Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-02-20 / 8. szám
8 M Amsterdami A házak és paloták cölöpökön épültek és a hajózható víziút époly szerves része a városi közlekedésnek, akár a kocsiút, vagy a járda- é észak Velencéjének neveztek, de csak nagyon felületes szemlélő juthatott erre az összehasonlításra A Szent Márk bizánci mozaikjain az arany háttér a misztikum kifejezésére szolgál: a holland élet mozaikjának hátterében az arany realitást jelent. Amsterdam a maga különlegességével nem tűr semmiféle összehasonlítást Magyar szemmel nézve mit tanulhatunk tőle? " * Kereskedő polgár,város — ellentétben a kormányszékhellyel, Hágával,, amit den llaag-nak, hivatalosan azonban l'Grauenhuge-nak hívnak, a gróf Hágájának. Kereskedelem és demokrácia itt ősi szövetségbenélnek. Pénzről, kamatról, árfolyamokról, költségvetésről és túlkiadásról, főleg a várható haszonról itt szégyenkezés és pátosz nélkül beszélntek az emberek. Minduntalan visszatérő szó verdeelig, ami gazdaságost, előnyöst jutányost jelent A kalauz a villamoson nem azt mondja: «Kinek nem kezeltem még a jegyét», hanem ezt kérdezi: «Ki nem fizetett még»? Realizmus ez, amsterdami tárgyilagosság szóban, tettben, gondolatban és stílusban. Semmi köntörfalazás,hanem megnevezni a dolgokat arcmaguk igazi nevén képmutatás, kendőzés nélkül: ez az amsterdamiak puritán művészete. A vonatablak párkányán nem ezt a körülműves figyelmeztetést olvasod: „ Kihajolni veszélyes és tilos*, hanem a holland észjárásnak megfelelően: ^semmit kidugni*. A hatóságok néha keresik a helyes formulát. A villamosokra előbb azt írták ki a lépcsőkön való «lógás» ellen: «Életedbe kerül.» Patetikusnak, hamisnak bizonyult és hatástalan maradt. Erre kiírták: ésTizenöt forintodba kerüln —, erre megszűnt a lógás. A dolgok lényegét kívánják kifejezni őszintén és igazán és a mi magyar kérdéseinkre néha meglepő holland válaszokat adnak. * E tárgyszerűség ellenpólusa a diszkréció. Lohengrinként járunk ebben a városban és nem szeretjük, ha bizonyos vonatkozásban kérdéseket intéznek hozzánk. Mikor átléped a határt, a rendőr és a finánc kezdi a tárgyilagos igazság földerítését, vagyis kérdez, vizsgál, faggat, átnézi bőröndjeidet, nyugodtan, alaposan, minden homályos részlet vagy eldugott női ruhadarab gondos szellőztetésével, aztán társaságban, hivatalban, ugyanezt tapasztalod, különösen ami az élet anyagi vonatkozásait illeti, amiről nem szoktunk beszélni A holland üzletember, amikor üzletet köt ilyen részletes és kínos aprólékossággal kérdi ki partnerét, mindenbe betekintést követel, mindent tudni akar, nehézkes kicsinyességgel tárgyal — és aztán egy sor írás nélkül megköti az üzletet. Megfizetteti veled a néhány centes feketekávét, de ezer forintokat ad közcélokra. A kicsinyesség és nagyvonalúság e különös keverékéből sokat tanulhatnánk A halál is veszít misztériumából. A fekete aytó a cilinderes sofőrrel, akár egy jó taxi, 30 km sebességgel viszi, a koporsót a krematóval; „hősi halál" még nem találkoztam a holland sajtóban. Menynyi homály, misztérium, páthosz, mennyi fájdalom, tehetetlenség és mennyi felelőtlenség temetödött bele ebbe a két szóba, amely gyászjelentéseinken visszatér. A kormány felelős lévén minden egyes katona életéért, sajnálatára hivatalosan jelenti, ,hogy X. Y. katona meghalt", viszont vállalja ennek