Hajdú-Bihari Napló, 2006. április (63. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
2006. április 6., csütörtök RÖVIDEN • Ma is vita. Tegnap rendezték meg Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz kormányfőjelöltje parlamenti választások előtti televíziós vitáját. A négy parlamenti párt miniszterelnök-jelöltjei: Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Dávid Ibolya (MDF) ma folytatnak ugyancsak 90 perces polémiát a kamerák előtt. „Inkább a jelenlegi , győzött" Budapest (ÉM) Kiegyenlítettnek, kicsit a jelenlegi miniszterelnök felé hajlónak értékelték a vita kimenetelét a Magyar Televízió stúdiójában helyet foglaló elemzők. A politológusok közül Lakner Zoltán úgy fogalmazott: „Ez nem döntetlen, szerintem a jelenlegi miniszterelnök” jött ki jobban a vitából, Török Gábor (képünkön) pedig így: „Gyurcsány Ferenc megnyerte a vitát, de nem győzött”, amivel arra utalt, bizonyos gesztusaival, hangnemével a nyertes akár ellenkező hatást is kiválthat a nézők körében. A vitát közvetlenül elemzők annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a két politikus gentleman módjára viselkedett, nagy tudásról tettek bizonyságot - Gyurcsány Ferenc talán nagyobb felkészültségről. Őt ugyanakkor agresszívebbnek is látták. Volt, aki szerint Orbán Viktor, szolgált pontosabb jövőképpel és ellenfele ütött meg kritikusabb hangot. Több pénzt Budapest (ÉKN) Az egészségügyről egyebek között azt mondta a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a tegnapi vitában, hogy emelni kell az arra fordított összeget. A kórházak rossz állapotban vannak, eladósodtak - állapította meg. Hozzátette: nem az a megoldás, hogy eladjuk a kórházakat. Ezt - emlékeztetett rá - az emberek is elutasították a népszavazáson. Úgy fogalmazott: az egészség nem üzlet. Mikola István akarta? Budapest (ÉKN) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint bajlós, sötét programot fest Orbán Viktor az egészségügyről, mint mindenről. Emlékeztetett rá: az előző kormány akarta privatizálni a kórházakat, azt elsőként Mikola István próbálta meg. Orbán Viktor javaslata, ezt beszélje meg Mikola Istvánnal ,aki Orbán Viktor kormányában az egészségügyi tárca vezetője is volt. KORÁBBI ÖSSZECSAPÁSOK A korábbi parlamenti választásokhoz kapcsolódó televíziós miniszterelnök-jelölti viták:______________ 1994-ben a parlamenti választás első fordulója előtt három nappal, május 5-én folytatott vitát a TV4 televízióban Boross Péter kormányfő, az MDF, Kuncze Gábor, az SZDSZ és Horn Gyula, az MSZP listavezetője_________________________________ 1998-ban május 20-án, a két választási forduló között, négy nappal a második forduló előtt vitázott egymással a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Horn Gyula szocialista kormányfő és Orbán Viktor fideszes pártelnök.__________________ 2002-ben a két nagy párt hosszasan folytatott „vitát a vitáról". A kormányfőjelöltek szópárbajára végül április 5-én, két nappal a parlamenti választások első fordulója előtt került sor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Orbán Viktor kormányfő és Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének részvételével. Az április 19-re, a második választási forduló előtt két nappal tervezett második vitára végül nem került sor. AZ ELEMZŐK, A VITA ELŐTT Gyulai Attila politikai elemző: A miniszterelnök-jelöltek vitája tulajdonképpen a kampány utolsó