Hajdú-Bihari Napló, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-13 / 61. szám
6) Sülei ilijii S8R118185 1 NAPLÓ Az irodalom összeköt A kék sarokban Debrecen, a piros sarokban Nagyvárad, avagy öszszejátszás és döntetlen párharc. DEBRECEN. A berettyóújfalui Sinka István Városi Könyvtár előadóterme adott otthont a közelmúltban annak a magyar kultúra napjával összefüggő programsorozat következő állomásának, mely alkalmával a két, egyszerre rivalizáló és együttműködő nagyváros, Debrecen és Nagyvárad többek között irodalmi viszonya került a reflektorfénybe. A Várad-kép története Bakó Endre irodalomtörténész szakterületéhez híven kívánta elénk tárni a kálvinista Róma és a katolikus atmoszférájú Nagyvárad együttélését. „Európa legnagyobb falujának”, Debrecennek szellemi életére a puritanizmus, épületeire az alföldi barokk jegyei kerültek, míg Nagyváradban a fényűző, túldíszített barokk, szecesszió a meghatározó jelleg. Debrecen inkább kirekesztő, Nagyvárad magához ölelő város volt, könnyebben fogadott magába idegeneket, bevándorlókat. Csokonai Vitéz Mihály életpályájában is központi szerepe van a két városnak. Csokonai, mikor több mecénásra volt szüksége munkás, ezek közt a Dorottya kiadásához, gróf Rhédey Lajoshoz folyamodott segítségért. A váradi főúr habár nem támogatta, később, felesége halála kapcsán felkérte Csokonait, írjon egy költeményt a grófné temetésére. Csokonai komolyan vette a felkérést, s megírta hamleti kérdésköröket tárgyaló művét. A költő már a ceremóniára is tüdőbetegen érkezett, emiatt a toron már nem tette tiszteletét. A gróf Csokonai magatartását sértőnek találta. Több hetes hallgatás után egy összeget küldött Csokonainak, aki elfogadta bár, de levelében kifejezte ellenérzését, miszerint méltóbbnak ítélte volna, ha a gróf szóban fejezi ki háláját, köszönetét, mintsem „alamizsnát dob” a szegény poétának. Csokonai „gőgös” Várad-képe innen is eredeztethető. Szoros kapcsolat A Nagyváradon megjelenő „Holnap” irodalmi antológia elsöpörhetetlen mérföldkő a magyar irodalom alakulásában. Olyan nevek kötődnek hozzá mint Ady, Babits, Miklós Jutka, Juhász Gyula. Olyan modernséget képviselő alkotók ők, akiket a konzervatív elveket valló művészkörök támadásokkal illettek. Többek között Tóth Árpád is elmarasztaló kritikával élt, aki Nyugatosként veszélyesnek tartotta egy új irodalmi erő szerveződését Nagyváradon. A trianoni békeszerződés idején is Nagyváradon bontogatja megtört szárnyait a magyar irodalom; elindítják a Magyar Szó című folyóiratot, amelynek szerkesztője többek között Nadányi Zoltán és az a Tabéry Géza volt, aki Ady későbbi feleségének, Csinszkának a vőlegénye lett. Tabéry magyarországi körútja során Debrecenbe is ellátogat, ahol szívélyes fogadtatás övezi. Sajnálatos módon kiestek a magyar irodalmi köztudatból olyan alkotók, mint a zsidó származása miatt hátrányosan megkülönböztetett Nagy András, berettyóújfalui költő, aki Nagyváradtól remélte betegsége enyhülését. Hagyatékát édesapja Debrecenben helyezte biztonságba Gulyás Pál költő lányánál. Aki végigtekint Nagyvárad és Debrecen történelmén, irodalmán, az előtt új horizont nyílik. Egy olyan kilátás, amely talán új alapokra helyezi a nációs, etnikai nézőpontokat azáltal, hogy megmutatja a történelemben megbúvó tökéletes öszszehangoltságot, és azt, hogy ez a két város mindig párhuzamosan mutatott fel eredményeket, ellensúlyozták egymással szembeni gyengeségüket egy más területen mutatkozó fölényükkel. Ez a rivalizálás lényege. Nem legyőzni, hanem kiegészíteni a másik felet. NÁDORI ANNA 13. A Arany János Gimnázium, Berettyóújfalu 2014. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Rajzpályázat az idei év madaráról, a túzokról Debrecen. A debreceni általános és művészeti iskolák 1-4. osztályos tanulóinak hirdet „A 2014-es év madara, a túzok” címmel rajzpályázatot a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola. A szervezők célja, hogy a kisiskolások megismerjék ezt a ritka állatot, s közben felhívják a figyelmet a faj védelmére és jelentőségére. A rajzok hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, postai címét, iskolája nevét és évfolyamát. Az alkotásokat A/4 méretű rajzlapokra lehet elkészíteni, szabadon választott technikával. Jelentkezni március 31-éig az Anett.Huszti@nyirerdo.hu e-mail címen lehet. A rajz beküldési határideje április 30. HBN Új szerepet kaptak az elhasznált almás ládák nyíradony. Egyre inkább divatba jön, hogy természetes anyagokat alkalmaznak berendezési tárgyként, így gondolta ezt Nyíradonyban Tóth László is, aki virágboltjában régi almás ládákból készítette el a polcrendszert. Láttam már hasonlót, mondta a vállalkozó, és úgy gondoltam a virágokhoz illik a rusztikusabb hatás. Almatermő vidékünkön még fellelhetők a régen használt faládák, melyet tároláshoz, szállításhoz használtak. Ezek már eltüzelésre voltak ítélve, de az újrahasznosítással szép, természetes környezetet tudtam az üzletbe varázsolni. Igaz, volt velük munka bőven, hisz először magasnyomáson ki kellett mosni, utána gázperzselővel antikoltak, és csiszolással kapták meg mostani kinézetüket. HBN-TV Az újrahasznosítás eredménye igen mutatós fotó: tóth vince AZOKNAK, AKIK SZÉLES KÍNÁLATRA VÁGYNAK.