tragikum ellensúlyozására is jól jön a humor, s a Hajdúk rádöbbentenek az egyszerű emberek egészséges, felszabadult jókedvére, a megtartó és továbbéltető nevetésre. Utaltam fentebb az átfogalmazás lehetőségeire, amire korábban is volt példa - bemutatták Varga Gyula Pünkösdölőjét -, de Tiszai Zsuzsának és Lovas Bálintnak, a Hajdú táncegyüttes jelenlegi, fiatal művészeti vezetőinek több koreográfiája is azt az utat jelzi, hogy felerősödhet a dramatikus népi táncprodukciókat létrehívó jelleg, amihez a tánctudás mellett az ötletek is megszületőben vannak. Közös koreográfia volt a Nagykarácsony-Kiskarácsony, valamint a Jaj, bátyám, bátyám című, mely utóbbi nemcsak dramatikus, hanem drámai is lett, profi táncszínházi minőséget előlegezve, Lovas Bálint Emlékezés című műve - a halott tanítómester árnyjátékkal is való megidézése által - az erőtől duzzadó férfitánc mellett mély alázatot hordozott. Ez a kísérleti ág nem jelenti azonban azt, hogy teljesen lemondanának az autentikus hagyományok folytatásáról, hiszen a játékot végig olyan táncelemek építik fel, melyek hamisítatlan eredetiséget sugároznak. Sőt, a két fiatal koreográfus úgy a saját gyűjtésű tusini román táncok, mint a somogyi mulatság esetében élővé és fergetegesen vonzóvá tudja tenni a különböző népcsoportok hagyományát. A tánc emberi kapcsolatokat is összeforrasztó erején túl pedig fontosak azok a viszonyok is, melyeket elővarázsolnak az izmok, a lábak, a zene és a mozdulatok. Valóban társas élmény itt a tánc szívének, vérereinek lüktetésében a még néző is bekapcsolódik, átélhető a szerelem és a csalódás, az ember- és az istenhit, a kegyelem és az alázat, a hiány és a teljesség, a fogantatás, az élet búcsúztatása és az emlékezet. A hitelesség jegyénél maradva, szólni kell a táncokat kísérő Morotva népzenei együttes közreműködéséről. A zenészek (hegedű, brácsa, nagybőgő, klarinét, cimbalom és ének) művészekhez méltó színvonalon adták a talpalávalót - többen közülük zeneiskolai művésztanárok -, teljes együttlélegzésben sszólásban szolgálva a táncot, erényeiket a fájdalmasan szép, önálló zenélés alkalmával külön is megcsillogtatva. Erő és hit rejlik a népi táncban Fotó: Iklódy János