Hajdú-Bihari Napló, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-23 / 170. szám

2 Szélrózsa Ratalícs László zz- , Ficam Azt azért nem hinném, hogy a miniszterelnököt éppen a gyerekein keresztül akar­ná térdre, visszavonulásra kényszeríteni a Kövér László emlegette hírportál. Orbán Ráhel egy zenei fesztiválon gyanútlanul került utóbb kí­nos - ugyanakkor a sajtó egy része által tényleg végletesen feltupírozott­­ szituációba, míg Orbán Gáspár maga ült a kirakatba, vagyis a világ­­bajnoki döntő Merkeléknek, Putyinéknak fenntartott VIP-páholyába. Jogi végzett­ségű, negyedszázada a köz­­érdeklődés kereszttüzében élő papájával a társaságában nehezen hihető, hogy azt gondolta, személye elkerül­heti majd a kellemetlenkedő megjegyzéseket. A kormány­fő fia - immár a profi labda­rúgás felhagyásával - jogosan hivatkozik arra, hogy nem közszereplő, de államfők, királyok közé csücsülni egy stadionban bizony ráutaló magatartás, annak a nyilván­való elfogadása, hogy külön kamerák pásztázhatják akár minden egyes arcizmomat. Azt viszont el kellene fogad­ni, hogy a közszereplők sem szabad prédák a média szá­mára: ha nem közszereplés­sel összefüggésben kerülnek a lencsék elé, őket is megilleti a védelem. Családtagjaikon keresztül támadni őket pedig - hacsak a férj, feleség, gye­rek nem valamilyen közügy, közszereplés révén kerül fókuszba - a jogtalanságán túl egyszerűen ízléstelen. laszlo.tatalics@naplo.hu Nemzetközi lapszemle Gazeta Wyborcza______ „Egyre erősebb az antiszemitizmus Ma­gyarországon, különösen a szélsőjobb­­oldali Jobbik révén" - írta a Szabadság téri emlékmű kapcsán a lengyel libe­rális napilap. Az Orbán-kormány emlék­művet állított, az ellenzék ezt tojással megdobálta című cikkében a szerző, Michal Kokot ellentmondásosnak ne­vezte a német megszállás áldozatainak emlékművét, a felállítása körüli vitákat ismertetve. „A Zsidó Világkongresszus régóta hangoztatja: bár Orbán Viktor miniszterelnököt személy szerint soha nem vádolták antiszemitizmussal, saját embereinek túl gyakran engedi meg az ilyen kirohanásokat”. Per Standard:______________ A német megszállás áldozatainak Szabadság téri emlékműve szimbo­likus és példátlan üzenetet közvetít - írja Paul Lendvai ausztriai publicista az osztrák liberális lapban megjelent kommentárjában. Orbán Viktor kormánya ugyanis maga kívánja értel­mezni a magyarországi holokausztnak és a csaknem hatszázezer zsidó meggyilkolásának felelősségét - véli a szerző. Eperjes Károly elköszönt a Nemzeti Színháztól, előadásokkal volt baja BUDAPEST. Közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi pozíciójából Eperjes Károly au­gusztus 31-i hatállyal - közölte a teátrum kedden az MTI-vel. A színművész a magyarteatrum.hu portálnak arról beszélt, hogy már fél éve érlelődött benne a döntés, lelkiismereti­­leg ugyanis a Nemzeti Színház több előadásával nem értett egyet. „A Nemzeti Színház köszönetet mond neki az elmúlt évadban végzett színészi munkájáért és sok sikert kíván a Kaposvári Egyetemen kezdődő osztályvezető tanári, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói és minden más rendezői és előadóművészi tevékenységéhez” - olvas­ható a közleményben. Eperjes Károly egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyet­tese, a Nemzeti Színház vezetői tisztségét akkor átvevő Vid­­nyánszky Attila kérte fel a posztra. mti Andor László uniós biztos fotó: mti Interjú Kövér Lászlóval, a magyar Országgyűlés elnökével Mi a politikai elit adóssága? „Pozitívum, hogy a kor­osztályi különbségek ellenére hajlandóak vagyunk meghallgatni egymást.” politika. Kövér László az Or­szággyűlés Elnöke részt vett a miskolci EFOTT-on, találko­zott fiatalokkal, ekkor adott interjút lapcsoportunknak. Az egyik magyar politikus szerint sokkal kevesebb unalmas sajtó­­tájékoztatót kellene tartani, és a politikusoknak a fesztiválokon kellene jelen lenniük. Hol és miért kellene jelen lenniük a politiku­soknak a magyar életben? KÖVÉR LÁSZLÓ: Ezt a megállapí­tást figyelemfelkeltő túlzás­nak tartom politikus kollégám részéről. Az unalmas sajtótájé­koztatók szükséges elemei az unalmas hétköznapoknak, kü­lönben a sajtó, amely közvetít a közvélemény felé, honnan értesülne a kormányzati döntésekről, amelyek befo­lyásolják a mindennapjainkat. Ugyanakkor az állítás azon részével egyetértek, hogy a politikusoknak nemcsak ilyen sajtótájékoztatókon, a médián keresztül kell a választóikkal érintkezniük, hanem közvet­lenül is, ahogy belefér a mun­kaidejükbe, programjukba. Ebből a megfontolásból én is örömmel tettem eleget ennek a meghívásnak. Egy ilyen diákokból álló közönség azért is érdekes, mert már generá­ciós különbségek is vannak, amelyek óhatatlanul véle­mény- és nézetkülönbségeket okoznak, és itt - ahogy ki is derült a kérdésekből - külön­böző pártokkal szimpatizáló fiatalok jöttek össze. Mi a politika felelőssége abban, hogy a fiatalok, az új korosztá­lyok tájékozottan vehessenek részt a közéletben? KÖVÉR LÁSZLÓ: Az is kérdés, hogy mitől és meddig fiatal valaki. Annak idején mi a Fiatal Demokraták Szövet­ségében 35 évben húztuk meg a korhatárt, ami fölött nem lehetett belépni a tagok közé. Ez nagyon megenge­dő szabály volt, hiszen ez a korosztály is annyira tagolt, hogy benne vannak a közép­­iskolások, egyetemisták, a pályakezdők és benne vannak már azok is, akik túl vannak az első két gyerek óvodás évein. Utóbbiakat valószínűleg nem kell különösebben bevonni, hiszen azok már felnőttként viselkednek. A fiatalabbak tekintetében van adóssága a magyar politikai elitnek. Az ifjúsági szervezetek kiépítését vagy elhanyagolták vagy, ha tettek is kísérleteket, ezek nem voltak igazán sikeresek. Ezek a szervezetek a pártok „káderutánpótlását” talán még tudták biztosítani, de nem törekedtek arra, hogy saját generációjukat megszó­lítsák, és szélesebb körben megpróbálják őket a közélet iránt fogékonyabbá tenni. Ezen túlmenően a politikának az is feladata, hogy azokat a kérdéseket, amelyek a fiatalok jelenét, jövőjét érintik, a szá­mukra megfelelő csatornákon próbálja meg hozzáférhetővé tenni. Ez nyelvezet kérdése, hiszen az internet világá­ban minden információhoz hozzá lehet férni, a kérdés az, hogy az üzenet abban a nyelvezetben fogalmazódik-e meg, amely érthető, vonzó a fiatalok számára. Attól tartok, hogy ezen a területen vannak gondok, hiszen kommuniká­ciós szakadék választja el a korosztályokat egymástól. Tapasztalataink szerint nagy az érdeklődés az EFOTT-on a