Hajdú-Bihari Napló, 1999. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-27 / 97. szám
1999. április 27., kedd HItMŰ AKTUÁLIS M ’AL PDX'SS , ~ I Arany Lajos Számháború Központilag elrendeltetett mint újítás - s máris könnyűnek találtatott. Azaz: a fenntartó és az iskolák, a szülők és diákok számára egyaránt nehezen áttekinthetőnek bizonyult, s időben elhúzódó, most is tartó folyamatot indított el. A középfokú közoktatási intézmények felvételi rendszeréről van szó. Arról az eljárásról, amely - mindenki tudja már - lehetővé tette, hogy a pályázó három intézménybe is jelentkezhetett. Az „újítás" kiötlése során jó szándék vezérelte az eszmei szerzőket, növelni szerették volna a választási lehetőséget, nyitottabbá tenni a felvételi rendszert. Csakhogy a jó szándék kevés... Nem gondolták végig a folyamatot. Mert épp a parttalan nyitottsággal zárult be a kör. Főleg azok számára, akik egyelőre mindenünnen kiszorultak. Ugyanis - gyarló az ember - a törvény által előírtakat be nem tartók, akik egy helyett legalább két intézmény felvételi ajánlatát is elfogadták, fölöslegesen „ráültek" jó néhány helyre, foglalva másokét. Így fordulhatott elő, hogy például Debrecenben a 3200 várható új első évfolyamos helyére több mint 3500 diákot vettek fel. E ponton állt meg az új eljárás kiötlőinek gondolkodása - s áll meg az eszünk is. Főleg, ha arra gondolunk, heteken keresztül mennyi feszültséget, idegességet okoz az „újítás" azoknak a gyerekeknek az életében, akik még meg sem kezdték középfokú tanulmányaikat, kudarcélményt kényszerültek megélni. S nem biztos, hogy eredménytelenségük okán, most várják, döntsön végre - mohóságát leküzdve - a két-három ajánlatot is elfogadott diák, avagy szülője, hogy ők is szóhoz - azaz helyhez - juthassanak. Legutóbbi információink szerint a fenntartó asztalán ezer(!) körüli fellebbezési kérelem vár elbírálásra (ez többszöröse az elmúlt évinek). Szerencsések e város diákjai: itt mindenkinek jut majd hely, hiszen a kínálat mintegy háromszázzal meghaladja a keresletet. Ez végtére is megnyugtató, ám az új ezred új középiskolásait csak egy kiszolgáltatottságmentes felvételi rendszer fogja megnyugtatni. Másfelől minden érintett ésszerűbb és kevesebb bürokratikus mozzanattal terhelt felvételit vár. A mostanihoz hasonló „számháborút" senki nem szeretne a jövőben játszani. Rangot jelent a tudás Debrecen (HBN - G. B. P.) Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte a Györffy István Középiskolai Kollégium. Ebből az alkalomból emlékülést rendeztek az intézményben. Matolcsy Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke megnyitóbeszédében elmondta: a kollégiumi lét számára leginkább a katonaélethez hasonlított. Rangot és tekintélyt jelentett a tudás. A Györffynek, mint hangsúlyozta, kitüntetett szerepe volt és van a társadalmi egyenlőtlenségek eltüntetésében a megváltozott támogatási feltételek mellett is. Vályi Attila igazgató szólt a diákotthon különleges szelleméről, amely a tehetséggondozást állítja a középpontba. Kérdésünkre elmondta: az utóbbi évek anyagi nehézségei őket sem hagyták érintetlenül. Most például nem tudják felújítani a meghibásodott tetőszerkezetet. Tóth Erika, Szoboszlai Hajnalka, Alföldy Anna kollégisták műsora Fotó: Horváth Katalin „így, első olvasatra eszetlenségnek tartom” A szakember szerint további tőkét vonnának el a vidéktől a városban élők javára Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Komádi (HBN - P. A.) A mezőgazdasági szövetkezetek ingatlanforgalmát és szervezeti átalakulását felfüggeszteni szándékozó tervezet máris az ellenvélemények kereszttüzébe került. