Hajdú-Bihari Napló, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-02 / 27. szám
2011. FEBRUÁR 2, SZERDA O KULISSZA - Faragó Bála: Ludas Matyi Nem Fazekas Mihály a ludas Szőcs Gézánál Matyi a lúdjába szerelmesítélet 3+1 levonásban. Debrecen. Mint ahogyan az eredetiben Matyi gondolt egyet, s anyja nevelt libáival nekiindult a Döbrögi vásárba, Szőcs Gézát is talán a Liberté ’56 osztatlannak nem igazán nevezhető sikerén felbuzdulva - egyszer csak elfogta az ihlet, és átírta - szándéka szerint sokrétűbbé tette - Fazekas Mihály négy levonásos, közismert népi eposzát. Adaptációjában csak nyomokban lehet ráismerni a történetre (a 6. osztályos kötelező olvasmányra!), ami viszont még ennél is nagyobb gond: a mű, pennája által gyakorlatilag elveszítette a tanulságát. Kettős apropó A felvilágosodás kori műből Faragó Béla zenéjével újabb ősbemutató született a Csokonai Színházban. A darab díszelőadását a magyar kultúra napján tartották, néhány héttel Fazekas Mihály születésének 245 évfordulója után. E kettős apropó éppenséggel indokolná, hogy az alkalom nagyságához méltó produkció születhessen a „maradandóság városában”, melynek hírét nem kisebb irodalmi, művészi nagyságok öregbítik, mint Csokonai, Fazekas, Móricz, Ady, Blaha Lujza, Latinovits Zoltán és Szabó Magda. Nem így történt! 11. A mértékvesztett önkifejezés Napjainkban új szelek fújnak, s gyakorlatilag bárkiből lehet művész, és bármi műalkotásnak tekinthető: a néhány vonalból álló firkálmányt festménynek, a felismerhetetlen alakú bronzöntvényt szobornak, a rím és gondolatiság nélküli szómenést versnek nevezzük. A XXI. század a kulturális, művészi alkotás tekintetében - mondjuk ki - szabályok, értékrendek és legfőbbképpen viszonyítási pontok nélkülivé vált. Az alkotók leginkább azon fáradoznak, hogy műveikben minél inkább meg tudják jeleníteni saját elképzelésüket, ízlés- és formavilágukat. S teszik ezt bátran akkor is, ha klasszikus műhöz nyúlnak. Szőcs Géza - a debreceni Lúdas Matyi librettójának szerzője - legfeljebb csak kiindulópontnak, ihletforrásnak használta a fazekasi opust, úgy is fogalmazhatnák, hogy annak csak címét vette kölcsön! A szerző - úgy tűnik - nem érte be az igazságtalanság, azaz a népét sanyargató, kegyetlen és kapzsi földesúr ellen következetesen harcoló, ráadásul fejlődőképes és szavatartó Matyi ismert és kedvelt történetével, melyen generációk nőttek fel, s tették magukévá annak erkölcsi tanulságát. E helyett új szereplőt kreált, a lúdból lett Annát, aki lényegében a darab mozgatórugójává vált. Bele lehet persze látni, vagy inkább magyarázni a Csongor és Tündébe való áthallásokat is, de ettől még nem érzem indokoltnak a lúdlánnyá változtatást, a parasztfiú hősszerelmesként történő szerepeltetését. Nála nem Matyi a rendkívüli hős, hanem a nevezett liba, így a darab sem elsősorban Döbrögi megleckéztetéséről, hanem a nő meg-, illetve visszaszerzéséről szól. A Guy de Breux-ré átkeresztelt uraság sem csupán a hatalma fitogtatása miatt kobozza el a libát, sokkal inkább lehet arra gondolni: öregecskedő felesége mellett friss húsra vágyik, már csak azért is, mivel úgy hírlik, e szárnyas egyes szervei pl. a mája fokozzák a szerelmi vágyat, növelik a nemzőerőt... 