Halászat, 1965 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Fontos kérdés a szövetkezetekhez: MI YAM A TÓBAM? A kérdés fontosságát dokumen­tálja az Országos Halászati Felügye­lőség igazgatójának ama rendelke­zése, mely szerint lapunk jelen szá­mát minden szövetkezetnek ingyen és bérmentve meg kell küldeni ab­ból a célból, hogy a kérdést ismer­ve az év folyamán, a termelési idény utolsó szakaszában — jó feleletet adjanak arra. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a szocialista tervgazdálkodás nem nélkülözheti a megfelelő irá­nyítást. A haltenyésztés területén így dolgozik a Halgazdasági Tröszt központi igazgatósága, így az Ál­­lami Gazdaságok Főigazgatósága 15 696 — illetve 13 462 kh — tógaz­dasági területen. A termelőszövetkezeti tógazdasá­gok az utóbbi években történt fel­fejlődés folytán (10 000 kh tóterület felé haladnak) a húsellátásnak ko­moly tényezőjévé váltak, termelésük felsőbb irányítása az OHF feladatát képezi. A tógazdasági haltenyésztés­nek egyik alapvető tényezője a ta­vak okszerű népesítése. Az OHF fel­adata ebben a tenyészanyag cél­szerű elosztása. A termés értékesítése nemkülön­ben lényeges része a gazdálkodás­nak, amiben az OHF szintén segít­séget, támogatást nyújt az ország legkülönbözőbb részén fekvő mint­egy 160 tsz-tógazdaságnak. Miért kell tudni, hogy mi van a tóban? A piaci hal, valamint a saját gaz­daságban felesleges tenyészhal érté­kesítésének megszervezéséről, elosz­tásáról a lehalászásokat megelő­zően kell gondoskodni, így — gon­doljuk — minden tsz vezetősége előtt világos a kérdés fontossága. Tudni kell az üzemelés kezdetén, a tenyészidő alatt is mindenkor, de legfőképpen szeptember hó 1-én, amikor a várható termést megbe­csüljük. Felhívásunk lényege tehát, hogy minden szövetkezeti tógazdaságban idejekorán készüljenek fel a ha­vonta megtartott próbahalászatokra. Szerezzék be a kellékeket: csónak, dobóháló, mérleg, maradandó jegy­zetfüzet. Ez a jegyzetfüzet legyen — mint a halászok — keménykö­tésű, ezt nem visszük be a ladikba, hanem ,,szárazon tartjuk” a halász­házban vagy irodában. A pontosan vezetett adatok hű képet adnak ar­ról, miképpen fejlődtek halaink hó­napról hónapra, milyen volt a tavak termelőképessége, mely utóbbit mindig a gazdálkodás szintje szabá­lyozza: optimális népesítés, megfe­lelő mennyiségű, jól ellenőrzött ta­karmányozás és trágyázás, valamint a tavak tisztántartása. Az évek so­rán gyűjtött adatok nagy segítséget, tapasztalatot nyújtanak a további munkára. A próbahalászatok rendszeres megtartásával állandóan ismert lesz a tenyészidő addigi eredménye és a szeptemberi termésbecslés sem fog nehézségekbe ütközni. Tudni fogjuk azt is, hogy mi lesz a tóban októ­berben. Néhány szót még arról: mi legyen Bár „Új Élet” Tsz Bikás „Szabadság” Tsz Görcsöny „Új Március” Tsz Himesháza „Új Élet” Tsz Újpetre „Petőfi” Tsz Bácsbokod „Ezüst Kalász” Tsz Csátalja „Új Tavasz” Tsz Csávoly „Egyesülés” Tsz Hercegszántó „Új Tavasz” Tsz Pálmonostora „Keleti Fény” Tsz Mindszent „Lenin” Tsz Sándorfalva „Rózsa Ferenc” Tsz Enying „Vörös Hajnal” Tsz Hajdúszoboszló „Bocskai” Htsz Bedegkér „Egyetértés” Tsz Bonnya „Zöldmező” Tsz Kadarkút „Szabadság” Tsz Kisasszony „Csokonai” Tsz Mike „Rákóczi” Tsz