Haladás, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1949-01-06 / 1. szám
A Figy röpke newyorki hír adja tudtul, hogy Pfeiffer Zoltán megvált az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztésétől és helyét a magyar demokráciát amerikai relációban is serimocskosabban rágalmazó lap főszerkesztői Asztalánál dr Boros László, egykoron Bethlen kormányfőtanácsosa és az Esti Kurír felelős szerkesztője foglalta el, aki egyben meg is vásárolta a lapot. Egyáltalában nem csodálkozunk ezen a híren. Dr Boros László mintegy harminc esztendővel ezelőtt tűnt fel a Világ szerkesztőségében mint feketefürtű, kerekarcú, a tevékenység lázában égő ifjú, aki mindenáron újságíró akart lenni. A nagypolgáriság fénykorában született Budapesten, édesapja gazdag ember volt, korán meghalt, édesanyja másodszor is férjhez ment Boros Mihály íróhoz és újságíróhoz, aki derék, tisztességes ember volt Magával vitte a házasságába Laci fiacskáját is. A fiúcskának nagyon megtetszett mostohaapja mesterséges fejébe vette, hogy ő is újságíró lesz. A Világ szerkesztőségében Purjesz Lajos keze alatt nyüzsgött, parlamenti riportot csinált, de dilettáns maradt és nem is vitte volna túlágosan sokra, ha a lap szerkesztőségének kebelében nem üt ki egy kis konfliktus, amelyben a szerkesztőség két tagjának feleségei játszottak némi szerepet B. L. nyomban megszimatolta a sánszát és beleavatkozott az ügybe. Noha semmi köze sem volt ama bizonyos félelem és gáncsnélküli lovaghoz, akit a középkorban Bayardnak hívtak, párbajra hívta L. L. kollégáját és ezzel a lovagias cselekedettel egyszerre Purjesz kedvencévé vált Ettőlfogva Purjesz vállán emelkedett le. L. barátunk, míg csak be nem bizonyította, hogy hála és barátság ismereten fogalmak az ő erkölcsi világában. Purjesz megbeszéti Rassay Károllyal, hogy alpítanak egy déli lapot, amelynek majd Rassay lesz a főszerkesztője. Bethlen meg is adta az engedélyt a lapra, ám mikor a megalakításra került a sor, Purjeszt szépen kitöltik ez ügyből és a lap felelős szerkesztője Botos László lett. A lap olyan rosszul ment, hogy csakhamar a tönk szélére került és meg is kellett volna szüntetni, ha nem akad Budapesten egy derék szappangyáros, aki szanálta a lapot, sőt némi forgótőkét is bocsátott rendelkezésre. Ezzel a B.L karrierje megindult. Felelős szerkesztő volt, de ez a pozíció nem elégítette ki féktelen becsvágyát. Végtelenül szeretett szerepelni és imádta a megtiszteltetésnek azt a fajtáját, amelyet csak a „köved" szóval lehet megfelelőképen kifejezni, azok közé az emberek közé tartozott, akik vadásznak ismert közéleti férfiak kézszorítására, hangzatos elmékre, amelyeket a névjegyre lehet nyomtatni, rendre pecskcékre, amelyekkel fel lehet ékesíteni a zakó kihajlását. B. L. tapasztalt pillantása a Magyar Újságírók Egyesületére esett, amely akkor Márkus Miksa elsökete aatt tengett-lengett B. L. behatolt az Ujságírók Egyesületébe és megtétette magát főtitkárrá. Az első cím megvolt. Áttérhetett a rendfelvadászatra Nem volt olyan nemzetközi kongresszus, amelyen részt ne vett volna, amelyen csak valami kis ordócskát is lehetett szerezni Volt neki liteván csillaga, spanyol ordója, észt medááttja, sőt a portugálok dalát is vígan dudálta, ha ezért a gomlyukába tűztek valamit. Egész Budapest derült azon, hogy B. L. állandóan láncon hordta zakója kihajlásán a különféle külföldi rend-jelek miniatűrjeit. Közben meg is nőtt, Volt Budapesten egy ismert pénzembe: Hoffmann Guszáv, aki éveik volt két leánya . L, feleségül vette az egyik Hoffmanni kisasszonyt és felvette a hozományt. Röviddel később elköltözött ifjú nejétől, de nem K&US-jött el a hozománytól. A külföldi kitüntetéseket azonban