Hajdú-Bihari Napló, 2000. december (57. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-22 / 299. szám

2000. december 22., péntek AKTUÁLIS .JíZZzMISSSM— Karrier mindhalálig Petneházi Attila Az egyik humorista annak idején (amikor a sajtó Járai Zsigmond pénzügyminiszter mene­dzserbetegségéről cikkezett) így definiálta a kórtünetet: a menedzserbetegség tulajdonkép­pen nem más, mint, hogy az illető mindig és mindentől be van... Lehet, hogy így van, az is lehet, hogy nem, minden­esetre a kölni műszaki főiskola kutatói felmérésük során arra a követ­keztetésre jutottak, hogy komoly dologról, mi több, világjelenségről van szó. A német szak­emberek az elmúlt hónapokban kétszáz, veze­tő beosztásban lévő (meglehetősen jól kereső) alkalmazottat kérdeztek meg arról, hogy mi­lyen érzésekkel mennek munkába. Válaszaikból kitűnt, hogy a többség (majd' 70 százalékuk) folyamatosan a munkahelye és ezáltal az egzisztenciája elvesztésétől fél. A megkérdezettek valósággal rettegnek a tartós táppénztől, hiszen egy baleset vagy komo­lyabb betegség egyet jelenthet azzal, hogy mire visszatérnek, mások kitúrják őket a szé­kükből. A tulajdonosokat ugyanis nem érdekli, hogy az alkalmazott (legyen az főnök vagy beosztott) napi hány órában végzi el a rá osz­tott feladatot, de ha nem készül el vele határ­időre, annak kézzelfogható következményei lesznek. Pontosabban kézben foghatóak, mint például a munkakönyv (volt régen). Az az „új gazdaság" munkamódszerei, ösz­tönzési technikái minden korábbinál nagyobb munkateljesítményre sarkallják a dolgozókat, anélkül, hogy a főnökük stopperórával a há­tuk mögött állna. Egyes prosperáló iparágak­ban (ilyen például az információs technológia) a papíron 35-40 órás munkahét gyakran az 50-60 órát is eléri, azaz a munkavállalók „ön­ként és dalolva" dolgozzák magukat, ha nem is halála, de betegre. Először jelentkeznek a kimerültségre utaló tünetek (álmatlanság, álta­lános fáradtság, fejfájás), és ha az illető nem képes a munkatempójának idejében megálljt parancsolni (vagy nem hagyják neki), akkor bi­zony nem kerülheti el a menedzserbetegséget sem: eljut odáig, hogy mindig és mindentől be lesz... És ez nem vicc. Még akkor sem az, ha történetesen egy humorista szájából hang­zott el. A reformokért Debrecen (HBN) - Hosszú távon számít az 5. Bocskai István Gépesített Lövész­­dandárra a Magyar Honvédség vezérkara. A haderőreform nyomán nem leépítésre, hanem fejlesztésre váró debreceni alakulat a nemzetközi porondra is kilép. Matuz István ezredes, megbízott dandárpa­rancsnok tájékoztatott erről azt követően, hogy csütörtökön meg­beszélést folytatott a karácsonyi állomány­­gyűlésre érkezett Fodor Lajos vezérezredessel, vezérkari főnökkel. A fentiek kapcsán az új vezető elmondta: az elvárás vele szemben az, hogy amíg az új parancsnok meg nem érkezik, tisztességgel vezényelje a dandár leg­fontosabb, a haderőreformmal összefüggő fel­adatait. Ezzel párhuzamosan a közeljövőtől az alakulat első zászlóalja a magyar-szlovén­­olasz békefenntartó dandár munkájában vesz részt, ugyanakkor a debreceniek műszaki századot is adnak az ukrán, szlovák, román és magyar