motívuma, csúcseseménye. Mindkét jelölt szól a saját táborához, az igazi cél azonban, hogy a bizonytalanokat maguk mellé állítsák. Az előző kampányok tapasztalata mutatja, hogy nem az fontos, mit mondanak, hanem az, hogyan teszik ezt. Jelentősége lesz annak is, hogy a szakpolitikai kérdések megválaszolásán túl milyen új ígéretekkel állnak elő. Kumin Ferenc politológus: A vita a kampány legnépszerűbb eseménye, 3-3,5 millió állampolgár kíséri figyelemmel a közvetítést. A jelöltek szereplése alapján sokan fogják véleményüket kialakítani. Nagy jelentősége lesz annak, hogy az ellenfelek a nonverbális kommunikáció milyen módjaival élnek. Aki szorongatottnak érzi magát, annak érdemes valami új ígéretet is bedobnia, olyat, ami könnyen megérthető és elmagyarázható. Az árvíz mint téma, biztos, hogy megjelenik a vitán. VÁLASZTÁS 2006 A nagy meccs ■ Ki győzött a két nagy párt kormányfőjelöltjének vitájában? Újabb téma a vitára. Budapest (ÉKN - BAL, SZG) - Szoros időhatárok szabta keretek között adta elő mondandóját a két miniszterelnök-jelölt, a Magyar Televízió stúdiójában, moderátorok segítségével, de a közösen megfogalmazott témakörök és kérdések mentén. Jobb ország A mezőgazdaság és a vidék ügye került először terítékre. Gyurcsány Ferenc úgy kezdte, „hiszek abban, hogy csinálható egy jobb ország. Ahol a vidékiség, falura születni nem átok, hanem lehetőség.” Szerinte fontos tényező, hogy kormánya meg tudott állapodni Oroszországgal, azaz piacot teremtett a hazai terméknek. Orbán Viktor ehhez képest úgy látja, miközben „a gazdák tették a dolgukat, a kormány cserbenhagyta őket”. Az ő tapasztalata szerint a kormány az elmúlt négy évben sikertelen volt a piacteremtésben. „Nem lehetünk Európa balekjai - külföldiek annyi földet vásárolhatnak nálunk, amenynyit mi fogunk náluk. Meg fogjuk védeni a magyar termőföldet” - ígérte. Miért úszunk? - Nemcsak az árvíz miatt úszunk, hanem a költségvetési hiányban is - szólt az újabb témaindító Orbán Viktortól. - Ilyenkor, amint megszoktuk a szocialistáknál, adóemelések jönnek - vetítette előre. Felelőtlenségnek minősítette „ilyen adósságba taszítani Magyarországot”, és ígérte, a remélt kormányváltást követően „meg kell kérdeznünk, hol ez a pénz”. Gyurcsány Ferenc viszont az ígéretek komolyságát vonta kétségbe, mondván, Orbánék nyolc éve 7 százalékos növekedésről beszéltek, amiből 3 lett. „Ön azt ecseteli, végveszélyben vagyunk, ijesztget, de ahhoz nem kell politikusnak lenni, elég egy sötét sarokból előugrani” - fogalmazott. És hogy „Hol ez a pénz? Tessék körülnézni az országban!” Jól teljesít Magyarországon nem az elosztási rendszerekkel van a fő baj - értékelte a gazdaságpolitikai helyzetet Orbán Viktor -, hanem a termelési rendszerekkel. Tapasztalata szerint bár Magyarország jól teljesít, az EU-hoz csatlakozott államok között élenjáróból sereghajtóvá vált. „A Széchenyitervbe belefojtották a szuszt” - bírálta a jelenlegi érát. Egy árva számot sem sikerült ellenfelétől hallania a gazdaságról - panaszolta Gyurcsány Ferenc. „Nem líra kell, ha az ember miniszterelnök akar lenni”. A Széchenyi-terv említését azzal reagálta le, nem a múltba kell révedni. A másik fél választási programjáról úgy tartja, a járulékcsökkentés nem teremtene munkahelyeket. Ők a befektetés, beruházás, építés törekvését állítják. Orbán Viktor szerint pártja elképzelése korántsem ígéret, hanem bevált politika, megoldás. A