Hajdú-Bihari Napló, 2018. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-08 / 183. szám

8 Kultúra NAPLÓ Interjú Erős Kinga kritikussal, szerkesztővel A fiatalok a maguk történeteit írják meg Közös ismérvük min­denekelőtt az, hogy ígéretes tehetségek - bemutatkoznak az idei Móricz-ösztöndíjasok. TOKAJI ÍRÓTÁBOR: AUgUSZTUS 16-án kezdődik a 46. Toka­ji Írótábor. A jelenlévők azt vizsgálják majd, milyen hatást gyakorolt a magyar irodalom és művészet az I. Világháború idején. Az első nap egyik fon­tos programja lesz a fiatal ma­gyar irodalmárok bemutatko­zása - a programot Erős Kinga kritikus, szerkesztő, a Magyar Írószövetség titkára vezeti. Őt kérdezte Bujdos Attila. Az idei Tokaji írótábor programja a fiatal irodalom bemutatko­zásaként ajánlja az érdeklődők figyelmébe a 2018-as Móricz-ösz­töndíjasok estjét. Ez több kérdést is felvet. Elsőként azt: valóban - és természetesen - létező kategória a szerzők életkora alapján tekinteni az irodalmi teljesítményekre? Mint bármely mesterség, az írói pályakezdés is tartogat jócskán kihívásokat, bukta­tókat és persze sikereket is azok számára, akik ezen a pályán szeretnének boldo­gulni. Irodalomtörténeti ta­pasztalat, hogy míg számon tartunk néhány olyan átütő tehetséget, akik rövid életük alatt alkottak maradandót, s életművükre csorbulat­­lan egészként tekintünk - gondoljunk csupán Petőfi Sándorra, Dsida Jenőre vagy éppen Gérecz Attilára -, az ál­talános tapasztalat mégiscsak az, hogy egy-egy írói, költői pályának megvan a maga íve, s általában nem a pálya elején kerülnek a papírra az életmű legkiemelkedőbb darabjai. Jó példa erre Ady Endre költészete, akit ha csupán az első két kötetének versei alapján ítélnénk meg, gyenge költőnek tartanánk, miközben később átütőt és maradandót alkotott. Tapasztalatom szerint az életkor igenis számít. Hiszen egy pályakezdő író esetében nem mindegy, hogy fiatal felnőttként kezd el írni, vagy nyugdíjasként. Szerkesztő­ként az is feladatunk, hogy felismerjük a tehetséget, ami önmagában nem minden, hiszen még számtalan más adottságra és tulajdonságra is szükség van ahhoz, hogy a tehetség valóban kibonta­kozhasson és befuthassa a maga írói pályáját. Tudvale­vő, hogy az első kötetet sok esetben nem követi második, éppen ezért könnyebb közép­távú jóslatokba bocsátkozni akkor, ha egy fiatal szerző második kötetét is elolvas­tuk. Mivel az irodalmi életet úgy könnyebb elképzelnünk, mint egy élő organizmust, könnyen beláthatjuk, hogy szükségszerűen hatnak egymásra a kortárs alkotók, és éppoly nagy szükség van ebben a fiatalokra, mint az ismert és elismert alkotókra. Hol a helye a fiatal irodalomnak a mai magyar irodalom egészében? A fiatal irodalom szükség­szerűen szerves része annak, amit mai magyar irodalomnak nevezünk, hiszen írói, költői életművek nem a semmiből keletkeznek, ráolvasásszerű­­en. S még akkor is kölcsönö­sen hatnak egymásra a kortárs alkotók, ha ezzel nincsenek is olykor tisztában. Azok a fiatalok és idős pályatársak is szerves részei ennek, akiket majd kihullat magából az emlékezet, s azok is, akik száz év múlva is megszólítják az olvasót. Ez egy természetes lüktetés, egy olyan bonyolult folyamat, mely nemzedékről nemzedékre felszínre emeli új tehetségeit. Létezik-e további közös - irodal­mi szempontból fontos - ismérve a most bemutatkozó alkotóknak, túl azon, hogy ők az idei Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösz­töndíjasok? Ezt az ösztöndíjat 35 év alatti alkotók kaphatják meg, elsősorban írók és költők, de minden évben vannak olyan fiatal irodalomtörténészek is, akik díjazottak. Általánosság­ban