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a külső üzletrésztulajdonosok érdekeinek védelme érdekében javasolja a moratórium bevezetését a szövetkezeti törvény módosításáig, de legkésőbb 2000. június 30-ig. „Így, első olvasatra eszetlenségnek tartom a szaktárca elképzelését, amely megbénítaná a szövetkezeti gazdálkodást” - mondta el a Naplónak Kutassy Sándor, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke. A szakember hozzátette, hogy a szervezeti átalakulásra vonatkozó tilalom a gazdaságukat nem érintené, mert szövetkezet maradnak, az ingatlanforgalommal kapcsolatos moratórium azonban annál inkább. „Nemrég vásároltuk meg egy felszámolás alatt álló cég vagyontárgyait, és szeretnénk ha azok mihamarabb a nevünkre kerülnének” - jelentette ki. Ennél is keményebben fogalmazott a tervezet kapcsán Fodor János, a hajdúdorogi Bocskai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. „Az elmúlt években nem mindegyik szövetkezet bukott meg, olyanok is akadnak, amelyek fejlesztenének, de ilyen jogbizonytalanságban nem teszik. Képtelenségnek tartom, hogy épp’ az a minisztérium áll elő ezzel az elképzeléssel, amelyiknek a nevében a „vidékfejlesztési” szó szerepel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tervezet révén további tőkét vonnának el a vidéktől, zömmel a városokban élő külső üzletrész-tulajdonosok javára” - állítja az elnök. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára levélben tájékoztatta álláspontjukról Tamás Károlyt, az FVM közigazgatási államtitkárát. A levél írói leszögezik: „A magántulajdonon alapuló szövetkezetek tagjai tagsági és tulajdonosi jogainak korlátozása egyértelműen alkotmányellenes. A MOSZ tiltakozik a szövetkezeti autonómiát durván sértő elképzelés ellen...” A szaktárca (magát megnevezni nem kívánó) illetékese úgy fogalmazott, hogy „az FVM új típusú szövetkezeti modell kialakítására törekszik, és ennek érdekében át kívánja rendezni a mai termelőszövetkezetek üzletrészeit is. Elképzeléseit azonban - tette hozzá - nem politikai, hanem szakmai szempontok határozzák meg”. Szűcs József, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége elnöke úgy véli, hogy az FVM elképzelése egész sor törvény módosítását követelné meg. „Milyen alapon tenne különbséget a külső üzletrész-tulajdonos az aktív és a nyugdíjas tag között? Ha osztogatni akar, miért nem állami pénzből teszi? A más zsebére könnyű ígérgetni...” - fogalmazott, jelezve, hogy ez csak néhány a megválaszolatlan kérdések közül. Agrárpolitika '99: fogjuk meg és vigyétek?! Fotó: Czeglédi Zsolt 3. oldal Nincs elég pénz a szirénák karbantartására Debrecen (HBN - K. I.) - Nincs ok arra, hogy Debrecenben szirénák hangja keltsen rémületet, s a közeljövőben arra sem kell számítani, hogy bejelentett próbát tartanának. - A településeken lévő szirénák egyszerre történő megszólaltatását, vagyis az egységes szirénapróbát semmilyen jogszabály nem írja elő - válaszolta a Napló érdeklődésére Tuska József őrnagy, Debrecen körzet polgári védelmi parancsnoka. Elmondta, hogy légi riadó jelzésére, illetve békeidőben különféle természeti és ipari katasztrófák elrendelésére szolgál a város lakótelepein és kertvárosaiban található hetven sziréna, melyek közül a legrégebbieket még a 30- as évek végén telepítették. Több kellene A folyamatos karbantartásra nincs elég pénz, de állapotukat rendszeresen ellenőrzik, s a legszükségesebb javításokat elvégezteti az országos parancsnokság. Két-három éve a polgári védelem megbízásából a Titász még havonta ellenőrizte, később negyedévente úgynevezett „morgó-próbát” tartottak, olyan eset azonban, hogy az összes sziréna egyszerre szólalna meg, még nem volt Debrecenben és nem is tervezi a polgári védelmi parancsnokság. Ezt az országban kizárólag Pakson végzik - tudtuk meg. Azt természetesen rendszeresen ellenőrizni kell, hogy adott esetben működésbe lépnek-e a szirénák, melyek száma a parancsnok szerint Debrecenben nem éri el a kívánt mértéket, városunk