Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-01-01 / 1. szám
2 és külső arculatát átalakította, s amely egy magyar tudós véleménye szerint a humanizmus erkölcsi világképének eltorzításához is vezetett, elég erős-e ma még ahhoz, hogy új hatalmi összecsapások terhét elviselje? Európa és a nyugati világ ma szellemi vacuumban él, hasonlóan ahhoz, amely a hellénrómai világbirodalom lassú bomlását elindította. Más szóval, egyetlen vitá is világnézeten és mozgalmon kívül nincs ma Európában olyan szellemi áramlat, amely a tömegek képzeletét megmozgatni és munkaerejüket heroikus magasságra fokozni tudná. A kapitalista ellenreformációnak nincsen szellemi fegyvertára, csak az, amelyet a szemben álló filozófiától és mozgalomtól kölcsönvett. Az angolszász világ két szellemi és anyagi középpontjában, Angliában és az Egyesült Államokban párhuzamos, bár ütemben és a megtelt útban eltérő fejlődési irány bontakozik ki, a szociális gazdaság iránya, amely ugyan egyes formáiban és megjelenésében elüt a nagyobb és kisebb keleti demokráciák formáitól, de az alapvető gondolat ugyanaz, az irány csak néhány szögre tér el egymástól, az ütembeli különbség legföljebb egy-két nemzedéket jelent a népek és nemzetek évezredes életében s így a nagy tudósok, mint Toynbee és Russell, halvány körvonalaiban látják már azt a fejlődési folyamatot, amely a keresztény civilizáció két nagy áramlata, a nyugati és keleti közötti harcot a különbségek kiegyenlítésével a fegyveres mérkőzés kitörése előtt kiegyenlíti. A két szembenálló gazdasági és politikai filozófia, tanítják e nagy szellemek, idők és nemzedékek folyamán annyira egymáshoz hasonulhat, hogy a különbség a gyakorlatban már nem is érvényesül. Lehet, hogy ez a feltevés csak remény, illúzió és csalóka horoszkóp, de remélni kell, mert remény nélkül nincs sem egyéni, sem nemzeti élet. * Az év, amelynek első napján e sorok megjelennek, nem szolgáltathat bizonyítékot e spekulatív filozófiai tétel helyességére. Fenyegetések és összecsapások esztendeje lesz ez az év, a válságok és megrendülések éve a nyugati világban. A Marshall-terv körül és a vásárló erejét lassan, de biztosan vesztő munkabér körül kemény harcok az Egyesült Államokban, a dolgozók és az ingatag pozícióit védő polgári osztályok közötti harc a latin államokban, harc a mindennapi kenyérért Angliában, harc az infáció ellen a világnak valamennyi államában, időnként, így márciusban és közvetlenül az aratás előtt, sűrűsödő ellentétek és összecsapások az egyes hatalmak között, ennyi az, amennyit óvatos mérlegeléssel jósolni lehet. És azt, hogy háború pedig nem lesz, mert bármi lenne is a kimenetele a harmadik világháborúnak, amelynek rémét nyugaton felidézik, abban az egyben minden gondolkodó és író, sőt politikus is megegyezik: Európa svatag-jd változnék! POUDRE MYSTIKUM AZ ÚJSZERŰ LANOMOS BŐRTÁPLÁLÓ PÚDER A KÖDFÜGGÖNY MÖGÖTT... Beszélgetés •B. B. iíimdtsal, a mimet kérdésről A Haladás szerkesztőségének megbízásából a londoni konercik,a izgalmakban bővelkedő néhány hetét a helyszínen tömöttem és most szeretnék beszarni.Inj a magyar olvasóközönségnek az eseményekről, amelyeknek mozgatórugóit közelről láttam. Igyekezni fogok minden oldalról megvilágítani a nagy probémakomplexust, mely a Világot ma elsősorban foglalkoztatja és izgatja. Londoni tartózkodásom alatt sikerült néhány jelentékeny politikust és egyéb érdekes, fontos pozícióban levő politikai tekintélyt meginterveúálnom, s a társadalmi élet vezető alakjaival, majd az utca emberével folytatott beszélgetések alapján megpróbáltam közelebb férkőzni a londoni közvéleményhez, s kideríteni, hogy tulajdonképpen milyen is az oly sokat vitatott általános helyzet a ködfüggöny mögött... A londoni konferenciával kapcsolatban az érdeklődés