Hajdú-Bihari Napló, 2018. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

2018. ÁPRILIS 21., SZOMBAT A debreceni séf azt vallja, fontos, hogy a táplálék, amit magunk­hoz veszünk, valóban tápláló legyen. Debrecen, Éteri - ezzel a szó­val jellemezte a nyers táp­lálkozást Varga István, akit sokan Nyers Séfként ismer­hetnek. A szakács végzett­ségű glutén- és laktózmentes nyers ételek gourmet speci­alistáját arról kérdeztük, mit is jelent pontosan a nyers étel fogalma, illetve miért jó ilyen módon táplálkozni.­­ Egy étel attól nyers, hogy nem esik át tartós, 42 Celsi­­us-fok feletti hőkezelésen, eddig életképesek ugyanis az enzimek. Három alapanyag­csoport van, a zöldségek, a gyümölcsök és a magvak - mondta el érdeklődésünkre, hozzátéve, az enzimdús táp­lálkozásnak számos jótékony hatása van: könnyebben emésztődik, nem okoz „kata­kómát”, energetizál, rendbe hozza az anyagcserét, szelle­mi frissességet és jobb közér­zetet ad; az ember jó bőrben van tőle, ez esetben szó sze­rint is, ugyanis ez a fajta táp­lálkozás a bőrt is megszépíti. A kezdetek Arra is kíváncsiak voltunk, honnan jött az ötlet, hogy valaki áttérjen a nyers ételek fogyasztására. - Tizenhét éve nem eszek olyat, aminek szeme van és vérzik. Ez így talán elég drasztikus megfogalmazás, mégis így tudom pontosan leírni a táplálkozásomat. Hét éve pedig elsajátítottam a nyers étkekkel kapcsolatos tudnivalókat - mesélte, és persze mindezt nem csak el­méletben tette. Habár István az átlagos napokon kéthar­mados arányban eszik nyers ételeket, tudja, hogy vannak olyanok, akik százszázaléko­san „nyersek”, és így érzik jól magukat. Mozgalommá nőtte ki magát­­ Úgy gondoltam, a puding próbája az evés, így én is ki­próbáltam, milyen ez. Egy holdhónapon át kizárólag nyers ételeket fogyasztottam, és megtapasztaltam a „wow” érzést - mondta a debreceni séf. A pozitív változást azon­ban nemcsak ő, hanem a kör­nyezete is észrevette rajta, és sokaknak megtetszett a gon­dolat, hogy megtapasztalják a saját életükben a nyers ételek csodáját. - Innen pedig jött a Nyers Kihívás ötlete, meghirdet­tem a közösségi médiában, hogy aki kedvet érez hozzá, bátran csatlakozzon. Ez egy kísérlet, amiben mindenki kipróbálhatja magát. Nem mindenki tud maximálisan átállni, van, aki csak egy tur­mixot iszik reggelente, mások elhagyják a húst, és olyan is van, aki nem csinálja egy tel­jes holdhónapig, hanem csak egy hétig. Ami igazán fontos, az a közösség ereje - mondta a Nyers Séf, hangsúlyozva: a kihívásban semmi sem köte­lező, hiszen minden ember más. Mindig figyelembe kell venni egy adott személynek a korát, nemét, fizikai aktivi­tását, élethelyzetét, érzelmi állapotát és az anyagi helyze­tét is. Természetesen nem árt a háziorvos vagy egy hiteles szakember véleményét sem kikérni, ha valaki nyers étke­zésre adná a fejét. Megismerni önmagunkat A Nyers Kihívás akár egy önismereti utazásként is fel­fogható, ha az ember bele­vág, a felmerülő nehézségek által jobban megismerheti önmagát. Szintén fontos a fokozatosság elve is, nem szabad egyik napról a másik­ra hirtelen megváltoztatni az étkezési szokásokat. István elmondta, az étkezés mellett a folyadékfogyasztás is rend­kívül fontos, ő a vízivást pre­ferálja. - Azt tanácsolom, ha vala­kiben félelem van, attól tart, hogy ez neki nem biztos, hogy jó, akkor ne próbálja ki. Ehelyett inkább nézze meg azt, hogy miért van benne félelem, és ezzel kezdjen el egy kicsit foglalkozni - mond­ta István, utalva az önisme­ret jelentőségére. Úgy véli, a táplálkozás ma már a leg­több ember számára csak egy szükséges rossz, ugyanis so­kan nem foglalkoznak azzal, hogy valóban tápláló legyen az étel, amit megesznek. A termőföldtől az asztalig Nyers ételekből pedig nem­csak egy-két fogást, hanem akár egy komplett étrendet is össze lehet állítani. A tavasz­tól késő őszig tartó időszak kedvez a kísérletezésnek, ugyanis ebben a szezon­ban érhető el a leg­több növény. Most áprilisban a piacon be­szerezhetjük a friss medve­vagy újhagymát, a gyökér­zöldségeket vagy a különféle salátákat, és nem kell sokat várni arra sem, hogy megje­lenjenek a korai gyümölcsök a piaci kofáknál. Apropó, piac. István maga is „kampá­nyol” a helyi áruk mellett, és előszeretettel jár piacra vásá­rolni, ahol előnyben részesíti a biozöldségeket és -gyümöl­csöket.