elmondható, hogy olyan alkotók ők, akik már bizonyí­tották folyóiratközlésekben, köteteikkel tehetségüket, s kiknek további alkotói jelenlé­tére feltétlenül számíthatunk. Éppen ebben segíti őket az ösztöndíj, hiszen egy-egy új mű megalkotásához nyújt se­gítséget, másrészt presztízsé­vel egyfajta pozitív elismerése is az eddigi teljesítménynek, és egyfajta szakmai biztatás is az alkotói munka folytatásá­hoz. Közös ismérvük min­denekelőtt az, hogy ígéretes tehetségek. A nagy múltú írótábor ebben az évben Halottak élén összefoglaló címmel azt vizsgálja, milyen volt és milyen hatással bírt a magyar irodalom és művészet az I. Világ­háborúban. Mennyiben témája ez a kor a mai újabb irodalmár-, író­nemzedéknek? Akár úgy is, hogy bármely korhoz való viszonyt vizsgálna ez a nemzedék? Fontos, hogy egy-egy évfordu­ló kapcsán részletekbe menő­en áttekintsünk egy adott kort, eseménysorozatot és annak a lenyomatát a művészetekben, irodalomban, mert születtek olyan jelentős művek, amelyekre érdemes időközönként újra és újra ráirányítanunk a figyelmünket, éppen azért, hogy még véletlenül se hulljanak ki em­lékezetükből, hiszen nyelvi erejük, eszté­tikai értékük révén ma is megszólít­hatnak, mi több, segíthetnek bennünket múltunk feltér­képezésében, jobb megérté­sében. Meglepő, de éppen az idei könyvhétre jelent meg egy székelyföldi, pimaszul fiatal szerző, az idén érettsé­giző Voloncs Attila elképesz­tően jó történelmi regénye a tanácsköztársaság időszakáról Virágok esztendeje címmel. Hatással van-e a mai újabb író­nemzedék születő műveire a kor, amelyben alkotnak? Elsősorban a témaválasztásra gondolok, hogy megjelennek-e benne a jelenidejű kihívások, élethelyze­tek, személyes tapasztalatok, az itt és most, ahogyan mondani szokták. Mindaz, amit ön felso­rolt, állandó témája, visszatérő eleme a fi­atal irodalomnak, s ez természetes, hiszen senki nem vonhatja ki magát a maga korának saját­ságos hatása alól. A fiata­lok a maguk történeteit írják meg, nagyon helye­sen, még akkor is, ha az írói képzeletük a messzi múltba vagy éppen a jövőbe röpíti őket. Ön, aki folyamatában látja, hogy mihez nyújt támogatást évről-évre a Móricz-ösztöndíj, a születő művek szempontjából mérlegelve mit mondana: ho­gyan gazdagítják ezek a magyar irodalmat? Szeretném, ha arra is kitérne: mennyire ismert ez a tel­jesítmény az Irodalmi és az azon túli nyilvánosságban. Ön mivel ajánlja a közönség figyelmébe a programot, és közelebbről az idei támogatottakat. Az a tapasztalatom, hogy az ösztöndíjas időszak alatt született művek igen hamar megjelennek folyóiratokban, majd önálló kötetben. Ezek már pusztán azáltal gazda­gítják az iodalmat, hogy általuk lehetővé válik az újabb írónemzedékek felnö­vekvése. S ne feledjük, hogy a tapasztalat szerint egy-egy kiemelkedő művet szük­ségszerűen megelőz jó pár olyan is, amely csupán a szűk szakma ideiglenes figyel­mére számíthat, de amelyek nélkül azok sem születnének meg, melyek később köte­lező olvasmánnyá válnak. Akik figyelemmel kísérik a legfiatalabb szerzők bemutat­kozását Tokajban, még abban az élményben is részesül­hetnek, hogy felfedeznek­­ a maguk számára egy új szerzőt, kinek jó esetben évtizedekig követhetik figyelemmel pályáját, alkotóművészetét. BA : Az 1974 óta létező Móricz-ösztöndíj idei 13 elismert alkotója között több debreceni kötődésű is van, így Balajthy Ágnes, Herczeg Ákos és Posta Marianna. Erős Kinga fotó: M.ARCHÍVUM Párhuzamosok találkozása Két magángyűjtemény nyomán mutatja be a Déri Múzeum új idősza­ki kiállítását: DEBRECEN. Bár az iskolában azt tanultuk, hogy a párhu­zamosok