középpontjában a konferencia egész időtartama alatt a német kérdés állt. Erről beszélt mindenki otthon, társaságban, politikai előadások alkalmával, no és erről vitatkozott nem utolsó sorban — a „Négy Nagy" is. A konferencia — mint ma már tudjuk — megbukott, ez az újabb kísérlet, mely a világbéke biztosítását célozta, egyelőre meghiúsult De pergessük most kicsit vissza a filmet és nézzük meg, hogyan vélekedett Anglia ezekről a vitás kérdésekről és magatartása szintén hozzájárult-e a konferencia bukásához? A németországi problémának Angliában egyik közismerten legalaposabb szakértője Mr. .. B. Hynd, a Labour party képviselője, aki két és fél esztendőn keresztül Anglia németországi minisztere volt, s alig néhány hete mondott le tisztségéről. Elmentem Mr. Ilgnishoz és megkérdeztem tőle, mi a véleménye: hogyan lehetne megoldani a német kérdést úgy, hogy Németország ne fenyegethesse többé az európai békét, de ugyanakkor többmillió ember minimális megéheztése biztosítva legyen? John Hynd olyan határozottan, szinte percnyi gondolkodás nélkül válaszol, hogy a kérdezőnek nem lehet kétsége: a volt miniszter nagyon is ,,otthon van" ebben a kérdésben. — A megoldásra váró problémák tulajdonképpen négy csoportra oszthatók — kezdi fertegelését. Az esetleges német agresszió lehetőségének megakadályozása. 2. a gazdasági élet újjáépítése annyira, hogy Németország önellátó legyen és amellett segíthesse az európai újjáépítést, demokratikus kormány megszervezése és végül 4. a jóvátétel kérdésének megoldása. Az első és a harmadik tulajdonképpen ugyanaz a probléma, vagyis az esetleges jövőbeni támadás meghiúsítása és a demokrácia megteremtése. Ugyanígy egy csoportba tartozik a második és a negyedik probléma megoldása is. Feltámaszthatjuk-e a német gazdasági életet, ha ugyanakkor olyan jóvátételt követelünk, amely követelésnek Németország nem tud eleget tenni? — Ami tehát a gazdasági problémát illeti, ennek csak egy megoldása lehet. Ha ugyanis olyan fokú termelést engedélyezünk, mely a jóvátétel állandó törlesztésére elegendő, mi történik ,az európai békét veszélyeztető felesleggel a jóvátétel kifizetése után? Vagy a jóvátétel megszűnésekor pusztítsuk el a felesleget? Mivel ez teljesen lehetetlen, véleményem szerint mindaddig, míg Németország nem tud az importért fizetni és nem tudja legfontosabb szükségleteit sem kielégíteni, nem léphetünk fel jóvátételi követeléseinkkel. Adjunk Németországnak egy lehetőséget a fejlődésre: adjunk egy kis reményt, hogy saját jólétükért és rehabilitációjukért dolgozhassanak. A munkások, nagyobb munkabérért, az iparosok, hogy termelhessenek és áruikat eladhassák — de nem a feketepiacon. Döntsük le a zónák korlátait és tegyük lehetővé a szabad áruforgalmat. Ez az egyetlen módja, hogy kievickéljünk a mocsárból, amelyben különben hamarosan elsüllyedünk. — S most érkezünk a kérdés politikai részéhez — folytatja percnyi szünet után — mert a gazdasági egység feltétlenül a központi gazdasági igazgatást vonná maga után, ez pedig a központi politikai kormányzást tenné szükségessé. — Nem gondolja, képvselő úr, hogy erre a túlzott bizalomra sok oka nincs? — kételkedem. — Igen, ez valóban kérdés, hogy lehet-e bízni Németországban? De, ha nem lehet, akkor miért zúdítjuk oda izánk „demokratikus" pártokat, egyesületeket és hatóságokat, ha egész Németország lélekben náci maradt? De hiheti-e vajon akárki, hogy Németország egymaga most, vagy akár néhány év múlva veszedelmet jelenthet az Egyesült Nemzetek számára? — A németek vagy nácik mindanynyian, s akkor Németország mindig a világbéke veszélyeztetője lesz, vagy pedig akad elegendő demokratikus elem, mely esetben remény van egy demokratikus Németország megalapozására, mely a többi demokratikus országgal együttműködhetik, ép