Hajdú-Bihari Napló, 2000. december (57. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-07 / 286. szám
4. oldal Biharkeresztes Fekvése: Debrecentől 56 kilométerre délkeletre, a román határ mellett. Lakossága: 4410 fő, ebből felnőttkorú 3436, az átlagéletkor 38 év._______ Munkanélküliségi mutató: 14 százalék. Történelme: Fancsál néven 1214-ben említik először, hiteles oklevelek 1374-től nevezik Keresztesnek, 1910-től Biharkeresztes.____________________________ Oktatási intézmények: 1-1 óvoda, általános iskola és középiskola. Infrastrukturális ellátottság: vezetékes ivóvíz 89 százalék, szennyvízcsatorna 6 százalék, telefon 60 százalék, kövesút 72 százalék, vezetékes gáz 60 százalék. A legidősebb nő: Nagy Kálmánné 95 éves. A legidősebb férfi: Harsányi Lajos 94 éves. Megújult közművelődés Háromévi szünet után egy évvel ezelőtt ismét elkezdte működését a városi művelődési központ. Először a három tanévben általános iskolának használt épületet kellett helyreállítani, majd a szükséges felszereléseket megvásárolni. Ezekkel együtt már zajlott a város közművelődésének újjászervezése. Ma már a biharkeresztesieknek a második emeleti szint és a tető kivételével teljesen felújított művelődési központjuk van, amelyben számtalan program és klub között válogathatnak az oda betérők. Az intézmény legújabb nevezetessége a megyében egyedülálló számítástechnikai központ, a multicenter. Tervezik, a jövőben az országhatár túloldalán lévő iskolások is használhatják majd a korszerű számítástechnikai eszközöket. Határon átnyúló kapcsolata azonban már ma is van a művelődési központnak. A társastáncoktatók és a társastáncklub vezetői Nagyváradról járnak át. A multicenterbe a legkisebbek is szívesen járnak Tevékeny közösség igencsak kiveszi részét a város oktatási, kulturális életének szervezéséből a város református gyülekezete. A rendszeres istentiszteletek, diakóniai munkák és szeretetszolgálat mellett művészeti iskolát is fenntart. A Gárdonyi Zoltán nevét viselő zene- és művészeti iskola 10 szakán 270 diák tanul jelenleg. Ebben a tanévben kerámiakészítéssel és népitánc-oktatással bővült a környező településeken is népszerű intézmény „kínálata”. Segítendő a tanórák rendjéhez csak kevésbé alkalmazkodó autóbusz-közlekedésen, az iskola a nemrégiben kapott kisbusszal szállítja diákjait a délutáni órákra, illetve haza. Az iskola tervei között szerepel az orgona tanszak elindítása. Ennek keretében egy újabb orgonát építenek a templomban és ha minden úgy alakul, ahogyan azt Nagy Gyula lelkész és a gyülekezet szeretné, idővel a Gárdonyi Géza-zeneiskola lesz a régió kántorképzésének központja. A volt középiskolai kollégium épületében egyházak támogatásával református szeretetotthont létesít a gyülekezet. A várhatóan 2002-re elkészülő intézmény apartmanjaiban 50 idős személyt tudnak ápolni, gondozni. Az otthon létesítése egyben jelentős munkahelyteremtő beruházás is lesz, mert az idős személyek gondozását 50 személy végzi majd. AZ OLDALT ÍRTA, A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: Kovács Zsolt Az államhatár a város fejlődésének záloga Az évente áthaladó négymillió utas vélhetően hamarosan itt lép az Európai Unió területére fejlődésre ítélt település. Néhány év múlva a város szomszédságában húzódik a schengeni határ és ez elkerülhetetlenül meghozza a város rohamos fejlődését. Biharkeresztes már ma is készül a majdani nagy feladatra. Ebből azonban egyelőre vajmi keveset érzékelnek a biharkeresztesiek és nem is igen bíznak lakóhelyük dicső jövőjében. Legalábbis