lakástámogatási, otthonteremtési, családtámogatási témakörben Gyurcsány Ferenc egyebek között azt hangsúlyozta, hogy adókedvezmény helyett a családi pótlékra építik a támogatást, az igazságosság érdekében. Ugyanez vonatkozik - mondta - a lakástámogatásra: az első lakáshoz jutóknak kell adni a támogatást. Családi pótlékra Orbán Viktor maga és családja, valamint a panelban élők nevében kikérte a „panelprolizást”. Mint mondta: meg kell kérdezni a családokat: mikor jutottak könnyebben lakáshoz, az elmúlt négy évben, vagy azelőtt. Fiatalos, jókedvű, tetterős országot akar. Gyurcsány Ferenc visszautasította a „panelprolizás” vádját, emlékeztetve ellenfelét arra, hogy őt, Orbán Viktort idézte. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor (Fotó: MTI) NAPIG Terítéken az oktatás Az oktatás is terítékre került. Megdöbbenve hallja - mondta Gyurcsány Ferenc (Mikola Istvánra, a Fidesz miniszterelnökhelyettes-jelöltje szavaira utalva) hogy „körmössel kell rendszabályozni a kisiskolásokat”. Orbán Viktor erre: „Kormos nem kell az iskolában.” A szocialisták jelöltje úgy véli, a magyarok annyit érnek, amennyit a tudásuk ér, a tanulást bátorítani kell”. Gyurcsány Ferenc azt sem titkolta, a szakterület felügyeletét szocialista miniszternek szánja. Az eddigi, szabad demokrata miniszter tevékenységét Orbán Viktor „ámokfutásnak” minősítette, mivel „azt is szétverte, ami jól működött, még a Kádár-rendszerben is”, ígérte, a rendszert egy Fidesz-kormány helyreállítja. VITÁK A VITÁKRÓL............ —február 24. - Hétrészes vitasorozatban mérnék —március 1. - Ezeket a napokat a terméket- i-március 11. - A kormány- ráprilis 3. - Megállapodás születik a össze a Fidesz politikusai erejüket az MSZP-s kor len „vita-vita" eseményei tarkítják. Kóka fő április 3-án a parla pontos időpontokról és technikai iránytagokkal. Az ellenzéki párt a két forduló János miniszter például minden jelzésnél- menti pártok listavezetői részletekről az érintettek között, között rendezendő végső, miniszterelnök-jelölti kül állít be egy nap a Fidesz-irodaházba, vel találkozna - derül ki Véglegesítik, hogy lesz ilyen vita is, összecsapásra gondol, Gyurcsányék legkésőbb áp- mondván, időpontot szeretne egyeztetni, nyílt leveléből. Orbán Vik meg olyan is. Szerdán Gyurcsány éprilis 5-ei dátumhoz ragaszkodnak. A kezdeménye- Az ott talált Áder Jánossal folytatott esztárral kettesben két nap- Orbán, csütörtökön a négy úsző fél ekkor április 7-re módosítja álláspontját. Lecseréjéről tudósítva az Index.hu hírporpal később ülne a kametavezető (véleménye) csap össze. Az SZDSZ is megszólal. Kuncze Gábor is az első tál például így fogalmaz: „Születőben az rák elé. forduló előtt tartott vitát szeretne. új Markos-Nádas duó". AZ ELEMZŐ A VITAZOKROL Gyurcsány Ferencről: Inkább benne van a rögtönzés vágya, mindig többet tart magáról, mint akik felkészítik... Intellektuális képességei vitathatatlanok. Egyaránt várható tőle kellemes és kellemetlen meglepetés a vitában. Éppúgy lehet impresszív, lerohanó, mint tépelődő államférfi figurája. Orbán Viktorról: A kampányban leginkább egy szöveggel, egy fazonnal jelenik meg, mindig ugyanazt „hozza". Neki sem a vita a kedvence helyzete, inkább előadni tud, jobban is szeret „beszélni". A begyakorolt megszólalásokban nagyon jó, meggyőző tud lenni. A vitában tőle is várhatunk meglepetést. (A személyiségrajz összeállításában közreműködött László