Hajdú-Bihari Napló, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-23 / 170. szám
2 Szélrózsa Ratalícs László zz- , Ficam Azt azért nem hinném, hogy a miniszterelnököt éppen a gyerekein keresztül akarná térdre, visszavonulásra kényszeríteni a Kövér László emlegette hírportál. Orbán Ráhel egy zenei fesztiválon gyanútlanul került utóbb kínos - ugyanakkor a sajtó egy része által tényleg végletesen feltupírozott szituációba, míg Orbán Gáspár maga ült a kirakatba, vagyis a világbajnoki döntő Merkeléknek, Putyinéknak fenntartott VIP-páholyába. Jogi végzettségű, negyedszázada a közérdeklődés kereszttüzében élő papájával a társaságában nehezen hihető, hogy azt gondolta, személye elkerülheti majd a kellemetlenkedő megjegyzéseket. A kormányfő fia - immár a profi labdarúgás felhagyásával - jogosan hivatkozik arra, hogy nem közszereplő, de államfők, királyok közé csücsülni egy stadionban bizony ráutaló magatartás, annak a nyilvánvaló elfogadása, hogy külön kamerák pásztázhatják akár minden egyes arcizmomat. Azt viszont el kellene fogadni, hogy a közszereplők sem szabad prédák a média számára: ha nem közszerepléssel összefüggésben kerülnek a lencsék elé, őket is megilleti a védelem. Családtagjaikon keresztül támadni őket pedig - hacsak a férj, feleség, gyerek nem valamilyen közügy, közszereplés révén kerül fókuszba - a jogtalanságán túl egyszerűen ízléstelen. laszlo.tatalics@naplo.hu Nemzetközi lapszemle Gazeta Wyborcza______ „Egyre erősebb az antiszemitizmus Magyarországon, különösen a szélsőjobboldali Jobbik révén" - írta a Szabadság téri emlékmű kapcsán a lengyel liberális napilap. Az Orbán-kormány emlékművet állított, az ellenzék ezt tojással megdobálta című cikkében a szerző, Michal Kokot ellentmondásosnak nevezte a német megszállás áldozatainak emlékművét, a felállítása körüli vitákat ismertetve. „A Zsidó Világkongresszus régóta hangoztatja: bár Orbán Viktor miniszterelnököt személy szerint soha nem vádolták antiszemitizmussal, saját embereinek túl gyakran engedi meg az ilyen kirohanásokat”. Per Standard:______________ A német megszállás áldozatainak Szabadság téri emlékműve szimbolikus és példátlan üzenetet közvetít - írja Paul Lendvai ausztriai publicista az osztrák liberális lapban megjelent kommentárjában. Orbán Viktor kormánya ugyanis maga kívánja értelmezni a magyarországi holokausztnak és a csaknem hatszázezer zsidó meggyilkolásának felelősségét - véli a szerző. Eperjes Károly elköszönt a Nemzeti Színháztól, előadásokkal volt baja BUDAPEST. Közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi pozíciójából Eperjes Károly augusztus 31-i hatállyal - közölte a teátrum kedden az MTI-vel. A színművész a magyarteatrum.hu portálnak arról beszélt, hogy már fél éve érlelődött benne a döntés, lelkiismeretileg ugyanis a Nemzeti Színház több előadásával nem értett egyet. „A Nemzeti Színház köszönetet mond neki az elmúlt évadban végzett színészi munkájáért és sok sikert kíván a Kaposvári Egyetemen kezdődő osztályvezető tanári, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói és minden más rendezői és előadóművészi tevékenységéhez” - olvasható a közleményben. Eperjes Károly egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Színház vezetői tisztségét akkor átvevő Vidnyánszky Attila kérte fel a posztra. mti Andor László uniós biztos fotó: mti Interjú Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével Mi a politikai elit adóssága? „Pozitívum, hogy a korosztályi különbségek ellenére hajlandóak vagyunk meghallgatni egymást.” politika. Kövér László az Országgyűlés Elnöke részt vett a miskolci EFOTT-on, találkozott fiatalokkal, ekkor adott interjút lapcsoportunknak. Az egyik magyar politikus szerint sokkal kevesebb unalmas sajtótájékoztatót kellene tartani, és a politikusoknak a fesztiválokon kellene jelen lenniük. Hol és miért kellene jelen lenniük a politikusoknak a magyar életben? KÖVÉR LÁSZLÓ: Ezt a megállapítást figyelemfelkeltő túlzásnak tartom politikus kollégám részéről. Az unalmas sajtótájékoztatók szükséges elemei az unalmas hétköznapoknak, különben a sajtó, amely közvetít a közvélemény felé, honnan értesülne a kormányzati döntésekről, amelyek befolyásolják a mindennapjainkat. Ugyanakkor az állítás