azok, akiket arról kérdeztünk, hogyan telnek hétköznapjaik megyénk legkisebb városában. Panasz, panasz és ismét csak panasz. De mit várjunk ott, ahol felszámolták a téeszt, a volt állami gazdaságban tizen ha dolgoznak és a kisebb üzemek is sorra bezártak. Új munkahelyek vannak ugyan - ilyen a hatvan személyt foglalkoztató varroda is -, de ott vagy nagyon keveset fizetnek, vagy csaknéhány ember talál megélhetést. A faipari szövetkezeten és az önkormányzaton kívül nincs jelentősebb munkahely. Néhányukból azért ki-kibuggyan a dicséret. Mondogatják, hogy nyugodtabb lett Biharkeresztes amióta átadták a 42-es főút várost elkerülő szakaszát, no meg szebb, virágosabb, rendezettebb a lakóhelyük az utóbbi években. Megemlítik az új mentőállomást, a multicentert, beszélnek az épülő szociális otthonról és várják hazánk Európai Unióba való felvételét. Fülöp Mihály polgármester is várja a csatlakozást, merthogy akkor a várostól néhány kiométerre lesz a schengeni határ és akárhogy nézzük, csak a szomszédban van a keleti határszakasz legnagyobb és hazánk Hegyeshalom után a második legforgalmasabb közúti átkelőhelye. Ez pedig a folyamatosan megújuló gond mellett a lehetőségek tárháza is. Határőrizet, vámtevékenység, üzleti, szolgáltatási és kereskedelmi feladat, közigazgatási és hatósági munka - mindez európai színvonalon. Ez a közeljövő, de az elmúlt néhány év fejlődése is figyelemre méltó, mert az EU-konform város létrehozása nem megy egyik évről a másikra. A szennyvízhálózat kivételével minden infrastruktúra megvan, újjászervezték a város közművelődését, a középiskola a megyében egyedülálló képzést is folytat és alakulóban van a Bihar-Bihor Eurórégió. Ennek központjául keresve sem lehetne alkalmasabb várost találni, mint Biharkeresztest. Az elkerülő út mentén százhektáros területen van hely új beruházásokra. De van a városnak gyógyvize és közel van a Bihar-hegység. Az uniós csatlakozásunk után várhatóan munkaerő-kereslet lesz majd Biharkeresztesen. Egyre bizakodóbbak a határ menti város lakói Névjegy A helyhatósági választásokon a szabad demokraták támogatásával induló Fülöp Mihályt 1998-ban választotta polgármesterévé a lakosság. Ezt megelőzően a helybeli Bocskai István Gimnázium igazgatója volt. Történelem, földrajz és filozófia szakos középiskolai tanár. 1969 óta él Biharkeresztesen. Tagja a megyei közgyűlésnek és a közgyűlés gazdasági bizottságának. Nős, felesége a város középiskolájának matematika, fizika szakos tanára. Fia jogász, lánya közgazdász. Két unokája van. KAIDO'NHMI igéátTÉR KÉP 2000. december 7., csütörtök Vagy átalakul, vagy felülről szüntetik meg Elkerülhetetlen, ám sok dolgozó számára vélhetően fájdalmas lépés lesz a város legtöbb embert foglalkoztató munkahelyének, a Fa- és Építőipari Szövetkezetnek részvénytársasággá alakulása. A fennállásának jövőre 50. évfordulóját ünneplő szövetkezet 5 ágazatában jelenleg 350 ember keresi kenyerét. A létszám várhatóan a jövőben sem változik lényegesen, mert mint azt Pénzes Károly elnök mondja, az évtizedek alatt kialakult termelési és értékesítési viszonyok az átalakulás után is tovább élnek. Annak ellenére, hogy egyre nehezebb piaci viszonyok között kell helytállniuk a hazai és a nemzetközi gazdaságban, mindig van, illetve vannak olyan ágazatok, amelyek viszik a kevésbé nyereséges, netán veszteséges tevékenységet. - Leginkább a járműiparban szereztünk hírnevet magunknak - magyarázza Pénzes Károly. -A saját fejlesztésű és oltalom alá helyezett gyártmányunk, a vasúti és közúti tömegközlekedésben részt vevő