Hajdú-Bihari Napló, 2012. április (69. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-03 / 79. szám

2012. ÁPRILIS 3., KEDD Lemondásra kényszerült államfők 2003. augusztus 11. Átadta a hatalmat Charles Taylor libériai elnök, hogy lehetővé tegye a polgárháború sújtotta országban a béke helyreállítását. Taylor Nigériába távozott, majd 2007-ben háborús bűncselekményekért és emberies­ség elleni bűnökért a hágai különleges bíróság elé állították. 2003. október 18. Lemondott tisztségéről Gonzalo Sánchez de Lozada Bustamente bolíviai elnök, miután a szabadpiaci gazdaságpolitikájával elége­detlen tüntetők és a rendőrség több hete tartó összecsapásaiban több tucatnyi ember vesztette életét. 2003. november 23. Bejelentette lemondását Eduard Sevardnadze grúz elnök, miután ellenzéki tüntetők a parlamentbe behatolva szétkergették az újonnan választott törvényhozás alakuló ülését. 2004. április 6. Litvániában az alkotmányos vádeljárás keretében megtartott szavazáson feltételezett maffiakapcsolatai miatt a képviselők kétharmada elmozdította tisztségéből Rolandas Paksas államfőt. 2005. március 24. Elhagyta Kirgizisztánt Aszkar Akajev elnök, miután a fővárosban, Biskekben a választási csalások ellen tiltakozó, lemondását követelő tüntetők rohamozták meg a kormány épületeit. Moszkvában írta alá lemondását. 2006. június 24. A fiatalítás jegyében Hanoiban lemondott a vietnámi állam három legmagasabb rangú vezetője, Phan Van Khai miniszterelnök, Tran Duc Luong államfő és Nguyen Van An, a nemzetgyűlés elnöke. 2007. június 29. Hivatalosan is benyújtotta lemondását Móse Kacav izraeli elnök, aki ellen nemi erőszak gyanúja miatt indult eljárás. 2008. február 18. Kubában a súlyos beteg Fidel Castro párt- és állami vezető végérvényesen lemondott az államtanács elnöki (államfői) tisztségéről és a főparancsnoki posztról. 2010. április 15. Miután Kirgizisztánban véres összecsapások után az ellenzék átvette a hatalmat, az ország déli részére menekült Kurmanbek Bakijev elnök aláírta lemondólevelét és Kazahsztánba távozott. 2010. május 31. A modern német történelemben példátlan módon azonnali hatállyal lemondott Horst Köhler államfő, akit bírálatok értek egy Afganisztán­nal kapcsolatos nyilatkozata miatt. 2010. szeptember 27. Lemondott Fatmir Sejdiu koszovói elnök, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy egyszerre nem tölthet be államfői és pártelnöki tisztséget. 2011. február 11.18 napon át tartó, egyre nagyobb tömegeket utcára vivő tüntetéssorozat után lemondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. 2011. május 22. Ali Abdalláh Száleh jemeni elnök pártjának és kormányának vezetői Szanaában aláírták az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott megállapodást az államfő harminc napon belüli lemondásáról. 2012. február 17. Lemondott Christian Wulff német államfő, miután a hannoveri ügyészség indítványozta a törvényhozásnál mentelmi joga felfüggesz­tését. Wulff vitatott lakásvásárlási hitele és üzletember barátaitól elfogadott szívességek miatt került támadások kereszttüzébe. napló Fókuszban: Schmitt Pál lemondása CT Több új szabály is szól az államfő lemondásáról A január 1-je óta hatá­lyos alaptörvény nem változtatott lényege­sen a szabályokon. Budapest. Sonnevend Pál alkotmányjogász szerint új elem a szabályozásban, hogy a köztársasági elnök jogállá­sáról szóló sarkalatos törvény szerint a parlament lemondá­si szándékának megfontolá­sára kérheti az államfőt. Tágult a helyettesítési jog Sonnevend Pál kifejtette: ha megbízatása megszűnt, a köz­­társasági elnök hatásköreit az új elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyako­rolja, ő azonban nem ideigle­nes elnök, ilyen megnevezés nincs a magyar közjogban. Korábban államfői jogkört átmenetileg gyakorló házel­nök nem élhetett a köztársa­sági elnök vétójogával, tehát nem küldhetett vissza tör­vényt a parlamentnek meg­fontolásra, és nem fordulha­tott előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybíróság­hoz. Korábban az államfői jogkört gyakorló házelnök kegyelmezési jogköre is kor­látozott volt, és az Országgyű­lést sem oszlathatta fel. Az új alaptörvény ezeket a korláto­zásokat nem tartalmazza, va­gyis a helyettesítési jog tágult - magyarázta