azon részével egyetértek, hogy a politikusoknak nemcsak ilyen sajtótájékoztatókon, a médián keresztül kell a választóikkal érintkezniük, hanem közvetlenül is, ahogy belefér a munkaidejükbe, programjukba. Ebből a megfontolásból én is örömmel tettem eleget ennek a meghívásnak. Egy ilyen diákokból álló közönség azért is érdekes, mert már generációs különbségek is vannak, amelyek óhatatlanul vélemény- és nézetkülönbségeket okoznak, és itt - ahogy ki is derült a kérdésekből - különböző pártokkal szimpatizáló fiatalok jöttek össze. Mi a politika felelőssége abban, hogy a fiatalok, az új korosztályok tájékozottan vehessenek részt a közéletben? KÖVÉR LÁSZLÓ: Az is kérdés, hogy mitől és meddig fiatal valaki. Annak idején mi a Fiatal Demokraták Szövetségében 35 évben húztuk meg a korhatárt, ami fölött nem lehetett belépni a tagok közé. Ez nagyon megengedő szabály volt, hiszen ez a korosztály is annyira tagolt, hogy benne vannak a középiskolások, egyetemisták, a pályakezdők és benne vannak már azok is, akik túl vannak az első két gyerek óvodás évein. Utóbbiakat valószínűleg nem kell különösebben bevonni, hiszen azok már felnőttként viselkednek. A fiatalabbak tekintetében van adóssága a magyar politikai elitnek. Az ifjúsági szervezetek kiépítését vagy elhanyagolták vagy, ha tettek is kísérleteket, ezek nem voltak igazán sikeresek. Ezek a szervezetek a pártok „káderutánpótlását” talán még tudták biztosítani, de nem törekedtek arra, hogy saját generációjukat megszólítsák, és szélesebb körben megpróbálják őket a közélet iránt fogékonyabbá tenni. Ezen túlmenően a politikának az is feladata, hogy azokat a kérdéseket, amelyek a fiatalok jelenét, jövőjét érintik, a számukra megfelelő csatornákon próbálja meg hozzáférhetővé tenni. Ez nyelvezet kérdése, hiszen az internet világában minden információhoz hozzá lehet férni, a kérdés az, hogy az üzenet abban a nyelvezetben fogalmazódik-e meg, amely érthető, vonzó a fiatalok számára. Attól tartok, hogy ezen a területen vannak gondok, hiszen kommunikációs szakadék választja el a korosztályokat egymástól. Tapasztalataink szerint nagy az érdeklődés az EFOTT-on a politikai erők kínálata iránt. Van-e olyan, amit a politikusok tanulhatnak a fesztiválozóktól? Alkalmasak-e az ilyen fesztiválokon szerezhető tapasztalatok arra, hogy a politikai gyakorlatot alakítsák? KÖVÉR LÁSZLÓ: Erre talán nem alkalmasak, de arra igen, hogy az ember tesztelje, azok a gondolatok, amelyek a saját gyerekeit foglalkoztatják, mennyire jellemzőek szélesebb körben is. Egyfajta föltöltődést is jelentenek, számomra megtisztelő, ha ezen korosztályok tagjai egyáltalán hajlandóak meghallgatni, és figyelni arra, amit mondok. Az más kérdés, hogy a fesztivál műfaja nem alkalmas igazán mély kommunikációra, ez inkább egy szimbolikus érintkezés, hogy ők is meg mi is demonstrálhassuk azt, hogy a korosztályi különbségek ellenére hajlandóak vagyunk meghallgatni egymást, mert mégiscsak összetartozunk, egy nemzetnek vagyunk a tagjai. Ez manapság önmagában is pozitívumnak tekinthető. Egyetemi évei alatt járt-e fesztiválokra? KÖVÉR LÁSZLÓ: Akkoriban nemigen voltak fesztiválok, az EFOTT-ot, amely azokban az esztendőkben indult, sem annak hívták. Az egyetemistáknak akkor is megvoltak a különböző találkozási pontjai, lehetőségei, akár a szórakozásról, akár kicsit komolyabb eszmecseréről volt szó. Ilyen volt az 1985-ös szarvasi szakkollégiumi találkozó, ami később a Fideszt létrehozó személyi kapcsolatrendszert megalapozta. Csak a nagyságrendi összehasonlítás miatt: azon kétszázan vettünk részt. Mit gondol a közszereplők hozzátartozóinak médiabeli ábrázolásáról, például Orbán Gáspár esete kapcsán? KÖVÉR LÁSZLÓ: Azt mindenkinek kötelezően el kellene fogadni, hogy a közszereplők családtagjainak az életébe a nyilvánosság csak akkor lépjen be, ha ez az ő hozzájárulásukkal történik. De ez mindenkire vonatkozik. E tekintetben egy miskolci esztergályos vagy egy pápai középiskolai tanár nem esik más megítélés alá, mint a miniszterelnök fia. A 444 azt mondja, nemcsak közszereplőkről lehet írni, hanem másokról is. Szerintem csak akkor, ha hozzájárulnak ehhez, nevüket, képmásukat adják. Én még azt tanultam annak idején, hogy a képmással való visszaélés