nem találkoznak, az életben mégis vannak olyan helyzetek, amikor az egymás mellett futó pályák, törekvések valamilyen for­mában összetalálkoznak. Ilyen találkozás történt a közelmúltban a Déri Múze­umban is, amikor két erdélyi származású orvos, dr. Bódi István és dr. Sipos József magángyűjteménye a nép­rajzi tár gondozásába került - olvasható a múzeum kiállí­tásajánlójában. Az összesen több mint 4000 darab műtárgy legna­gyobb hányada a magyar népi kerámiaművesség kö­rébe tartozik. A Zoltai Lajos Teremben augusztus 17-től az év végéig látható Párhu­zamosok találkozása című válogatásban több mint félezer olyan népi fazekas­munkával találkozhatnak a látogatók, amelyek eddig kiállításokon még soha nem szerepeltek. hbn Ezt a kincset is bemutatják a tárlaton fotó: déri múzeum Versműhely Áf­ra Jánossal Építő kritikákkal köve­zik ki a fiatal szerzők egymás alkotói útját. DEBRECEN: A MODEM Zöld ki­lincs művészeti kávézójába invitálják mindazokat, akik szívesen megosztanák saját szövegeiket más fiatal szer­zőkkel, nyitottak a csoportos munkára és az építő kritikákra, vagy legalábbis visszajelzése­ikkel támogatnák a többiek fej­lődését. Legközelebb augusz­tus 9-én (csütörtök) 18 órakor lesz minderre lehetőség. Kivetítik a jelenlévők műveit A havi rendszerességgel tar­tandó Versműhely a kortárs költészet megismerését, az irodalmi életben való el­igazodást is segíti, hiszen a résztvevők gyakran olvas­­mánytippekkel, publikáci­ós felületekkel kapcsolatos tapasztalatokkal látják el egymást. A műhelyt Áfra Já­nos költő-szerkesztő vezeti. Mivel a Versműhely elsősor­ban a jelenlévők írásainak megbeszélésére koncentrál, a felolvasásra szánt munká­kat kivetítik, ezért azokat a janosafra@gmail.com címre kell eljuttatni legkésőbb az eseményt megelőző nap esté­jéig. A MODEM közösségi ol­dalán közzétett meghívóban minden érdeklőt arra kérnek, hogy érkezzen pontosan, mint egy jó verszárlat. hbn 2018. AUGUSZTUS 8., SZERDA A csillogó kirakat mögött kalapnyi sötét titok lapul Nemes Jeles László Debrecenben is bemu­tatja a világháború előtti utolsó napokban játszódó új filmjét. Debrecen. A több mint ötven nemzetközi díjjal jutalma­zott Saul fia Oscar-díjas ren­dezője, Nemes Jeles László újra Debrecenbe érkezik új filmjének bemutatójára. A Napszállta díszelőadása szeptember 28-án a Kölcsey Központban lesz az országos premier hetében. A közön­ségnek ezután lehetősége nyílik az alkotókkal beszél­getni. A diskurzust Heller Zsolt esszéista, folkesztéta vezeti. Munkáért jön, testvért talál A film 1913 nyarán, a béke utolsó napjaiban Budapes­ten játszódik. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Ma­gyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tu­lajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) azonban elutasítja, és igyekszik eltávolítani őt a városból. Az éj leple alatt egy ide­gen keresi fel Íriszt, és bátyja holléte felől érdeklődik tőle. A nő ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a lé­tezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebb­re húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tün­döklő Leiter Kalapszalon tű­nik biztos pontnak, de a ra­gyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel - olvashatjuk a díszbemutatót szervezők közlésében. A művet máris bevette ver­senyprogramjába a Velencei, és a Torontói Nemzetközi filmfesztivál. hbn . A film előzetese alábbi linken tekinthető meg: https://www.youtube.com/ watch?v=lluBm8fUtFs A Jakab Juli megformálta Íriszt számos suba alá rejtett információ várja a nyüzsgő Budapesten fotó: facebook.com/sunsetnemes

Next