Hajdú-Bihari Napló, 2001. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-23 / 69. szám
2001. március 23., péntek MAPIO MEGYÉNKBŐL RÖVIDEN • Szociális célokra. A költségvetésben szereplő összeg 30 százalékát fordítja szociális célokra a bagaméri önkormányzat. Ez a keret a múlt évben 66,2 millió forint volt, az idén 76,3 millió lesz. A tartósan munka nélkül lévők, valamint a hátrányos helyzetűek növekvő száma miatt a támogatásra fordított összeg évről évre emelkedik. Legyen a víz ügye mindenkié! Debrecen (HBN) - A víz világnapját - március 22-ét - az ENSZ 47. közgyűlése iktatta a megemlékező világnapok sorába. Az idei jelmondat: A víz az egészségért. A Debreceni Akadémiai Bizottság székházában megtartott szerdai tudományos ülésen - amelyet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság több társszervvel, köztük a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezetével közösen rendezett, több előadó is szólt a közös felelősségről. Kóthay László, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója Legyen a víz ügye mindenkié! című előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy szociális és gazdasági fejlődésünk érdekében a vizet is leigáztuk. A világ vízkészletének 97,5 százalékát az óceánok alkotják, a gleccserekben, hóban és fagyott talajban 1,72 százaléknyi a vízkészlet. A felszín alatti víz aránya mindössze 0,75, a tavaké, mocsaraké és a folyóké pedig 0,25 százalék. Nagy gondot jelent a vízhiány és a hozzáférhetőség hiánya. A világon több mint egymilliárd ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez, több mint négymilliárdan nélkülözik a csatornázási szolgáltatást, a vízzel kapcsolatos problémák pedig évente öt-tíz millió halálesetet okoznak. A vízgazdálkodási irányelvek egyike, hogy tegyük a vizet mindenki ügyévé. A vidék érdekében mindenre hajlandó Debrecen (HBN) - Egyhangú szavazással Major Mihály agrármérnök vállalkozót választotta az Agrárszövetség Nemzeti Agrárpárt hajdú-bihari elnökévé március 21-én a szervezet megyegyűlése. Az alelnök Papp Gergely agrármérnök lett. Major Mihály annak ellenére sem érzi magát köpönyegforgatónak, hogy korábban tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak - hallottuk az 57 éves szakembertől, aki az Agrárszövetségnek 10 éve tagja. Az agrármérnökök pártjának újdonsült megyei elnöke - elmondása szerint - arra törekszik, hogy nagyon megerősítse a hajdú-bihari Agrárszövetséget, amelynek napjainkban csak körülbelül húsz tagja van. Célja az is, hogy megszüntesse a főváros és a vidék közötti óriási szakadékot: a vidék és lakosai megerősítése érdekében az ördöggel is hajlandó cimborálni. Major Mihály ugyanakkor örömmel újságolta azt is, hogy a Magyar Szocialista Párt az Agrárszövetséget kérte föl az agrárprogramja elkészítésére. Megtudtuk azt is, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon a szövetség minden egyéni választókörzetben indít önálló jelölteket, kizárólag agrármérnököket. Major Mihálynak szívügye a térség felemelése Fotó: Horváth Katalin Önkormányzati felkészülés az integrációra Mintegy hetvenhétezer helyi rendeletet kell átvilágítani az uniós csatlakozásig Debrecen (HBN - G. I.) - Meglehet, hosszúnak tűnik az út az Európai Unióba, a felkészülésből adódó feladatok láttán az a benyomásunk, hogy a feladatokhoz képest talán nincs is már hátra sok idő a csatlakozásig. Az önkormányzatoknak az integrációra való felkészüléséről, azon belül elsősorban az önkormányzati rendeletalkotással összefüggő feladatokról volt szó csütörtökön a megyeházán a megyei közigazgatási hivatal szakmai napjai keretében megtartott előadásokon. Szabó Hajnalka, a Belügyminisztérium munkatársa előadásában a többi