Siketek és Nagyothallók, 1965 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
VIíÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SIKETEK ÉS HELVOTHALLÓK SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1965. JANUÁR TOVÁBBI HELYTÁLLÁSSAL ERŐSÍTSÜK SZÖVETSÉGÜNKET Ha visszapillantunk az 1964- es évre, joggal állapíthatjuk meg, hogy ez számunkra eredményekben gazdag esztendő volt. Elképzeléseinkből egyik évben sem valósult meg minden, mint 1964-ben, annyi taglétszámunk 4778-ra emelkedett. 843 új tagot szerveztünk be. Tagjaink 94,4 százalékra teljesítették évi kötelezettségüket. tagdíjfizetési Az elmúlt esztendőben alakult meg a központi elnökségnek nagy segítséget adó tudományos bizottság, mondható Nagy jelentőségűnek a XI. küldöttközgyűlés határozata alapján beindított kulturális verseny, amelynek feltételeit a színvonalas országos titkári értekezleten beszéltük meg Szegeden. Ezzel megteremtettük a siketek és nagyothallók művelődési mozgalmát, gyökeres változást hoztunk szövetségünk tartalmi életébe, célkitűzésünk irányába. Röviddel a titkári értekezlet után élenjáró csoportjaink hozzákezdtek a munkához, és máris bebizonyították, hogy a meghirdetett kulturális verseny az előrelátott nehézségek ellenére is, reális alapra épül, vezetőink helytállására és tagságunk művelődési törekvésére. Ennek igen szép példáját látjuk Debrecenben, ahol a vezetőség mozgósította mindazon tagjait, akik nem fejezték be a VIII. általános iskolát, annak elvégzésére. 27-en jelentkeztek, ebből 24-en rendszeresen járnak az iskolába, és nagy tanulási kedvről tesznek tanúságot. Nem kívánjuk megemlíteni, illetve részletezni a szegedi, a pécsi és más csoportok igen jó kezdeményezéseit, amelyekről már lapunkban bővebben beszámoltunk. Kulturális életünkre igen jó hatást gyakorolt az első országos kultúrverseny, amelynek jelentőségét az is fokozta, hogy a verseny első helyezését vidéki csoport, Pécs nyerte el. A szakemberekből álló zsűrinek nagy gondot okozott, hogy a II. helyet a kecskeméti, vagy a budapesti csoportnak ítélje oda. Mindez azt mutatja, hogy kulturális életünk kezd kiterjedni, amely nem is olyan régen csak a budapesti csoportra korlátozódott. helyi Igen jelentős eredménynek kell tartanunk, hogy a vidéki csoportok közül messze kimagasló szegedi csoport mellé, sorra zárkóznak fel csoportjaink. Pécs, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Sopron, és igen jó eredményt mutat békéscsabai fiók, valamint az 1964- ben alakult makói fiók. Nem lebecsülendők azok a lépések sem, amelyeket a siketek és nagyothallók autóvezetési jogosítvány kiadása ügyében tettünk. Ezt a kérdést megtárgyaltuk a tudományos bizottságon, majd az illetékes szervek részvételével szövetségünkben ankétot tartottunk a hátrányos megkülönböztetés felszámolására. A felsorolt eredmények csak emlékeztetők, hogy az elmúlt évben mennyivel gazdagodott szövetségünk. Emellett számos, más, apróbb, de jelentős eredményt is fel tudnánk sorolni, amely előre vitte szövetségi életünket, de nem az a célunk, hogy részletekkel foglalkozzunk, hanem arra rámutatni, hogy érdemes volt küzdenünk. Eredményeink nem maguktól születnek. Akik az eredmények kivívásában részt vettek, tudják, hogy a legkisebb eredményért is meg kellett küzdeni. Lelkes, odaadó, fáradtságot nem ismerő munkára volt szükség. Nem egyszer találkoztunk olyan nehézségekkel, hogy a csüggedés vett rajtunk erőt, de azt leküzdve tovább haladtunk előre. A nehézségek leküzdésének eredményei buzdítsanak bennünket az 1965-ös évben, amely még nagyobb feladatot állít elénk. A központi elnökség nagy bizalommal van mindazon