Hajdú-Bihari Napló, 2002. augusztus (59. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

2002. augusztus 1., csütörtök RÖVIDEN A Rászorulóknak. A Magyarságmentési Misszió Alapítvány női és férfifodrász, ma­nikűrös, vízvezeték-, központifűtés-, vala­mint gázkészülék-szerelő szolgáltatást nyújt a rászorulóknak (kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, csökkent munkaképes­ségűek, munkanélküliek). A szolgáltatást vidéki közösségeknek (idősek napközi ott­hona, szociális otthon) is kínálják. Munka­díjat nem számolnak fel, csak az anyag­árat kell megfizetni. Az igényeket - a reg­geli és az esti órákban - az 52/426-409- es telefonszámon lehet bejelenteni. Megújítják a Svetits épületét Debrecen, Budapest (HBN)­­ Felújí­tási munkálatokat végeznek a Svetits Gimnáziumnak a Klaipeda utca felőli részén található „modern” épületén. A létesítmény - mely korábban a Tóth Árpád Gimnázium otthona volt - olyan ál­lapotban került át az állam tulajdonából a katolikus egyházéba, amely indokolttá tette a nyílászárók cseréjét és új szigete­lőréteg felhelyezését - mondta el a Napló kérdésére Beke Adrienn fővárosi tarto­mányfőnök. A tantermek helyett isten sza­bad egét fűtötte az iskola, miközben ren­geteg gázszámlát fizettek. Most ugyan­olyan munkákat végeznek el, amelyekkel a panelházak fenntartását is gazdaságo­sabbá szokták tenni. Az épület külseje a régi kék helyett új, sárga színt is kap. Szeptember elejére, a tanévkezdésre a fel­újítás befejeződik, és a fiatalok már a me­legebb és jobban fűthető épületben kezd­hetik a tanulást. A tanév kezdetére befejeződik a felújítás Tengerparti nyaralást nyert - két személyre szólóan - a debreceni Andréné Nagy Andrea azon a nyereménysorsolá­son, melyet szerdán tartottak Debrecen­ben, a Böszörményi út 1. alatt található Kikel fenyőbútor- és lakberendezési áru­házban Fotó: Czeglédi Zsolt iMi MEGYÉNKBŐL / 5 Két megy­és drogsegélyszolgálat indul Debrecenben szeptembertől hétvégenként napi huszonnégy órás mozgó krízisszolgálat is lesz Debrecen (HBN - G. I.) - Ébredés néven indít mától két megyére, - Hajdú-Bihar­­ra és Szabolcs-Szatmár-Bereg­­re - egyaránt kiterjedő drogsegélyszolgálatot a deb­receni központú Forrás­egye­sület RÉV Szenvedélybeteg­segítő Szolgálata. A kritikus élethelyzetek kiala­kulásának megelőzésére és a már meglévő problémák orvoslására irányuló új szolgáltatás a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminiszté­rium és az Országos Tisztifőor­vosi Hivatal Egészséges Nemze­tért Népegészségügyi Programja támogatásával jött létre. Zöldszámon hívható Főleg azoknak nyújtanak segít­séget - mondta el egy keddi saj­tótájékoztatón Gaál Csaba prog­ramvezető -, akik kísérleti, alkal­mi vagy már függőségi helyzet­be kerültek legális vagy illegális drogokkal, illetve valamilyen for­mában érintettek egy kezelhetet­­lennek tűnő élethelyzet kialaku­lásában és feldolgozásában. Az új szolgáltatás augusztus­ban munkanapokon nyolcórás információs szolgálatként műkö­dik (10-től 18 óráig ingyen hívha­tó a 06-80/630-306-os zöldszámon), majd szeptembertől Debrecen közigazgatási területén 24 órás hét végi mozgó krízisszolgálat­ként is. Munkanapokon a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársa látja el a diszpécse­ri feladatokat, ami a tájékozta­táson túl konkrétan azt jelenti, hogy a szakember a segítségnyúj­tás érdekében felveszi a kapcso­latot az illetékes szervezetekkel, intézményekkel. Hétvégeken, munkaszüneti napokon pedig ösz­­szesen tíz-tizenkét fős