Ferenc, szociológus) I--------------------------------' I---------------------------------'-----------—I----------------------------------------1 . I március 6. - A fideszes Deutsch- I február 27. - A Fidesz egyeztetni próbált az általa Für Tamás jelzk helyesnek tar- március 7. - Kiderül: Gyúr- március 27. - Eldől: április javasolt vitasorozatról, ám a találkozó nem jött létre: tanák ha a miniszterelnök-jelölti csány Ferenc két vitát szeret- 5. a Gyurcsány-Orbán vita az MSZP „ragaszkodik a Fidesz programjához , azaz viában Gyurcsány Ferencen és ne. Az egyiken ő és legfőbb napja. Erre a dátumra aztán hogy az ellenzéki párt is álljon elő konkrét Orbán Viktoron kívül az SZDSZ és kihívója állnak színpadra, a Dávid Ibolya, az MDF elnöke elképzeléscsomagjával. A szocialisták ráadásul csak az mdf is képviseltetné magát, másikon mind a négy párt is bejelentkezik, mondván, teljes körű (többpárti) vitát tudnak elképzelni. Senkinek nincs kifogása, vezéralakja is miniszterelnök-jelölt. Nixonnal és Kennedyvel kezdődött . Az USA-ból jött a jelöltek kétszemélyes tévévitájának szokása. De már száz éve is volt hasonló. Budapest (ÉKN -SZG) - Barát József külpolitikai újságírót a kétszemélyes tévévita szokásáról-hagyományáról kérdeztük. Megelégelt show Megtudtuk: az Egyesült Államokból terjedt el a világ számos országában dívó, lényegében a fejlett demokráciákban meghonosodott tévévita. 1960-ban volt az „ősrobbanás”, amikor Nixon és Kennedy vitázott a tévében. De már száz évvel korábban is volt ilyen páros vita, Lincoln és egy bizonyos Steven Douglas között. Ők hét, egyenként háromórás vitát tartottak különböző városokban. A Nixon-Kennedy vitával - úgy gondolták - ezt a hagyományt folytatják, ám a különbség óriási lett. Amíg a hajdani, élő vitára azok mentek el, akik intenzíven érdeklődtek a politika iránt, a televíziós párbaj egészen más jelleget öltött. Azzal, hogy bement a lakásokba, egyfajta szórakoztatóipari intézmény Barát Józsefyé vált, ahol a vitatkozók személyisége, megjelenése, tetszése lett a döntő. Barát József elmondta: ez olyannyira igaz, hogy míg a rádióhallgatók körében a felkészültebb Nixon nyert, a tévénézők a charme-os Kennedyt hozták ki győztesnek. 1987 döntő változást hozott. Megelégelve azt, hogy a showelemek, a körülmények, az „ügyeskedés”, az, hogy ki tudja a másikra ráerőltetni az akaratát, döntő szerepet játsszanak, megalakult az elnöki vitákat szervező bizottság. E bizottság alakította ki azokat a „játékszabályokat”, amelyek alapján most először rendeztek nálunk jelölti vitát. SZÉLRÓZSA /2 06 A vita kérdéskörai s Sorsolás döntött a vita témáinak sorrendjéről is, ennek értelmében Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor először a mezőgazdaság, a falvak helyzete témakörben fejthette ki álláspontját._________ Ezt követte az adó, a költségvetés és államadóság.________ a lakástámogatás, otthonteremtés, családtámogatás; az egészségügy;_________________ az oktatás;_______________________ a gazdaságpolitika, gazdaságfejlesztés, vállalkozások támogatása;__________________________ a munka;________________________ a nyugdíj, bérek, árak, megélhetés témaköre._________________ A vitát kétperces megszólalásokkal kezdték, a témakörökben az eszmecserét a két politikus felváltva indította. Ezután 3-3 percük volt álláspontjuk kifejtésére, ezt a másik fél 1 percben kommentálhatta. A vitát záróbeszédekkel fejezték be.