Hajdú-Bihari Napló, 2001. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-23 / 69. szám
4. oldal Körösszegapáti Első említése: A Váradi Regestrumban található 1221-ből.________________________ Lakossága: 1081 fő. Fogyatkozik: 1949- ben még 2209 volt. A megye egyik legelöregedettebb faluja, az átlagéletkor körülbelül 50 év, a 18 éven aluliak száma 211 fő._____________________________________ Legidősebb lakosa: Maroska Mihály, 94 éves. ______ Legfiatalabb lakosa: Bereczki Ádám. Az ingatlanok száma: A körmösdpusztaiakkal együtt 570, közülük 25 üres. Az ingatlanok értéke igen alacsony._________ Termőföldje: Mintegy 2600 hektár. Foglalkoztatás: A legtöbb embert az önkormányzat foglalkoztatja - a polgármesteri hivatalban valamint az önkormányzat oktatási és egészségügyi intézményeiben összesen negyvennyolc ember dolgozik.________ Infrastruktúra: A szennyvízelvezetés és -tisztítás kivételével teljes a közműellátottság. Az út- és a járdahálózat jó, a bélés csapadékvíz-elvezető rendszer is jobb a közepesnél. A belterületi utak 75-80 százaléka van ellátva szilárd burkolattal. Gázvezeték-hálózata mintegy 10 kilométer hosszú, 250-nél több családi házban fűtenek gázzal. A telefonszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma megközelíti a 300-at. A faluhoz tartozó Körmösdpuszta egykor iskolával rendelkező település volt Fogyatkozik a létszám az iskolában - Kevés a gyerek és még kevesebb lesz - fogalmazza meg a község legfájdalmasabb gondját Vad Erzsébet matematika-fizika-kémia szakos tanár, az általános iskola egyszersmind az általános művelődési központ igazgatója. A létszám egyelőre 3-4 éven át változatlan lesz, vagyis körülbelül annyian érkeznek az óvodából, mint ahányan kimennek, miután azonban kevés a gyermekáldás, egyre kevesebb lesz az óvodás is. Az iskolának ma 95 tanulója van és várhatóan jövőre is ennyi lesz. Öröm az ürömben, hogy a pedagógusok ideális osztálylétszámokkal dolgoznak. A legkisebb osztály 7, a legnagyobb 15 fős. Nem erről nevezetes azonban az intézmény, hanem arról, hogy benne nemzetiségi nyelvet is oktatnak. Az iskola típusának megfelelően elsőtől nyolcadikig román, negyediktől nyolcadikig pedig angol szót is tanulnak a gyerekek. A tanintézmény legkisebb osztályába 7, a legnagyobba 15 tanuló jár Az oldalt írta és a fotókét készítette: Gulyás Imre és Vmirjáncki József HAJ10 ■ 8IH * »I # _ _ NAPI# TERKEP 2001. március 23., péntek A munkahelyhiány a legnagyobb gondjuk Azt remélik, hogy az idén se kényszerül hitelfelvételre az önkormányzat Hasonlóan más bihari falvakhoz, itt sem kezdődhet másképp a falu sorsáról folytatott beszélgetés, csak úgy, hogy Körösszegapáti halmozottan hátrányos helyzetű település. Költségvetése a rendszerváltás kezdetétől forráshiányos. - Az úgynevezett „önhikis” települések közé tartozunk, ami azt jelenti, hogy többlet állami forrásokra kell pályáznunk - vág a gondok sűrűjébe Dani Imre polgármester. Múlt évi, 116 millió forintos költségvetésüket például 28 milliós forráshiánnyal tervezték. Az idén nőtt a költségvetés főösszege (130 millió forint), de a forráshiány is több mint 30 millió forint. Tavaly sem kapták meg az egészet, csak 21,5 milliót, jöttek azonban hozzá pótelőirányzatok, így nem kellett hitelt felvenniük. Bíznak benne, hogy ez az év sem lesz nehezebb. Mint minden kis településnek, nekünk is súlyos gondunk, hogy felújításra sajnos kevés pénzt tudunk fordítani. A polgármesteri hivatal 1900-ból való épületében például süllyednek a padlók a nagy szárazság miatt. Még nem is mértük fel, hogy pontosan mennyibe kerülne a helyreállítás, mert tudjuk, hogy nincs rá pénzünk. Közben folyamatos karbantartást igényelne az iskola (legalábbis az a része, ahol nincs építkezés), és az 1957- ben épül óvoda is - sorolja a polgármester. A legnagyobb gondot azonban a munkahelyek hiánya okozza. Korábban az önkormányzatnak kevesebbet kellett foglakoznia a munkaerő-elhelyezéssel, mert volt egy sok embert foglalkoztató szövetkezet, azonfelül volt hová eljárni dolgozni az embereknek. Dani Imre ma úgy véli, hogy Bihar folyamatosan a rendszerváltás áldozata. Mert ami nagyüzem a környéken volt - például Berettyóújfaluban az Elzett, Komódiban a kendergyár -, mind tönkrement. Mi következhetett ebből? Az, hogy mindazok, akik helyben maradtak, ma rokkantnyugdíjasok vagy munkanélküliek. Nem tudnak számukra munkahelyet teremteni. Sok a kényszervállalkozó is. A kárpótlás folyamán többen jutottak kisebb-nagyobb földterülethez, de nagyon nehéz a megművelése, csak átlag feletti munkával lehet úgy megdolgozni, hogy megfelelően teremjen. 1999- ben a víz bontotta a területet, 2000-ben a szárazság. Körösszegapátiban az átlag csapadékmenynyiségnek egyharmada esett, és még most is csapadékhiány van. Nagy szerencse, hogy 1999-ben csak minimális mértékben, 2000- ben pedig egyáltalán nem volt épületkár. 