most már elegendőnek tartotta és újabb belföldi «köved» után nézett. Megszervezett Budapesten egy nemzetközi újságíró kongresszust, amelynek árát nyomban be is kasszálta az akkori kormányon és így történt meg az az eset, amel egyedül az a magyar újságírók történetében, hogy az ellenzék vezető lapjának fele és szerkesztője , Bethlensége kegyelméből ármány főtanácsotott. Ezentúl méltóságos úrnak kellett szólítani. Mikor Bethlen uralmának vége étt, B. L. lázason udvarolni kezdett Combós Gyulának, de csak mérsékelt sikerül. Mikor aztán a jobboldalali vezetés* alatt• Ujságiró Kamara megalakult, megválasztatta *1-Böknek Tóth Lászlót, a Nimiett Ültig főszerkesztőjét abban • hiszemben hogy így át tudja menteni főtitkári pozícióját Ez azonban nem sikerült, ha idő nem kedvesett az opportunista naek anánnaanulag úgy reg voltak terhelve, mint Boros László. Jobbnak látta, la búcsút mond Magyarországnak. Zsebében a Hoffmann-vagyon lényeges részével Párizsba távozott, ahol nyomban magyar lapot alapított, amelynek ,.Párisi Kurr" volt a címe. Mi sem jelemzőbb rá, minthogy főmunkatársnak franciát keresvén, erre nem talált alkalmasabb embert, mint Xavier Vallat urat, aki a francia parlament történetében egyedülálló botrány hőse volt, mert egyszer nyílt ülésen lezsidózta Leon Blumot. Ki is tiltották érte a parlamentből. Ez a Xavier Vaillat, aki később a vichy kormány zsidóbiztosa volt és mint ilyen tett szert szomorú nevezetességére, volt B. L. párizsi lapjának a főmunkatársa. Ezek után érthető, hogy a Franciaék demokratikus érzésű felháborodása csakhamar országban magyarság Az alábbi levél érdekes és múly meglátásai azt tanúsítják, hogy a színházi kritika szempontja meglehetősen papirosszövegezésűek és a közönség soraiból sokan sokkal többet látnak meg egy-egy színpadi műben, mint a kritikusok, a színészek — sőt, talán maga a szerző. A levél minden észrevételével nem értünk egyet, de friss meglátásai nagy részére örömmel és érdeklődéssel figyeltünk fel. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Figyelmes és hűséges olvasója vagyok az ön pitkikenvek. Úgy véterá, hogy ha ez nem is kötelez, de jogot ad hozzá, hogy a «Haladást karácsonyi számaiban «Igény és eredményi címen írt összefoglaló cikkéhez hozzászólásomat megtegyem. Illyés Gyula nevévela magány csődfédelmet viselő rovatban találkoztam, noha bátran tehette volna önnépi jogi című befejező rovataiba, Kodolányi és Németh László közü. Abiban azonban feltétlenül igaza vannanek, hogy a felszabadulás utáni művei Illyésnek nem a csúcsokon, hanem » lankás« vidékeken járnak. — Megítélésem alapján a mái mélyebben — mocsaras vidékeken. Hogy miért? Hetek óta fut Illyésnek «Lélekbúvár« címűszatírája a színpadon. Nagy ambícióval és odaadással tolmácsolják a szereplők az író mondanivalóját. A közönség jókat nevel, hálásan tagsol. Szóval nagy a «siker». De legnagyobbakat nyilván maga a szerző kacag. Ezt joggal teheti, mert nagy ügyességgel sikerült neki reakciós portékáját korszerű és szalonképes (pardon, klérusképes) és flondos Ilwin színpadra csempészni, sőt divaton jelszavakkal édesített piruláidban a közönséggel lenyeletni. Darabjának főhőse Dr. Szmuk hivatalosan, azaz az író által kimondottan, csupán mint a freudista irányzat egyik fanatikusa, illetőleg reformere és sarlatánja mutatkozik be és állíttatik pellengérre. Valójában azonban író és közönség is prototípusát látja benne annak a harc»idili, szélsőséges, izgága intellektuelnek, akit a húszas évek kurzussajtója «destruktív edem» címén tanácsolt el az egyetemekről és tett memluvá*ialoss ál a nemzethű magyar társadalom előtt. Ebbe az ellenszenves figurába minden aljasat és gonoszat belegyömöszölt