Hajdú-Bihari Napló, 2006. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-27 / 252. szám

2006. október 27., péntek ­ 5AZTÓ­­i TANULÁS Hogyan készül a CSOKI? Pintér Georgina, 11. , Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ne gondoljon a kedves olvasó az édes­ségre, ez másfajta csemege! A Csokonai-gim­­názium iskolaújságáról van szó. Mi is kell egy újsághoz? Téma, hírértékű esemény, és aki megírja. A suliban történő rendkívü­li események, ünnepek, hétköznapi történe­tek adják a tartalmat. Van egy külön szer­kesztőségünk, ahová begyűjtjük az írásokat, képeket, rejtvényt stb. A java csak eztán kö­vetkezik: szelektálnunk kell. Ha ugyanarról a témáról többen írnak, a legjobbat jelen­tetjük meg. Húsz oldalra tervezzük a lapot, van egy nyitó oldal, ez a kedvcsináló, vagy ajánló szöveg az olvasáshoz és egy hátoldal, ami a reklám helye, ezt zárjuk az imp­resszummal. A belső oldalakat rovatokra osztjuk: aktualitások, kultúra, sport. Helyet kapnak a riportok, interjúk, a humor és a horoszkóp, valamint a rejtvényoldal is. Bár a szerkesztőség számítástechnika tagozato­sokból áll, nagy kihívás a megfelelő profil összehozása, hetekig dolgozunk rajta. A kor­rektori munkát a felelős szerkesztő végzi; ha egy cikket rövidíteni kell, azt egyszerűen kihúzza. Ha kész a húsz oldal, rohanunk ve­le a fénymásoló irodába, hogy minél előbb kézhez kaphassuk a fekete-fehér, illetve szí­nes lapokat. Az eladásból származó forin­tok mennyiségétől függ, hogy hány színes újság születik a megjelenő százból. A ter­jesztést is mi végezzük. Büszkén mondha­tom, hogy nem szokott a nyakunkon ma­radni egyetlen példány sem. Be a szerkesztőségbe! Hogy készül el egy cikk? Hol lesz a he­lye a lapban? Milyen képi és egyéb eleme­ket tartalmaz majd az adott oldal, amit meg­szerkeszteni kész művészet? S hogy kerül végül nyomdakész állapotba? Ezekre a kér­désekre is választ kaphatnak azok az osz­tályok, csoportok, érdeklődő diákok, akik a Napló Séta-programja (Sajtó és tanulás) idei első kurzusának résztvevőjeként ellá­togatnak a szerkesztőségbe. Keressék az összekötőiket vagy B. Gergely Krisztina programfelelőst az 525-400/5215-ös számon. Várunk mindenkit szeretettel! DIÁK ÚJSÁGÍRÓINK A mai oldal összeállításában jeleskedtek: Király László 12. D Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Felkészítő tanár: Dósáné Gargya Tünde Pártas Beáta Judit 10. D Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Felkészítő tanár: Dósáné Gargya Tünde Kovács Dániel (17) Szent József Gimnázium és Kollégium Pintér Georgina 11.­­ Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Felkészítő tanár: Torma Antalné ifJPTÁ­GAZTÓ­TI TANULÁS További képek és cikkek Fürdőkultúra Pártai Beáta Judit, 10.­­ Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Országunk valóságos gyógyvízhata­lom, a fürdők országa is. Ennek kultúráját a törökök terjesztették el hazánkban a 150 éves hódoltság idején. A magyar gyógyvizek szinte minden olyan betegségre jók, ame­lyet fürdő- vagy ivóvízkultúrával gyógyítani lehet. Alkalmas mozgás­­szervi, reumatikus megbetegedések­re, valamint nőgyógyászati, szív- és érrendszeri gondokra, bőrbajokra és anyagcserezavarokra is. (Fotó: Archív) Ötvenhatos esküvő Beszélgetés Mervó Zoltánnal, az