Hajdú-Bihari Napló, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-22 / 93. szám

2002. április 22., hétfő Mindenki jól akar járni a jövőben Debrecen (HBN)­­ Úgy tapasztaltuk, mindenki a saját bőrén érzi a vá­lasztások tétjét, s asze­rint szavaz, melyik kor­mánytól mit kapott, és a következő négy évben szerinte melyikkel járna jobban. A Kazinczy-iskolában a családja apraja-nagyja kísé­retében szavazó Kissné Tóth Julianna gyesen lévő anyu­ka elmondta: nem érzékelte, hogy a kampány során két részre szakadt volna az or­szág. Együtt mentek szavaz­ni az ondódi Borbély család tagjai is, és nem titkolták, a Fideszre adják le a vok­­sukat, mert így látják bizto­sítottnak gyermekeik jövő­jét. Nekik pedig az adóked­vezmény jelent nagy megta­karítást. Egyébként sem bíz­nak benne, hogy az MSZP teljesítené az ígéreteit. - Túl sok mindent elvettek tő­lünk, az ingyenes fogászati ellátást, a családi pótlékot - emlékezik Borbély Jánosné. Az ondódi Baráti Kör presszóban családias volt a hangulat, két nyugdíjas fér­fi és egy fiatalember tartóz­kodott az italkimérésben. Kurta Ilona alkalmazott szerint az MSZP lesz a nyertes párt, tagjai koro­sabbak, megfontoltabbak mint a Fidesz-tagok. A kor­mány hibájának tartja, hogy a munkanélkülieket pénzzel jutalmazza, a dolgo­zókat pedig adóval sújtja. Bordás Gábor víz-gáz szere­lő az energikus fiatal párt­ra voksolt. Úgy véli, még sokat elérhetnek, de kevés volt hozzá ez elmúlt négy év. Egy nyugdíjas férfi sze­rint mindkét kormány di­cséri magát, s ígérik, jobb lesz. Úgy véli, a kampány során egyik párt lejáratta a másikat. De a Fidesznek mégis sokat köszönhet az ország, mint például az ár­víz utáni újjáépítést - fog­lalta össze mondanivalóját. A kereskedelmi szakkö­zépiskolában szavazó Fe­­renczi Mihályné elárulta: a múltkor is és most is „Medgyessy Péterre”, helye­sebben az MSZP jelöltjére szavazott. - A szocialista miniszterelnök-jelölt szim­patikus, az én korosztá­lyomhoz tartozik és azt ígérte, hogy rendezi a nyug­díjakat. Nekem nem adott semmit a jelenlegi kor­mány. Hatvanhat évesen dolgozom, hogy meg tudjak élni - mondta a nyugdíjas asszony. A Fideszre szavaz a fiatal Rákóczi Zoltán, mert jobban szeret segíteni az anyukáján, mintha ő se­gítene neki. A Fazekas-gimnázium­ban berendezett szavazókör­nél szólítottuk meg Ficzere Miklós nyugdíjast. Ő a szo­cialista pártra szavazott, mert négy éve ingyenes utazást és számos kedvez­ményt kapott tőlük, a Fi­­desztől pedig - szavai sze­rint - semmit. Próbaválasztás, avagy egy kis „segítség” anyukának Van fideszes, meg MSZP-s kocsma Berettyóújfalu, Mezőpe­­terd, Váncsod, Szentpéter­­szeg (HBN)­­ Már délben látszott, hogy sokan jöt­tek el a második forduló­ban is szavazni: a legtöbb települést számláló hajdú­bihari választókörzet leg­nagyobb helységében csakúgy, mint a kisebb községekben. Bihar központjának egyre szépülő vasútállomásán a délelőtti időpont ellenére jó páran vártak a pesti vonat­ra. Zoltán és Lívia a főváros­ban élnek. Zoltán - aki be­rettyóújfalui - mondhatni csak azért jött haza, hogy le­tegye voksát - mint elmond­ta - a kormányváltó erő mel­lett. Ám már utaznak is visz­­sza, mert társának, Líviának Budapesten kell szavaznia. A lány a Fideszt pártolja. Ellen­tét nincs köztük, abban pe­dig teljesen egyetértenek, hogy a választási kampány - szavaikkal élve - undorító volt. „Arra leszek kíváncsi, hétfőtől hogyan fognak egy­más szemébe nézni az embe­rek” - vetette