a szakértő, mit Olyan megne­vezés, ideiglenes elnök, nincs a közjogban. SONNEVEND PÁL Harminc napon belül kell megválasztani az új elnököt Schmitt Pál lemon­dásának hivatalossá válása után egy hónap alatt kell megválaszta­ni az új elnököt. Budapest. Schmitt Pál a parla­mentben jelentette be, hogy lemond államfői megbízatá­sáról. A vonatkozó szabályok értelmében a lemondás érvé­nyességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szüksé­ges. Az új köztársasági elnö­köt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított har­minc napon belül kell megvá­lasztani. A házelnök helyettesíti A köztársasági elnök jogállásá­ról szóló törvény szerint az ál­lamfő az Országgyűléshez in­tézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A lemondás érvényességé­hez az Országgyűlés elfoga­dó nyilatkozata szükséges. A parlament tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köz­­társasági elnök az elhatáro­zását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. A törvény kimondja azt is: „a köztársasági elnök meg­bízatása a lemondó nyilat­kozatban megjelölt, a tizen­ötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányá­ban az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak megho­zatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg”. Ha az Ország­­gyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, az államfő megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt idő­pontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyúj­tásával szűnik meg. Abban az esetben, ha a köz­­társasági elnök megbízatása megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatáskö­röket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági el­nök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke ország­­gyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének fel­adatait a Ház által kijelölt al­­elnök látja el. Ötödük ajánlhatja Az alaptörvény rögzíti az ál­lamfő megválasztásának sza­bályait. A köztársasági elnö­köt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megvá­lasztható bármely magyar állampolgár, aki a harminc­­ötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tiszt­­­ségre legfeljebb egy alkalom­mal lehet újraválasztani. Az ál­lamfőt elődje megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon be­lül kell megválasztani. A köz­­társasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a parlament az államfőt titkos szavazással választja meg. A köztársasági elnök vá­lasztását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az országgyűlési képviselők leg­alább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden ország­­gyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több je­löltet javasol, mindegyik aján­lása érvénytelen. mit Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélget az Országgyűlés ülésén, miután beje­lentette, hogy lemond államfői hivataláról FOTÓ: MTI, BELICZAY LÁSZLÓ Elsőre kell a kétharmad Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlé­si képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. Ennek során a két leg­több szavazatot kapott jelölt­re lehet voksolni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú támogató voksot kap­ták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb szá­mú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a má­sodik kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új vá­lasztást kell tartani. Mi jár a távozó köztársasági elnöknek? - A volt köztársasági elnöknek akár egy hivatalban töltött nap esetén is élete végéig a mindenkori köztársasági elnö­köt megillető tiszteletdíjnak megfelelő mértékű pénzbeli juttatás jár. - A volt köztársasági elnököt - kérelmére - megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti. A lakást és annak fenntartását a Köztársasági Elnöki Hivatal biztosítja.