orvosimű­­szer-gyár munkástaná­csának elnökével. Kovács DÁNIEL Zürichi utazást nyert Ko­vács Dániel, a Szent József Gimnázium diákja az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulója alkalmával Polgáron a helyi római katoli­kus plébánia és a Debre­­cen-nyíregyházi Egyházmegye által rendezett, „Tudnod kell, mi az igazság - 1956” című ve­télkedőn. Az interjú egy rész­letét itt olvashatják. „Mervó Zoltán 1930-ban szü­letett a Szentmargitapuszta káptalani birtokon, ahol a nagyapja kerékgyártó mester volt, édesanyja pedig szülész­nőnek tanult. 1950-ben gimná­ziumi érettségi bizonyítványt, 1954-ben pedig gépészmérnöki diplomát kapott. 1956-ban a debreceni orvosiműszer-gyár technológusa volt, ahol bevá­lasztották a munkástanácsba és a Debreceni Forradalmi Bi­zottmányba. 1957. május 30-án 6 év börtönre ítélték, amit az­tán jogerősen 1958. október 6-án 1 év 8 hónapra változtattak. KOVÁCS DÁNIEL: - Hogyan ke­rült Zoli bácsi az esemé­nyekbe? Mervó Zoltán: - Engem is a vé­letlen sodort az események kö­zepébe. Október 26-án két mun­kás átjött hozzánk a Göcsből, és felolvasták a követeléseiket. Akkorra már minden tisztessé­ges magyar embert elragadott a forradalom mámora, amelyet a különböző szervezetek kö­vetelései tápláltak. Amikor a csapágy­gyári munkás azt mondta, minden hatalmat Nagy Imrének, én azt feleltem, hogy bár Nagy Imre 1953-as mi­niszterelnökségével joggal vív­ta ki az emberek tiszteletét, a mi forradalmunk főleg azért robbant ki, mert minden hata­lom egy ember kezében össz­pontosult. Az volt a vélemé­nyem, hogy a hatalmat a de­mokratikusan megválasztott népképviselet kezébe kell adni. K. D.: - így Zoli bácsiék is csatlakoztak a Göcshöz és sztrájkoltak? M. Z.: - Igen, mi is csak a Szabad Európát, meg az Ame­rika Hangját hallgattuk. Októ­ber utolsó napjaiban aztán ..................... A mi forradal­munk azért rob­bant ki, mert minden hatalom egy ember kezé­ben összpontosult. Mervó Zoltán .............................................. Nagy Imre az 1945-47-es pártok vezetőivel koalíciót alakított, kinyivánította az ország sem­legességét, és felkérte a nagy­hatalmakat ennek garantálásá­ra. November 3-án Maléter Pál honvédelmi miniszter vezeté­sével megkezdődtek a tárgya­lások a szovjet csapatok kivo­násáról. Mi pedig elhatároz­tuk, hogy november 5-én fel­vesszük a munkát. K. D.: - November 4-én aztán a szovjet hadsereg lerohan­ta az országot, mit tettek ezután? M. Z.: - Pulai Árpád, a vá­rosi bizottság első titkára no­vember 8-ára összehívta munkástanácsokat, és arra győzködött minket, hogy ve­gyük fel a munkát, különbél­éhen halunk. Én elmondtam hogy a mi kezünkben .A sztrájk az egyetlen fegyver amivel követeléseinket, első­sorban a szovjet csapatok ki­vonását, megpróbáljuk ki­kényszeríteni. (...) K. D.: - Milyen volt az eskü­vő? M. Z.: - A Szent Anna-temp­lom megtelt a munkatársaim­mal, rokonainkkal, barátaink­kal. Az esküvői vacsora és­­ hajnalig tartó lagzi közben úgy éreztem, szabad ember vagyok Hétfőn délelőtt aztán a rendőr­ségen - jegyzőkönyvfelvétel he­lyett - egyenesen a pincébe,­­ telizsúfolt zárkába vittek. (... Hányattatásaimért kárpótolt fe­leségem, aki egynapos házassá­gunk után, a válásra ösztönzi hivatali nyomás ellenére, ha maradt hozzám. NAPLÓ hbntiDDek.haon.hu Az interjú teljes szövege letölthető a Haon-ról (80 KB). A torna együtt is, egyedül is jó (Fotó: Archív) Történelmünk jelene KirÁly László 12.