Hajó, 1999 (7. évfolyam, 42-53. szám)
1999-07-01 / 48. szám
Ferenc József híd, a mai Szabadság híd HIDAK V. Még húsz évet sem szolgált a Lánchíd, és még ki sem írták a Margit hídra szóló tervpályázatot, amikor a Sárosfürdő (a mai Szt. Gellért fürdő) közelében, a Duna két partján lakó polgárok 1868-ban 1100 aláírással megerősítve kérelmezték egy újabb Duna-híd építését. Van azonban, aki még korábbra teszi a híd előtörténetét, mert 1849-ben itt, a mai Szabadság híd helyén állították fel az ideiglenes hajóhidat, mivel a Lánchíd még nem készült el teljesen. Még évtizedek teltek el azonban, míg az 1893. évi törvénycikk alapján nemzetközi pályázatot írtak ki a Fővám téri és az Eskü téri hidak megtervezésére. Időközben ugyanis egy másik híd építése is felvetődött a Rudas fürdő és az Eskü tér között. A pályázat kiírása meglepő eredményt hozott: 53 pályaművet adtak be az Eskü téri hídra, 21-et pedig a Fővám térire. A 74 tervet együttesen bírálták el; az I. díjas és még három másik megvett terv az Eskü téri hídra, a II. és III. és még egy másik megvásárolt terv a Fővám téri hídra vonatkozott. A Duna két pontján felépítendő híd közül végül is a Fővám téri híd nyerte el az elsőbbséget, mivel itt a pesti hídfő kiépítése nem követelt olyan gyökeres városrendezési átalakításokat, mint amilyenre a másiknál, a városközpontban lett volna szükség. Időközben ugyanis a Kiskörút sarkán felépült az Ybl Miklós tervezte Fővámház, a mai Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem hatalmas épülete. Az elkészült Ferenc József híd, 1896 októbere amely már előzőleg a környék bizonyos átrendezését tette szükségessé. Másrészről pedig a már kialakult Kiskörút természetes folytatásaként magától adódott az új Duna-híd megépítése. A bizottság tagjai Feketeházy János II. díjas tervének kivitelezése mellett döntöttek. A kivitelezési részletterveknél Gállik István, Beke József és Járkinyi Jenő működött közre, míg a híd kapuzatának építészeti megoldásait Nagy Virgil műegyetemi tanár készítette, aki a tervezésben építész szakér- 57 HAJÓ 48.