­­ Az árusoknak a kezét szoktam nézni, hiszen az nagyon beszédes. Szívesen vásárolok olyan emberektől, akik maguk termelték meg a növényeket. Amikor ételt készítek, igyekszem áldott állapotba kerülni, szeretettel elkészíteni az ételt. Ha pe­dig elkészül, áldást mondok, amibe beleveszem azokat is, akik megtermelték ezeket az alapanyagokat. Mindenkinek meg kell érteni, hogy ezek az ételek nem a hipermarketek polcain, nejlonban teremnek, hanem ehhez kell a termé­szet, és kellenek azok az em­berek is, akik megtermelik, leszedik és elszállítják ezeket - mondta. És mégis mit lehet készíte­ni nyersen? István ebben se­gít a Nyers Séf néven megta­lálható videócsatornáján is, ahol lépésről lépére bemu­tatja a legkedveltebb nyers fogások elkészítését. Az egy­szerű turmixoktól kezdve a leveseken, főételeken át szin­te minden sütemény nyers al­ternatívája megvalósít­ható, legyen szó egy ínycsiklando­zó epres-fehércsokis sajttor­táról vagy akár egy eperhabos máktortáról. Aki pedig azt hiszi, hogy a töltött káposz­tának nincs nyers vegán vál­tozata... nos, az nagyon is té­ved. VASS KATA Varga István számára a nyers étkezés ma már életforma FOTÓ: ARCHÍV Nyers vegán tejszínes epertorta receptje Hozzávalók A tortaalaphoz: 130 gramm kókuszreszelék 200 gramm áztatott magozott datolya kakaópor ízlés szerint aszalt gyümölcsök ízlés szerint A tortakrémhez: 250 gramm áztatott kesudió 100 gramm kókuszolaj (erősen aján­lott a szűz kókuszolaj) vagy kakaóvaj 300 gramm friss eper, tegyünk félre szép piros eperszemeket a díszítéshez 1 kávéskanál konyac liszt 50 gramm datolyapép ízlés szerint vanília Elkészítés: Először a tortaalapot készítjük el. A kb. fél napra beáztatott datolyát nyomkodjuk ki, hogy ne legyen túl nedves. Aprítógépben vagy bármilyen erre alkalmas konyhai eszközzel pépesítsük össze, majd a kókuszre­szelékkel gyúrjuk formázhatóra. Ízlés szerint kakaóporral színezhetjük és aszalt gyümölcsökkel gazdagíthatjuk. Az elkészült masszát nyomkodjuk bele egy sütőpapírral kibélelt kis méretű tortaformába és tegyük félre. Ha mindez kész, jöhet a tortakrém. A kókuszolajat olvasszuk meg. Egy turmixgépbe öntsük bele a kesudió felét a datolyapéppel, és annyi vizet, hogy éppen ellepje, a vaníliát és a kókuszolaj felét, majd turmixoljuk össze. Ezután adjuk hozzá a maradék kesudiót, ezzel turmixoljuk össze csomómentes, folyékony krémmé. Ha az eredmény túl sűrűnek tűnik, akkor egy kis vízzel lehet tökéletesíteni az ál­lagát. A turmixolt krém felét öntsük a tortaalapra, majd tegyük a fagyasztó­ba a tortaformát. A turmixkehelyben maradt krémhez adjuk hozzá az epret, valamint a megmaradt kókuszolajat és turmixoljuk össze. A massza sűrűsé­gét konyac liszttel állítsuk megfelelőre. Az így elkészült epres krémet öntsük a fehér krémre és kenjük el, majd tegyük vissza a tortaalapot a fagyasztóba 2-3 órára dermedni. Torta sütés nélkül? Naná! FOTÓ: ARCHÍV Receptek Szentpéterszegről A civil szervezetek ételkínálatából hármat választottunk ki Hurkatésztaleves Hozzávalók: 0,5 kg liszt; 5 tojás; 1 nagy fej vöröshagyma; 10 dkg zsír; só, bors, pirospaprika; 3 liter víz Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, apróra daraboljuk és feltesszük sós vízbe főni. Amíg a krumpli fő, a lisztből és tojásból tésztát gyúrunk, azt vé­konyra kinyújtjuk. A zsíron megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd borssal, sóval és piros paprikával fűszerezzük. Ezzel az öntettel megken­jük a kinyújtott tésztát, amit mintegy másfél-két centiméter szélességű