Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-03-14 / 9. szám
a la* kütdnitmlny tttrep* it ftktánS — ugyanis megtámadtak a pályatesten színlegesen egy német katonavonatot, amelyből ennek következtében géppuskát, ágyús katonákat vagoníroztak Kállay telefonhívására háromnegyed négykor hajnalban megjelent Greiffenberg német katonai attasé. Bűbájos pofon nyugalommal jelentette ki, hogy semmiről sem tud semmit. Aztán ment haza lefeküdni. A miniszterelnökségre közben percenként jöttek a telefonjelentétek, hogy Gyékényes, Cegléd és Szabadka felől német katonavonatok futnak a főváros felé , míg a nyugati oldalon tankosztagok lépték át a határt Félötkor hirtelen újra megjelent Greiffenberg, most már nem volt olyan nyugodt, hanem formális követeléssel állott elő: a repülőtereket kérte. Bajnóczi kiadta a parancsot, hogy a német csapatokat barátságosan kell fogadni. Engem felszólított, hogy adjam át a testőrlövész zászlóalj parancsnokságát a hadtestparancsnoknak. Megtagadtam. Bajnóczi azt az utasítást adta, hogy a németeknek fent a Várban csak képletesen álljanak ellent és az urak azzal indokolták a parancsot, hogy az államfő a németek kezén van, nem szabad az életét kockára tenni. Hajnalban felmentem a Várba. Ami kitelt a mi fegyverzetünkből és embereinkből, azt készültségbe állítottam. Telefonhoz hívlak: a testőrlaktanya őrszobájából telefonált a kapuőr. Jelentette, hogy két német katona járkál fel - alá a laktanya előtt és az egyik bement az őrszobába, hogy onnan telefonáljon a Hotel Wienbe. Én a németet a telefonhoz kértem és megkérdeztem tőle, hogy mit akar, talán csapatokat vár. A német letette a kagylót. Reggel nyolckor két német harckocsi érkezett a Várba. Nyolc testőröm fogadta a Szent György-téren. Mindegyik harckocsiról leugrott huszonkét ember és csőre töltötték a puskát. A testőrök la töltöttek. De nem lőttek egyizmisra. A parancsnok hívásomra feljött hozzám és közölte, hogy le akarják váltani a k óraéget és a táját embereit akarja posztra állítani. — Az őrséget mi láttuk el és mi fogjuk ellátni ezutána — feleltem áa utasítottam a német tisztát, hogy várjuk meg, amíg a kormányzó megérkezik. A tiszt várt, amíg a kormányzó megérkezett és a többi már ismeretet. Március tizenkilencedikén, amíg Horthy nem volt Budapesten, ennél több nem történt a Várban.„ A szakács Puskás György mint főszakács kísérte azt a vonatot, amely Horthyt március tizenhetedikén Hitlerhez vitte Klesheimbe és március tizenkilencedikén visszahozta Budapestre. A hazafelé velő útról (azakácsszempontból) a következőket adja elő: Tizennyolcadikán este indultunk vissza Budapestre. Vacsora már nem kellett, volt a Führernél. Brumwick tábornok úrtól kérdeztem, ne készítsek-e mégis valami dezrazertet Asztmaraall cnak legyintett, mint aki azt mondja,jóllaktunk a Führernél. A kiszolgáló pincértől, aki bejárta atalonkocsiba a hamutartókat kiüríteni) megkérdeztem, hogy miről beszélnek odabent .