a bejelentésnekminden anyagi és erkölcsi következményét Az özvegyekről és árvákról mellesleg nagy alapítványok gondoskodnak. Amsterdam a nagy ablakok városa. Üzlethelyiségekbe, hivatalokba, de én is bele akarok látni a falnak teljes magasságában és szélességében ömlik be a fény Az utcákon járva mélyen belelátni a lakásokba: „belenézhetsz a házamba, de én is bele akarok látni a tiédbe", mondja egy itteni közmondás. A jó hollandus sem otthonában, sem üzletvitelében, sem politikai elképzeléseiben nem tűri a homályt Járom a Rijksmuseum keresztül-kasul átvilágított termeit. A képek — világos nyers fakeretben — messze néző, az ég és a föld távoli egybeolvadását kifejező távlatokat nyitnak, — milyen levegős, világos, tiszta, puritán ez a háttér. Itt ritkán havazik, mégis sok a havasi kép, mert az alakok élesen rajzolódnak ki a befagyott grachtok hófelületén. A levegő kristálytiszta, mint nálunk késő őszi napokon, Sert van der Neer, Jan van der Heyden, Vermeer vagy de Witte képein. A templom belseje, amit Pist Saendredam festett, a claire-obscure teljes ellentéte: világos, áttekinthető, kopár, a puritán vallásosság kifejezése. Azt mondják, hogy Rembrandt Éjjeli őrsége a most folyó restaurálás következtében elvesztette a sötét tónust, a félhomályt — a homály csak piszok volt, magyarázza múzeumi mentorom a mai holland életérzés hamisítatlan kifejezésével. A váltójogban sincs félhomály. Sohermerhorn, aki a holland-indiai tárgyalásokat vezette, mérnök-nagykereskedő volt, feltehető, hogy illúziók nélkül ült a tárgyalóasztalhoz. A holland bizottság többi tagja is, akik a nemzet legfontosabb életérdekében tárgyaltak, szakemberek, kereskedők, jogászok, indológusok voltak, egy sem volt köztük, a mi szóhasználatunk szerinti „politikus" — megint egy fogalmunk, amely a hollandusok előtt homályosnak, misztikus gyanút keltőnek tűnik. „Mit tud a politikus", „mit csinál, kitől kapja fizetését" — kérdi naiv indiszkrécióval. Ila holland kiskátét kellene szerkesztenem magyar politikusok számára, az első parancs a holland illúziót osztó őszinteség parancsa volna a valóság tisztánlátása, ami nekünk a nagy illúziók és hősi hangulatok népének oly meglepően idegenül hat. Milyen fájdalmas őszinteség beszél például Gerard ter Borch vagy Vermeer arcképeiről, a ráncok, sebek, fájdalmak kíméletlenül leleplező ábrázolásában. (A kozmetika nagyon primitív mesterség itt, a női divat üzletek gyengék, annál szebbek azonban a lakásdíszítő, lakberendező üzletek és bútorkereskedések.) Valamikor, a 18. században, sok magyar diák tanult az itteni egyetemeken. Ida küldenem most is a magyar ösztöndíjasok nagy részét . A tulipánföldeket most vastag hótakaró borítja. Furcsák ezek a holland realisták! Az újságokban érthetetlenül sok meta- és parapszichológus, freudista, jungista, grafológus kínálja a tudományát Az amsterdami telefonkönyv tanúsága szerint a pszichológiai tanácsadás itt jövedelmező mesterség, mert sokan ebből élnek. Valami hiba csúszott a józan kereskedők számvetésébe? Elvégre Hemsterhnis is holland volt, a holland irodalom egyik legérdekesebbje Tass Tivadar Vonzóbbá válik FERDA MANYI modelljében Kumba. A lassú menet, itt nem hatna patetikusan. A holand hadsereg a gyarmatokon bizony veszteségeket szenved, de ezzel a szó RIVIÉRA VIRÁGKÖTÉSZET VIII.. Eszt«rházy.nt«ki 2- (Stákóczi-n* sarok) Telefon: 13»—233. Ismét olcsó az élővirág II m SlEIIiItlllItIiIIIlTITIt ,IIlllllltIlifI1iTilIIITIlIIIEIIilEIlIIlIIII1IElIftlIIllIIIITItITllII11ITÁSlíntfíá hf»sz«thf.