politikai erők kínálata iránt. Van-e olyan, amit a politikusok tanulhatnak a fesztiválozóktól? Alkalmasak-e az ilyen fesztivá­lokon szerezhető tapasztalatok arra, hogy a politikai gyakorlatot alakítsák? KÖVÉR LÁSZLÓ: Erre talán nem alkalmasak, de arra igen, hogy az ember tesztelje, azok a gondolatok, amelyek a saját gyerekeit foglalkoz­tatják, mennyire jellemzőek szélesebb körben is. Egyfajta föltöltődést is jelentenek, szá­momra megtisztelő, ha ezen korosztályok tagjai egyáltalán hajlandóak meghallgatni, és figyelni arra, amit mondok. Az más kérdés, hogy a fesztivál műfaja nem alkalmas iga­zán mély kommunikációra, ez inkább egy szimbolikus érintkezés, hogy ők is meg mi is demonstrálhassuk azt, hogy a korosztályi különbségek ellenére hajlandóak vagyunk meghallgatni egymást, mert mégiscsak összetartozunk, egy nemzetnek vagyunk a tag­jai. Ez manapság önmagában is pozitívumnak tekinthető. Egyetemi évei alatt járt-e feszti­válokra? KÖVÉR LÁSZLÓ: Akkoriban nemigen voltak fesztiválok, az EFOTT-ot, amely azokban az esztendőkben indult, sem annak hívták. Az egyetemis­táknak akkor is megvoltak a különböző találkozási pontjai, lehetőségei, akár a szórako­zásról, akár kicsit komolyabb eszmecseréről volt szó. Ilyen volt az 1985-ös szarvasi szakkollégiumi találkozó, ami később a Fideszt létrehozó személyi kapcsolatrendszert megalapozta. Csak a nagyság­­rendi összehasonlítás miatt: azon kétszázan vettünk részt. Mit gondol a közszereplők hozzá­tartozóinak médiabeli ábrázo­lásáról, például Orbán Gáspár esete kapcsán? KÖVÉR LÁSZLÓ: Azt minden­kinek kötelezően el kellene fogadni, hogy a közszereplők családtagjainak az életébe a nyilvánosság csak akkor lépjen be, ha ez az ő hozzá­járulásukkal történik. De ez mindenkire vonatkozik. E tekintetben egy miskolci esz­tergályos vagy egy pápai kö­zépiskolai tanár nem esik más megítélés alá, mint a minisz­terelnök fia. A 444­ azt mond­ja, nemcsak közszereplőkről lehet írni, hanem másokról is. Szerintem csak akkor, ha hoz­zájárulnak ehhez, nevüket, képmásukat adják. Én még azt tanultam annak idején, hogy a képmással való visszaélés az polgári jogi kategória, ami alapján az ember jogorvosla­tot kereshet a bíróságon, ha hozzájárulása nélkül teszik az ő képmását, gyakorlatilag az életét közszemlére. Ha ezt ráadásul kifejezetten rosszin­dulattal teszik - ahogy látom a miniszterelnök családja körül zajló hírverést, azzal a szán­dékkal teszik, hogy a velük, a média egyik szereplőjével - értelmezésük szerint - poli­tikai konfliktusba keveredett miniszterelnököt - a család­tagjait eszközül használva - megpróbálják emberileg térdre, visszavonulásra kény­szeríteni, az az aljasságnak azon foka, amit higgadtan, nyomdafestéket tűrő módon nemigen lehet kommentálni. Elszabadultak az indulatok, nem csak Magyarországon, a világban láthatunk erre más­hol is példát. A nyilvánosság határai kezdenek föloldódni, és egyúttal a civilizációnkat összetartó normák is kezde­nek lebomlani. Soha nem volt ennyire hangos a nyilvános­ság az emberi méltóság tiszte­letének kötelezettségétől, és soha nem taposta ennyire az emberi méltóságot éppen ez a nyilvánosság porba. Tegyük hozzá, hogy ez egy pápai ta­nárral vagy miskolci esztergá­lyossal