Hajdú-Bihari Napló, 2018. május (75. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-31 / 124. szám

2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK NAPLÓ Ha rosszak az előjelek, ne szálljunk fel Tiba János: a kirán­dulóbuszok többsége úgy indul el, hogy nincs megfelelő műszaki állapotban. Debrecen: Tiba János nevét 1983-ban ismerte meg az or­szág, amikor az általa veze­tett, többnyire a debreceni Medicor vállalat dolgozóit szállító autóbusz Ausztriá­ban, Graz mellett szakadékba zuhant. Tizenöten meghaltak, hu­szonkilencen súlyosan meg­sebesültek, köztük a sofőr, akit először hét év börtönre ítéltek, majd miután kiderült, hogy nem ő hibázott, hanem a busz féke nem működött rendesen, felmentették. Tiba János akkor eldöntötte, éle­te hátralévő részét a hason­ló balesetek megelőzésének szenteli, így ma is autóbusz­fékek javításával foglalkozik Debrecenben. Siralmas állapotban Az autóbuszos iskolai kirán­dulások nyár eleji főszezon­ja előtt Tiba János most arra hívta fel az ilyen utazáso­kat szervező pedagógusok és szülők figyelmét, hogy a buszokat működtető cégek a belföldi kirándulásokra el­sősorban olyan járműveket adnak, amelyek a külföldi utazásokra már nem felelnek meg. A­ tavalyi, veronai busz­baleset után ugyanis olyan szabályt hoztak, mely szerint a 13 évesnél idősebb buszok nem hagyhatják el Magyaror­szágot. - Nem biztos, hogy jó ez a szabályozás, mert nem igazán a kor számít. Egy viszonylag új busz is lehet rossz műsza­ki állapotban, és az idősebb, akár 20-25 éves jármű is lehet jó, ha odafigyelnek a karban­tartására - fogalmazott. Hang­súlyozta, a műszaki vizsgára felkészítés alkalmával saj­nos azt tapasztalják, hogy a legtöbb busz rossz vagy „si­ralmas” állapotban érkezik a szervizbe. A tulajdonosok nagy része csak annyira ja­víttatja meg a járművet, hogy az éppen átmenjen a vizsgán, aztán nem foglalkoznak vele. Veszélyfaktorok sokasága Melyek azok a laikusok szá­mára is észrevehető jelek, amelyek arra utalnak egy is­kolai kirándulás szervezése­kor, hogy az adott buszra in­kább nem kellene felszállni, mert baj lehet? - tettük fel a kérdést a szakembernek. Tiba János szerint az egyik legfon­tosabb a piaci átlaghoz képest nagyon alacsony árajánlat. Úgy véli, hogy osztályki­rándulás előtt az utazásszer­vezőknek független szak­értőktől nem ártana kérni a kinézett busz soron kívüli műszaki felülvizsgálatát. Ennek keretében nemcsak a fékeket, a kormányt, a mo­tort, az elsősegélycsomagot kellene átnézni, hanem pél­dául azt is, hogy az üvegen nem esik-e ki a gyerek, az aj­tók megfelelően záródnak-e, jók-e a biztonsági övek, vagy hogy gyűrött, balesetveszé­lyes-e a padlószőnyeg. Emberi és műszaki tényezők - így is történhet műszaki hiba, de sokkal kisebb rá az esély. Sajnos ezt csak nagyon kevesen kezdeményezik, pedig megérne 5-10 ezret erre fordítani - jelentette ki a szakember. Tiba János sze­rint manapság szintén súlyos probléma, hogy nincs elég buszvezető. Emiatt gyakran olyan emberek ülnek a reg­gel induló kirándulóbuszok volánja mögé, akik előző éj­szaka, éjfélkor szálltak ki a menetrend szerinti járat fül­kéjéből, vagyis nem aludtak, nem pihenték ki magukat rendesen.­­ Ezt nagyon nehéz ellen­őrizni, mert azt nem mutatja a tachográf, hogy valaki előző este még egy másik cég jár­művét vezette - emelte ki. A szerelő szerint ha azt látja a kirándulásra induló gyerekek pedagógusa, szülője a felszál­lás pillanatában, hogy példá­ul a buszból folyik az olaj, ko­pottak, repedtek, kagylósak a gumik, lőcsavarok hiányoz­nak a keréknél, erősen rozs­dás a kaszni, azt kell monda­ni, hogy mi erre nem szállunk fel, adják vissza a befizetett pénzt. A buszt üzemeltető cégek általában ilyenkor fizetnek - tette hozzá Tiba János. Öcs­ ületeket menthet, ha utazás előtt átvizsgálják a járművet illusztráció: Batey István Új kritériumok szerint közlekedhetnek Január 1. óta a tanulókat, gyer­mekeket szállító autóbusz nemzetközi forgalomban 23 óra és hajnal 4 óra között nem közlekedhet (kivéve, ha ez elháríthatatlan külső ok, például közlekedési