úgy, mint Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia vagy a többi imperialista történelmi múltú nemzet, mely szintén megtanult együttműködni a világbékéért. Én egyénileg tagadom a tételt, mely szerint a németek alapvetően különböznek minden más emberi lénytől. Tény ugyanis, hogy Németország és főként Poroszország 1933-ig erős liberális, szocialista és haladó tendenciáról tett tanúságot és letagadhatatlan az is, hogy a német munkásmozgalom a legjobban megrendezett mozgalom volt az egész világon, mielőtt Hitler megsemmsítette. Köztudomású, hogy Hitler volt az egyetlen diktátor, akinek tizenkét éves uralma aatt mindvégig koncentrációs táborokat kellett fenntartania, hogy az ellenzéket megfékezze. Éppen ezért ezeknek a koncentrációs táboroknak a borzalmakat túlélő foglyai a legjobb és legbiztosabb garanciáink a nácizmus feltámadása ellen. — Ezt a réteget — folytatja Hynd — gyakran vádolják a hitler-rezsim politikájának vállalásával azért, mert nem lázadtak fel ellene. Ezen az alapon, véleményem szerint, ugyanígy állíthatnánk, hogy Spanyolország egy emberként támogatja Francot, hogy egész Oroszország támogatta a cári uralmat és hogy Churchill hallgatólagosan támogatja Attleet, mert nem szervez lázadást ellene. A potsdami határozat egyébként, amelyet Anglia, az Egyesült Államok és Oroszország írt alá és Franciaország is elismert, szintén visszautasította ezt a tételt és azt a szándékát nyivánította, hogy segíteni akar a német demokrácia felépítésben. Ezért támogattuk a politikai pártok, iparszövetkezetek és helyi kormányzatok megalakulását. És, ha valóban azt gondoljuk, amit mondunk és valóban a lehető legrövidebb időn belül egy olyan Németországot szeretnénk látni, mely bele tud illeszkedni a demokratikus nemzetek közösségébe, akkor nem úgy segítünk, hogy megdöntjük a németek bizalmát a demokratikus pártok és igazgatás iránt, akár a munka és az újjáépítés minden lehetőségének felbomlásáival, akár a fontos iparágak működésének betiltásával, akár azzal, ha a meglévő gyárak leszerelésével éppen ezeket a demokratikus szervezeteket bízzuk meg. S mindezt a jóvátétel nevében ... — Dehát akkor mégis mi a teendő? Nem tartja képviselő úr a túlzott bizalmat még veszélyesebbnek? — Valamelyes kockázatot vállalnunk kell a világbékéért és demokráciáért. El kell végre határoznunk azt is, hogy mit tartunk célravezetőbbnek az európai gazdasági élet újjáépítése érdekében: helyesebb-e gyárakat leszerelni és egyik országból a másikba szállítani, vagy okosabb azonnal üzemképessé tenni és megindítani őket? Hagyjuk abba ezt a sikertelen kétkulacsoskodást, mielőtt ez az új „láncravert demokrácia", amelyet rájuk kényszerítünk, ámítás és locsogás lesz a nép szemében. A kérdés az, hogy a bosszú vagy az újjáépítés politikáját akarjuk-e érvényesíteni? S hm valóban újjáépíteni akarunk, akkor szervezzük meg a demokratikus újjáépítést s mutassuk meg az oly sokáig totalitaritásba süllyedt Németországnak, hogy mi az élő alkotó demokrácia. Mert ha nem ezt tesszük, el kell buknunk és bukásunk minden demokratikus inspiráció bukását jelentené és új gyűlölet megteremtését, mely egyszer igazi veszedelmévé válhat a világbékének. * Mi sem áll távolabb tőlünk, mint hogy Mr. Henri-dal ellentétben a boszszúállás politikája mellett törjünk lándzsát De ez a látszólag demokratikus és tipikusan angol állásfoglalás szinte félelmetes hasonlóságával önkénytelenül is az angol kormánynak a múltban egyszer már elhangzott ehhez hasonló „demokratikus" nagylelkűségről tanúskodó, de katasztrófális következményekkel járó állásfoglalását idézi. Amikor 11134-ben Hitler megindult a rajnai demilitarizált zónába és a franciák katonáikat azonnal Maginot-vonalba küldték, Sarmus francia állandóan az élelmet, miért szerveit. 