fel Lívia. Egy másik fiatal, Gyula ugyan­csak azért jött haza Újfaluba, hogy szavazzon. Szenpéter­szegen, egy színművészeti fő­iskolára járó lány csupán fél órát töltött falujában, amíg beikszelte az általa választan­dó jelölt nevét. Ugyancsak Péterszegen esett meg - adott ízelítőt a történtekből az EBESZ-megfigyelőként Szer­biát is megjáró Szabó Károly, helyi szavazóbizottsági elnök -, mikor egy öreg bácsi azon örvendezett, hogy csupán két ember közül kell most vá­lasztani, mert első alkalom­mal hat is volt a papíron. „Be is ikszelte a három leg­rátermettebbet” - idézte a fa­lubelit a civilben angoltanár elnök. Váncsodon baráti társaság sörözött. „Már hat, fél hét fe­le elmentünk szavazni, utána meg elkezdtük a vetést, most a port öblítjük le” - mondta szószólójuk. „Mondhatnak itt szép szavakat, beszélhetnek családi gazdaságról, ha a tíz hízómon nincsen haszon” - panaszkodott a váncsodi gaz­da. Társa kiöltözött a szava­zás alkalmából: „Azt mondta »anyja«, hogy adjuk meg a tiszteletet, ilyen négyévente úgyis egyszer van”. Mezőpeterden nem tetszett a kampány a kocsmában idő­­zőknek. Egyikőjük látott egy autót, amelyik végigment a falun és sorra szedte le az egyik fél plakátjait, ugyanezt Váncsodon is tapasztalták az emberek. Szentpéterszegen meg viccesen azt mondták: van fideszes, meg MSZP-s kocsma. Váncsodon is korán szavaztak a hölgyek A mezőpeterdi polgárőrök mindent rendben találtak VÁLASZTÁS / 6 Némi szóváltás a Vakegérben Bocskaikert, Hajdúhad­­ház, Nyíracsád (HBN)­­ Az elmúlt két hét politi­kai vitái a baráti körök­ben, sőt, a családtagok között is jellemzőek vol­tak a 4-es számú választó­­kerület településein. Egy perc alatt parázs vita alakult ki a bocskaikerti Vakegér vendéglőben, ami­kor a nagypolitikára, no meg a választásokra terelődött a szó. „Mi bátran megmondjuk, nem félünk senkitől, meg mi­nek is tagadjuk, hogy a szo­cialistákra szavaztunk” - harsogták a pult mögül az asszonyok. „Annyira mind­egy, hogy kire szavaz az em­ber. Az egyik kutya, a másik meg eb” - replikázott rá egy vendég, akiről később kide­rült: ő maga nem is szavaz­hatott, hiszen külföldre sza­kadt hazánkfia, kanadai ál­lampolgár. Csapolt sört ivott, ám a nevét nem adta szavai­hoz. Mint mondta: sok szava­zást megélt már külföldön is, de itt most csúnyán kiélező­dött a harc. „Össze is szoktak esténként itt szólalkozni a fiatalok, hogy ki a fideszes meg ki a szocialista” - jött a válasz ismét a pult mögül. A kanadai illetőségű úr és a törzsvendég, Bandi bácsi né­mi szóváltásba keveredett egy csipetnyi kommunistázá­­son („mert volt negyvenöt évük meg még négy, hogy megmutassák, mit tudnak, de nem éltek vele”), majd a ka­nadai úr angolosan távozott. A pult mögül még annyit tet­tek hozzá az egészhez, hogy egészen biztosan nem alsza­nak el vasárnap addig, amíg nem lesz végeredmény. Mindenről beszélgettek, csak a politikáról nem a dél­idő nyújtotta csendes és szavazómentes pihenőben a nyíracsádi 3-as szavazókör választási bizottságának tag­jai. Meglehetős bizalmatlan­ság fogadta itt az embert, iga­zolványt kértek a sajtó mun­katársaitól a tagok, s még az akkor egyébként 30 százalé­kosra becsülhető részvételi adatokról sem nagyon akar­tak felvilágosítást adni. A te­lepülés legnagyobb, 4-es szá­mú szavazókörében, a helyi művelődési házban már ba­rátságosabb volt a hangulat és 40 százalék körüli, egyszó­val kimondottan magas a részvételi arány az ebédidő