— Semmiről. — Mindenki hallgat — mondta a pincér, aki azt mondta, hogy aztán is hallgattak, amikor ő már kijött a fülkéből. Éjszaka többször főztem feketekávét. Hajnalban értünk Bruckneudorfba. Itt lett volna reggeli. Teát, vajat, dzsemmet, sonkát adtam be. Csak azok a tálak jöttek vissza üresen, amelyeket a vonatkísérő két német tiszt és két civil úr fülkéjébe adtak be. A magyar urak nem ettek, csak Szombathelyi vezérkari főnök úr kent t meg egy darab kenyeret dzsemnel. Sokáig álltunk Bruckneudorfban, rendkívül aggódtam, hogy mit fogok készíteni ebédre, nem volt készletem. Omlettre gondoltam, petit pois verttel. Zöldbortókonzervem ugyanis mindig volt a kocsin és tojásom is. Az ebédet leintették. A személyzet sem evett egy falatot sem. Nem mondta senki, hogy ne bensélgessünk, de mégsem mertünk egymáshoz szólni. Kelenföldön Kállay miniszterelnök fogadta a vonatot fekete kabátban, fekete keménykalapban. Két magasrangú német tiazt volt vele, kiszálltak, autóba filtek és a kormányzóval együtt bementek Pestre. Én a vonattal elmentem a rendezőpályaudvarra, megcajnáltam a lelrtát aztán hazamentem. (A márciusi riport Antal Gábor, Gáspár Menyhért Heidl Mór, Feuor Ágnes, Kóce János, Lőiinczi Mária közúti munkája) Pesti panaszkönyv e N. Dr. NÁDAS FERENCNÉ, fővárosi orvos neje, sajnos, szenvedélyes kártyás vagyok. Férjem, aki eltiltott a hazárdjátéktól vidékre utazott élelemért, én pedig felhasználtam a jó alkalmat és ellátogattam egy belvárosi kártyaklubba. Talán nem is kellene kártyaklubnak neveznem, kedves, finom privátházban folyik a játék, az «entre»-t inkább csak udvariasságból fizetjük, mintegy viszonzásul a háziasszony fáradtságáért Már kora délután elindultam hazulról, mert úgy tudtam, hogy aki későn megy, nehezen kap helyet Csengetésemre Ismeretlen úr nyitott ajtót. — Kártyázni jött asszonyom? — kérdezte. — Akkor tessék beljebb jönni! Csak akkor döbbentem a valóságra, mikor odabenn, az ovális asztal körül halálsápadtan láttam állni • tablót, amely egyébként ülni szokott Rauzra! A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a társaság több tagjánál, sajnos nálam is, valutát találtak. A valutát elkobozták, azonkívül mindegyikünkkel ötmillió pengőt fizettettek «birtág» címén. Ez tette gyanússá a dolgot, mert köztudomás szerint detektívnek aligha van joguk bírságot kiróni. Egy bátor férfi másnap bemerészkedett a rendőrségre panaszt tenni. Bizony ezek áldetektvek voltak — mondta az ügyeletes tiszt —. Ha mi razziát tartunk, nem a pénzt vistük el, hanem az embereket. Ezek szerint az áldetektivekkel jobban jártak, mint velünk. Ebbe nekem is bele kellett nyugodnom. A legfontosabb, hogy az uram semmit meg ne tudjon. Remélem, most már hamarosan itthon lesz, mert fillér nélkül maradtam, főzni sem tudok, amíg ő meg nem hozza az innivalót vidékről. T/N. NÁDAS FERNC, orvoa hazautaztam a szülőfalumba, Enyingre, hogy a katonacsizmámért élelmet cseréljek. Jól sikerült a vásár: 30 kiló lisztet, 5 kiló asírt, 2 kiló szalonnát , kiló kukoricalisztet és 1 kiló napraforgómagot adtak érte. A napraforgómagot nem akartam elhozni, de azt mondták, hogy a kanárt szereti. Elégedetten kapaszkodtam fel a nehéz hátizsákkal a vonat lépcsőjére. Lepsénynél felszállt két karszalagos fiatalember és megkérdezte tőlem, van-e szállítáti engedélyem? — Ninca — feleltem meglepetten — de hiszen nevo komoly mennyiséget viszek, csupán kismennyiségü élelmet saját hastartásom részére. A karszalagosok