úISítás a ssutorénh^tt HALADÁS ÉKSZER - MODELLK SEREGI IV., Haris-köz 5- — Csak félemelet. Ékszerészmester, hites szakértő!iMRENDEZÍM TELEFON• 189-233' JAVÍTÁSOK-ÁTALAKITÁSOK Bt? IVSEMMELWEIS-U 7. Könyvkötés: Sziklai Vera Rottenbiller-u. T.: 424-572 e/a CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN ÜGETŐ-versenyek K-zdf-tp délután fél 1 órakor lensége. A holland lélek valószí , a szénválság szigorú terrorja közben iűen épp olyan szerkezetű, mint kijelentette, hogy Anglia békebeli minden más emberé, csak az érte széntermelésére még körülbelül hus. ,„ . . . „ ... ., évig nem lehet számítani. A miniszter sem jobban uralkodik rajta és azt tete hozzá mindenttudó ,ha, érzelmik jobban el vannak te- zaft malíciával, hogy persze, teljesen merve. A hótakaró alatt tulipán- ; más tenne a helyzet akkor, ha meggumók sarjadnak, pompázó színek szüntetnék az államosítást. A minisz-és illatok finom árnyalatai kelnekter csak a szénről beszélt, mert nem életre. Ilyen a holland ember és a holland jövő — bár ilyen volna a magyar is —, vastag hótakaró alatt ezer virágzás ígérete kívánta félrevezetni nemzetét. Íme, ennek a keserű és modern szénkölteménynek első része Anglia segítségére siet Angliának. Engedjék meg, hogy hozzátegyem, hogy mi is segíteni akarunk magunkon. Ennek a segítségnek ugyanaz a mód felel meg, mint amit Angliában találtak, a fokozottabb munka és a múltba való révedezás helyett a probléma tárgyilagos megítélése. És a költemény most már az óda magasságáig emelkedik. Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét az „Óhazának" és széntermelése egy részét felajnlott az energia-válságba jutott Angliának. Most már teli tüdővel énekelhetjük a meglepetés és csodálat harmóniáját, mert Anglia válasza erre a segítségre az, hogy I.üldjék a nekik szánt szenet a sokkal nagyobb szükségben és ínségben szenvedő Európának. Mi, akik hosszú időn keresztül hozzá voltunk szokva az embertelen önzéshez, a humanizmus teljes hiányához, talán most érezzük először az igazi melegséget, annek a csodálatos történetű szénnek igazi melegét, amely mellett talán leolvad a mi szívünkről is a közöny és értetlenség jégfala, a pusztítás halálos hidege és felcsillanhat bennünk a népek tavaszának első érzékeny cseppje, a szabadság felismerése, vagy ahogy jobban szeretném nevezni: az emberszeretet. Elégia A SZÍMRŐl és óda ANGLIÁRÓL ÍRTA: GYÁRFÁS MIKLÓS Rosszindulatú, romantikus és jócska szavakat hallunk manapság a szén kérdéséről mindenfelé. E különös és szenvelgő filozófia szerint ugyanis azért nincsen szén, mert a bányákat államosították. Úgy érzem, itt az ideje annak, hogy e nyegle szakértelem ellen felemeljem a józan tudatlanság szavait Bounderley úrnak, az érzelgős kapitalistának a hívei dickensi időkbe ringatván magukat, léptennyomon megmagyarázzák a dolgot és diadalmasan emelik magasra a szocialista újságokat, melyek arról számolnak be, hogy Mr. Bevin szobájában éppen úgy dideregnek Anglia közéleti férfiai, akárcsak mi ide luxa frlskeletű államosításunk idején. Fogadatlan szakértőink bizonyára serényen lapozgatják és szakkönyvnek alkalmazzák e kérdésben . Jókai Fekete gyémántok című nagyszerű