járművek hő- és hangszigetelt padlózata, továbbra is keresett termék. Egyebek között beszállítói vagyunk Németország egyik legnagyobb kereskedőházának, valamint a busz- és vasútijármű-gyártásnak, de a gumiipari tevékenységünk is jól megy. Saját iskolánkban képezzük szakmunkásainkat. Az átalakulás azonban elkerülhetetlen, mert ha ezt nem lépi meg a szövetkezet, akkor egy bizonyos idő letelte után „felülről” szüntetik meg a gazdasági egységet. A részvénytársasággá alakulás már elkezdődött. Az üzletrészek megvásárlása az elnök megítélése szerint az érdekek sérelme nélkül zajlott le. Az igazi változást azonban az igazgatóság részvénytársaság szabályainak megfelelő felállása után következik be. Akkor, amikor már nem a tagok, hanem a tulajdonosok a 9 tagú vezetőséggel együtt döntenek az rt. ügyeiben. Külföldön is keresettek a szövetkezetben gyártott járműpadlólapok A botanikus kert egyedi arculatot hozott Iskola a határ mentén A város középiskolai képzésében, kapcsolataiban már régóta érezhető az államhatár közelsége. Az orosházi határőr-igazgatósággal közösen határrendészeti fakultáció van, a közelmúltig - és várhatóan hamarosan ismét - vámosismereteket is tanulhattak itt a diákok és az intézménynek mindig van néhány tanulója, tanára a határ túloldaláról. A nagyváradi Ady-líceummal testvériskolai kapcsolatot ápol. Aulájában egymást váltják a képzőművészeti tárlatok, köztük szép számmal Romániában élő művészeké is. Az oktatási intézmény egyedi arculatot kapott az emeletén létrehozott botanikus kerttel. Megyénkben csak itt tanulhatnak dísznövénykertészetet a diákok. Jobb lett a közbiztonság A határőrizeti egységek nyugalmat, biztonságot és a határőrség hivatásos létszámra való áttérésével jelentős számú munkahelyet jelentenek a városnak. Mindez természetesen szoros együttműködést feltételez a lakossággal. Merthogy a helyismeret legalább olyan fontos erénye a határőrnek, mint a hivatásra való testi-lelki alkalmasság. A helyi középiskolával együttműködve felvételire való felkészítéssel és tanulmányi szerződések megkötésével segítik a továbbtanulásban a határőrizettel hivatásszerűen foglalkozni akaró diákokat. De a határőröknek igen jó kapcsolatuk van a keresztesi rendőrőrssel, no meg a polgárőrséggel is. Belvízkár, aszálykár Kifogott a keresztesi gazdákon a 2000. év. Április elejétől , egy esőt leszámítva, novemberig nem volt csapadék a környéken. Akinek volt tőkéje, az túlélte ezt az évet. Közéjük tartozik Szabó Miklós is. A 80 hektáron gazdálkodó Szabó Miklóst és családját az a pénz mentette meg, amit azért kaptak, mert el kellett adniuk a várost elkerülő főút építéséhez a földjük egy részét. „Szó se róla, megadták az árát” - mondja. „De ebben az évben volt is hová tenni a forintot, mert bizonyos területeinken háromszor vezettünk, de egyszer sem arattunk. Tavaly még a malacokat nem tudtuk eladni, pedig egytől egyig törzskönyvezett, kitűnő húsminőségű állatok voltak. Végül 156 forint kilónkénti árért sikerült túladni rajtuk.” Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságnak hagyományai vannak a városban, ma már kevesen élnek ebből a gazdasági ágból. A szövetkezetet felszámolták, az állami gazdaság utód társaságában alig-alig dolgozik valaki, az egyéni gazdálkodókat pedig megrostálták az aszályos, majd a belvizes évek, az idén pedig az iszonyú szárazság. Aki maradt, az búzát, kukoricát, napraforgót és repcét vetett. Néhányan a juhászattal próbálkoznak. A földtulajdonosok igyekeznek mással műveltetni területeiket - néha még pénzt sem kérnek érte.