­­_______________ Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 1956. Egy évszám, egy ország, egy esemény. Öt­ven éve, hogy a magyar­ság megelégelte a Ráko­­si-rendszer kegyetlenke­déseit, és fellázadt az el­nyomás ellen. Ország­szerte megemlékezünk, fájdalommal s egyben büszkén gondolunk visz­­sza újkori történelmünk egyik legmeghatározóbb időszakára. Debrecen­ben is különböző ren­dezvényekkel tiszteleg­nek az emléke előtt. Előadások, kiállítások próbálják közelebb hoz­ni az emberekhez ezt az évtizedekig feltáratlan korszakot. Az iskolások­nak különösen fontos, hogy megismerjék és át­lássák az esemény jelen­tőségét. #* i » « - • i M SÉTA / Gyógyító mozgás Pártai Beáta Judit 10. , Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Már több mint negyed év­százada folynak a kutatások a cukorbetegség mozgással való gyógyításáról, valamint a cu­korbetegek (diabéteszesek) ál­lapotromlásának elkerülése ér­dekében. Amerikai kutatók szerint a második diabéteszben szenvedők közül azok javíthat­nak állapotukon, akik a rend­szeres diéta és a testsúly nor­malizálása mellett a heti 3-5 edzésszerű 35-40 perces mérsé­kelt intenzitású testmozgást végeznek. Viszont a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a rendszeres úszás, séta, kerék­pározás, jóga és a könnyű tor­nagyakorlatok hasznos kiegé­szítői a terápiának, de nem he­lyettesítik azokat. Az edzések megkezdése előtt azonban ér­demes a kezelőorvossal egyez­tetni az „edzéstervet” és betar­tani a szakértő utasításait. Ülésharc: fiatalok kontra idősek Avagy tömeg­közlekedés a minden­napokban, ma, Debrecenben. Kovács Dániel (17)__________________ Szent József Gimnázium és Kollégium Délutáni csúcs. A fiatal és az idősebb nemzedék várako­zik. A buszra. A jármű késik, sebaj, ajtók nyílnának, ha a kedves sofőr nyitná őket. De nem nyitja. Csak az elsőt. To­longás az ajtónál. Kotorászás a bérlet után. Közben hú­­zódás. Mindenki szeretne fel­férni a tömegközlekedési esz­közre. Fiatalok dulakodnak, idősek dulakodnak. Persze. Mindenki le akar ülni. Idős is, fiatal is. Ahogy sikerül Nincs elég ülőhely. Kezdő­dik a harc a kinézett ülése­kért. Idősek, fiatalok között. Győz a fiatal. Idős csúnyán néz a „nagyothalló készülé­kes” egyénre. Az nem moz­dul. Idős bosszankodik. Áll. Vagy elesik, vagy nem. Ver­zió kettő: idős győz. Fülhall­­gatós, fiatal bosszankodik. Áll. Ő nem esik el. Az idős meg egyszer úgyis leszáll. Re­méli, minél hamarabb. Ver­zió három: fiatal, idős egy­szerre érkezik az „ülőalkal­matosság” felé. A fiatal meg­sajnálja a nehéz csomagokat cipelő időst. Az idős leül. Há­lálkodik. Verzió négy: fiatal leül. Idős érkezik. Neki min­den áron az a hely kell, ahol a fiatal ül. A buszon van még szabad hely. A fiatal nem mozdul. Igaza van. Az idős megunja, a másik székre huppan le. Mindenki jól járt. Mindenki ül. Fiatal is. Idős is. Az ajtók záródnak. Vagy csak záródnának. Ha nem­csak az első lenne nyitva. Nem baj. Az záródik. Lámpa piros. Lámpa piros-sárga. Lámpa zöld. A busz elindul. Fiatal, idős ül, áll. Ahogy si­került. Egyszer mindenki úgyis leszáll (Fotó: Archív)

Next