katonák alkotta - katasztrófael­hárító - Tisza Műszaki Zászlóaljba. Ezek mel­lett - kisebb-nagyobb létszámokkal - NATO- gyakorlaton is részt kell venniük a Bocskai­­dandár katonáinak. Pályájáról a magát ízig-vérig katonának, csapatcentrikus embernek valló 50 éves tiszt elmondta: legutóbb a haderőreform miatt megszűnő ceglédi 3. gépesített hadosztály ki­képzési osztályvezetője volt. 1973-ban végezte el az egri Kossuth Lajos Katonai Főiskolát, később a moszkvai Frunze Katonai Aka­démiát, illetve a magasabb parancsnoki tan­folyamot. Az idegen nyelvek közül oroszból és angolból szerzett nyelvvizsgát. Szolgálatai során 12 évig dolgozott Hódmezővásárhelyen, majd hosszabb-rövidebb ideig Szabadszállá­son, Mezőtúron, Nyíregyházán és Baján is volt parancsnok. Két lánya van, egy 25 éves (akinek már gyerekei is vannak) és egy 18 éves, aki a család Debrecenbe költözése miatt várhatóan itt fog tovább tanulni. Debrecent nem ismeri, de az alakulatot és a laktanyát nagyon jól, mivel annak idején Ceglédről járt ide el­lenőrizni. 3. oldal Nem jelentette fel a polgármester Székelyt Gyanús lett számára az ajánlat, ezért magnófelvételeket készített a beszélgetésekről készített magnófelvételeket, le­velezésünket átadtam az ügyész­ségnek, de ez nem feljelentés. Mintegy másfél éve kerültem kapcsolatba Székely Zoltánnal, érdeklődött az emődi szenny­vízberuházásról - idézte fel az előzményeket a polgármester. - Néhány találkozás után rá kel­lett jönnöm, hogy a képviselő sa­játosan értelmezi jog- és feladat­körét. „Tisztességtelen ajánlatot” tett a beruházással kapcsolatban, s én ezt az ajánlatot nem voltam hajlandó teljesíteni. Ekkor már tisztán láttam, hogy veszélybe került a beruházás, ezért megtet­tem a szükséges óvintézkedése­ket, többek között magnófelvé­teleket készítettem telefonbeszél­getéseinkről. Egy idő után pe­dig teljesen megszüntettem a kapcsolatot vele. Ernőd (ÉM - Sz. P.) - Az or­szágos médiumok közlése ellenére Lehóczki István, Ernőd polgármestere nem jelentette fel Székely Zol­tánt. A polgármester óva­tosságból ritkán és szűksza­vúan nyilatkozott a telefon­­beszélgetéseket tartalmazó kazettáról, ezért történhe­tett, hogy számos cikkben téves adatok láttak napvilá­got. A legutóbbi híradások legna­gyobb félreértése, hogy én felje­lentettem Székely Zoltánt - mondta lapunknak Lehóczki Ist­ván. - Ez természetesen nem igaz, nem célom a képviselő „le­­buktatása”, nincs közöm az őri­zetbe vételhez sem. Az általam Székely Zoltán elnöki, alelnöki tisztségénél fogva több szabályta­lan és önhatalmú vizsgálatot indí­tott számos település önkormány­zatánál - közölte a polgármester. - Meggyőződésem­­ a vizsgálatok ad hoc jellege és időzítése miatt hogy ezekre csupán pressziógya­­korlás okán volt szükség. Az ügy legutóbbi fejleményei­nek fényében már nem látom ve­szélyeztetettnek beruházásunkat - mondta végezetül Lehóczki Ist­ván, de valószínű, hogy még lesz folytatás. Már csak azért is, mert több településen is történt ha­sonló megkeresés. Nyilatkozik a polgármester Fotó: ÉM A bíróság helybenhagyta A Fővárosi Bíróság helyben­hagyta a Székely Zoltán és két szakértője előzetes