az író: pökhendi és gőgös, tudálékos ás önhitt, élvhajthászó és kapzsi isten i-Ven és gyáva alak bontakozik ki előttünk és a harmadik felvonás végén, midőn a kopott bankókat számolja mohón Szmuk, már ráismerünk benne arra az aljas gazfickóra, akit Dövényi Nagy Lajos «Tarnopol-bi't indult el» című regényéllen diszkreditált az akkori magyar újságolvasó közönség előtt. Bizony ha alélekbúvárt egy példánya véletlenül Mikolay vagy Oláh «Gyurka» kezébe kerül valahol a Csendesceán partjainál, jókat nevetve mondogathatják esivmásnak: v ügyos fiú sz a Gyula, ha 1048-ban ilyen figuráe tud szervírozni Pesten* — • nincs a játszma végképen elveszítve, ha ezt meg lehet esravinni m® otthon. Hát igen Szerkesztő Uram, ebben a darabban éppen ez a lesújtó. Mint írónak jogs is van hozzá, azt adni. »ma lényege. Foga van ahhoz is twgy könyvének elmapjára egy rangában hasonló, de főként a Szmuk-féle interlektelforrsdaimvárra («4!«nxe «hort»eros» ítalmudists ) figurát rajsoltasson, hogy nvA? Vétség w fértim*n honé, hogy melyik ami a típus, hot tenimal ax nm alak, aki a snelizis ürügyén nwgronlaatim kifoastani akarja áldoanát. Eb elsöpörte a lapot, amelyből összesen öt szám jeleni meg. A lap megszűnte nem nagyon érintette B. párizsi tartózkodásának anyagi napjait Tovább élt Párizsban egészen a német invázióig, külön lakosztálya volt a Grand Hotelben, tellett apósa pénzéből, majd mikor a németek bevonultak Párizsba, ő Portugáliába, majd Rio de Janeiroba ment. Végső ckja New York volt, ahová pesti barátai révén kisibolta közben meghalt apósának majdnem égisz vagyonát. Évekig tartott, amíg megkapta a beutazási engedélyt Végül azonban ez is sikerül és B. L. megérkezett az ígéret földjére, ahol egyrészt nyomban felvette a kapcsolatokat Eckhardt Tiborral és a legitimistákkal, másrészt apósa nyomdokaiba lépett és a háború alatt olyan fényes eredménnyel tevékenykedett pénzügyfelek terén, hogy nagy vagyont szerzett. Most újra a politika porondjára lépett dr Boros László. Mikor az Amerikai Magyar Népszava csődbe került, mert a demokratikus érzésű amerikai magyarság bojkottálta a magyar népi demokráciát állandóan rágalmazó lapot és a lap finanszírozói megúnták a ráfizetést Boros László átvette a lapot és annak főszerkesztését. Pfeiffert természetesen nyomban kitette. Most ő a főszerkesztő Tizenkét esztendeig tartott amíg megjárta az utat a felelős szerkesztői poszttól a főszerkesztőségig. De neki úgy látszik, megérte. Tatrangi Dávid Iiez egyfaji alapon» álló írónak mindhez joga van. Még azt megteheti, ha akarja, hogy elhiteti a közönségével, hogy a freudizmus ilyen nagy tárgyismeretével felruházott főhőse, mint aminőnek ő Dr. Szmukot az első felvonásban mutatja, a harmadik felvonásban már közönséges sarkizánná és kapzsi Harpagonná fajul e. Én ugyan nem hiszem, hogy e két egymástól merőben külöböző jellem egy és ugyanazon emberben megtanlható volna, de Illyésnnek szuverén joga ezt is eltútelni a maga közönségivel. A baj ott van Szerkesztő Úr, hogy Illyés Gyula ezt az ' 'ti ügyesen felépített tendenciózus szatíráját (melynek cselekménye a második világháború előtti időben zajlik, és retrospektíve akar erkölcsi motivációt adni az akkor hozott ú. n. zsidótörvényeknek), hivatalos állami támogatással, a mrjtyar demokrácia moaszeli szertházánaik teljes apparátusával hozza prímet A hiba itt van és nem a szerzőben, aki végére is nem tehet róla, hogy reakciós hajlama, faji elfogultsága a harmincas évek óta sem változott meg. Miért is ne vágná oda az ő plébánosa Dr. Szmnik szemébe, az egyik összecsapásuk során a második felvonás végén az «Antikrisztus» dicstelen jelzőjét, melyet mindenki megért és mustera téveszti el