művét és bányászvédelmi érzéseik táplálására valószínűen szép kerek könnycseppeket ejtenek a Richard Llewellyn Hová lettél drága völgyünk filmváltozata közben. Ez a népszerű és tudós elmélkedés természetesen azt a következtetést vonja le, hogy néhány részvényes jelenléte teljesen megvátoztaná a föld geológiai képletét és az aggastyán szén megrázná fekete szakállát, melyből hatalmas áradattal hömpölyögna a kalóriák drága forrása, áramszolgáltatásunk nagyobb dicsőségére. Ez a kérdés bennem először az elégia hangját meríti fel és úgy érzem, ha a szénről kell beszélnem, szavaimba a búcsú szomorúsága vegyülhet, mert ez a feketén csillogó kötét atom-évszakunk kezdetén mintha azt mondaná, fáradt vagyok, megöregedtem, azt hiszem alig van már pár évszázad hátra számomra e földi világban. A szén feltárásával kapcsolatban kétféle bányászt ismerek. Az egyik a tárnák és aknák, mélyén dolgozik, egészségével és életével építi a világot, szolgáltatja a fényt és a hőt a mi fénytelen és rideg világunknak. A másik nem a koromsötét kőzetet vájja és fúrja, hanem a munkások jogát, jövőjét és szabadabb boldogulását. Ízlés és lelkiismeret dolga, hogy ki melyik bányász mellett foglal állást. Tudatlanságom második eredője Anglia nagyszerűségét mondja vagy inkább énekli, mint valami új és sokhangzású bányász dallamot. Anglia, a sokat szenvedett és háborús győztes Anglia hiteles híreink szerint fázik és didereg. Mint minden időben, amikor a birodalmat veszély fenyegette, először a flotta jelentkezett, hogy felajánlja a segítségét és biztosítsa az angol nép jogait. Ez esetben a meleghez és fényhez való jogát. Természetesen nem utolsó sorban az ipari termelésben is. Mert a több mint félévtizedes kíméletlen háborúban résztvett csatahajók ma szenet szállítanak, miután a nyolcvanhárom éve nem tapasztalt példátlan hideg és havazás miatt az országutak és vasutak forgalma csaknem teljesen megbénult Ez a puritán önfeláldozás a mi viszonylatunkban körülbelül olyan, mintha nálunk a tábornoki kar beállna szenet hordani Angliában a szárazföldi hadsereg sem tétlen. A konok hótorlaszokat lángszórók olvasztják és a katonai teherautók utat vágnak maguknak a bányáktól London felé, hogy elvigyék a fővárosnak a tél megváltó, meleg pillanatait. És biztos vagyok benne, hogy a tengeri és szárazföldi hadsereg különleges szigeti szelleme miatt ezt a békés és heroikus feladatot szívesebben végzi, mint a háborús tevékenységet. Anglia most sem ábrándos, higgadtan és reálisan számol a geológiai és meteorológiai cselszövő tényezőkkel, mint ahogy Shinwell tüzelésügyi miniszter beszédéből értesülhettünk, aki HELTAI JENŐ ismét szivarozik... Mint a lármaharang, úgy rázta fel a főváros szellemi embereit a hír, hogy a magyar írófejedelem, Heltai Jenő hirtelen súlyosan megbetegedett s szanatóriumba kellett szállítani. Vasárnap délelőtt az irodalmi kávéházak máskor politikai és vlágnézeti vitákról hangos asztalai körül szokatlan csendben folyt a beszélgetés, írók, publicisták, irodalmárok, megrögzött politikusok félórákon keresztül nem a belpolitikai válság megoldásának esélyeit vitatták. Heltai Jenőről folyt a szó. S nemcsak az irodalom köreiben keltett riadalmat a hír; a főváros újság- és könyvolvasó közönsége most bebizonyította, hogy féltő szeretetével hűségesen áll Heltai Jenő mögött. Pest drukkolt