letartózta­tásáról hozott elsőfokú döntést - nyilatkozta Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-nek. A Budai Központi Kerületi Bíróság a múlt pénteken ren­delte el Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képvi­selő és két szakértője 30 na­pos előzetes letartóztatását. A bíróság a döntést azzal indo­kolta, hogy szökéstől és elrej­tőzéstől, valamint a bizonyíté­kok elrejtésétől lehet tartani, továbbá feltehető, hogy a kép­viselő szabadlábon hagyása meghiúsítaná a bizonyítási el­járást. A Fővárosi Bíróság most ugyanezekkel az indo­kokkal hagyta helyben az el­sőfokú döntést. Az Országgyűlés október 17-én függesztette fel először Székely mentelmi jogát, azt követően, hogy október 12-én a Fővárosi Főügyészség Nyo­mozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért szálló parkolójában tetten érték a képviselőt, ami­kor 20 millió forintot vett át Balla Dánieltől. December 12- én a parlament másodszor is felfüggesztette Székely mentel­mi jogát. Kettőtől nyolc évig Mint ismeretes, a mentelmi jog felfüggesztése után azon­nal házkutatási engedélyt adott ki Székely Zoltán el­len a Fővárosi Ügyészség. A házkutatás eredményekép­pen a volt kisgazda képvise­lőt - aki egyébként a Kör­nyezetvédelmi Alap cél­feladatokat ellenőrző albi­zottság és a közbeszerzési bizottság elnöke volt - őri­zetbe vették. A vesztegetéssel és zsaro­lással gyanúsított képviselőt akár tíz év börtönbüntetés­re is ítélhetik, miután a vesztegetés minősített esete kettőtől nyolc évig terjedő, míg a zsarolást öt évig ter­jedő szabadságvesztéssel büntethető. A mobil az egyik legkelendőbb ajándék Debrecen (HBN - J. A.)­­ Rend­kívüli forgalmat bonyolítanak a mobiltelefon-szolgáltatók decem­ber utolsó heteiben, mivel a „mobil” - népszerűsége és elér­hető ára miatt - új, praktikus karácsonyi ajándéktárggyá vált. Zsúfolt ügyféltermek, türelme­sen vagy türelmetlenül várako­zó emberek töltik meg az utób­bi hetekben a mobiltelefon-érté­kesítéssel foglalkozó képviselete­ket. Lassan a hagyományos ka­rácsonyi ajándékok körébe sorol­hatjuk ezeket a készülékeket is. Az illetékesek véleménye a vá­sárlók köréről, a szívesen vásá­rolt telefonok árairól nagyjából megegyeznek: ma már minden korosztály vásárol mobiltelefont, többnyire olcsóbb és középkate­góriás árakon, kártyás kivitel­ben. A Westel Rt. debreceni üzlet­vezető-helyettese, Szabó Erzsébet tapasztalatai szerint 100-150 szá­zalékos az ügyfélforgalom növe­kedése ezekben a napokban. Jel­lemző eset - mondta amikor a szülők vesznek gyermeküknek készüléket, ám tizenévesek is (ná­luk 14. életévtől lehetséges) vá­sárolnak. Ugyanígy vélekedik Major Imre Zsolt is, aki a Pan­non GSM debreceni képviseleté­nek vezetője. Elmondása szerint gyakori az is, amikor középkorú emberek idős szüleiknek ajándé­koznak telefont. Náluk a bizton­ságos elérhetőség miatt is szük­ség van erre. A Vodafon esetében hasonlóak a tapasztalatok: „fiatal és öreg egyaránt vásárol” - mondta egy márkakereskedőjük. Fontos tényező az ár, mondják véleményüket a kereskedők. En­nélfogva érthető, hogy az ala­csony és közepes árszintű telefo­nok népszerűek. Az emberek a