szakkép­zett, gépkocsival rendelkező stáb tart felváltva párosával ügyele­tet. Akut krízishelyzet esetén az ügyeletesek Debrecen közigazga­tási területén a helyszínre men­ve tisztázzák a helyzetet a segély­hívóval, és megoldási tervet dol­goznak ki a probléma kezelésére. Páratlan tapasztalatok Berényi András, a Forrás Lel­ki Segítők Egyesületének elnö­ke a Napló kérdésére válaszolva elmondta, hogy az Ébredés né­ven induló program nem azonos a 2001 novemberében megszün­tetett Zöld Ág Mozgó Krízisszol­gálattal. Természetesen, épít a Zöld Ág tapasztalataira, de több annál, szélesebb körben nyújt szolgáltatást. Páratlan tapaszta­latokra tett szert három év alatt a múlt év novemberében pénz­hiány miatt megszüntetett krízis­szolgálatban a Forrás Lelki Segí­tők Egyesülete. Az országban egyedülálló - Zöld Ág nevű - mozgó szolgáltatást havonta álta­lában legalább ezer fiatal és idős ember igényelte. A szolgálatot az különböztette meg a kizárólag anonim lelkisegély-szolgálatoktól, az tette különösen hatékonnyá, hogy gépkocsival rendelkező ügyeleti stábja a helyszínre ment. Az akkor tizenöt fős mun­katársi gárdájú mozgó intéz­ményt debreceni önkormányzati és civil szervezetek valamint az egészségügy és az oktatás önkén­tes szakemberei - szociális mun­kások, orvosok, pszichológusok - alkották. Létezését fontosnak tar­totta, szakmailag maximálisan támogatta a debreceni önkor­mányzat. A Szociális és Család­ügyi Minisztérium illetékes fő­osztályán egyenesen azt mondták róla, hogy alapellátásként kelle­ne funkcionálnia. Bármilyen egy­értelmű volt azonban a szakmai elismertség és támogatottság, a működés pénzügyi feltételei egy­re kevésbé voltak meg, végül pe­dig elsorvadtak. A szakemberek most abban bíznak, hogy a ko­rábbihoz hasonló új szolgáltatás - ha megfelelő számban igény­lik - hosszabb távon is működő­képes lesz. Gyarmati Barnának, az egyesület munkatársának is bizonyára gyakran kell majd vinnie a krízishelyzetben levőkhöz a szolgálat ügyeleteseit Szellemi örökösként jött a villasiratóra Nem lenne szabad átengedni a magánszférának, mondja a villát felépíttető Fráter Imre unokája Debrecen (HBN - G. I.) - A lelkem mélyéig egyetértek a lokálpatriótákkal abban, hogy a Simonyi út 1. alatti villát nem lenne szabad pillanatnyi érdektől hajtva átengedni a magánszférának, hanem mint közvagyont kellene megtarta­ni valamilyen közös kulturá­lis céllal - mondta a Naplónak Jeneyné Fráter Zsuzsa, a villa egykori tulajdonosának lánya. A magát debreceninek valló Jeneyné a lokálpatrióták szerda esti villabúcsúztatójára érkezett Debrecenbe. Úgy véli ugyanis, hogy a ma köztulajdonban álló ház - ami neki szülőháza - ugyanúgy része a város múltjá­nak, ahogyan a Fráter család a magyar történelemnek. S bár iga­zuk lehet az elárverezés mellett érvelőknek, amikor azt mondják, hogy nem éri vagyonvesztés a vá­rost, az értékvesztéssel, ami bekö­vetkezik, nekik is számolniuk kell. Hiszen a város lakói, akik itt éltek és dolgoztak, maguk is ré­szei a történelmi múltnak. „A Fráter család, az én csalá­dom a létével és a tevékenységé­vel olyan nyomot hagyott ebben a régióban, amelyről nem lehet pillanatnyi érdekeket szolgálva megfeledkezni” - vallja az 1971 óta Budapesten lakó Jeneyné Frá­ter Zsuzsa, a Központi Statiszti­kai Hivatal levéltárának igazga­tója. Megyék egész sorával, első­sorban a történelmi Bihar, Szat­­már, Szilágyi, Doboka és Nógrád megyék nevének említésével ha­tározva meg a nevezett régiót, és felsorolva, hogy főszolgabírók, alispánok, jogászok, orvosok