1999-ben a belvíz okozta károk nyomán 600 ezer forintnyi összeget kapott lakáshelyreállításokra az önkormányzat. raliaiIlui'"^ . f^LŐDESIKOZPONT A falu központja a felújítás előtt álló református templommal Hívják a vállalkozókat A nehézségek ellenére, amelyek gazdasági téren nyomják a községet, a település egészségügyi, szociális és oktatási ellátottsága átlag fölötti. A gyerekek a mai követelményeknek megfelelő, korszerű intézménybe járnak, és ez bizonyos értelemben gyógyírt nyújt arra, hogy az önkormányzat gazdaságilag egyelőre nem tud eleget tenni a közösszegapátiak igényeinek, noha mindennel próbálkozik. Március 12-én például falugyűlés volt, amelyen egy rövid tájékoztató után épp ezekről a gondokról beszélgettek az emberekkel. Hívtak olyan vállalkozókat is, akik szeretnének segíteni, például a zöldségtermesztés terén, amelynek korábban hagyománya volt itt, s amelyet az emberek még nem felejtettek el. Most egy olyan felvásárlót hívtak meg, aki termeltetni szeretne és szerződést köt a termelőkkel. Dani Imre polgármester 1943-ban született Vámospércsen. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd technikusi képesítést szerzett a budapesti postaforgalmi technikumban. 1962-től 1974-ig a debreceni postaigazgatóságon dolgozott, 1974-től 1990-ig tanácselnök (1977-től 1990-ig a nagyközségi közös tanács elnöke) volt Körösszegapátiban. Közben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát. 1990-ben Körösszegapáti polgármesterévé választották, jelenleg a harmadik ciklusát tölti. Bizonytalanságban, de nem hit nélkül ilyen bizonytalanságban a falusi emberek még soha nem éltek - mondja ki megmásíthatatlanul véleményét Butt József, a Magyarországi Román Ortodox Egyház országos tanácsának a tagja, a helyi egyháztanács elnökhelyettese. Rokkantsági nyugdíjas. Megismerkedésünk óta kísért az érzés, hogy a neve szinte szinonimája lehetne az emberi küzdelemnek, szorgalomnak, leleményességnek. Jutott azonban neki is a rosszból. S vele együtt feleségének, Mária asszonynak (akit Méhkerékről hozott el, miután Gyulán a gimnáziumban egymásra találtak), aki maga is rengeteg sor salátát, uborkát, virágot kapált meg annak idején a téesz kertészetében. Valóságos enciklopédiája, eleven képet adó tükre ez a román nemzetiségű házaspár a századvég vidéki Magyarországának, az teszi tehát majd jól, aki egyszer hosszan elmerül a történetükben. Nem boldogtalanok, hiszen a gyerekeiket szépen felnevelték, taníttatták, még csak azt se mondhatjuk, hogy nincs otthon házukban a derű, a humor, de azért látható, mennyire bántja őket ez a tartós kilátástalanság, amelynek hatására nem tudnak más következtetésre jutni, csak arra, hogy „hiába jön ide bármilyen fiatal, itt éhen pusztul, mert nincs munkalehetőség”. Butték is megritkították a jószágállományt, olyan becsapottnak érezték magukat az elmúlt esztendőben, így azután, persze, még több energiát fordíthatnak a köz - például az egyházközségük - javára. Butt Józsefék önzetlen munkálkodásának nagy szerepe van abban, hogy kívül-belül megújul a körösszegapáti ortodox templom. Butt József és felesége, Mária asszony Töretlenül fejlődő családi vállalkozás - Van még egy ilyen vállalkozó a környéken? - kérdezem Horváth Győzőtől, a Holovill Kft. ügyvezető tulajdonosától az Okolicsánytanyai magtisztítóban, mire ő mosolyogva csak annyit válaszol: - Nem hiszem. Horváthék 1991-ben alakult családi vállalkozása egyre több közösszegapáti és környékbeli embernek nyújtja a megélhetés reményét. A cég történetét az ügyvezető segít feleleveníteni. - A családunk 1956-tól eléggé szétszóródva élt: két idősebb testvérem Angliában, Svédországban, mi az öcsémmel itthon. Én a mezőgazdaságban kerestem a lehetőséget, míg az öcsém, aki három szakmával rendelkezett, vállalkozóként és üzemvezetőként is tevékenykedett. Sajnos ő és a felesége is már meghaltak. A két gyerekük van benne a liftben, így a társaságnak gyakorlatilag öt - köztük három testvér - tulajdonosa van. A kft. a gazdálkodást a kárpótlási területeken kezdte. Főleg pénzhiány miatt elsősorban olyan növényekkel kívántunk foglalkozni, amik nevelése viszonylag kis befektetéssel jár, így esett a választás az aprómagtermesztésre. A mintegy 200 hektár területen telepített lucernamagot sikerült külföldre értékesíteni. Ez a kezdet kezdetén jelentős költségmegtakarítással járt, s a megtermelt jövedelmet a kft.-n belül más beruházásra lehetett fordítani. A választás egy magtisztító üzemre esett, amit saját erőből építettünk fel a bátyáim segítségével. A következő lépés már terménytárolók építése, korszerűsítése és egy szárítóüzem megépítése volt. A kft. eddigi beruházása 150 millió forintra tehető. A kft. megalakulása óta nyereséggel dolgozik, négy-öt éve már évente átlagosan 14-15 millió forint eredményt tud produkálni, ami a többi közt annak köszönhető, hogy a saját termelés mellett rengeteg szolgáltatást végzett és töretlenül fejlődött. Horváth Győző