hatását, melyre Szmuk replikája: «Az új traumától! Aszkétoaszexuál pszichotikus!» (amit viszont senki nem ért meg a közönségből, még a szakemberek sem mind). Vagy ehhez hasonlóan. Plébános: «Lélekkufár! Ki a templomból, kufár», Szmuk: «Pszichopata». (Előbbit mindenki, utóbbit alig valaki érti.) Ilyés elmondatja plébánosával Szmukra, hogy Sátán, Lucifer, gyilkos, amire Szmuk mindig valami érthetetlen latin szóval replikázik és a legsúlyosabb kitétele: • a szent maga felé hajló lucfer, amit ellenlábasa szemébe mer mondok. Ez mitel azonban nem is volna baj, ha az igazi humánumot és progresszív életfelfogást valóban a plébános képviselné. De mit látunk a darab végén? 1. Szmukot sikerült végkép lejáratni, majd kiebrudalni, a plébános az erkölcsi győztes. 2. Dudás, a darab rezonőrje kiragadja szerelmét a Szmuk-féle «erköl« fertőből.* («Ne fertőzze itt tovább a levegőt.) Vagy más szóval, kiragadja az ártatlan doktornőt !«fláming Klára« a nevel!) az Antikrisztus s karmai közül. 3. Barla Mihály a vincellér elveszi feleségül özv. Gábornét, miáltal sikerül megmenteni a kulák vagyont mindenféle földosztásból vagy Wényi bevételtől. Más szóval: midőn kidobják Szmukot, ezt a minden baj forrását, ez Antikrisstust, minden szépen rendüeret, hiszen a fajtiszta elemek reformok nélkül is jól megférnek egymással. Hát tisztelt Szerkesztő Uram, itt bújik ki az Illyés-féle reakciós lóláb! Veszedelmes ez azért, mert ha a munkás vagy a paraszt megnézi a darabot, a látottak azt tudatosítják benne, hogy ama mindenestre jó és szüükséges a munkásparaszt összefogás. Megszabadulni elől az undok, tűrhetetlenül imbétéaró Szmuktól, tovább lódítani őt nyugatra, fertőzze ott a levegőt, haneleillatott az asszonyotont és ami a legfőbb, mindezzel teremtsen okran közhangulatot ezzel a "borhems. figurával szemben (shoffvan as Onl«en tisztelt kollésféla, Aulai Gá,bor úr kritkájában találósul jellemezte őt) sőt rsi-n keresztül minden Anakrisztussal szemben (persze a zsidóról szó sincsen a StaraMw.n, akkor ma nem lehetne előadni). TUcMetkl rt. a., nyfges, VIT., BarW-n. 1. Galyatető, január A galyatetői Nagyszálló úgy tűnik fel hirtelen a közeli és távoli hegycsúcsok tömegében, mint egy álompalota. És az is A 30-as évek végén építették a Horthy-rendszer kegyeines és méltóságos urai a maguk pihenésére és üdülésére, mert közönséges halandó alig tehette be a lábát a szállodába. Legalább miniszteri tanácsosnak vagy többezer hold urának kellett lenni ahhoz, hogy valaki itt szobát kaphasson. A Galyatető mintha ezzel is szimbolizáln akarta volna diszlingváltságát és különállóságát, nem is épült egy vonalban a többi mátrai üdülőhelyekkel, s külön utat kellett vágni, hogy egyáltalán elérhető legyen. Meg kell állapítani, a múlt pénzügyminisztériumának ura: nem nagyon fukarkodtak a pénzzel, amikor arról volt szó, hogy kellemes hétvégi és azonkívül is nyári-téli üdülőhelyet létesítenek maguknak. Ilyen szép szálloda Európában is kevés van, gyönyörű társalgóval, saját fedett uszodával, garázsokkal, s minden elképzelhető kényelemmel amire a technika mai állása mellett egyáltalán gondolni lehet. Nem volt olcsó mulatság persze, mert mindent messziről kellett fölfuvarozni a hegycsúcsra, de tellett. A harcok folyamát, a szálloda erős sérüléseket szenvedett, úgy hogy felépítését a háború után szinte élőből kellett kezdeni Nyárádyik azután ott folytatták ahol Horthyék abbahagyták és azzal a felkiáltással, hogy a Magyarországra jövő külföldieknek akarnak kellemes nyaralóhelyet biztosítani, ha lehet, még fényűzőbben építették újjá, mint amilyen volt. A demokratikus kormányzat azután úgy segített a bajon, hogy ezt a gyönyörű üdülőhelyet kizárólag a