fenntartási költségekre is odafi­gyelnek, nem véletlen, hogy a kártyás készülékek a legnépsze­rűbbek. Major Imre Zsolt szerint az ügyfél két azonos árkategóriájú telefon közül a jól csengő már­kanév vagy a divatos funkciók alapján választ. Különösen a fia­talok preferálják a Wap-funkciót - hallhattuk. Ezt a divatot Sza­bó Erzsébet is érzékeli. Érdekes­ségként pedig a hölgyvásárlók nagy számát említette. A drá­gább készülékeket pedig gyakran azok a régi „mobilosok” veszik, akik minőségi cserére vágynak - tudhattuk meg az üzletvezető­helyettestől. N­yugdíjas vagyok, mégis nagyon elfá­radtam, sok a dolgom, nagy teher van raj­tam. Nehéz sorsom van, özvegyen nevelem a 13 éves kislányomat. Rajta kívül még két nagy, családos gyerme­kem van. Édesanyám le van bénulva, őt gondozom két éve, nem régen én is meg­betegedtem, két hétig jártam infúzióra, most meg a kisunokámat hordom kezelésre, az arcüreggyulladását gyógyítják. Remélem, hogy az ünnepek alatt, a sütés-főzés után ki tudom magam egy ki­csit pihenni. Nagy Lajosné NYUGDÍJAS őállású anya va­gyok, két nagyobb és egy alsó tagozatos gyermekünk van. Ve­lük mindig akad tenni­való, és néha gondok is vannak, mint bárme­lyik gyerekkel. A kicsit még kísérgetni kell, ki­kérdezni a leckéjét, so­kat kell vele foglalkoz­ni. A középiskolások már önállóak. Háztar­tást vezetek, ellátom a gyerekeket, gondozom a kertet, az udvart, van munkám elég. De szíve­sen csinálom, sok örö­met okoznak a gyere­kek. Azt azonban ér­zem, hogy elfáradtam egy kicsit a mindenna­pos készenlétben. Nagyné Bartha Valéria GYETEN LÉVŐ ANYUKA S­ok volt a munkám, de ki lehetett bírni. Hajtani kell a munka­helyen, de nem túl ve­szélyes a dolog. Nem érzem, hogy elfáradtam volna. Nem szedek semmilyen vitaminké­szítményt, és semmi különöset nem teszek a jobb erőnlét érdekében. Egyszerűen jól bírom a munkát. Előfordul, hogy stresszes helyzet akad, de hamar túlte­szem magam rajta, és végzem tovább a mun­kámat. Végül is ezt vál­laltam, ezt csinálom. Ellátom a feladatomat, azért kapom a fizetése­met. Krecsmári Tamás számítástechnikai RENDSZERFELELŐS E­l lehet fáradni a monoton szellemi munkában is. Én kom­puteren iktatok irato­kat, és ezt még a számí­tógépes munkára alkal­mazott törvény betartá­sa mellett is fárasztó­nak érzem. Hat órát töl­tünk a gép mellett, és óránként 10 percet sétá­lunk a levegőn. A mun­ka egyhangúságáról nem a munkáltató te­het, olyan embernek kell végezni, aki jól bír­ja. Nekem azért is ne­hezebbek a napjaim, mert amikor hazame­gyek, még tanulnom is kell. Egyébként most táppénzen vagyok, ki tudom magam pihenni. Szalóki István ADMINISZTRÁTOR FÁRADTNAK AZ ÉV VÉGÉN N­em a munkám a kimerítő, hanem a többi pénzkereső tevé­kenység, amit a pihe­nőidőmben végzek. Muszáj pluszmunkát vállalni, nem elég a munkahelyi fizetésem arra, hogy a családo­mat eltartsam. Napi 10-12 órát dolgozom, még a hétvégeken is. A kettő együtt már fá­rasztó. Jól jönnek a karácsonyi és az újévi ünnepek, nem is ter­veztünk semmilyen el­foglaltságot, csak hogy együtt lehessünk a családdal, kikapcsolód­junk, beszélgessünk, foglalkozzunk egymás­sal. Papp László FŐKÖNYVELŐ

Next