kibontanák velem a hátizsákot, megnézték az élelmiszert, azután kijelentették, hogy a napraforgómag maradhat, a többit elkobozzák. Láttam, hogy minden vita hiábavaló. — Kérek írást az elkobzott holmikról — mondtam — majd Pesten utánajárok a dolognak. A karszalagosok összenéztek. — Mi nem adhatunk semmiféle írást, legfeljebb a kapitány úr adhat benn a faluban. — Mennyire van idős falu? — Jó félóra járás. — De kérem, nekem addig elmegy a vonatom, a következő csak holnapután indul Én orvos vagyok, nincs időm két napig Lepsényben ülni. A karhatalom a vállát vonogatta. — Hát kérem, arról mi nem tehetünk! Mit tehettem? Könnyű zsákkal és nehéz szívvel visszakapaszkodtam a vonat lépcsőjére. Most már csak abban reménykedem, hogy legalább a Mandi örülni fog a napraforgómagnak. " " Új gyógyintézet nyílik meg Budapesten Budapest újjáépítési programjának egyik legfontosabb feladata az egészségügyi intézmények helyreállítása. Ezen a téren fontos lépést jelent a háborús események folytán súlyos károkat szenvedett dr. Szász szanatórium (volt Grünwald szanatórium, VII., Vilma királyné út 11/a) épületeinek teljes helyreállítása. Az új társaságnak, mely a gyógyintézet vezetését átvette, sikerült a mai rendkívül nehéz beszerzési és utánpótlási lehetőségek ellenére is nagy áldozatkészséggel, hozzáértéssel az intézetet úgy felszerelni, hogy ez rendeltetésének kifogástalanul megfeleljen. Az újjáépítéssel kapcsolatban elengedhetetlenül szükséges szociális szempontok messzemenő módon érvényesülnek többágyas kórtermek létesítjsivel, melyek a magánbetegek ellátási lehetőségének előnyeit a társadalom acélenebb rétegei számára is elérhetővé teszik. A gyógyintézet új neve :Gondviselés Gyógyintézet", a közeli napokban megnyílik. (•) Autószakiskola BKÁnf; TEKÉZ-ROBOT T. Telefon: 201802, hatósági tag vizsgáztat felelősség mellett. • Űr- és hökyvesetőknek egyéni kiképzés Tanítás a világ-MiA futó oklak filmmel át modern autókon. kklUÜbU autótankkön,vakl HALADÁS. Mit olvasnak a betörők? THOMAS MANN: Európa, vigyázz! HEMINGWAY: Akikért a harang szól SOMERSET MAUGHAM: Színház SZEKFŰ GYULA: Neobarokk társadalom A héten szokatlan bűntényt követtek el: betörtek az Ichutz Vörösmarty utcai könyvesboltjába. A vállalkozás bizarrságát csak kiélezi az a körülmény, hogy a könyvesbolt kösnyéke tele van értékesnél értékesebb árucikkeket rejtegető üzletekkel. A szemközti üzlet cégtábláján a felírás: «Rum, likőr, fűszer, csemege», közvetlenül a könyvesbolt mellett: «Óra, arany, ezüst, briliáns vétele és eladása», kissé távolabb: «Fehérnemű, harisnya, rövidáru». Csupa értékes, könnyen és jól eladható holmi. Miért törtek be hát éppen a könyvesboltba, mikor köztudomású az, hogy milyen nehéz ma könyvet eladni? És különben is hol lehet lopott könyvet eladni? Vannak-e már ennek az árucikknek is orgazdái? Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni a könyvesbolt vezetőjétől. — Az első percben nekem is érthetetlen volt ez a dolog — mondja —. Azután, hogy érdeklődtem a környékbeli üzletekben, sok minden megvilágosodott előttem. A többi üzletből ugyanis éjjelre hazaviszik az árut, vagy pedig lehordják a pincébe. Mi ilyesmire nem is gondoltunk, mert elképzelhetetlen volt, hogy valaki könyvet lopjon. Még a mai szorzószám mellett sem, hiszen legjobb esetben is csak féláron értékesítheti. Könyvkereskedésben nem adnak többet érte, étterembe, kávéházba bevinni pedig nagyon kockázatos. De ma azt hallottam, hogy ez nem az első eset a szakmában. Az Erzsébet körúti Adorján könyvesboltot például majdnem teljesen kirabolták. Nálunk mindössze harmincmillió értékű könyvet loptak el, a betört kirakatüveg sokkal tetemesebb kárt jelent. Még mindig nem értjük a dolgot. A harmincmillió értékű könyvet a betörők legfeljebb tizenöt millióért értékesíthetik. Tizenöt millió pengő a mai világban nem olyan összeg, hogy érdemes lennebetörni érte. A nyomozás kiderítette, hogy rendőr a közelben nem volt. Miért vittek el csak ilyen kevés könyvet, mikor ugyanezzel a fáradsággal na egész Üzbet kirabolhatták volna? — A legérdekesebb az — folytatta az üzletvezető —, hogy az órámat és az aktatáskámat otthagyták az asztalon. — Kérem, én nem tudok másra gondolni, mint hogy a betörők olvasnivalót kerestek. A könyvek megválogatása teljesen kifinomult irodalmi ízlésre vall. A lopott könyvek között Thomas Mann, Sommerset, Huzley, Arany János, Szekfü Gyula, Ráth-Végh István, Maurois munkái szerepelnek és még véletlenül sem vittek el egyetlenegy ponyvát, selejtes írásművet sem. — Milyen óvintézkedéseket szándékoznak tenni? — kérdezzük. — Még nem tudjuk. Pincénk, sajnos, nincsen és ennyi könyvet lehetetlen hazavinnünk. Azt hiszem, kénytelenek leszünk rácsot csináltatni a kirakatra, mert nagyon félünk, hogy két-három hét múlva, ha kiolvasták a könyveket, visszajönnek cserélni. Szegő Zsoláa filapadás ELÉGTÉTELT ZSOLT BÉLÁNAK ANew Yorksky Dennik, című s slovák napilap február 10-iki száma a következőket írja: •Zsolt Béla nem vankelonárbal E hó 6-án egy rövid hírt közöltünk Magyarország revíziós kampányáról. A hírben Zsolt Béla nyílt leveléről szan szó, amelyet Benes elnökhöz intézett a Haladott című budapesti lapban. A hír annak megállapításával végződik, hogy Zsolt germanofil él reakcionárius. Ehhez a hírhez olvasóink egyike megjegyzi: — Zsolt sem nem germanofil, tem nem reakcionárius. Ellenkezőleg. Közép-Európában azokhoz az ismert harcosokhoz tartozott, akik a nagynémet terjeszkedés ellen küzdöttek és a haladó gondolat nagy publicistája ma is Zsolt Béla. " — Nagyarországon is azért volt üldözve, mert férfiasan kiállt Horthyék diktatúrája ellen. Sok ízben kelt védelmére a csehszlovák demokráciának. Meggyőződtünk róla, hogy az általunk közölt hír valóban igazságtalan volt Zsolt Bélával szemben. Tényleg barátja volt a demokratikus Csehszlovákiának olyan időkben is, amikor a magyar reakció a legféktelenebbül izgatott Masaryk köztársasága ellen. Szívesen helyreigazítjuk tehát ebben az értelemben, amit Zsolt Béláról tévesen közöltünk. ÚTLEVEL FÉNYKÉPEK ÓRÁN BELÜL PÁRIS! FOTO párisi Hassárebáz HARISNYA Szegő Miklós harisnya nagykereskedő, Budapest, Révai utca 20. 0. F. B.