helyi csoportok vezetősége felé, amelyek az eddigiek során bebizonyították, hogy nem riadnak vissza a nehézségektől, akiknek hasznos kezdeményezése és tevékenysége, mint a nap éltető ereje, egyaránt sugároz felfelé és lefelé. Lelkesedésük mind nagyobb tömeget ragad magával. Helytállásukban nincs hiány, s a központi vezetőségnek mindent el kell követni, hogy munkájukat messzemenően támogassa, segítse helytállásukat, és buzdítsa 1964. évhez hasonló eredmények eléréséhez. Tagságunk széles tömege szintén vegye ki a részét a példaadó munkából, hogy az 1965- ös évet hasonló eredménnyel zárhassuk. Rudas Nándor főtitkár Kétszer ülésezett a központi elnökség 1964-ben utoljára december 15-én tartott ülést a központi elnökség. Rudas Nándor főtitkár ismertette hazánk felszabadulása 20. megünneplésével évfordulójának kapcsolatos tennivalók fontosságát. Fejlődésünket dokumentáljuk. Készítsünk grafikont a szövetség fejlődéséről, a szakmai képzés terén és más területeken a felszabadulás óta elért jelentős előrehaladásról. Párhuzam múlttal kihangsúlyozza eredményeink jelentőségét. A titkárság dolgozzon ki tervet, amelyet az elnökség megtárgyal. Nagy Ernő, Takács Gábor hozzászólásai után Rudas Nándor főtitkár a szövetség 1965. évi munkatervének kidolgozására hívott fel. Beszámolt debreceni kiszállásról. Debrecenben jó a kollektíva. Pótolják a hiányosságokat. Nagy Ernő, Bogner Gyula, Takács Gábor, Földvári Sámuel, Déri Sándor, Jafcsák Pál szólaltak fel. 1965-ben először január 12-én ülésezett a központi vezetőség. Déri Sándor központi elnök nyitotta meg az ülést, ismertette a napirendet. Rudas Nándor főtitkár a székház kultúrterme színpadának modernizálására tett javaslatot. A felszabadulás 20. éves évfordulója megünneplésének előkészítésére 13 tagú bizottságot választottak. Tagjai: Déri Sándor központi elnök, Ádám János, Bogner Gyula, Földvári Sámuel, Gubis Mihályné, Jafcsák Pál, Keleti János, Nagy Ernő, Rudas Nándor főtitkár, Takács Gábor, Vida Gábor, Virág Ferencné, dr. Vitányi János, Déri Sándor, Jafcsák Pál, Nagy Ernő, Takács Gábor egyéb ügyeket ismertettek, amelyeket megvitattak. Részletesen tárgyaltak „legkulturáltabb csoport” című elnyeréséért indított munkaversenyről, főleg budapesti vonatkozásban, mert lehetőségeiket nem használják ki. Felajánlás Országszerte készülnek hazánk felszabadulása 20-ik évfordulójának méltó megünneplésére. Ebből az alkalomból különböző felajánlásokat tesznek. Szövetségünk is bekapcsolódik ebbe a mozgalomba. Azt kell kimutatnunk, hogy mi mit köszönhetünk a felszabadulásnak. Ezt kell dokumentálnunk. Ennek előkészítésére és sikeres lebonyolítására felkérjük szövetségünk összes vezetőit és tagságát, mindenki tehetsége szerint tegyen felajánlást. Felajánlást tehetünk pl. a folyó munkaversenyek fokozására. Éspedig a tagtoborzás vonalán a kívülálló sorstársak minél nagyobb mérvű beszervezésére, a tagdíjfizetés területén a befizetés minél előbbi 100 százalékos teljesítésére, a „legkulturáltabb csoport” cím elnyeréséért indított munkaversenyben minél hatékonyabb részvételre. A kultúrverseny keretében a lehető legnagyobb számban vegyük ki részünket a különböző oktatásból, a sokrétű kultúrmunkából. Mindezen felajánlások nemcsak a magunk részvételére szorítkozzanak, hanem vonatkozzanak mások nagyarányú bevonására is országos viszonylatban. Ismételten felhívjuk a csoportok, fiókok és részlegek vezetőségét, és tagságát ezen felajánláshoz való csatlakozásra, és ezen nemes vetélkedésben minél hathatósabb és eredményesebb közreműködésre. Központi elnökség rCSH A tagdíjfizetés teljesítését, mint arra lapunk más helyén