lakosságának számát figyelembe véve másfélszer többre lenne szükség - jelentette ki a parancsnok. Szöveget is mondana A meglévő szirénák távvezérlését a polgári védelmi parancsnokság úgynevezett hangfrekvenciás módszerrel szándékszik felváltani. Eszerint nem a helyszínen hoznák működésbe azokat, hanem tápkábelen kapnák a vezérlő jelet. A távolabbi tervekben szereplő - egyelőre csupán Nógrád megyében működő - speciális hangosító berendezések telepítésével pedig a riasztójelzéseken kívül szöveges információt is továbbítanának a lakosságnak a követendő magatartási szabályokról - mondta a parancsnok, hozzátéve, hogy nem az ő hatáskörébe tartozik, mennyi pénzt fordíthatnak Debrecenben a szirénák karbantartására. A polgári védelem minden évben felterjeszti a listát a legsürgősebb javítási, karbantartási feladatokról, a munkák elvégzése azonban annak a függvénye, hogy a központi költségvetésből mennyi pénzt szavaznak meg a polgári védelmi kiadásokra, így elképzelhető, hogy az említettek még sokáig távoli tervek maradnak. A gyógyítás nem alapulhat a takarékosságon Debrecen (HBN - D. K. K.) - Meg lehet „nyirbálni" a gyógyszerrendelést, a beavatkozások számát, de a gyógyításban a gazdaságosság és a takarékosság nem lehet elsődleges szempont, így vélekedett Aranyosi János, a megyei orvosi kamara elnöke, akit az egészségügyben napirenden lévő intézkedésekről kérdeztünk. Hétfőn elkezdődtek az egyeztetések a júliustól érvényes gyógyszerárak társadalombiztosítási támogatásáról, melynek eredményeként a kormány 8-10 milliárdos megtakarításra számít. A betegek nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, ha az orvosok változtatnak vényírási szokásaikon, az olcsóbb gyógyszereket helyezik előtérbe - vélik egyes szakemberek. Ám a betegeket nem könnyű átállítani más készítményre, ez a gyógyulásukat is befolyásolhatja. A SOTE felmérése szerint (Magyar Hírlap, április 26.) a legkorszerűbb készítmények eredményessége 65-70 százalékban a hatóanyagon, míg 25-30 százalékban azon múlik, mennyire bízik a beteg a gyógyulásban. A megyei orvosi kamara elnöke szerint valóban beszélhetünk gyógyszer-túlfogyasztásról, a magyar egészségügy azonban ettől - mivel a gyógyszerrendelés nem annyira jelentős tétel a költségvetésben - még nem megy „tönkre”. Előbb-utóbb át kell térni a bizonyítékokon alapuló gyógyításra, a betegnél azonban az emocionális szempontok is szerepet játszanak, így hiába tárják elé a kedvező összehasonlító adatokat, ragaszkodik a megszokott készítményekhez. Azon, hogy érdemes-e annyi kombinációban adni a gyógyszereket, el kell gondolkodni, de a gyógyítás felelőssége, eredményessége nem múlhat az így nyert megtakarításokon. Arról, hogy feleslegesen s túl sok orvosságot írnak-e fel a körzetekben, Jakucs Éva, a Családorvosok Egyesületének elnöke így vélekedett: már régen csak annak a betegnek írják fel a drágább gyógyszert, akinél az olcsóbb készítmény nem vált be. Sokallják, ha egy-egy praxis az egymillió forintot meghaladó gyógyszertámogatást vesz igénybe, de ezt a lakosság életkori megoszlása (ha sok az idős, beteg ember) és a társadalombiztosításnak nagy terhet jelentő közgyógyellátottak száma is befolyásolja. Növeli a gyógyszerszámlát, hogy a szakorvosok nem írják ki az ajánlott készítményeket, ezt szintén a háziorvosoknak kell megtenni. Emellett sok súlyos beteg veszi igénybe az otthoni szakápolást, a gyógyszert, kötszert, gyógyászati segédeszközöket pedig a háziorvos írja ki. Számos családorvos a takarékossági szempontokat szem előtt tartva megpróbált változtatni vénykiírási „szokásain”, de ehhez a betegek „fogyasztási” igényeit, gondolkodását is át kellene formálni. Át kell alakítani a fogyasztási szokásokat, hogy kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás legyen Fotó: Napló-archívum