­­ Személyes gépkocsi használat is jár, amelyhez személygép­kocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít. Emellett élete végéig valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Köztársasági Elnöki Hivatal megállapodása szerint. Párhuzamos interjú: Schmitt Pál lemondásáról Gyömöre Máté és Juhász Attila politikai elemzőkkel Gyömöre Máté, Magyar Progresszív Intézet Az ország megítélése szem­pontjából mit jelent az államfő lemondása? Schmitt Pál olyan döntést ho­zott, ami nemcsak a köztár­sasági elnöki intézmény, ha­nem Magyarország tekintélye szempontjából is minimális veszteségekkel lezárhatja az ügyet. Főleg úgy, hogy az el­múlt hónapokban, Németor­szágban is hasonló botrányok láttak napvilágot, melyek után az érintett politikusok végül mind benyújtották le­mondásukat. Schmitt Pál helyzete teljesen tarthatatlan volt, ha poszt­ján maradt volna, akkor az növelte volna Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. Ebből a szempontból kedvező az államfő lemondása, és így a továbbiakban nem mond­ható az, hogy a Schmitt Pál nevéhez kötődő botránynak nincs következménye. A pártok erőviszonya szem­pontjából mit jelent a lemon­dás? A Fidesznek mindenképpen Schmitt Pál gyors és önként való távozása jelentette a legjobb megoldást. Ellenke­ző esetben ugyanis könnyen ráéghetett volna a nagyobbik kormánypártra a köztársasági elnök tekintélyvesztése, arról nem beszélve, hogy az elmúlt években éppen a Fidesz bírál­ta morális alapon a szocialis­tákat. A lemondás valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a pár­tok közötti erőviszonyokra. A Fidesz az utóbbi napokban távolította magától az ügyet, nem kritizálták, de nem is támogatták túlzottan, hogy az államfő posztján marad­jon, csak azt üzenték, hogy a kérdésben elfogadják az el­nök döntését. A Fidesz tehát igyekezett megszabadulni a korábban általuk megszava­zott Schmitt Pál bukásának felelősségétől. Ki döntött így? Maga az államfő, vagy az őt támogató Fidesz? Közjogi értelemben csak a köztársasági elnök dönthe­tett lemondásáról. Természe­tesen arról voltak különböző sajtóhírek, hogy konzultált a miniszterelnökkel is, és mivel Schmitt Pál a Fidesz­nek korábban alelnöke és EP-képviselője is volt, ezért elképzelhető, hogy döntése meghozatalakor fgyelembe vette jelölő pártja érdekeit is. Erről csak sajtótalálgatások láttak napvilágot, de kétlem, hogy Orbán Viktor tudomá­sa nélkül ebben a kérdésben dönteni lehetett. A legvaló­színűbb, hogy pénteken Or­bán Viktor időt adott Schmitt Pálnak arra, hogy megvédje magát a nyilvánosság előtt, de mivel vasárnap estére ki­derült, hogy Schmitt mara­dási szándéka visszaüthet, meggyőzték arról az államfőt, hogy le kell mondania. Az MSZP Sólyom Lászlót javasolja államfőnek. Van-e esély erre? Arra kevés az esély, hogy a parlamenti többség olyan köztársasági elnököt válasz­­szon, akit nem a Fidesz ja­vasolt, ezt sajtóhírek szerint Orbán Viktor sem szeretné, és a nagyobbik kormánypárt eddigi gyakorlata is azt iga­zolná, hogy saját jelöltjük le­gyen. Ráadásul Sólyom Lász­ló kellően autonóm ahhoz, hogy a Fidesz ne támogassa jelöltségét. Nincs, mert a 48 MSZP-s, a 15 LMP-s és a 10 DK-s képvi­selő még ha maga mellé ál­lítaná a 4 magát sehová sem soroló független parlamenti képviselőt, akkor is csak 77- en volnának - márpedig köz­­társaságielnök-jelöléshez 78 képviselőre van szükség. Juhász Attila, Political Capital Ma nehezebb már doktorálni DEBRECEN. A rendszerváltozás előtt létező három tudomá­nyos címet - kisdoktor, tudo­mányok kandidátusa és tu­dományok doktora - 1993-tól a phd-képzés váltotta, amely azonban nem volt egyenérté­kű a kisdoktorival, csak eseti eljárások engedték átkonver­tálni, viszont a kandidátusok automatikusan kérvényez­hették ezt - mondta dr. Pálos Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a doktori dolgozatok változá­sait firtató kérdésünkre. A kisdoktori és a phd meg­szerzésének feltétele között alapvető a különbség, ugyan­is az előbbihez nem tartozott képzés, hanem a nyelvisme­ret és a szakmai felkészültség igazolását követően önálló tudományos eredményt kel­lett benyújtani az intézmény­hez, majd a kijelölt szigorlati bizottság meghatározta a tananyagot, amelyből a vizs­gázó önállóan készült fel. A phd-hallgató ellenben három éven keresztül az egyetemi­hez hasonló képzésben vesz részt, majd az abszolutóri­um birtokában jelentkezhet a fokozatszerzésre, s tehet doktori szigorlatot - mondta a rektorhelyettes. Egyébként ő maga is kisdoktorit szerzett anno, majd az előrehaladás okán újra és újra mérlegre tették a teljesítményét - ez a lényege a fokozatoknak. ÉKN

Next