torlódás, közlekedésrendészeti hatósá­gi intézkedés miatt nem tart­ható be.) Az autóbuszoknak rendelkezniük kell digitális menetíró készülékkel, és az első forgalomba helyezésük évétől számított életkoruk nem haladhatja meg a 13 évet. A sofőröknek szakorvos által kiállított igazolással kell rendelkezniük arról, hogy az egészségi állapotuk járműve­zetésre alkalmas, nem küzde­nek alvási szindrómával. Megkérdeztük Ön mivel utazik nyaralni? Pap Fruzsina Réka egyetemi hallgató Általában busszal vagy repü­lővel utazom. Úgy gondolom, busszal sokkal kényelmesebb bárhova is eljutni, valamint olcsóbb. Tavaly Görögország­ban voltunk, de idén Bulgária az úti cél. Szűcs Fanni egyetemi hallgató Leginkább autóval szoktunk utazni, de egyébként busszal jobban szeretek, mert akkor többen vagyunk, az pedig nagyobb élményt ad. Az autó viszont nagyobb szabadságot nyújt az embereknek. Viktor Anna egyetemi hallgató Autóval utazom szívesen, egyáltalán nem szeretek busszal, vonattal közlekedni, számomra nem kényelmes. Autóval akkor állunk meg, amikor akarunk, nem kell másokhoz alkalmazkodni. Szerintem autóval sokkal egyszerűbb utazni, emellett kényelmesebb, beülünk a kocsiba, és már indulunk is. Nem kell másokhoz alkal­mazkodni, sokkal szabadab­bak lehetünk. Kaszás Gábor szakács ■ Gyerekek alkotásai Az Utószó: áttűnések című kiállítás nyílt meg szerdán, a Vojtina Bábszínházban. A június 18-ig látogatható tárlat gye­rekek műveit mutatja be. fotó: derencsényi István Bizonyítottak a bocskaisok Folyamatosan napra­kész ismereteket adnak át a diákoknak. HAJDÚSZOBOSZLÓ. Változatos­ként, nyitottként, sokszínű­ként és igényesként jellemez­te Harsányi István igazgató a Berettyóújfalui Szakkép­zési Centrum Bocskai István Szakgimnázium és Szakkö­zépiskoláját, amelyben 120 éve oktatják már a diákokat. E tulajdonságok pedig meg­mutatkoznak az egykori ta­nulók életpályájában is. Azok a diákok nemcsak a szűkebb környezetükben, hanem or­szágosan és külföldön is meg­állják a helyüket. Szeretnék, ha ez a jövőben is így lenne. Szükségessé vált - Sajnos, ma már nem lehet­nek velünk, akik az iskola első éveiről megoszthatnák a tapasztalataikat. Mégis el­mondható: a gazdasági és politikai változások ellenére mindig kiemelt jelentőségű a szakmunkásképzés. Napja­inkban ez még jobban felerő­södött, mivel sok területen nincs elég szakember. Ugyanez volt a helyzet 1898-ban is, amikor a város felismerte a mezőgazdasági képzés iránti igényt. Megala­pította az első mezőgazdasági ismétlőiskolát, amely ma már korszerű és naprakész intéz­mény, ahol mezőgazdasági gépészeket, épület- és szerke­zetlakatosokat, asztalosokat, szakácsokat, eladókat, cuk­rászokat és pincéreket képez­nek. BR Harsányi István igazgató a szerdai ünnepségen fotó: derencsényi István Elsősegélynyújtók versenye Változatos baleseti helyszíneken mutat­hatták meg, hogyan kell életet menteni. Hajdúszoboszló. Gyermek, ifjúsági és felnőtt korcsoport­ban mérték össze tudásukat a jelentkezők a megyei elsőse­gélynyújtó versenyen, ame­lyet a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szerve­zete rendezett meg a megyei katasztrófavédelmi igazgató­ság kiképző és raktárbázisán. A megmérettetés a 47. fel­menő rendszerű Országos El­sősegélynyújtó Verseny me­gyei döntője, így a legjobbak szeptemberben újra „életeket menthetnek”. Áramütés és kutyaharapás Az öttagú csapatok az első­segélynyújtó ismereteikről adtak számot a négy kialakí­tott baleseti helyszínen, ahol életszerű szituációkkal talál­kozhattak. Az egyik egy munkaterü­let, ahol a versenyzőknek el kellett látniuk olyan embert, aki áramütést szenvedett, el­vágta a lábát, vagy napszúrá­sa lett. A második helyszín egy „kollégium”, ott azt kellett bizonyítaniuk, miképpen jár­nak el, ha valaki medencetö­rést szenved, túladagolja a gyógyszereit, vagy epilepszi­ás rohamot kap. A harmadik kárhelyen esés miatti sérülé­sekkel találták szembe magu­kat a versenyzők, míg az utol­só helyszínen kutyaharapást is el kellett látniuk. BR Életszerű baleseti helyzetekkel találkozhattak fotó: derencsényi István

Next