Halászat, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
113. évfolyam 1 3. szám ! 2020 ősz ANNO 90 éve írtuk! Kedves Olvasó! Az alábbiakban egy g0 évvel ezelőtti lapszámból közlünk egy cikket változatlan formában, azaz a korabeli helyesírási szabályoknak megfelelve változatlan tördelést és kiemeléseket használva. Tesszük ezt azért, mert olyan ma is aktuális kérdéskört feszeget, amely bőven tartalmaz megszívlelendő megállapításokat és javaslatokat. Ismét úgy éreztem, amikor a cikkre rátaláltam, hogy „Nincs új a nap alatt! (Nihil novi sub sole!)” Többtermelés Értékesítés.*1 Folyó évi augusztus hó 24-31 között Budapesten ülésezett a nemzetközi limnológiai kongresszus. Népiesebben kifejezve az édesvizek tanulmányozásával foglalkozó tudományszakok képviselőinek gyülekezete. Az itt tárgyalt tudományos kutatások eredményei tudvalevőleg nagyon közelről érdeklik a halászatot, mint az édesvizek egyik hasznosítását célzó gyakorlati emberi tevékenységet, különösen pedig annak közgazdaságilag legjelentékenyebb ágát, a pontytermelő tógazdaságokat. A limnológiai kutatások adják meg a tógazdaságokban folyó termelési munka természettudományi alapját. Nem csoda tehát, ha ennek a kongresszusnak a tanácskozásait a gyakorlati tógazdák is a legnagyobb figyelemmel kísérték. Egy ilyen érdeklődő francia haltenyésztő részéről érkezett is a tanácskozás elnökéhez egy érdekes levél, amelyet gyakorlati jelentősége miatt szó szerinti fordításban tartunk helyesnek ismertetni: „Miután élénk sajnálatomra nem tudok részt venni a budapesti kongresszuson, talán szabad volna arra kérnem: tárgyaltassa a haltenyésztőkkel a ponty túltermelésének kérdését? Mindig többet s többet termelünk. Új módszerek még több termelésre adnak módot. Lengyelország, Románia, Magyarország óriási pontytenyésztéseket létesít. Mi történik, hogy fogyasztók is teremtődjenek ehhez az évről évre növekvő termeléshez?“ Sajnos, a kérdést magába foglaló levél későn érkezett és így a kongresszus nem foglalkozhatott az abban felvetett kérdéssel. Valószínűnek tartjuk azonban, hogyha idejében kerül is az elnök kezébe, akkor sem igen tudott volna vele mit kezdeni, mert hiszen még csak nem is a gyakorlati termelésre vonatkozik, hanem a kongresszus feladata körén teljesen kívülálló gazdasági tevékenységre, az értékesítésre. Ebben a vonatkozásában azonban annál inkább érdekelhet bennünket, gyakorlati munkásokat, mert a francia haltenyésztő a pontytermelés legkényesebb pontjára tapintott rá. Szűcs István XXXI. évfolyam. Budapest, 1930 december 15. 23—24. szám. A HALÁSZAT MINDEN ÁGAZATÁT FELÖLELŐ SZAKLAP. KIADJA: AZ ORSZÁGOS HALÁSZATI EGYESÜLET ♦ ♦ SZERKESZTI: UNGER EMIL DR. :: Kémüaiok Hanakkérdések a :• a szerkesztésig érmére MHdetlük, Előfizetési dijakat és hirdetéseket az Országos Halászati Egyesület (Budapest, V. ker. Kossuth Lajos tér II .: II. emelet 213.: fogad el :: .: MEGJELENIK EGYES.ORF. MINDENEО KÖZEPÉN. Az Országos Halászati Egyesület tagjai ingyen kapják ! Egész évre 12 pengő. Nemtagoknak előfizetési dij: Fél évre 6 pengő. 1 Külföldre egész évre 16 pengő. Állami alkalmazottaknak Я [UNK] ,-oe kedvezmény jár. VerantwortJihrr Redakteur : :: x Dr. EMIL UNGER. ^ Administration . Ungarischer :: Landes Fischerei Verein, BUDAPEST, V, :: Kossuth 11. Ц, 213. я h* r 1 „*E cikket közelálló körökből küldték be. A mai viszonyok között azt hisszük általános érdeklődésre tarthat számot. Szerk.” HALÁSZAT 93