rámutattunk, 1964-ben az előző évihez, sőt minden eddigi időkhöz képest, jobb eredménnyel zártuk. A fejlődés arra kötelez bennünket, hogy az 1965. évi tagdíjfizetés az eddigieknél még jobb legyen. Ehhez az kelll hogy az öntudatos fegyelmet továbbfejlesszük. Felhívjuk a csoportok és fiókok vezetőségét, hogy a tagsággal összefogva, a folyó évben tagdíjfizetési kötelezettségének már az év első negyedében (január, február, március hóban) tegyenek elé g VAS! get. Ezt írja elő a szövetség módosított alapszabálya. Aki a fentieket betartja, sok felesleges munkatöbblettől kíméli meg az adminisztrációt, és sok kellemetlenségtől óvja meg önmagát. Ugyanis az előírások be nem tartása többek között magával vonja az egyesületi lap küldésének beszüntetését, melynek újbóli beindítása a P. К. 11. I. útján időbe telik. Ismételten felhívjuk a vezetőségeket és a tagságot a fenti előírás maradéktalan betartására, ami úgy az egyesület, mint saját maguk jól felfogott érdeke. Központi elnökség Kultúrosok évzárója A budapesti helyi csoport 1964. december 19-én tartotta kultúrgárdájának, vacsorával egybekötött, évzáróját a Bástya Vendéglő különtermében. Kentner Sándor, a budapesti csoport elnökhelyettese nyitotta meg az évzáró ünnepséget, melyen Déri Sándor közp. elnök is részt vett. Rudas Nándor főtitkár tartott beszédet, özv. Scholtz P. Kornélné tolmácsolásában. Beszédet intézett a megjelentekhez Nagy Ernő orsz. szervező titkár is. Felszólaltak ö. Scholtz Kornélné, Földvári Sámuel kultúralelnök, Ábrahám Félix, Boda János, Füzesi Géza kultúrosok. A beszédekben és felszólalásokban számba vették a budapesti kultúrosok 1964. évi munkáját és eredményét színjátszás, népi tánc, valamint pantomim vonalán. Az elhangzott beszédekben voltak dicséretek, de bírálatok is bőven, mind a kultúrgárda további fejlődését és eredményességét kívánta előmozdítani. Kentner Sándor cs. elnökhelyettes a budapesti csoport nevében, rövid helyi jellemzés kíséretében átadta a kultúrgárda legaktívabb tagjainak a kedves ajándéktárgyakat. A megjutalmazott kultúrosok Szebeli Józsefné, Prehoda Imre, Major Zoltán, Benedek Sándor, Benedek György, Albini Erzsébet, Kentner Kálmánná, Ábrahám Félix, Lukács Miklós, Boda János. Az évzáró ünnepség után még soká együtt maradt a társaság, s meghitt, baráti légkörben beszélgettek. Közben vissza-visszatértek a kultúrgárda jövőbeni feladatainak megvitatására. A pécsi csoport beszámolójéból évi A pécsi helyi csoport 1964. munkájáról írásos beszámolót készítettek. A vezetőség azzal kezdi a beszámolót: Két vezérelv határozta meg 1964. évi munkánkat, a tagság számának és szellemi színvonalának emelése. Eredményeiket is ezen feladatok tükrében vizsgálják. öt szervező gyűlésen 110 új tagot szerveztek be, és ezzel a csoport taglétszáma 310-re emelkedett. A bajai fiók taglétszámét szervezőgyűlésen 18-cal emelték, tehát a pécsi csoport összesen 128 sorstársat szervezett be a szövetség tagjai közé. A bajai fiók a pécsi csoport közvetlen felügyelete alá tartozik, és így összesen mintegy 400 tag személyes, társadalmi, szociális és kulturális ügyeiről gondoskodik a csoportvezetőség. A tagságot közvetlen érintő 595 alkalommal adtak segítséget — eredményesen. A csoportnak 15 új, fiatal tagja van. Ügyintézéseknél, tagszervezéseknél, rendezvényeknél jelentős támogatást kaptak Baranya, Tolna megye, Pécs mj, városi tanácsok egészségügyi osztályainak szociálpolitikai csoportjaitól, és más tanácsi szervektől. A csoportnál folyó oktatás keretében 27-en — zömmel fiatalok — vettek részt tanfolyami foglalkozásokon. A könyvbarát tagság irodalmi igényének növelésére