Halászat, 1965 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Fontos kérdés a szövetkezetekhez: MI YAM A TÓBAM? A kérdés fontosságát dokumentálja az Országos Halászati Felügyelőség igazgatójának ama rendelkezése, mely szerint lapunk jelen számát minden szövetkezetnek ingyen és bérmentve meg kell küldeni abból a célból, hogy a kérdést ismerve az év folyamán, a termelési idény utolsó szakaszában — jó feleletet adjanak arra. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a szocialista tervgazdálkodás nem nélkülözheti a megfelelő irányítást. A haltenyésztés területén így dolgozik a Halgazdasági Tröszt központi igazgatósága, így az Állami Gazdaságok Főigazgatósága 15 696 — illetve 13 462 kh — tógazdasági területen. A termelőszövetkezeti tógazdaságok az utóbbi években történt felfejlődés folytán (10 000 kh tóterület felé haladnak) a húsellátásnak komoly tényezőjévé váltak, termelésük felsőbb irányítása az OHF feladatát képezi. A tógazdasági haltenyésztésnek egyik alapvető tényezője a tavak okszerű népesítése. Az OHF feladata ebben a tenyészanyag célszerű elosztása. A termés értékesítése nemkülönben lényeges része a gazdálkodásnak, amiben az OHF szintén segítséget, támogatást nyújt az ország legkülönbözőbb részén fekvő mintegy 160 tsz-tógazdaságnak. Miért kell tudni, hogy mi van a tóban? A piaci hal, valamint a saját gazdaságban felesleges tenyészhal értékesítésének megszervezéséről, elosztásáról a lehalászásokat megelőzően kell gondoskodni, így — gondoljuk — minden tsz vezetősége előtt világos a kérdés fontossága. Tudni kell az üzemelés kezdetén, a tenyészidő alatt is mindenkor, de legfőképpen szeptember hó 1-én, amikor a várható termést megbecsüljük. Felhívásunk lényege tehát, hogy minden szövetkezeti tógazdaságban idejekorán készüljenek fel a havonta megtartott próbahalászatokra. Szerezzék be a kellékeket: csónak, dobóháló, mérleg, maradandó jegyzetfüzet. Ez a jegyzetfüzet legyen — mint a halászok — keménykötésű, ezt nem visszük be a ladikba, hanem ,,szárazon tartjuk” a halászházban vagy irodában. A pontosan vezetett adatok hű képet adnak arról, miképpen fejlődtek halaink hónapról hónapra, milyen volt a tavak termelőképessége, mely utóbbit mindig a gazdálkodás szintje szabályozza: optimális népesítés, megfelelő mennyiségű, jól ellenőrzött takarmányozás és trágyázás, valamint a tavak tisztántartása. Az évek során gyűjtött adatok nagy segítséget, tapasztalatot nyújtanak a további munkára. A próbahalászatok rendszeres megtartásával állandóan ismert lesz a tenyészidő addigi eredménye és a szeptemberi termésbecslés sem fog nehézségekbe ütközni. Tudni fogjuk azt is, hogy mi lesz a tóban októberben. Néhány szót még arról: mi legyen Bár „Új Élet” Tsz Bikás „Szabadság” Tsz Görcsöny „Új Március” Tsz Himesháza „Új Élet” Tsz Újpetre „Petőfi” Tsz Bácsbokod „Ezüst Kalász” Tsz Csátalja „Új Tavasz” Tsz Csávoly „Egyesülés” Tsz Hercegszántó „Új Tavasz” Tsz Pálmonostora „Keleti Fény” Tsz Mindszent „Lenin” Tsz Sándorfalva „Rózsa Ferenc” Tsz Enying „Vörös Hajnal” Tsz Hajdúszoboszló „Bocskai” Htsz Bedegkér „Egyetértés” Tsz Bonnya „Zöldmező” Tsz Kadarkút „Szabadság” Tsz Kisasszony „Csokonai” Tsz Mike „Rákóczi” Tsz