17. É. K. hirdetőinek PROPAGANDA (VÁNDOR) HIRDETŐIRODA VI. Teréz-körút 50 Tel.: 120-620, 120-629 —HALADÁS 7 T. Ügyfeleinek és barijainak S.'U.E. K. LEOPOLD GYULA hirdető vállalat ATI, Erzsébet-körút 39 Alapítva: 1896. Tel.: 422-308 miniszterelnök Londonba repült, hogy az angol kormányból valamilyen szolidáris katonai akciót könyörögjön ki. De Sarraut miniszterelnök könyörgésére az angol kormánytól ezt a szintén rendkívül korrekt és rendkívül angol választ kapta: „Anglia nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozza, hogy Németország saját felségterületén azt csináljon, amit jónak lát". Anglia e demokratikus nagylelkűségébe akkor majdnem belepusztult az európai demokrácia, az angolt is beleértve. Most szerencsére, csak a konferencia bukott bele... GALLAI ÁGNES REFERÁLNAK A REFERENSEK A minisztértiumok sajtóelőadói a centennáris év programjáról A minisztériumok sajtófőnökei valamennyien újságírók. Mindent tudnak, ami „tárcájuk körébe tartozik". Minden minisztérium ki akar tenni magáért az 1948-as centenáriumi évben. A Haladásnak most elmondják a sajtófőnökök minisztériumaik műhelytitkait. BELÜGYMINISZTÉRIUM: CSERESZNYÉS SÁNDOR Néhány programpont jövő évi munkánkból: Február elsején nyílik meg Európa legelső, egyetemi színvonalon álló Rendőrakadémiája, amelyhez hasonló sem hazánkban, sem Európa más országaiban nincs. Tanulmányi felügyelője dr Zsirán Miklós egyetemi dékán lesz. A csavargó gyermekek megmentése, átnevelése céljából a belügyminiszter kezdeményezésére nagyszabású akció indul. A Slárshegyi úton még a tavasszal megnyitjuk az első átmeneti gyermekotthont. Ezekben az intézetekben hajléktalan, csavargó gyermekekből a társadalom hasznos tagjait neveljük. KULTUSZMINISZTÉRIUM: ZOLTÁN PÉTER Ortutay Gyula kultuszminiszter éppen most utazott Debrecenbe ,a minisztérium államtitkáraival és a főbb ügyosztályok vezetőivel, hogy ott megbeszéljék az 1948-as esztendő kultúrpogramját. Az új tankönyvek után ebben az esztendőben kerül sor az általános iskola VIII. osztályának megnyitására. Ezt fogja követni a középiskolai reformok sorozata. .Sor kerül a gimnáziumok átszervezésére. KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM: GÁL GYÖRGY A Közlekedési Minisztérium 48-as munkaterve alkalmazkodik a hároméves terv feladataihoz. Gerő Ernő miniszter a terveken felül nagy súlyt helyez arra, hogy a Lánchíd 1949 november 20-ra, első felavatásának 100. évfordulójára elkészüljön. A Margit-híd újjáépítése tovább folyik, egy év múlva készen lesz. Naponta futnak be adományok a Lánchíd felépítésére. Kis eldugott falvak küldik fel forintjaikat az újjáépítés költségeire. KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM: VAJDA ALBERT 1948 a Kereskedelmi Minisztérium szempontjából a „továbbfejlesztés" esztendeje lesz, a hároméves tervnek megfelelően. Kiépítjük külkereskedelmünk hálózatát, jobb hírt, nagyobb piacot teremtünk a magyar ipari és mezőgazdasági árucikkeknek, több minőségi árut viszünk ki és több nyersanyagot hozunk be. Május 5-én megrendezzük a demokratikus Magyarország első nemzetközi vásárát, amelyre már most igen sok ország jelentette be részvételét. IPARÜGYI MINISZTÉRIUM: MÁRER GYÖRGY Az ipar vállalta az oroszlánrészt abban a munkában, amely a felszabadulás óta építette az országot. A centenárium évében az Iparügyi Minisztériumra igen nagy munka vár a hároméves terv keretében. Ipari vonalon túl akarjuk haladni a hároméves terv követelményeit. Ennek részletei ezer ágra nyúlnak, de a cél és terv maga a program. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM: LACKÓ MIKLÓS A hároméves terv egyik része a magyar szociálpolitika és egészségügy kifejlesztése. Kiemelni népünket a múltban gyökerező szociális és egészségügyi elmaradottságból. Kórházak, egészségügyi intézmények, szociálpolitikai szervezetek tökéletes munkája a mi célunk. A centenáriumi évben még nagyobb ünnepi lelkesedéssel fogunk dolgozni. KÖZELLÁTÁSÜGYI MINISZTÉRIUM: DR HARSÁNY PÉTER A Közellátásügyi Minisztérium az új esztendő első napjaiban lemond minisztériumi jellegéről és közellátási hivatallá alakul át. Ez annyit jelent, hogy a közellátási gépezet munkáját és hatóerejét fokozzuk. A mindennapi ellátás zavartalan és folyamatos biztosítása mellett a közélelmezés tervgazdálkodását fogjuk kidolgozni. A centenárium évében a közélelmezés terén olyan intézkedéseket teszünk, amelyek biztosítják azt, hogy úgy a hazai lakosság, mint a várható igen nagyszámú külföldi látogató szükségletei biztosítva legyenek. ÚJJÁÉPÍTÉSI MINISZTÉRIUM: BARÁTH FERENC Darvas József miniszter legfontosabb feladatának a lakásínség megszüntetését tekinti. A jövő évben megkezdik a falusi típusházak építését 2000 ilyen ház tetőszerkezetét megrendeltük már A házépítő szövetkezetek, melyek a minisztériumon beül működő OHES (Országos Házépítő Szövetkezet) segítségével, parasztok, értelmiségek és ipari munkások speciális életmódja szerint megtervezett lakóházak felépítésével foglalkoznak, a centenárium ,tifktáson igen nagy munka előtt állana.H.r.Valamennyi sérült ház L.javítását Be kell fejezni. Megkezdjük a házsorsjáték akciót, amelynek keretében k00 új lakás épül Budapesten. Háromszáznál több középületet fogunk ismét tökéleteen helyreáltani és arra törekszünk, hogy a lakáskérdést levegyük a napirendről Annyit jelent ez: mindenkinek legyen megfelelő egészséges lakása. IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM: HAJDÚ ENDRE A centenáriumi év méltó megünneplése lesz, ha előbb evjutnak az új büntetőjogi kódex munkálatai, amelyek ugyanolyan szociális haldástjelentenek a jelenlegi büntetőjoghoz képest, mint amilyent a nagy emberek reformja jelentett a megelőző korhoz viszonyítva. Készül az új sajtótörvény és a becsületvédelmi törvény reformja, amelynek rendkívül nagy a politikai és közéleti jelentősége. A nemzetközi magánjog szabályozása is a 48-as év feladata, mert rendezni kell a környező államokkal való kapcsolatainkat. A jövő évben lefejeződik a munkatörvény megvalósítása, amelyhez hasonló még egyetlen szociális államban sincs és a munkavállalók régi követelményének teljesítése. A közéleti tisztaság fokozottabb biztosítására is a jövő évben készül el a törvényjavaslat. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM PETHŐ TIBOR A demokratikus honvédség a negyvennyolcas honvédsereg szellemi örököse és így természetes, hogy a centenáriumi esztendő ünnepségeibe minden tudásával és tehetségével bekapcsolódik. A Honvéd Levéltár és Múzeum hónapok óta tartó előkészítő munkával szervezi 48—49. katonai jellegű dokumentációs anyagának kiállítását. A gazdag levéltári anyagban szerepel Kossuth és Görgei levelezése, Kossuth intézkedései az egyes hadseregrész parancsnokokhoz, valamint a hadműveletek terveinek eredeti rajzai és kidolgozása. Emellett kiállításra kerül a negyvennyolcas katonai vetek számos személyi relikviája is. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM: BÍRÓ GYÖRGY A Pénzügyminisztérium munkáját mindenki ismeri. Ennek a munkának eddigi legnagyobb eredménye a stabilizáció, amelyhez fogható sikerrel sem a régebbi inflácók után, sem ma, egyetlen ország sem dicsekedhet. A stabilizáció ötnegyed éve megmutatta a munka értékét Ez a munka a minisztérium programja. Az ipari, mezőgazdasági és szellemi munka értékének megőrzése é fokozása. Boldog új évet kívánt. ügyfeleinek és ismerőseinek SINGER MÁRIA hirdető iroda Wesselényi u. 35. T.: 227-027 TENZER hirdetőiroda (IV, Szervita-tér 8. Tels 882—303) igen tisztelt ügyfeleinek boldog új évet kíván