önképzőkörszerűen működő olvasókört hívtak életre. Részvevői száma 19. Ebbe a munkába vidéken élő fiatal sorstársak levelező tagokként kapcsolódnak be. A házi könyvtárat 22 tagtárs vette igénybe. Pantomimegyüttesük első díjat nyert a szövetség első országos kultúrversenyén. A férfi egyéni verseny első helyezettje ifj. Bagó Lajos lett. Megrendezte a vezetőség ifjú Bagó Lajos képkiállítását is, mely szintén nagy sikert aratott. Ifj. Rónai László, magyar országos női fodrász bajnok, márciusban Budapesten, a Béke Kupa-versenyen, áprilisban Bécsben nemzetközi fodrászversenyen, szeptemberben a bázeli (Svájc) világversenyen vitte diadalra a magyar színeket. Novemberben Budapesten női fodrászversenyen N-ik helyezést ért el. Ptacsek Jenő, a kiváló mohácsi méhész, Budapesten szakelőadást tartott a szakma legjobbjai előtt, nagy sikerrel. Walzl Ottóné csoportelnök és ifj. Rónai László megkapták szövetségünktől a Cházár András emelékérmet. A Siketek és Nagyothallók Lapja a csoport életéről, társadalmi, szakigazgatási szervekkel való kapcsolatáról, a vezetőség munkamódszeréről egész oldalas riportban számolt be. A Német Demokratikus Köztársaság testvérszövetsége küldöttsége meglátogatta a csoportot, és értékes tapasztalatcsere keretében megismerték a pécsi sorstársak életét, munka- és egyéb körülményeit. Érdekes és értékes olvasmány a pécsi helyi csoport vezetőségének beszámolója az 1964- ben végzett munkáról. Amikor eredményeikhez gratulálunk, azt kívánjuk, hogy 1965- ben tovább folytassák értékes munkásságukat a gondjaikra bízott sorstársak érdekében. A következő évben a múlt évihez hasonló gazdag tartalmú beszámolót szeretnénk tanulmányozni és ismertetni. Télapó- és fenyőfaünnepél/ December 13-án kedves esemény színhelye volt a szövetség székházának kultúrterme. A budapesti helyi csoport és nőbizottság a központ támogatásával hagyományos Télapó- és fenyőfaünnepélyét tartotta. Kicsinyekről lévén szó, ők már a kora délutáni órákban, szállingóztak hozzátartozóikkal. Szép számban jelentek meg olyan tagtársak is, akiknek sohasem volt gyermekük, vagy már felnőttek gyermekeik — avagy csak ezután várják a gyermek jöttét. Jólesett látni a kicsinyek szorongó várakozását, izgalomtól kipirult arcácskáját, csillogó szemük ragyogását. A tőlük megszokott zsibongás töltötte be a termet, de ez a sajátos zaj mentén elcsitult, amint elkezdődött a kedves ünnepély. Az ünnepélyt a nőbizottság nevében özv. Kentner Antalné elnökasszony nyitotta meg. Ezután szétment a színpad függönye, és megkezdődött a színielőadás. Amint a színdarab címe elárulja: (Fondorka Pistát nem lehet becsapni), a szereplők csupa gyermekek voltak. Siket szülők balló gyermekei. Szerepüket hangos beszéd mellett jelbeszéddel adták elő, ez csak még jobban fokozta a hatást. Az előadás gördülékenyen, minden fennakadás nélkül folyt le. A kicsinyek bámulatos ügyességgel mozogtak, játszottak. Többször ütődtek össze elragadtatott tapsra picurka kezecskék, nagy tenyerek egyaránt. A sikerre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy még azon minutumban el lett határozva: ily kedves előadást gyermekszereplőkkel más adandó alkalommal is rendezni fognak. A gyermekszereplők nevét dicsérőleg jegyezzük fel: Valéria, Forgács Zsuzsi, Bernát Keleti Pista, Ldptay Marietta, Nagy Anikó, Vida Gabi, Vulcanean Róbert. A színdarabot Erdősi Lajosné tagtársnő tanította be, és rendezte. A kis Forgács Zsuzsi ráadásul versikét szavalt, ugyancsak hangos beszéddel és jelbeszéddel egyszerre. Előadás után újra szétnyílt a függöny, és a Télapó jelent meg a színpadon. Letelepedett a székre, az asztal melletti melyen