éppúgy előfordult már, mint a miniszterelnök vagy politikusok hozzátartozóival. PAP GYULA gyula.pap@teszak.hu Kövér László FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS ­ A Duna ünnepe Koszorúzás az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság 12. alkalom­mal megrendezett Duna ünnepe elnevezésű rendezvényén a Duna Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszán az 1456-os nándorfehérvári diadal évfordulóján, 2014. július 22-én. fotó: mti NAPLÓ Nem TEK kellene, mondja az LMP BUDAPEST. Az LMP szerint a Terrorelhárítási Központra (TEK) szánt 12 milliárdot in­kább a közösségi rendőrség felállítására kellene fordítani - erről Gerstmár Ferenc be­szélt sajtótájékoztatóján. A párt országos elnökségének tagja Pintér Sándor múlt hét hétfői szavaira reagált. Akkor a belügyminiszter bejelentet­te a kormány döntését, ame­lyik szerint július 1-jétől az egész országra ki kell terjesz­teni az eddig az öt északkeleti megyében már sikerrel mű­ködő közbiztonsági minta­­programot. MTI Ekkora elbocsátás esetén is van segítség az uniós biztos szerint BUDAPEST. Az Európai Bizottság számára fontos, hogy nagyará­nyú munkavállalói elbocsátás esetén a dolgozók maximális se­gítséget kapjanak az újbóli elhelyezkedéshez, illetve az érintett térség meg tudja oldani a kialakult helyzettel kapcsolatos kihí­vásokat - hangsúlyozta Andor László foglalkoztatásért, szoci­ális ügyekért és társadalmi összefogásért felelős uniós biztos kedden sajtótájékoztatón Budapesten azt követően, hogy tá­jékozódó megbeszélést folytatott a komáromi Nokia-gyár be­zárásáról a vasas szakszervezeti vezetőkkel. A Microsoft múlt héten jelentette be, hogy bezárja a Nokia komáromi gyárát, amely mintegy 1800 munkavállalót foglalkoztat jelenleg, és amelynek kapacitása egy ideje kihasználatlan. Andor László kiemelte: az Európai Bizottság az Európai Szo­ciális Alap és a Globalizációs Kiigazítási Alap révén tud pénz­ügyi segítséget nyújtani ilyen helyzetekben. mti MSZP: elég lenne kevesebb államtitkár BUDAPEST. Az MSZP megszo­rítások helyett az államtitká­rok és helyettes államtitká­rok számának csökkentését javasolja a kormánynak. Bu­dai Bernadett, az MSZP szó­vivője arra reagált kedden, hogy Rétvári Bence, az Em­beri Erőforrások Minisztéri­umának (Emmi) parlamenti államtitkára közölte, miköz­ben a költségvetési kiadások 53 százalékát az egészség­ügy, a szociális terület, a kultúra és az oktatás terüle­tén költi el az állam, a beje­lentett 110 milliárd forintos zárolásnak mindössze nyolc százaléka, kilenc milliárd érinti a minisztériumot, és az nem érinti az emberek hétköznapjait. Az ellenzéki párt szóvivője közleményében azt javasolta a kormánynak, hogy csök­kentse az 54 államtitkár és 98 helyettes államtitkár számát a 2010-es szintre. Emlékezte­tett arra, hogy az MSZP-kor­­mányban mindössze 20 államtitkár és 49 szakállam­titkár dolgozott. MTI 2014. JÚLIUS 23., SZERDA Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB Devizaárfolyam (2014.07.22.) PÉNZNEM_____árfolyam változás Euró 309,30 -0,19 USA dollár 229,35 +0,54 Svájci frank 254,52 -0,14 Angol font 391,39 +0,81 Román lej 69,65 +0,11 Ukrán hrivnya 19,65 +0,03 Horvát kuna 40,60 -0,04 Lengyel zloty 74,59 +0,09

Next