közt arra emlékeztetett, hogy köztisztviselői kar továbbképzésében - amelynek koordinálása a belügyi tárca és a közigazgatási hivatalok feladata -, már számos eredmény született. Az 1998 óta kötelező közigazgatási szakvizsgába beletartozik az Európai Unió alapintézményeinek és a magyar kormányzat koordinációs szervezeti rendszerének az ismerete. A tavaly befejeződött, több éven át tartó tanfolyamok során többezer önkormányzati választott képviselő és önkormányzati köztisztviselő részesült úgynevezett integrációs továbbképzésben. A közeljövő legfőbb feladatának a helyi önkormányzati rendeletek átvizsgálása, átvilágítása látszik. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásig körülbelül 77 ezer helyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát kell elvégezni, így az átvilágítás - figyelembe véve az ahhoz nélkülözhetetlen képzést is - akár 2003 első negyedévéig is elnyúlhat. Közben módosításra szorul az alkotmány és az önkormányzati törvény. Az előadó elmondta, hogy a megyei közigazgatási hivatalok ellenőrző jogkörének felügyeleti jogkörré való átalakítása szerepel az elképzelésekben. Ezzel összefüggésben az előadás után elhangzott, hogy az önkormányzatiság elmúlt 10 éve alatt sajnos semmit nem javult a jegyzőkönyv-felterjesztés fegyelme. Játék a vízzel Debrecen (HBN) - „Tiszta vizet a pohárba!” címmel szervezett rendezvénysorozatot az Újkerti Közösségi Ház és a Magyar Humánökológus Társaság a víz világnapja alkalmából. A programsorozat részeként úgynevezett vizes játszóházat rendeztek be kisiskolásoknak, ahol a gyerekek megismerhetik és megkóstolhatják a környéken készült ásványvizeket. Emellett megtekinthetik a vizeinkben élő gerinctelen élőlényeket, de azt is megtanulják, hogyan lehet akváriumot készíteni és rendbentartani. Szó esik továbbá a tengerek élővilágáról, illetve a Tisza szennyeződéséről. A játszóházban a gyerekek papírból békát és halat is hajtogathatnak. Ez a program még ma is látogatható az Újkerti Közösségi Házban. Fotó: Iklódy János Kevés az ifjúsági referens Debrecen (HRN) Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) megyei szervezetei is véleményezték a megyei önkormányzat ifjúságpolitikai koncepcióját. A tervezetet örömmel fogadták, hiszen a szervezet tagjai szerint az önkormányzat igen komoly és szakmailag nívós anyagot készített - közölte az IDF csütörtöki sajtótájékoztatóján Makay Zsolt, debreceni elnök, országos elnökségi tag. Sajnálatosnak tartják viszont, hogy a megyében a helyi önkormányzatok közül csupán hat településé (Biharnagybajom, Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúsámson, Nyíradony, Újléta) rendelkezik átfogó ifjúságpolitikai koncepcióval, valamint hogy nevesítetten ifjúsági ügyekkel foglalkozó referens csak 15 helyen dolgozik, s közülük is csak 4 a főállású. Az IDF megyei szervezetei szerencsésnek tartanák egy ifjúsági inkubátorház létrehozását, ahol az ifjúsági szervezetek ingyen juthatnának irodai infrastruktúrához, ezáltal működési támogatásaikból sok forrás megtakarítható lenne. Ugyancsak javasolják egy kamara rendszerű (például civil ifjúsági szervezetek kamarája, kortárs segítők kamarája) ifjúsági fórum létrehozását, ahol mód nyílna a vélemények egyeztetésére. Ráolvasás, nem útmutató Debrecen (HBN) - Nem mutat utat, nem ad ajánlásokat a helyi önkormányzatoknak a megyei önkormányzat ifjúságpolitikai koncepciója, amely a pénteki közgyűlés napirendjén szerepel - hangzott el az MSZP csütörtöki sajtótájékoztatóján. Csontos János szakértő és Vezendi Imre, a megyei közgyűlés tagja ismertette a szocialisták álláspontját. Utaltak arra, hogy mintegy 160 ezer 26 év alatti polgárt érintenek az ifjúság jövőjéről szóló