s ez alkalommal — sikerrel. Erről számolok be Heltai Jenőnek, a János-szanatórium különszobájában, ahova kéthetes utópihenésre bevonult. Az elmaradhatatlan szivar már vígan ég a szájában, annak bizonyítékaként, hogy minden a legnagyobb rendben van. Zavart, meghatott mosollyal hallgatja, mikor elmondom neki, hogy egy államfő megbetegedése sem okozhatott volna nagyobb izgalmat városszerte. S meg is kérdem tőle, milyen az, ha az ember tudja, hogy ilyen sokan, szeretik és ennyien aggódnak érte. Nem válaszol mindjárt. Nem szeret beszélni erről. ^ — Hát, megvallom, meghatott az emberek aggodalma. De örülök, hogy ma már mindenkit megnyugtathatok. Egészen jól vagyok. Megint embernek érzem magam. Hirtelen megbetegedéséről kérdezősködöm. — Azt hiszem, lelki okai voltak. A felszabadulás óta folyton közügyekkel foglalkozom s a sok szaladgálás, utánjárás, tárgyalás az én koromban már nem veszélytelen. No, meg az idei tél... Igen, az idei tél ugyanolyan nehéz volt a magyar írók elnökének, mint egy ismeretlen költősüvölvénnynek a padlásszobában. Az elnök úrnak ugyanis két év óta még mindig nem jutott saját lakás és egy fűtött szoba. Az idén sem. Ez a jelen, de már a jövőről beszélünk. — Saját munkámat hosszabb ideje nagyon elhanyagoltam. De most, hogy előbb említett feladataim teljesítésével eleget tettem a közügyeknek, szeretnék a magam dolgaival foglalkozni. Az én koromban márnem nagyon várhat az ember, ha megkezdett írásait be akarja fejezni. — Mi az, ami most leginkább foglalkoztatja? — kérdem. — Aristophanes. A „Nők köztársaságá"-nak fordításán dolgozom. Négy felvonás már készen van. A munkámban eddig az akadályozott, hogy az eredeti görög szövegkönyv elveszett és nagyon nehezen lehetett újból beszerezni. Görögből és latinból is fordított az elnök úr, de Arany János Aristophanes-fordításával is őszeveti. — Azért nem akarom, hogy az enyém nagyon hasonlotson az Aranyfordításhoz. Én ugyanis figyelmbe veszek egy másik szempontot is, azai Arany Jánosnak egyáltalán nem volt fontos: a színpadét. Nem annyira a filológia hűség és a vérmérték szigorú megtartása a célom, hanem az, hogy Aristophanes világát és humorát közel hozzam a színpadon keresztül a korhoz, közönséghez. Ezt a néhány pihenő napot, itt a szanatóriumban szeretném most alaposan kihasználni, hogy öt-hat hét múlva elkészülhessek vele. Major Tamás már nagyon siettetve fogja ugyanis színrehozni a nemzeti Kamaraszínházban. — Ha már a színháznál tartunk,engedje meg elnök úr, egy banális, de nagyon időszerű kérdést: mi az oka a példátlan színházi válságnak? — Azt hiszem, elsősorban a közönség. Műértő részének zöme kipusztult, másik részének pedig nem jut színházra. — Egyelőre nincs is segítség? — Nem állítom. Ha valamelyik színháznak sikerül egy igazán jó darabot színrehozni, újból divatba lehet hozni a színházat. A magyar színházat igazában azonban csak jó magyar drámaírók állíthatják talpra. Egy eredeti Heltai darab minden,esetre sokat enyhíthetne a zord színházi időjáráson... (Sullai Ágnes Divat-fehérnemű SARLÓS Vörösmarty-tér 1. Közlemény. A Szabadsághegyi Napsugár penzió telefonszámát legutóbbi hirdetésében tévesen adtuk meg. A helyes telefonszám- 361—505. (x) ARTNER ALAJOS Continental szálloda Hungária fürdő Continental-szálloda. Telefon: 424—737 Hungária fürdő. Telefon: 421—501 Dohány-u. 42-44