demokrácia legjobb munkásainak — munkásnak, parasztnak, értelmiséginek egyformán — tette megközelítővé. Hogy a fuvarozási költségeket el tudjuk képzelni, jellmezzük talán azzal, hogy ma is a fűtéshez szükséges koksz fölvitele ugyanannyiba kerül, mint maga a tüzelőanyag. Így ma már nem az urak lakják ezt a gyönyörű szállodát, hanem a dogozók legjobbjai: Kossuthdíjasok, élmunkások, kiváló munkások, olyanok, akik a demolvácia felépítésében és az ország újjáépítésében, kiváló munkát végeztek — Körülbelül száznyolcvanan vannak itt egyszerre — mondja érdeklődésünkre Lénárt György, a szálloda fiatal titkára. — Az első csoport élmunkása múlt év júniusában jött, s azóta mintegy ötezren voltak itt. Most várjuk a mintagazdák első csoportját. Az eddig it járt dolgozók között mintegy tizenöt százalék volt értelmiségi. A beutalás mindig valamelyik biztosító intézeten keresztül történik — OTI-n, OTBA-n keresztül —, de a beutaltaknak természetesen csak igen kis százaléka beteg, akiknek az orvos magaslati üdülést ír elő, a lgtöbb munkást kizárólag pihenésre küldik fel Persze foglalkozásra azutáal a legkülönbözőbbek, gyármunkástól és tisztviselőtől miniszterig mindent megtalálhatunk. Valóban, ahogy bepillantunk az előlünk fekvő OTI-beutalásba, a legkülönbözőbb szakmák képviselőit láthatjuk. íme az első pár név válogatás nélkül, úgy ahogy következtek: 1. Alexi János gyári munkás. 2. Antal Gyula szabász. 3. Anger Jakab gyári munkás. 4. Asztalos Lajosné gyári munkás 5. Bachrali Pál előrajzoló. 6. Bársony Béla vállalatvezető. 7. Bartal Klára tisztviselő. 8. Bartha Sándor műszerész. 9. Benkovics Sándor géplakatos. 10. Bereczki Béla fémcsiszoló. 11. Bódocs Emma tisztviselő. 12. Bodon Zoltánné revizor. 13. Bujdosó Istvánnné gyári munkás. 14. Buncsics János sütőmunkás. 15. Gsempray Draga előkészítő. 18. Ilder László előhember... 17. Eleven Elek esztergályos 18. Fasi Mihálynné gyári munkás. 19. Fekete Ferenc gyári munkás 20. Flamich Károly segédmunkás. Természetesen ha fenti névsorból a véletlen folytán hiányoznak is, vannak a beutaltak között mérnökök, orvosok és újságírók is jócskán, mindegyiküket az illetékes betegsegélyző vagy szanatórium egyesület utalja be. Egy személyért negyven forintot fizetnek, ebben benne van a lakás és napi négyszeri koszt . Azt, hogy az étkezés milyen bőséges, különben magunk is tapasztalhattuk. Sorokrója például a töltött káposztából jócskán visszaküldött, mert nem tudta az igenz sdsgot megenni, pedig )A volt, ízetes volt, s amellett még szereti is a tötöttképpatát Emellett azonban egyes különfogyasztások árai it magasak, egy liter bor 7.50, egy fröccs 1*—, egy pohár konyak 2,60, egy üveg palackozott bor 13 forint. S ezek az árak egységesek, vagyis a bárban semmi külön százalék nem jön hozzá. A bárban különben zongora van s emellett sziórakilítnak, énekelnek az itt üdülők. Az az elkülönülés, ami más fürdőhelyeken van itt megszűnt. Mikor az egyes csoportok megérkeznek, estére ismerkedésre jönnek része, mindenki bemutatkozik, elmondja mit csinált s mivel érdemelte ki, hogy üdülésre küldték, miért lett élmunkás, ha munkásújító, elmondja milyen új eljárást talált fel. Így azután senki senkinek nem idegen közösen járnak kirándulni, szórakozni, sportolni Mégpedig nemcsak a vendégek egymással, hanem a vendégekée, az alkalmazottak együtt. Munkája után ugyanis az alkalmazottak éppen úgy használhatják a szaloda helyiségeit, mint a beutaltak. Együtt ülnek a bárban, együtt szórakoznak. A régi világban talán furcsa lett volna hallgatni, mikor a velem szomszédos asztalnál, a felszolgáló pincér és a kiszolgált ,vendégkisasszony" randevút beszél mes egymással Itt azonban ez egészen természetes