2. Az eklektikus hangzás Nem elég megemészteni, hogy új cselekményszállal „gazdagították” a művet, ráadásul még meg is zenésítették azt. Ez önmagában még jó is lehetne, ám kissé furcsa hatást vált ki a színpadon helyet foglaló - egyébként jól teljesítő - zenekar Ludas Matyi Band feliratú felsőben (egy magyar regében!) A mű alcíme ugyanis: Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Faragó Béla meghatározhatatlan stílusú dalbetétjei olykor még élvezhetőek is, különösen a balkáni hangzású részeknél, ám sokszor irritálóak a gyakran alkalmazott kromatikus menetek, disszonánsan csengő duettek, kórusszámok, melyeket a szereplők énektechnikailag kiválóan oldottak meg. Így aztán illeszkedik ez a furcsa, eklektikus zene a szintén nem problémában előadás egészéhez. 3. Teátrális önélvezet Vidnyánszky rendezéséről azonnal tudjuk, milyen nem akar lenni: hagyományos, unalmas, mértéktartó. Meggyőződésem: mindenben, amit tesz, a jó szándék vezérli, mindig többet és többet szeretne kihozni egy-egy bemutatóból - ahogyan a rafinált szakácsnők bolondítják meg a rántott húst mondjuk pirított szezámmaggal, amely ugyan a nélkül is ízletes, de így még különleges is. Szokásához híven ezúttal is meglehetősen szabadon kezeli a darabot, így születhetett meg a szándékosan eltúlzott, karikatúraszerű elemeket és alakokat felvonultató, az egyébként szokásosan mozgalmas, de az alapműtől jelentős mértékben eltérő előadás. A teátrális élveztetés itt kimerül egy-két vaskos, pajzán jelenetben, mely nem biztos, hogy itt és most elég egy szünet nélkül játszott produkcióhoz. Nincs, vagy alig van a játéknak evokatív ereje. Kitűnő ötlet viszont a színház a színházban elképzelés, mely úgy realizálódott, hogy a hátsó díszletfalak egyszerre cserélődtek a színpad elejére helyezett kis bábszínház háttérképeivel. HASSÓ ADRIENN naplo@naplo.haon.hu |- http://szinhaz.haon.hu Színház. További írások Thália világából a Hajdú Online-on. A szereplők mindegyike kitett magáért fotó: derencsényi István O MIN DOLGOZIK, MIRE KÉSZÜL? Görömbei András irodalomtörténész Közeleg akadémiai székfoglaló előadása is. Debrecen. A Debreceni Egyetem Kossuth-díjas (2001) irodalomprofesszora, tizennyolc könyv szerzője. Önálló munkái között öt monográfiát találunk (Sinka István, Sütő András, Nagy László, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor), négy második kiadásban is megjelent, a Nagy Lászó-könyv azonos szöveggel, a többi továbbfejlesztve, kibővítve. Finnül is megjelent A Sütő- és a Nagy Gáspár-monográfiát az írók korai halála miatt kellett továbbírnia, illetve lezárnia, Csoóri Sándor pedig idős kora ellenére rendkívül termékeny. Görömbei András 2000-ben, finnországi vendégprofesszorsága idején megírta a magyar irodalom történetét, amely magyarul és finnül is megjelent, továbbá öt tanulmánykötet, egy kisesszé-kötet - más dolgozatokat, társszerzői közreműködéseket nem is említve - tanúskodik elkötelezettségéről, nem lankadó szorgalmáról. Az elmúlt napokban is sűrű programot bonyolított le. Előadást tartott többek között Sopronban, Egerben, Szatmárcsekén (ahol átvette legfrissebb kitüntetését, a Kölcsey-emlékérmet), miközben újabb sürgető meghívások várják. De már készülnie kell akadémiai székfoglaló előadására, melyet az író születésének 110. évfordulójára való tekintettel is, ez év április 18-án fog tartani Németh László életművének valamely szegmenséről. S lelkében forgatja azt a tervét, hogy újra visszatér Sinka Istvánhoz, mert 1977, a Sinka-monográfia megjelenése óta sok új adattal és