Ötvöskónyi „Arany Kalász” Tsz Pogányszentpéter „Zöldmező” Tsz Hetes „Vikár Béla” Tsz Alsónyék „Dózsa” Tsz Kocsola „Vörös Csillag” Tsz Nagyszokoly „Béke” Tsz Paks „Vörös Csillag” Htsz Tamási „Új Élet” Tsz Tamási „Vörös Szikra” Tsz Tevel „Kossuth” Tsz Az 1964-ben üzemelt 160 szövet­kezetből több mint 17% már elérte, sőt jelentékenyen túlszárnyalta a B. KULZER az Alig. Fischerei Ztt. 1964/23-as számában a halak és egyéb víziállatok riasztó zamatanya­gairól szerzett tapasztalatait ismer­teti. A halak, de más víziállatok is bizonyos zamatanyagokat bocsáta­nak ki, ha a testük megsérül, ezek az anyagok erős riasztó hatásúak és arra késztetik a raj tagjait, hogy menekülésszerűen hagyják el a tett­helyet. Megállapí­tást nyert, hogy a halak mellett egyes vízicsigák is rend­­rüLkín kívül érzékenyek a riasztóanya­gokra, ha egy csigát a vízben szét­morzsolnak, a többiek tüstént be­ássák magukat a talajba, hogy védel­met találjanak. A riasztó hatású zamatanyagok nemcsak a halak bő­rében keletkeznek sérülések esetén, hanem jelen vannak az emberi kéz bőrén is, amiből az a gyakorlati ta­­pasztalat szűrhető le, hogy például a varsák kihelyezésénél célszerű azok­hoz minél kevesebbet hozzányúlni, hogy ennek van alapja, arra egyes amerikai folyóiratok ismertetései vallanak, melyek szerint a varsák sokkal fogósabbak, ha a halász azo­kat kesztyűben kezeli­ a tóban? Hivatkozunk Ribiánszky Miklós az OHF igazgatója lapunk cikkében foglalt, a htsz-ekre vonatkozó fejtegtéseire. Ha a tsz-ek is megszívlelik az ott írottakat, vá­laszuk csak egy lehet, ami elérhető a htsz-ekben, az náluk sem lehetet­len. Takarmánybázisuk pl. jóval elő­nyösebb. Fejezzük ki célunkat kön­­­nyen megjegyezhető számokban: 1965-ben 5 g, 1966-ban 6 g/kh bruttó hozamra törekedjünk. Ha netán en­nek lehetőségében bárki is kételked­nék, álljanak itt bizonyítékul az 1964. évi tényleges eredmények: kérdéses 5—600 kilogrammos hoza­mot. Tehát lehetséges! Pöschl Nándor AZ ALLG. FISCH. ZTG. idei de­cember 1-i számában A. Hutterer foglalkozik a tógazdaságokban, de a nyílt vizekben is sok kárt okozó patkányokkal. Ábrán is bemutatja azt a kisméretű csapdát, melyet a víz fölé nyúló, illetve a csatorná­kat átszelő, a pat­kányoknak séta­járdául szolgáló ágakra, lécekre stb. telepítenek. A csapdázás rendszere­sítésével sikerült a patkányok sere­gében alapos rendet vágni, bár tel­jes kiirtásukban reménykedni alig lehet. A MÉLYTENGERI HALVILÁG tanulmányozására, a halászati kuta­tók számára kisméretű, 6,5 méter hosszú búvárhajót építenek a Szov­jetunióban. A modern kutató­hajó 2 km mélységig tud lemerülni, s egy vízszintes, valamint egy függőleges csavar segítségével mintegy 5 cso­mó sebességgel közeledik. Az új hajó neve: SZEVER—2. (TECHNIKA MOLOGYOZSI) 13 kh 723 kg/kh 83 kh 469 kg/kh 33 kh 874 kg/kh 15 kh 475 kg/kh 16 kh 560 kg/kh 15 kh 520 kg/kh 5 kh 540 kg/kh 8 kh 530 kg/kh 5 kh 584 kg/kh 6 kh 623 kg/kh 13 kh 533 kg/kh 5 kh 490 kg/kh 27 kh 572 kg/kh 280 kh 540 kg/kh 5 kh 669 kg/kh 6 kh 786 kg/kh 12 kh 462 kg/kh 5 kh 484 kg/kh 9 kh 621 kg/kh 9 kh 593 kg/kh 27 kh 907 kg/kh tároló 45 kh 492 kg/kh 8 kh 546 kg/kh 21 kh 592 kg/kh 5 kh 618 kg/kh 142 kh 564 kg/kh 14 kh 571 kg/kh 99 kh 571 kg/kh 8 kh 537 kg/kh

Next