Hajdú-Bihari Napló, 1998. szeptember (55. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-02 / 205. szám
1998. szeptember 2., szerda „Nincsen reklám a Nagytemplomon” Debrecen (HBN) - Folyik a református Nagytemplom homlokzatfelújításának második szakasza. Szóvá tették: miért vannak hirdetések az állványokon, ez vajon összeegyeztethető-e a templom mint szakrális hely. Isten háza jellegével? Nem üzleti reklámról van azonban szó, hanem bővülő szokásról, sőt előírásról. Kemény Beke Ádám, az építkezés műszaki ellenőre érdeklődésünkre elmondta, hogy a hirdetések a termékgyártó és a kivitelező cégeket nevesítik csupán, hasonlóan más nagyobb építkezésekhez, ahol a munkafolyamatok ideje alatt különböző felületeken jelenhetnek meg a résztvevők nevei, illetve az őket bemutató alapinformációk, így - mivel nem mindennapi technikával és anyagfelhasználással történik a vakolatfelújítás - a Terranova építőanyag-gyártó cég nevét láthatjuk a hálón, az állványokon szerepel a felújítással, karbantartással foglalkozó Hajdú-Bau Kft., valamint a lebonyolító Kém Bér Kft. és ugyanazon a táblán a generálkivitelező Inter ‘96 Szövetkezet neve. „Mindez azt a célt is szolgálja - fogalmazott Kemény Beke Ádám -, hogy ha a lakosság meg lesz elégedve a munka minőségével, akkor mindenki ismerje meg, ki végezte azt.” Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: nincsen reklám a Nagytemplomon. Van azonban egy építési terület, ennek részei az állványok is, melyeken megjelenhetnek a kivitelező, a lebonyolító és a legnagyobb szállítók nevei, sőt, ennek feltüntetését az érvényes jogszabályok is megkövetelik. - Természetesen mi sem tartanánk kívánatosnak azt - mondta Bölcskei Gusztáv püspök -, ha az említetteken túl másfajta reklámok is megjelennének, még ha építkezési területről is van szó, ez ellen azonnal felemelnénk szavunkat. A munkálatokban részt vevők nevének feltüntetését a jogszabályok is előírják Fotó: Horváth Katalin "V-:............•••......................—■—"?— , - T y y Sok esküvő Az augusztus 24. és 30. közötti héten az átlagos középhőmérséklet 15,4 Celsius-fok volt. A leghidegebbet szerda reggel mérték: talajközelben 3,6, kétméteres magasságban 6,6 Celsius-fokot. A legmelegebb csütörtökön volt: 25,4 Celsius-fok. A szél - 45 kilométer/órás sebességgel - csütörtök délben fújt a legerősebben. A légnyomás 745,8 és 753,3 Hgmm között váltakozott. Minden reggel harmatos volt a fű. A tűzoltóság megyei ügyeletese huszonhét vonulásról (tizenhat tűz- és öt káresetről, három vaklármáról, két téves hívásról, valamint egy segítségnyújtásról) adott számot. A házasságkötő termekben negyvenkét pár esküdött egymásnak örök hűséget. A református Nagytemplomban egy kisleányt, a Szent Anna-székesegyházban is egy kisleányt kereszteltek meg. A klinika szülészetén huszonegy fiú és harminckét leány, a Kenézy-kórházban pedig harmincegy fiú, harminc leány és egy fiú-leány ikerpár látta meg a napvilágot. Debrecen temetőiben hatvanhárom elhunytat helyeztek örök nyugalomra. A Kenézy-kórház kijózanítóállomásán tizennyolcan tértek magukhoz. Az AKSD Kft. Vértesi úti szeméttelepére 3977 tonna hulladékot szállítottak. Az elmúlt hét napban negyvenöt gépkocsit törtek fel. Ilcit DEBRECENI POLGAR________ A segélyt kérők és a büdzsé szorításában Minden embernek - s különösen igaz ez a rászorulókra - a maga problémája a legfontosabb. Éppen ezért csak kellő empátiával, alázattal végezhetők el a feladatok. Ebben partnerek voltak a szociális iroda jól felkészült és országosan is elismert dolgozói, akiknek a szellemi kapacitása és az általuk bevezetett, számtalan újszerű kezdeményezés kimunkálása is sok nehézségen átlendítette a döntéshozókat. A mai segélyezési rendszer alapjait az előző bizottság rakta le, az 1993-ban elfogadott szociális törvényből adódóan - emlékeztetett a szakember. Ezt kellett tovább működtetnie az 1994-ben megalakult testületnek, illetve módosítania a változásoknak megfelelően. Ám a szociális ellátással, segélyezéssel szembeni nagy elvárások, a megnövekedett igények nem engedték meg azt, hogy a város többet