az polgári jogi kategória, ami alapján az ember jogorvoslatot kereshet a bíróságon, ha hozzájárulása nélkül teszik az ő képmását, gyakorlatilag az életét közszemlére. Ha ezt ráadásul kifejezetten rosszindulattal teszik - ahogy látom a miniszterelnök családja körül zajló hírverést, azzal a szándékkal teszik, hogy a velük, a média egyik szereplőjével - értelmezésük szerint - politikai konfliktusba keveredett miniszterelnököt - a családtagjait eszközül használva - megpróbálják emberileg térdre, visszavonulásra kényszeríteni, az az aljasságnak azon foka, amit higgadtan, nyomdafestéket tűrő módon nemigen lehet kommentálni. Elszabadultak az indulatok, nem csak Magyarországon, a világban láthatunk erre máshol is példát. A nyilvánosság határai kezdenek föloldódni, és egyúttal a civilizációnkat összetartó normák is kezdenek lebomlani. Soha nem volt ennyire hangos a nyilvánosság az emberi méltóság tiszteletének kötelezettségétől, és soha nem taposta ennyire az emberi méltóságot éppen ez a nyilvánosság porba. Tegyük hozzá, hogy ez egy pápai tanárral vagy miskolci esztergályossal éppúgy előfordult már, mint a miniszterelnök vagy politikusok hozzátartozóival. PAP GYULA gyula.pap@teszak.hu Kövér László FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS A Duna ünnepe Koszorúzás az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság 12. alkalommal megrendezett Duna ünnepe elnevezésű rendezvényén a Duna Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszán az 1456-os nándorfehérvári diadal évfordulóján, 2014. július 22-én. fotó: mti NAPLÓ Nem TEK kellene, mondja az LMP BUDAPEST. Az LMP szerint a Terrorelhárítási Központra (TEK) szánt 12 milliárdot inkább a közösségi rendőrség felállítására kellene fordítani - erről Gerstmár Ferenc beszélt sajtótájékoztatóján. A párt országos elnökségének tagja Pintér Sándor múlt hét hétfői szavaira reagált. Akkor a belügyminiszter bejelentette a kormány döntését, amelyik szerint július 1-jétől az egész országra ki kell terjeszteni az eddig az öt északkeleti megyében már sikerrel működő közbiztonsági mintaprogramot. MTI Ekkora elbocsátás esetén is van segítség az uniós biztos szerint BUDAPEST. Az Európai Bizottság számára fontos, hogy nagyarányú munkavállalói elbocsátás esetén a dolgozók maximális segítséget kapjanak az újbóli elhelyezkedéshez, illetve az érintett térség meg tudja oldani a kialakult helyzettel kapcsolatos kihívásokat - hangsúlyozta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összefogásért felelős uniós biztos kedden sajtótájékoztatón Budapesten azt követően, hogy tájékozódó megbeszélést folytatott a komáromi Nokia-gyár bezárásáról a vasas szakszervezeti vezetőkkel. A Microsoft múlt héten jelentette be, hogy bezárja a Nokia komáromi gyárát, amely mintegy 1800 munkavállalót foglalkoztat jelenleg, és amelynek kapacitása egy ideje kihasználatlan. Andor László kiemelte: az Európai Bizottság az Európai Szociális Alap és a Globalizációs Kiigazítási Alap révén tud pénzügyi segítséget nyújtani ilyen helyzetekben. mti MSZP: elég lenne kevesebb államtitkár BUDAPEST. Az MSZP megszorítások helyett az államtitkárok és helyettes államtitkárok számának csökkentését javasolja a kormánynak. Budai Bernadett, az MSZP szóvivője arra reagált kedden, hogy Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte, miközben a költségvetési kiadások 53 százalékát az egészségügy, a szociális terület, a kultúra és az oktatás területén költi el az állam, a bejelentett 110 milliárd forintos zárolásnak mindössze nyolc százaléka, kilenc milliárd érinti a minisztériumot, és az nem érinti az emberek hétköznapjait. Az ellenzéki párt szóvivője közleményében azt javasolta a kormánynak, hogy csökkentse az 54 államtitkár és 98 helyettes államtitkár számát a 2010-es szintre. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP-kormányban mindössze 20 államtitkár és 49 szakállamtitkár dolgozott. MTI 2014. JÚLIUS 23., SZERDA Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2014.07.22.) PÉNZNEM_____árfolyam változás Euró 309,30 -0,19 USA dollár 229,35 +0,54 Svájci frank 254,52 -0,14 Angol font 391,39 +0,81 Román lej 69,65 +0,11 Ukrán hrivnya 19,65 +0,03 Horvát kuna 40,60 -0,04 Lengyel zloty 74,59 +0,09