és magas beosztású kormánytisztvi­selők kerültek ki a családtagok közül. A nagyapa, Fráter Imre egészségügyi kormánybiztos volt a századfordulón. A bécsi orvos­­egyetem elvégzése után Debrecen­be jött orvosi gyakorlatra és itt is ment nyugdíjba a városi kórház főigazgató főorvosaként. A család őse egyébként annak a Martinuz­­zi Fráter Györgynek az adoptált fia, akinek a 16. században nagy szerepe volt a független erdélyi fe­jedelemség létrejöttében. A már említett nagyapa azért vette meg a Simonyi utcai telket, mert az ott volt a kórház mellett, és ő oda kívánt építkezni. Magát a házat 1912 táján építtette. Debrecen 1944. évi bombázása után a Fráter család is elmene­kült a városból, majd két év múl­va visszaköltözött. A házat, amit távollétük során a Vöröskereszt is használt, kifosztva találták. S bár a Népjóléti Minisztériumtól visszakapták, a város soha nem adta vissza, soha többé nem tud­tak beköltözni. Ennek ellenére az apjával fizettették a költségeket egészen 1952-ig - tudtuk meg a ré­gi család képviselőjétől. Bizonyí­ték gyanánt egy számla 1951 óta őrzött igazolószelvényét mutatta az ingatlan október havi bérének, 287 forint 50 fillérnek a befizeté­séről. Végül is 1952-ben az apa le­mondott a tulajdonjogáról. Az a tény, hogy a ház előbb csecsemő­­otthonként majd tüdőgondozónak adva helyet közösségi célokat szolgált, megnyugtatta a családot - mondta Jeneyné, aki szellemi örökösnek érzi magát, és hazajött hangot adni a család és a város iránti elkötelezettségének. Jeneyné Fráter Zsuzsát kedden Somogyi Béla, a város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere is fogadta hivatalában. Jeneyné Fráter Zsuzsa Megtartanák a Kölcsey épületét Debrecen (HBN) - Egyet­­ért-e azzal, hogy a volt Köl­csey művelődési központ épületét nem lebontással, ha­nem átalakítással, kiegészí­téssel tegyék korszerűvé? - kérdezi majd az aláírásgyűj­tő íven az MSZP Debreceni Szervezete a Fiatal Baloldal helyi tagjaival együtt kezde­ményezett akción. A másik kérdésük arról szól, akarják-e a polgárok, hogy az ön­­kormányzat ne adja el, hanem tartsa meg a város tulajdonában a Simonyi út 1. alatti villát, melyben jelenleg a tüdőgondozó rendelői találhatók. (A villát a terv szerint ma, augusztus 1-jén a városháza épületében árvere­zik el.) Szathmári Károly, az MSZP debreceni polgármesterjelöltje és Huszka Imre, a párt városi el­nöke jelentette ezt be egy szer­dai sajtótájékoztatón. Ugyanitt arról is beszámoltak, hogy terve­ik szerint a volt Kölcsey műve­lődési központ átalakításával lét­rehozandó konferencia-központot a Debreceni Egyetem és az ön­­kormányzat együtt építtetné és működtetné. Az elképzeléseikben szerepel a mélygarázs is, ám a beruházás költsége így sem érné el a korábban tervezett kiadások felét. Szathmári Károly szerint elképesztő, pusztító belső bontás zajlik az épületben, s szégyellni való, hogy a létesítményt már 2000. január elsején bezárták, és nem számoltak a döntés követ­kezményeivel. Görgey Gábor kulturális miniszter egyebek mellett ezen körülményekkel is megismerkedik majd az augusz­tus végére tervezett debreceni lá­togatása alkalmával - hangzott el a tájékoztatón. Lement a nap a maga járásán - dúdolták a tárogató­iról is szóló dallamot azok, akik szerdán este Debrecenben, a Simonyi úton, a tüdőgondozó épülete előtti villasiratóra ér­keztek. Száz-százötvenen búcsúztak a villától­­ azok, akik a Debreceni Lokálpatrióta Egyesülettel értenek egyet abban: nem szabad eladni az épületet Fotó: Czeglédi Zsolt

Next