-nél volt 25 évig üzletvezető A „Hoffmann meséi" felújítása Nyilvánvaló, hogy az Új Operabarátok Egyesülete elsősorban inkább politikai demonstrációnak és színházi csemegének szánta a hét év óta indexen lévőHoffman meséi-nek felújítását, mint zenei eseménynek.. A művészi és gondolatszabadságot akarta szimbolizálni ezzel az előadással Bármilyen nemes és szép elv it ez, mégis kénytelenek vagyunk perbe szállni vele. Meggyőződésünk, hogy a művészi és gondolatszabadságot sokkal jobban lehet demonstrálni tendencia nélküli mesterművekkel, mint egy származási okok miatt évekig letiltott szerző közepes értékű operájával. Sokkal jobban sugározza az emberi szellem mindenekfelett álló szabadságát akár aFideliot, akár a «Don Juan», mint a «Hoffmann meséit. Nem akarjuk vitatni a mű kétségtelen értékeit. A kissé kényszeredetten operaformába gyömöszölt klasszikus bécsi operett nagy dallaminvencióját, ötletes formáb an Hoffmann mesélt la magában rejti, de a szövegkönyv drámaiságának teljes kiaknázatlansága, a recitativók komikus formálása és még sok fogyatékosság indokolja, hogy az előadással szemben állást foglaljunk. Ugyanakkor tudjuk, hogy az Operabarátok, amikor éppen ezt a művet újíttatták fel, számoltak azzal az érthető és megengedhető szentimentalizmussal, mely igen sokakben él Offenbachhal kapcsolatban és főleg az idősebb generációt emlékezteti a századforduló derűsebb és kényelmesebb korszakára. Az előadát, kisebb bizonytalanságoktól eltekintve, messze túlhaladta a szokványos operaházi produkciókat. Ez elsősorban Komor Vilmos érdeme, aki egységesen és biztosan irányította a jó együttest Külön meg kell dicsérnünk a címszerepet nagy intelligenciával és tok kultúrával éneklő Nagypál Lászlót és a melegtónusú, finom Osváth Júliát. Orotz Júlia és Jámbor László utódásuk javát adták. Csak Páka Jolán nagyon stabilis intonációja zavarta az összhangot. A Jó rendezén Rékai András és a nagyon szép díszlet Fülöp Zoltán érdeme. Ichel György Keresem fiamat, Sehwarts Miklóst, kit 1044. nov. 12-én vittek el a Margit-körúti fogházból, Komáromon keresztül, Oranienburgba, honnét 1045 jan. végén, vagy febr. elején vitték állítólag nyugatra munkára. Aki tud róla, értesítse édesanyját, özv. Sehwarts Gábornét, V., Csanády-utca 17., földszint I. (?) Atomkritika Múlt héten tobzódtak a pesti kritikusok egy terítékre került új színdarab elejtett szerzőjének hullája fölött. A vadat atomkritikával lőtték, darabokra, ízekre tépték, szíven találták a legrettenetesebb szóval, azt írták róla: dilettáns. Bengett a Belvárosi Színháznak még a környéke is az Akik túlélték kritikáitól. Mindenki azt hitte, nemcsak a darab, de az egész színház sem éli túl ezt az atomkritika-bombázást Ki lehet a szerző, akit a pesti kritikusok ilyen, eddig soha nem tapasztalt egyhangú lelkesedéssel terítettek le? Túlélte-e Láng György, a szerző a kritikákat? Csodálatos, de túlélte. Tegnap beszéltünk vele. Akkor még élt Az elhagyott javak kormánybiztosságánál találtuk meg. A szerző civilben osztályvezetőhelyettes az elhagyott javaknál, a VIII/3 fizetési osztályban. Ez körülbelül hatmillió pengő keresetet jelent havonta. Alacsony, köpcös emberke Láng György, feltűnően hasonlít Parragi Györgyhöz. Viseltet pepita zakó van rajta, a nadrágja is pepita, csak az sötétebb szövetből készült. Nyakkendője bordó és rongyos, őszintén bevallja: van még egy rend ruhája, sőt van négy inge is. Egyebe nincs. Ennyi az egész garderobja. A