csíkonként összehajtogatunk. Az így kapott hosszú, vastag hajtogatott tésztát körülbelül fél centiméteres szeletekre vágjuk. Ekkorra körülbelül megfő a krumpli, leszűrjük. A leveshez a krumplilevet használjuk, mégpedig úgy, hogy a felszeletelt tésztát bele­tesszük és összefőzzük. Ha szükséges, sóval, borssal vagy petrezselyemzöld­del még fűszerezhetjük. A krumplihoz kolbászt, hurkát, húst süthetünk, de akár zsírral, olajjal és paprikával összekeverve másodikként elfogyaszt­hatjuk. Kacsás kása Hozzávalók: 1 darab főzésre előkészített kacsa; 3 liter víz; 0,5 kg apró szemű kukorica­kása (esetleg köles); kevés zsír; leveszöldségek; só, bors Elkészítés: A kacsát és a zöldségeket a fűszerezett vízben megfőzzük, majd a kukoricakását a húslében főzzük meg. Amíg fő a kása, a húst és a kacsa belsőségeit apró szeletekre vágjuk. A kását tányérra szedjük, kevés zsírral megkenjük, és az apróra szeletelt ka­csahússal, májjal gazdagon befedjük, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Gombóta Hozzávalók: 30 dkg liszt; 3 tojás; szalonna; 21 víz; só, bors Elkészítés: A lisztet és a tojást kemény tésztává gyúrjuk és a tész­tareszelő legnagyobb lyukú részén lereszeljük. A reszelt tésztát zubogó vízben megfőzzük. Közben az apróra vágott szalonnát zsírjára pirítjuk. A főtt tésztát leszűrjük, a tányérba szedett tésztát pirított szalonnával megszórjuk, meglocsoljuk szalonna­zsírral és ízlés szerint sóval, borssal fűszerezzük. NAPLÓ Finomságokat hozott a tavasz Hurkatésztalevest kós­toltunk, utána kacsás kását és gombótát kaptunk. SZENTPÉTERSZEG. A bihari térség egyik gasztronómiai nagyhatalma kétségtelenül Szentpéterszeg, hiszen a téli disznótoros után tavasszal is rendez egy hagyományőrző étel-ital fesztivált. A XV. Ta­vaszköszöntő Nap szomba­ton volt, és a korábbiakhoz képest alaposan átalakult az esemény. Két helyszínen is­­ Másfél évtized után úgy gondoltuk, ideje lenne meg­újulnunk. A településünk civil szervezeteivel való ötle­telésünknek az lett a végered­ménye, hogy a faluházi kere­tek közül kihozzuk a fesztivál egy részét a faluközpontba, a tájház mellé, ahol mintegy majálisi hangulatot teremtve tartjuk meg a fesztivált - be­szélt a változás hátteréről Vadászné Marika, a Faluház vezetője. - A civilekkel megbeszél­tük, hogy ki mit főz. A lényeg, hogy az a településünkön ha­gyományos étel legyen. Az alapanyagot a főző csapatok hozták, a helyet mi adtuk. Itt van két testvértelepülésünk is, Kémer és Szentjobb. Ők is elhozták a maguk jellegzetes ételeiket, és a kémeriek még bort is mellé. Ezzel együtt természetesen megmaradt a tavaszköszöntő korábbi gasztronómiai versenye. A településünkön élők a legkü­lönbözőbb ételeket, sütemé­nyeket és italokat összesen tíz kategóriába nevezhették a versenyre. Boros László Ve­­nesz-díjas mesterszakács és Jager Istvánné séf végigkós­tolja mindegyiket és meghoz­za a sorrendet. Mindemellett természetesen játszóház van a gyerekeknek, jött egy kerék­páros-bemutató csoport, késő délután, amikorra elfogyasz­tottuk a finomságokat, pedig a helyes csoportok lépnek fel. KZS Majálisi hangulatban telt a gasztronómiai fesztivál fotó: Kovács Péter szvilág 11 Legyen az ételhez közünk! Varga István hangsúlyozta, habár ő több gyógyulástör­ténetet hallott, a nyers éte­lekkel nem ígér gyógyulást, pusztán a saját és a környe­zete tapasztalatait osztja meg másokkal. - Abban hiszek, hogy min­den ember tudja vállalni az életéért a felelősséget. Senki más nem fogja megoldani se a táplálkozását, se az életé­ben felmerülő problémáit. Ha olyat akarunk enni, ami tényleg táplál minket hosszú távon, ahhoz nekünk is kell, hogy legyen közünk. Mi vá­lasszuk ki az alapanyagokat, és készítsük is el az ételt - fo­galmazott. Hozzátette, tudja, sokan úgy gondolják, hogy erre a modern kor emberének nincs ideje, ám azon is érde­mes elgondolkodni, hogy vajon önmagunk táplálására miért nem jut idő?

Next