elképzelések. A megyei önkormányzat anyaga átfogó elemzést tartalmaz, hiányolják azonban a szociológiai munkát, amely a helyi viszonyokat feltérképezi. Az előterjesztésben megismétlik az ágazati törvényeket, a határozati javaslat ráolvasás ízű, s hiányolhatóak az alapelvek. Az ifjúság súlyos problémákkal küszködik, körükben jelentős a munkanélküliség, jelentős részüket a politika egyáltalán nem érdekli. A szocialisták szerint mindenképpen lokalizálni kell egy ilyen jellegű koncepciót. Ideiglenes megoldást kell keresni Csökmő (HBN - K. Zs.) A térség országgyűlési képviselői komoly erőfeszítéseket ígértek annak érdekében, hogy mielőbb megoldódjon Csökmő szennyvízproblémája. A Belügyminisztérium szakembere azonban nem sok jóval biztatja a falut. Mint az a március 21-i lapszámunk 4. oldalán megjelent Bűzölög a szennylé a falu közelében című cikkben megírtuk, Csökmő számára jelenleg megoldhatatlan problémát jelentene a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szennyvíztisztító megépítése. A szomszéd falvakban már orvosolták ezt a gondot, a másik megyében és ezzel együtt másik területfejlesztési régióhoz tartozó, Csökmőtől csupán 10 kilométerre lévő Szeghalom viszont nem fogadja a szennyvizet. A bihari falunak azonban szennyvízügyben 2003-ig végleges megoldást kell találnia. A Napló megkérdezte a térség országgyűlési képviselőit, hogy ők tudnak-e a falu problémájáról, továbbá hogyan tudják hozzásegíteni a megoldáshoz Csökmőt. Szilágyi Péter, Bihar parlamenti képviselője Csökmő speciális problémáját hallva elmondta: lépéseket tesz annak érdekében, hogy a belügyminiszter vagy valamelyik államtitkára és Varga József polgármester közös megbeszélésükön találjanak megoldást a szennyvízelhelyezési gondra. Vitányi István, Berettyóújfaluban élő parlamenti képviselő a négy települést magában foglaló dél-bihari kistérségi társulás Darvassal, Zsákával és Furtával való kibővítését javasolja. Ezután nagyobb eséllyel vehetnek részt a területfejlesztési pályázatokon - így a szennyvízkezelést szolgálókon is. A képviselő egyébként ebben az ügyben már tárgyalt a polgármesterrel. Vitányi István elmondta, hogy az önkormányzat nemrégiben megvásárolt egy öthektáros területet, ahol akár a szennyvíztároló is felépülhet. Amennyiben a kormány elfogadja, ettől az évtől kezdve jelentős változás lesz a szennyvízkezelési program megvalósításában - erről már Móré László, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályvezetője tájékoztatta a Naplót. A tervezet a nemzeti településfejlesztési program részeként a 2 ezer lakosnál népesebb településekre - így Csökmőre is - terjed ki és várhatóan 2010-2015-re fejeződik be. A pályázati alapon működő programtól, például források átvállalásával, egyedi elbírálás esetén lehet csak eltérni, ám ezt csak rendkívül indokolt esetben kérhetik a települések. A főosztályvezető Csökmőnek javasolta: szennyvízelhelyezési gondja átmeneti áthidalására először egy nem végleges megoldást jelentő műszaki alternatíván gondolkodjon. 7. oldal Sebészeti tanácskozás Debrecen (HBN) A szakmai kongresszusok történetében először televideo-konferenciarendszerrel lépnek kapcsolatba több külföldi előadóval a Magyar Sebészeti Társaság Vastagbélsebészeti Tagozatának a tanácskozásán. A konferencia - amit hagyományosan a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának I. számú Sebészeti Klinikája szervez - március 22-24. között zajlik a hortobágyi Epona lovasfaluban. Az idei tanácskozáson jubileumot is ünnepelnek, mivel immár tizedik alkalommal rendezik meg ezt a konferenciát, nemzetközi szaktekintélyek részvételével. Az eddigi konferenciákon 1450 sebész részvételével 450 előadás hangzott el.