nézőponttal gyarapodott a Sinka-irodalom. Kiszolgáltatottság Mint művei bizonyítják, elsősorban a nép-nemzeti elkötelezettségű, továbbá a kisebbségi sorshelyzetben élt-élő írókhoz vonzódik, mert megragadta emberi és szellemi kiszolgáltatottságuk. Mindkét irodalmi világtájra Barla Gyula, egykori vezetőtanára hívta fel a figyelmét. hbn-be Görömbei András (balról) fotó: RT +1: Ami minőség volt A szereplők mindegyike - beleértve a lúdcsapatot alkotó női énekkart, illetve a pandúrokat, katonákat megtornáló férfikart - kitett magáért. Közülük kiemelkedik az Annát játszó Zábrádi Annamária, aki kivételes szoprán hangjával páratlan zenei élményt nyújtott. Ebben, a Lúdas Matyit megformáló Bakos-Kiss Gáborban - énektechnikailag, színészi rátermettség szempontjából is - méltó partnerre talált. Döbrögit, pontosítva, a szőcsi verzióban Guy de Breux márkit Bárki Fazekas Zoltán alakítolta hangilag jól, ám a librettónak, illetve a rendezői instrukcióknak köszönhetően érezhetően elbagatellizálva szerepe karakterét. Színpadi nejeként Bódi Mariannát láthattuk-hallhattuk, aki kitűnő énektudással, magabiztos színpadi jelenlétével most sem okozott csalódást. Világsztárok a Kodály Kórus vendégeként DEBRECEN. Csemiczky Miklós Carmina Universitatis, valamint Carl Orff Carmina Burana című műve csendül fel február 10-én, 19.30-tól a Kölcsey Központban, a Kodály Kórus Gulyás György-hangversenysorozatában, Kardos Trikolidis vezényletével. A Csemiczky-mű előadásában az énekkar és a filharmonikus zenekar mellett Otokar Klein és Kovács István, a Carmina Buranában pedig Rost Andrea, Otokar Klein, Haja Zsolt és a Voces Iuvenum Gyermekkar közreműködik. HBN Karolos Trikolidis vezényel FOTÓ: NAPLÓ-ARCHÍVUM Kultúra 5 Játszani szerető fiatalokat várnak Debrecen. A Debreceni Művelődési Központ Alföld Gyermekszínpada, Főnix Diákszínpada és a két műhely legjobbjaiból alakult Debreceni Másik Gyermekszínház felvételt hirdet játszani szerető, kreatív, 10-14, illetve 15-20 év közötti lányok és fiúk részére az egész tanév folyamán. Jelentkezni a próbateremben, a DMK Belvárosi Közösségi Házában lehet, hétköznapokon - szerda kivételével -17 és 18 óra között - tudatta Várhidi Attila Csokonai-díjas művészeti vezető. hbn. © Érdeklődni lehet: 06-30/266-7827, 52/419-012. A Viktor, avagy A gyermekuralom című produkcióból fotó: archív A zenekar fotó: napló-archívum Zene és tánc: Ravel Lúdanyója DEBRECEN: Ravel Lúdanyó meséi című művét mutatja be február 5-én a Debreceni Filharmonikus Zenekar a Bartók Teremben, az Unokák- Nagyszülők bérletsorozatban. A 17 órakor kezdődő koncerten a Cívis Táncegyesület közreműködik (művészeti vezető: Nagy Olivér). Vezényel: Kocsár Balázs. hbn Februárban minden szerdán 3890 Ft/fő TANYASI ÍZEK ESTÉJE a Fenyves Vendéglőben Február 2. szerda: 4 FOGÁSOS „MALAC LAKOMA” ■ szített egész malaccal. 5 fő fölött ingyenes ki- és hazaszállítás! Február 3. csütörtök: 18.00-tól ÉTLAPUNK TELJES KÍNÁLATA FÉL ÁRON NEMZETEK KONYHÁJA rendezvénytermünkben Február 4. péntek: SPANYOL EST welcome drink: Sangria, 4 fogásos A-E főmenü, élőben zenél a Party Band ______________5 Fő FÖLÖTT INGYENES KI- ÉS HAZASZÁLLÍTÁS! 4990 Ft/fő Léttől pizza kóstolás a héten! 1 ' Ex .. . ! Debrecen, Kossuth u. ^ I Telefon: +36 29 496 1829 I Nyitva: H.-CS.: 9-21, 9-24» * Szó. : 17-24; V.: zárvaj pSÄeSF'TS" ... IVdBI C I www.pizzamenudebrecen.coni hiRCETESEK