A társalgóban is ugyanúgy játszanak, hancúroznak, futkároznak a vendégek, mint a pincérek gyerekei. * A társalgó különben gyönyörűen van berendezve, szanaszét újságok, könnek, dominó, sakk. A szállodának kisön könyvtára van, s pesti művészek felléptével igen gyakran rendeznek előadásokat. Az emberek mind jól öltözöttek és vidámak, s láthatólag élvezik ezt a csodáatos világot melyet eddig elzártak előlük Egyenlőre még csak egy ilyen szállodánk van, de reméljük, hogy a fejlődés során lehetőség fog nyílni arra, hogy a demokrácia mindenki számára biztosítson hasonló üdülési lehetőséget. Ifjúság jelentőségéről" fog eKiadást tartani Kloffmann Mariann, leánynevelőintézeti igazgató és ,,A dolgozó család harmonikus együttműködéséről" Bíróné Graber Emma iskkolapsychológus, 10-én fél hat órakor a Feminidák Egyesületiben. Az előadásokat, melyeket vita követ, az Orsz. Iparegyesület dísztermében tartják, VL Zichy Jenő utca 4. és ezekkel folytatják a dolgozó nő energiájának helyes beosztására vonatkozó előadássorozatot. Tatától — Londonig. Tegnap mutatta be a Magyar Filmipar Rt a sajtó képviselői előtt az Olympia-filmet: „Tatától a Londonig" címmel A nagy sikert aratott bemutató két szempontból is érdekes. Az egyik, hogy a filra újból bizonyítékát szolgáltatja, menynyire megérdemelten vívták ki olympikonjaink a magyar sport diadalát, másrészt, hogy újjászülető filmiparunk mennyire fejlődőképes. Az olympiai film két részből áll: az első rész Magyarországon készült és a tatai edzőtábor életét mutatja be érdekesen, mozgalmasan, kitűnően fényképezve. A második, rövidebb részt az angolok készítették Londonban. Rég láttunk filmen ilyen sötét rosszul fotografált képeket. Szövetkezet cím alatt új kép indult meg a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése és ismertetése érdekében. Ritkán látstunk olyan komoly és mégis eleven, kitűnő újságíró érzékkel szerkesztett szaklapot, mint ezt. A szövetkezeti mozgalom minden térén tájékoztatást nyújt, felvilágosít és magyaráz és tiszta képet nyújt a szövetkezeti mozgalom hatalmas arányairól és sikereiről. A lapot Asztalos Sándor, az erdélyi demokratikus újságírás régi kitűintő tagja szerkeszti. 1948 a magyar rádió életében döntő fordulatot jelentett. A rádió élére olyan vezetőség került, amely a rádiót a magyar népi demokrácia szolgálatába állította, a rádiót az ország egyik kulturális és politikai központjává tette. A felszabadulás után az első feladat a rádió technikai berendezéseinek pótlása volt. És 1948-ban a magyar rádió már minden szempontból túlhaladta a háború előtti álapotokat. 1949-ben pedg jelentős beruházásokkal újabb lépéseket tesz a fejlődés útján. TOTO. Január 7-ig lehet beküldeni a TOTO december havi vigaszdíjára a szelvényeket. A december havi vigaszdíj ifja.OOO forint A 2. számú szelvény mérkőzései: (a VIII., IX. és XIV. mérkőzésre nem kell tipolni!) Pro Patria—Torino, Padova—Genova, Sampdoria—Tnternazionale, Trieslina —Lucchese, Roma—Bologna, Livorno —Modena, Arsenal—Tottenham, (Kupa mérkőzés), Burnley—Manchester United (törölve!), Bristol Rovers— Chelsea (törölve!), Kislett—MÁVAG (férfi téli korsárlabdabajnokság), UTE —KAOE (férfi terem kézilabdabajnokság). Budapest—Vidéki tornász csapatverseny). Pótmérkőzések: Testnevelési Főiskola—KASE (férfi kosárlabdabajnokság), Poetás—FTC (kosárlabda törölve!), Csepel—MTE (női terem kézilabdabajnokság), Kispest -Rákospalotai VSE (férfi terem kézilabdabajnokaig). Dr Boros László KORMÁNY- FŐTANÁCSOS, TÖBB KÜLFÖLDI RENDJEL TULAJDONOSA AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA FŐSZERKESZTŐJE EGY PESTI ÜVEGES ILLYÉS GYULA DARABJÁRÓL (mulytiÍ€)tói kurlisti) írja: Aba Iván HALADÁS