táján. Csoborkó János, a sza­vazókör elnöke egyébként csendes szavazásról adott számot, hozzátéve: délig már 10 helyre kellett kivinniük a mozgóurnát. Hajdúhadház csendes, újra csendes. A főtéren vasárnap alig néhányan voltak. Laka­tos József és két társa a pol­gármesteri hivatallal szem­közti buszmegállóban várt valakire. Lakatos úr most is volt már szavazni, két hete is, négy éve meg az egyik párt delegáltja volt egy helyi szavazókörben. Szóval, érdek­lődik a napi politika iránt. Most - mint mondta - a fia­talság jövőjéért voksolt. „Vol­tak viták a családban is, a baráti körben is” - emléke­zett az elmúlt két kampány­terhes hétre, hozzátéve: a ba­rátok csak barátok marad­nak. Lakatos Józsefék ekkor már túl voltak a voksoláson Bandi bácsi (balra) egy sör mellett szállt óvatos vitába Fellobogózták a várost Püspökladány, Sár­rétudvari, Nádudvar (HBN)­­ Annyi „ünnep­lés” viseletű ember ta­lán még soha sem volt a püspökladányi piacon, mint vasárnap délelőtt. Hiába, a vidéki ember­nek ünnep a négyéven­kénti választás, még ak­kor is, ha azt a „hétköz­napi” piacozással köti össze. A jólöltözöttség alól jósze­rével csak az árusítók vol­tak kivételek. Mondták - köztük Menyhárt Józsefné is -, hogy ők a családjukkal majd ebéd után mennek vá­lasztani. „Megmosakszunk, felöltözünk szépen, mert­­ez mégiscsak ünnep, ráadásul négyévenkénti” - tette hoz­zá Menyhártné. A választás számos helyen beszédtéma volt a ladányi piacon. Egye­sek az eldurvult kampányt emlegették, mások az álta­luk szimpatikusabbnak tar­tott párt mellett szóltak. Tóth Lajos kereskedőnek, aki szerint az emberek be­lefáradtak a két párt acsar­kodásába. Annál is inkább, mert az elmúlt két hétben a piacot - a választás napját leszámítva - szórólapokkal terítették minden alkalom­mal a vetélkedő pártok ak­tivistái. Sárrétudvari vallásos ér­zületű lakói közül sokan először a templomba men­tek, majd csak azt követően választani. Lukács Lajosné kifejtette, hogy jó lenne ha mindenki ide jött volna előbb és csak azután az ur­nához, mert így talán az Is­ten bölcsességet adott volna mindannyiójuknak. A meg­kérdezettek közül sokan vé­lekedtek úgy, hogy hosszú volt a választási fordulók közötti két hét. Indokaik kö­zött kifejtették, hogy a két politikai tábor között ilyen mértékű gyűlölködés, vala­mint köreikben ekkora győzni akarás talán még so­ha sem uralkodott lakóhe­lyükön. Elmondásuk szerint a két forduló közötti időszak durva kampánya nem befo­lyásolta választási döntésü­ket. Most is arra voksolnak, akire két héttel ezelőtt. Mivel a nádudvari ön­­kormányzat jó néhány év­vel ezelőtt úgy döntött, hogy a népszavazás és a választás ünnepnap, ezért vasárnapra is zászlódíszbe öltöztette a város Fő utcá­ját. Úgy tűnik, a férfiembe­rek is legalább annyira ün­nepnapnak tartották a va­sárnapot, hogy a kocsmák­ba sem nagyon mentek el. Ősz Tiborné, a Zöld Ász sö­röző pultosa egyedül üldö­gélt a söntésben. „Reggel benéztek néhányan, majd mentek választani” - vála­szolta kérdésünkre. „Zajos volt nálunk is a kampány, volt úgy, hogy »aktívan« igyekezték meggyőzni iga­zukról a másik felet.” Né­hány utcasaroknyival távo­labb, a Guriga sörözőben csendesen iszogattak a vendégek. Mindegyikük túl volt már a választáson. Só­lyom József és Varsányi Sándor csupán annyit mondott, hogy békesség le­gyen most már, mert az el­múlt két hétben csak a vi­táról szólt az élet az or­szágban. A piacon is a választás volt a terítéken

Next