Ötvöskónyi „Arany Kalász” Tsz Pogányszentpéter „Zöldmező” Tsz Hetes „Vikár Béla” Tsz Alsónyék „Dózsa” Tsz Kocsola „Vörös Csillag” Tsz Nagyszokoly „Béke” Tsz Paks „Vörös Csillag” Htsz Tamási „Új Élet” Tsz Tamási „Vörös Szikra” Tsz Tevel „Kossuth” Tsz Az 1964-ben üzemelt 160 szövetkezetből több mint 17% már elérte, sőt jelentékenyen túlszárnyalta a B. KULZER az Alig. Fischerei Ztt. 1964/23-as számában a halak és egyéb víziállatok riasztó zamatanyagairól szerzett tapasztalatait ismerteti. A halak, de más víziállatok is bizonyos zamatanyagokat bocsátanak ki, ha a testük megsérül, ezek az anyagok erős riasztó hatásúak és arra késztetik a raj tagjait, hogy menekülésszerűen hagyják el a tetthelyet. Megállapítást nyert, hogy a halak mellett egyes vízicsigák is rendrüLkín kívül érzékenyek a riasztóanyagokra, ha egy csigát a vízben szétmorzsolnak, a többiek tüstént beássák magukat a talajba, hogy védelmet találjanak. A riasztó hatású zamatanyagok nemcsak a halak bőrében keletkeznek sérülések esetén, hanem jelen vannak az emberi kéz bőrén is, amiből az a gyakorlati tapasztalat szűrhető le, hogy például a varsák kihelyezésénél célszerű azokhoz minél kevesebbet hozzányúlni, hogy ennek van alapja, arra egyes amerikai folyóiratok ismertetései vallanak, melyek szerint a varsák sokkal fogósabbak, ha a halász azokat kesztyűben kezeli a tóban? Hivatkozunk Ribiánszky Miklós az OHF igazgatója lapunk cikkében foglalt, a htsz-ekre vonatkozó fejtegtéseire. Ha a tsz-ek is megszívlelik az ott írottakat, válaszuk csak egy lehet, ami elérhető a htsz-ekben, az náluk sem lehetetlen. Takarmánybázisuk pl. jóval előnyösebb. Fejezzük ki célunkat könnyen megjegyezhető számokban: 1965-ben 5 g, 1966-ban 6 g/kh bruttó hozamra törekedjünk. Ha netán ennek lehetőségében bárki is kételkednék, álljanak itt bizonyítékul az 1964. évi tényleges eredmények: kérdéses 5—600 kilogrammos hozamot. Tehát lehetséges! Pöschl Nándor AZ ALLG. FISCH. ZTG. idei december 1-i számában A. Hutterer foglalkozik a tógazdaságokban, de a nyílt vizekben is sok kárt okozó patkányokkal. Ábrán is bemutatja azt a kisméretű csapdát, melyet a víz fölé nyúló, illetve a csatornákat átszelő, a patkányoknak sétajárdául szolgáló ágakra, lécekre stb. telepítenek. A csapdázás rendszeresítésével sikerült a patkányok seregében alapos rendet vágni, bár teljes kiirtásukban reménykedni alig lehet. A MÉLYTENGERI HALVILÁG tanulmányozására, a halászati kutatók számára kisméretű, 6,5 méter hosszú búvárhajót építenek a Szovjetunióban. A modern kutatóhajó 2 km mélységig tud lemerülni, s egy vízszintes, valamint egy függőleges csavar segítségével mintegy 5 csomó sebességgel közeledik. Az új hajó neve: SZEVER—2. (TECHNIKA MOLOGYOZSI) 13 kh 723 kg/kh 83 kh 469 kg/kh 33 kh 874 kg/kh 15 kh 475 kg/kh 16 kh 560 kg/kh 15 kh 520 kg/kh 5 kh 540 kg/kh 8 kh 530 kg/kh 5 kh 584 kg/kh 6 kh 623 kg/kh 13 kh 533 kg/kh 5 kh 490 kg/kh 27 kh 572 kg/kh 280 kh 540 kg/kh 5 kh 669 kg/kh 6 kh 786 kg/kh 12 kh 462 kg/kh 5 kh 484 kg/kh 9 kh 621 kg/kh 9 kh 593 kg/kh 27 kh 907 kg/kh tároló 45 kh 492 kg/kh 8 kh 546 kg/kh 21 kh 592 kg/kh 5 kh 618 kg/kh 142 kh 564 kg/kh 14 kh 571 kg/kh 99 kh 571 kg/kh 8 kh 537 kg/kh