Református gimnázium, Hajdúböszörmény, 1891
i. Az időzóna. Az idő fogalmát meghatározni nem lehet, ámbár tapasztalati uton szerzett szemléletből mindenki ismeri e fogalom lényegét. Az idő tartamát illetőleg ítéletünk nagyon különféle változásoknak van alávetve. Az elmúlt idő általában rövidnek, fáradalmakkal egybekötött utazás hosszúnak látszik. Laplace az időről így nyilatkozik : „Az idő azon benyomás, amelyet az események sorozata emlékezetünkben hátra hagynak, és amelyekről tudjuk, hogy egymás után következtek.“ (Ismeretes, hogy a nappal és éjjel váltakozását a Földnek tengely körüli forgása okozza. Azon időpont melyben a Nap tányérja átmegy valamely pont meridiánján, délnek neveztetik, vagyis azt mondjuk : a Nap delel. Nyilvánvaló, hogy a Nap ugyanazon meridiánon kétszer megy át, egyszer látóhatárunk felett (délben) és egyszer látóhatárunk alatt (éjfélkor). Dél és éjfél a Föld minden pontján különböző időben van. Egy nap azon időköz a mely eltelik mig a Nap, látóhatárunk felett, kétszer átmegy délkörünkön, vagyis kétszer kulminál. Az is ismeretes, hogy így azon délkörön fekvő helyeknek egyszerre van déli 12 órájuk illetőleg éjjeli 12 órájuk. És ugyan a midőn a meridián egyik felén déli 12 óra van, a másik felén éjjeli 12 óra van. A Föld felületének minden pontja az (aequatorral) párhuzamos körben mozog, amely körnek a neve parallel vagy hosszúsági kör. Hosszúsági körnek azért mondjuk, mert ezen körnek ivével mérjük a geográfiai hosszúságot.