szerényen feldíszített karácsonyfa csillogott. Az addig vidám gyermekarcok megilletődötté váltak. Voltak oly kicsinyek, kik pityergést fojtottak magukba. De ezek többiekkel együtt hamarosan a mosolyra derültek, látván Télapó lábai alatt a hatalmas a kosarat, 120 ajándékcsomaggal. Az ajándékcsomagokat a Télapó egyenként adta át, kedveskedve minden gyermeknek. A csomagok bűvkörében a csöppségek nekibátorodtak, megbarátkoztak Közülük nem egy a Télapóval. A pirultan7 kacarászva bele-belecsimpaszkodott a Télapó hatalmas szakállába, sokan annyira mentek, hogy hagyták magukat ölbevenni, s különböző helyzetben lefényképeztetni. Eláruljuk, hogy az idei Télapó Andresz János cs. pénztáros volt. A nőbizottság rendezvény lelkes ezen kedves előkészítésével és példás lebonyolításával jelesre vizsgázott. Szilveszter Az egész országban vidáman szilvesztereztek. Ez áll a csoportokra, és fiókokra is. Jókedvvel, vidámsággal búcsúztatták az óévet, köszöntötték az új esztendőt. A budapesti helyi csoport hagyományos szilveszteri mulatságán idén is rengetegen voltak a helyi tagtársak, sorstársak. Vidékről is számosan utaztak fel. Sok volt a fiatal és az új arc. Külföldieket is láttunk a mulatók között, így Bulgáriából, Csehszlovákiából és Ausztriából. Meglepően sok volt a halló. Hozzátartozók, jóbarátok. A budapesti mulatság 2 rövid jelenetből álló műsorral kezdődött. Az egyiknek „Mulatós férj” volt a címe. Ebben Major Zoltán és neje, valamint Kentner Sándor szerepeltek. A másik jelenet, a „Csodahegedű”, melyben Major Kentner Sándor, Tóth Zoltán, László és Füzesi Géza ügyeskedett. Mindkét jelenet rögtönzött darab volt, mégis ehhez képest, jónak mondható. Jól mulattak rajta. Ez igazolta azokat, akik amellett vannak, hogy a ritkán adódó és komoly felkészülést igénylő, nagyszabású színdarabok közé gyakrabban, több jelenetből álló vidám kabaréműsort kell illeszteni. Műsor után kezdetét vette a tánc. A talp alá valót háromtagú zenekar szolgáltatta, amit nemcsak a hallók és nagyothallók élvezték, hanem — különösen az erősebb ütemeket —, a siketek is érezték, így velük, ami a táncot illeti, nem volt semmi baj, sőt meglepő érzékkel és ügyességgel ropták párjukkal az éppen műsoron szereplő táncszámot. Pont éjfélkor pillanatokra kialudtak a reflektorok és leállt a tánc forgataga. A zenekar rázendített a Himnuszra, melynek hangjai vigyázzba állították a táncos lábakat. A Himnusz utolsó akkordjai után Dési Sándor közp. elnök a központi vezetőség, Király Géza cs. titkár a budapesti helyi csoport vezetősége nevében köszöntötte a megjelenteket, amit a vendégek, külön felszólítás nélkül, hamar viszonoztak, s kívántak ismerősnek,ismeretlennek boldog újesztendőit és minden jókat, lelkes parolázások, kedélyes ölelések és diszkrét csókolózások közepette. Ezután újult erővel és még nagyobb vidámsággal forgott a társaság, amit a büfé fokozott. A terem szélén ülő hozzátartozók, vagy táncolni nem tudók gyönyörködve, ill. irigykedve nézegették a táncoló párokat. A büféhelyiség is tömve volt, a televíziós teremben pedig terített asztalok mellett diskurálgattak az idősebb tagtársak, sorstársak. A kultúrteremben két táncszám között rövid pihenő jutott, a tombolasorsolásnál már hosszabb időre állt le a zenekar és a tánc. Mindenki kíváncsian tódult és tekintett a színpad felé, ahol közszemlére tették ki a tombolatárgyakat, és végezték a sorsolást. Sokféle és mutatós tárgy került sorsolásra, hol derültséget, hol bosszúságot keltve. A legnagyobb nyereményt, megrakott kosarat Kentner Sándor cs. vez. tag nyerte. (Élő malac nem volt száj és köröm járványbetegség miatt.) Nagy Ernő