szerző havonta egyszer eszik húst, hat hónapja nem volt kávéházban, espres-Sóban, a Bethlen utcában lakik a szüleinél, apja nyugalmazott MÁV-felügyelő, édesanyja a nagynénikéje Gaál Franciskának. Nőtlen, harmincnyolc évet és olyan ártatlan kék szeme van, mint egy gyereknek. — Nem vagyok hírem szépen egészen dilettáns — mondja —, 1940 ben három köteten regényes Bach-életrajzom jelent meg A Tamás-templom karnagya címmel. Négy hónap alatt elfogyott az egész 5000 példány. Emlékszünk a regényre, akkoriban nagyon dicsérték a kritikusok. — Most szedik — folytatja — az Athenaeumnál új könyvemet. Ez a beethoveni eszme és a jazz küzdelméről szól — Bach, Beethoven? — kérdezem. — Szereti a zenét? — Zeneszerző vagyok. Kodálynál végeztem. És festő is. A Moldován és Vesztróczy voltak a mestereim. Olaszországban egy évig abból éltem, hogy portrékat pingáltam. Es lapokba it írtam, kérem szépen. Az Est-lapokba, koncertkritikákat. -- Tel:*, festő, re:fr.ytrá, zenért' kut — szólunk közbe —, de a tzín* darabkát az más, hogyan merészelt* megírni... Most ő vág at én mondatomba: — írtam már színdarabot is. A Bethlen-téri Színházban, melynek karnagya voltam, százötvenszer játszották egyik színdarabomat. Színre került Stockholmban és Kopenhágábart is. Fejemhez kapok. Karnagy is. — Ez mi volt az a nagysikerű színdarab? — Rossz, értéktelen darabocska volt Ne beszéljünk róla... — És az Akik túlélték jó darab? — Benedek András, Benedek Marcell fia, a Nemzeti Színház dramaturgja olvasta először. Neki tetszett. Ő ajánlotta, hogy adjam a Belvárosinak. Bárdot Arthur elolvasta és elfogadta. Próbákon a színészek sikert jósoltak. Különösen Bulla Elma. A premieren az első felvonás után hét, a második felvonás után 11 függöny volt tényleg úgy festett, siker lesz. Aztán másnap jöttek a kritikák... — Mit érzett, amikor elolvasta a lapokat? — Eszembe jutott Mauthausen és Gunskirchen. Aalálerdőben háromnaponként egyszer mehettünk ki a latrinára. Ott kuporogtunk egy 20 méteres fenyőrúdon, amikor egyik tökrészeg SS-őrsmester előkapta pisztolyát és kijelentette, hogy minden második zsidót kivégez. Gusztálni se volt időnk, hatan már hátrabuktak a gödörbe, én a 13-ik voltam, páratlan szám, életben maradtam. Ha azt túléltem...aztán túlélem a lapok kritikáit is. — Nagyon el volt keseredve a kritikák miatt? — Nem, kérem. Bach segített rajtam. A h-moll mise, a Magnificat, a Mathäus-passio. Úgy mondja Johann Sebastian Bach nevét, olyan áhítattal, mintha imádkozna. Szimpatikus ez a «dilettáns». — Mondja meg őszintén, eszébe jut még egyszer, hogy darabot írjon? — Igen, kérem. Már írom is. Reméltől, az jobbaa tetszik majd a kritikus uraknak. Sok kritikából igazán csak tanultam. Elképesztő a szerénysége és az aláfratoszftga. Már csöndesebben kérdem: — Ki a kedvenc írója? — Jules Romaina... Ahá! Azott már értek mindent! Lukács Gyula LAKÁS Pasaréti úton önálló kertes villában 3 szoba kompi, átadó vagy pesti kétszobással elcserélhető. Jelige: „Villany és gáz*4 kiadóhivatalban. Körúti kirakatos üzlethelyiségembe társbérlőt kil is . Érdeklődő levelek „Galéria" Jeligére a kiMMU valuta. BÉLYEGZŐKET azonnal készít GEDELINGF.K BÉLYEGZOGYAR VI. BAJCSY ZSILINSZKY ÚT 17.