nyújtson a jogszabályok által megkívánt minimumnál. Pluszokat Debrecen teherbíró képessége miatt csak korlátozottan lehetett vállalni. A központilag biztosított normatívát csak 1996-ban tudták maradéktalanul szociális célokra Debrecen (HBN - V. A.) - Minden harmadik lakos kapcsolatba kerül a szociális bizottsággal; bizonyság erre a grémium 4 év alatt hozott, több mint 70 ezer határozata az állampolgárokat érintő segélyezési ügyekben. Már csak emiatt is kellett mellőznie a politikát a munkájából, és kizárólag a feladatával foglalkoznia a közgyűlés szociális bizottságának - állítja Kős István, a testület elnöke, aki szerint így különösebb problémák nélkül volt levezényelhető a bizottság tevékenysége. - Az eltelt 4 év e téren is a kihívások sorozata volt, amelyekre megpróbáltunk válaszokat keresni. Úgy ítélem meg, hogy ezek többnyire sikeresek voltak - fogalmazott az elnök. fordítani, máskor ugyanis jelentős összegeket vont el egyéb célokra a város költségvetése. Ez is az oka annak, hogy a bizottság törekvése ellenére sem volt mód emeltebb szintű lehetőségekre az ellátások terén. Annak ellenére sem, hogy a 4 évvel ezelőtti, mintegy egymilliárd forintos segélyezési keret ez év végére várhatóan a kétszeresére növekszik. Kős István Fotó: Horváth Katalin Lakások, foglalkoztatás Szociális célú lakás a rendszerváltás óta nem épült Debrecenben. Jóllehet, az igénylők száma folyamatosan növekedett, s még 20 éve beadott igénylés is létezik. Jelenleg közel kétezren várnak lakásra, a ciklus első évében mintegy 20 szociális célú lakást tudtak kiutalni, idén már várhatóan csaknem 80-at. Az itteni lakáspiacon is az a gond, hogy nem eléggé mobil az egyébként is megfogyatkozott önkormányzati lakásállomány. E téren, függetlenül a menet közben képződött lakásalaptól, csak a ciklus utolsó évére sikerült előrelépni. Ha építés nem is történt, felújítások már voltak. A repülőtéri lakótelepen már beköltözhető az első ütemben felújított 80 lakás, s egy másik, 60 lakásos tömbnek is megindult a felújítása. Abból kiindulva, hogy a segélyezés csak tüneti kezelés, a bizottság azt tekintette az egyik legfontosabb feladatának, hogy vonja be a munka világába a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülieket is, dolgozzanak a közhasznú és a közmunkamunka-programokban. Ennek köszönhetően jelentősen sikerült emelni a foglalkoztatottak számát; évente ötszáz-hatszáz embert állítanak be a programokba. Közülük sokan tartós foglalkoztatásra is el tudtak helyezkedni. A debreceni jövedelempótlósok korábbi, mintegy négyezres létszáma - a foglalkoztatási programoknak is köszönhetőért - mára háromezer alá csökkent. Nem elhanyagolható következmény az sem, hogy a programok révén megtisztul a nagyerdei park, s évente kétszer-háromszor lekaszálják és rendbe teszik a közparkokat is. 5. oldal Civilek és gyerekek Fontos és szükségszerű lépésnek tartja Kős István az egyesített szociális intézménynek már az előző ciklusban megkezdett, négy önálló intézménnyé szervezését, s eredménynek tartja azt is, hogy sikerült biztosítani az intézmények folyamatos, önálló működését. Ugyanakkor, a speciális feladatoknak megfelelően, szakmai téren is lemérhető fejlődés tapasztalható az intézményi munkában. Nagy előrelépés az is, hogy igen jó kapcsolatot sikerült kialakítani a civil szervezetekkel; ez a példás együttműködés a jövőben is fenntartandó, hiszen az önkormányzat egyedül képtelen teljesíteni a reá háruló feladatokat a mostani körülmények között. Kiemelten fontosnak tartja a bizottság elnöke a gyerekes családok gondjainak enyhítését. Erre utal az a - már 1997-től megvalósult - törekvésük, hogy a rendszeres, pénzben folyósított gyermekvédelmi támogatás mellett több ezer gyerek étkeztetéséhez is hozzájárul a város, s idén - mintegy ötezer gyereket érintően - több mint 11,5 millió forintot fordíthatnak tankönyv- és tanszertámogatásra is. Csapókerti „kör” - összetartott nemzedék Bakó Endre Debrecen (HBN) - Két tősgyökeres csapókerti férfi elhatározta, hogy találkozóra hívja az egykori „kör" látogatóit és azok hozzátartozóit. Balla Gábor és