Református gimnázium, Hajdúböszörmény, 1891

i. A­z időzóna. Az idő fogalmát meghatározni nem lehet, ámbár ta­pasztalati uton szerzett szemléletből mindenki ismeri e fo­galom lényegét. Az idő tartamát illetőleg ítéletünk nagyon különféle változásoknak van alávetve. Az elmúlt idő álta­lában rövidnek, fáradalmakkal egybekötött utazás hosszú­nak látszik. Laplace az időről így nyilatkozik : „Az idő azon benyomás, a­melyet az események sorozata emlékezetünk­ben hátra hagynak, és a­melyekről tudjuk, hogy egymás után következtek.“ (Ismeretes, hogy a nappal és éjjel váltakozását a Föld­nek tengely körüli forgása okozza. Azon időpont melyben a Nap tányérja átmegy valamely pont meridiánján, délnek neveztetik, vagyis azt mondjuk : a Nap delel. Nyilvánvaló, hogy a Nap ugyanazon meridiánon kétszer megy át, egy­szer látóhatárunk felett (délben) és egyszer látóhatárunk alatt (éjfélkor). Dél és éjfél a Föld minden pontján külön­böző időben van.­­ Egy nap azon időköz a mely eltelik mig a Nap, látóhatárunk felett, kétszer átmegy délkörün­kön, vagyis kétszer kulminál. Az is ismeretes, hogy így azon délkörön fekvő helyeknek egyszerre van déli 12 órá­juk illetőleg éjjeli 12 órájuk. És ugyan a midőn a meridián egyik felén déli 12 óra van, a másik felén éjjeli 12 óra van. A Föld felületének minden pontja az (aequatorral) pár­huzamos körben mozog, a­mely körnek a neve parallel vagy hosszúsági kör. Hosszúsági körnek azért mondjuk, mert ezen körnek ivével mérjük a geográfiai hosszúságot.

Next