Sass László anyai és apai ágon egyaránt a Csapókerthez kötődik. Minden utcát, házat, egy kis túlzással szólva minden fűszálat ismernek. Sass László ma is a Keresszegi utcán tartja fent harangöntő műhelyét. Tele vannak emlékekkel, nosztalgiával. Mintha betanult, dramatizált szöveget mondanának, egymásnak adják a végszavakat, amikor ifjúságuk színterére, a „kör”re emlékeznek. Vagyis a negyvenes-ötvenes évek fordulójára, úgy 1952-ig. Munkások lakta kertség volt a Csapókert, főleg a Dohánygyár, a Vagongyár, a Villanygyár munkásai laktak. Mivel kezdetben templom nem volt, a Jánosi és a Kisfaludy utca sarkán épített a református egyház egy épületet, amelyet olvasókörnek ismertek már a húszas-harmincas években, habár vallásórákat, sőt istentiszteleteket is tartottak benne. A KIE-kör a kertség kulturális központjává vált. Az épület 1945 után valamiképp a szociáldemokrata párt használatába került, felújították, s ha lehet, szerepe, jelentősége még fokozódott. A felújított épületet Szabó Kálmán, a ‘‘méltatlanul elfelejtett szociáldemokrata polgármester avatta fel. A „kör”-nek hatvantagú dalárdája, népitánc- és színjátszó csoportja volt és persze zenekara, amelynek a tangóharmonikás Balla Gábor volt a vezetője. Játszották a Méltóságos csizmadia, a Delilla, Jöjjön elsején, a Piros bugyelláris, Az ördög nem alszik, Mágnás Miska című operettet és népszínművet. Már 1945 előtt gyermekként is be-betértek egyegy rendezvényre a szülőkkel, de 45 után váltak aktív tagokká. 1947- től ők vették át a stafétabotot, azaz a szervezői feladatokat. Sass László volt a főrendező. A szüreti bálok vasárnap délben még tartottak... Megalakult Barátság néven a sportkör is. Az emlékezők azt mondják, hogy olyan volt a kör, mint egy nagy család. A szeretet volt a kohéziós erő, mely összetartotta nemzedéküket. Úgy jártak oda, mint hívő lelkek a templomba. 1952 után kezdett hanyatlani az élet. A szervezőket behívták katonának, a lányok férjhez mentek vagy elmaradtak, mert a Sámsoni úti laktanya katonái kezdték látogatni az össztáncokat, de kultúrálatlan, vad fiúk voltak. S a politika is más életformát kezdett diktálni. Balla Gábor Sass László Fotó: Iklódy János Nevek a múltból Bálla Gábor zenekara négy-öt tagú volt: Nemes Laci (hegedű), Huszár Gyuri (szaxofon), Somlai Gyurka (piszton), Gajdó Lajos bácsi, majd Kocsis Pista bácsi, aztán Bálla Feri (dob). Debrecenben a csapókerti zenekar használt először erősítőt. Akkoriban kezdték tiltani a „jampitáncot” a zenés szórakoztatóhelyeken. A csapókerti körben úgy vezették le az ifjúság mozgásigényét, hogy minden bálon vagy össztáncon egy órán át a zenekar „vad” számokat játszott. Akkor egyik-másik fiatal lába a plafonon volt, ám egy perccel később már ismét szolid hangulat uralkodott. A párttitkár többször is aggályoskodott, de végül nem volt semmi baj belőle. A főrendező vállalta a felelősséget. De lehetett is hatni a fiatalokra, fegyelmezett emberek voltak. Nevek kerülnek szóba: Égerházi Imréé, aki részt vett az épület felújítása után a díszítésben. Aztán Horváth Lexi, Gyarmati Jenő, Roklitz József, a fogtechnikus Riczó József, Marton József, Erdei Gyurka, Antalfi Jóska, Mészáros Miska és Lajos, a Rutner család, a Dobos lányok, Lendvai Hermina, Szolnoki Laci, Kovács Laci neve. Arra a kérdésre, mit remélnek, hányan fognak eljönni, a szervezők azt válaszolják, az a korosztály jelenleg hatvanöthetvenöt éves, sajnos sokan már nem élnek, meg többeket elsodort a történelem Debrecenből. De aki megvan és mozgásképes, az el fog jönni, mert biztos, hogy lelkében nyomott hagytak a szép, értelmes ifjúsági emlékek, amelyek most nagyjából ötvenévesek. S biztos, hogy többet már nem találkozhatnak... * * * A szervezők várják azoknak a jelentkezését személyesen, telefonon vagy levélben Sass László (Db., Keresszegi u. 97. Tel. 431-359) és Balla Gábor (Db., Bercsényi u. 51. Tel. 412-077) címén, akik 1945-1955 között a csapókerti olvasókör, illetve szociáldemokrata ifjúsági szervezet tagjai voltak, vagy rendezvényeit látogatták, hogy 1998. október 10-én megrendezhessék az ötvenéves találkozót.