Siketek és Nagyothallók, 1973 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK! SIKETEK NIGyOTHALLÓK A SIKETEK ÉS » ÉS A HALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA жьашшшшшяшшшшшшшшшшяшшаашямшямшшшяшшшшшшшшшшшяшшшшятаяшштаяшшатт XXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1973. JANUÁR Évforduló? Több annál. Megemlékezés? Több annál. Szózat? Több annál. „Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak, s nyárnak?” Itt él bennünk. Hétköznapjainkban és ünnepnapjainkban, érzéseinkben és tetteinkben, múltunkban és jövendőnkben. Gondolatok. Egyszerű, tiszta gondolatok, ahogyan ő érzett, tett és szólt. ★ ISO éve, 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Gyermekkorát, küzdelmes vándoréveit, nagy barátságait, szerelmét, ifjúi lángolását, érett forradalmiságát, megrendítő, korai halálát , életét, ezt a szakadékokon, buktatókon és szenvedéseken a „néppel tűzön-vízen át" küzdő életet ismeri mindenki. Tanítják iskolákban, tanulmányok sokaságai foglalkoznak vele, újságcikkek és megemlékezések elevenítik fel újra és újra. Huszonhat év és nyolc hónap. Mindössze ennyi És e negyed emberöltönyi idő alatt a lángoló szemű és lángoló lelkű ifjú megalkotta a magyar irodalom azelőtt és azóta felül nem múlt költői életművét. De nemcsak nyelvünk és irodalmunk legnagyobb költője. Már életében is jelkép, legenda — megtestesítője mindannak, amit költészet és forradalom jelenthet számunkra és mindazon népek számára, melyek szabadságukért, függetlenségükért harcoltak és harcolnak. ★ Petőfi Sándor költeményeit a világ sok nyelvére lefordították. Heinrich Heine így ír róla: „Én magam eleddig igen kevés ilyen természetes hangra találtam, mint ezé a legszebben verő csalogány gazdagságával daloló pórimé.” Jacques Gaucheron ekképp vall Fftith« Bent terv. Égés* olon — hoz« felé — Azon gondolkodom: <'*nt fonom Kolitov: *’*‘“W*** T''*» *ih Még nem sírott «nyéki? „ ' Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn , mely bölcsőm ringatta, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél szebb gondolat, Mig állni látszék az idő. Bár a szekér szaladt. 8 a kis szobába toppanok.... Röpült felém anyám.... S én csüggtem ajkán.... szótlanul.... Mint a gyümölcs a fán. (Deva-Vecse.) Egy oldal, egy vers, Petőfi 1844- ben megjelent kötetéből Petőfi költészetéről: „Petőfi Sándor a legnagyobb költő, akit Magyarország a világköltészet egyetemes kincstárának ajándékozott. Az a költő és az a hős, akiben egy egész nemzet felismerte önmagát és felismeri magát továbbra is. Dala örökké zeng.” ★ És dala örökké zeng. Nemcsak az évforduló alkalmából, de állandó jelleggel tűzik műsorukra pódiumokon, szavalóversenyeken, ünnepségeken. Költészete válogatásokban és teljességében nyer új Ác ú "ч T-í Mj. ui-tUdbi. =- a KJÚ Hifleyni-- vele lu> v.y.i -л színházakban, iskolákban, munkahelyeken, s otthon, könyvespolcaink dísznelvén. Igazsága örök és megdönthetetlen. ~ ★ Sovány, vékony csonttú, törékeny alkatú, sötét bőrű, sötét hajú, fekete szemű ifjú volt. Ilyennek írják le kortársai, ilyennek mutatja egyetlen hiteles képe, a közismert dagerrotípia is. Mindez csupán a külszín. Vajon le lehet-e írni azt a lobogást, mellyel a múzeum lépcsőin a Nemzeti dalt szavalta, vajon vászonra lehet-e festeni azt a tüzet, amely kiáltásra készteti: „Talpra, magyar!”, vajon szoborba lehet-e önteni azt a hitet, mellyel a tiltó parancs ellenére a végzetes ütközetbe veti magát, hogy hősi halált haljon, miképp megálmodta: „Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjúi vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acélszörej, A trombita hangja, az ágyúdörej. S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, ____ S ott hagyjanak engemet összetiporva.” „A koriam*... ♦“’•TriPtet vadvirága vagyok én” — írja 1844-ben. S valóban. Keserű földben nőtt elmúlhatatlan virág 5, sziklaszilárd elvek gyöngéd érzelmek virága, a kérlelhetetlen forradalmár és a legszebb szívhangokat tudó szerelmes örök szimbóluma. S habár törékeny virág testét a zsarnokság eltaposta — magjait már elvetette a minden korok emberében. Mert mit is nyújthat e mindenkinek nyíló világ a mának, a ma emberének? Elmúlt korok dicső krónikáját? Azt is. De mindenekelőtt a tisztaságot, a teljességet. A forradalom, az érzések, az egyszerű ember őszinteségét. Igazságot. Példát és tanulságot. Célt: „Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek az emberiségért valamit!” —ts —9 1823-1973 Petőfi Sándor 1847 körül készült fényképe (dagerrotipiája), melyet a költő menyasszonyának, Szendrey Júliának ajándékozott. Az időközben teljesen feketére oxidálódott képet 20 éve Escher Károly hozta rendbe A KÖZPONTI ELNÖKSÉG JANUÁRI ÜLÉSE Szövetségünk Központi Elnöksége 1973. évi első ülését január 15-én tartotta. Déri Sándor központi elnök üdvözölte a megjelenteket, majd a napirendi pontok ismertetése után felkérte Illésfalvi Béla főtitkár elvtársat: vázolja a februári küldöttközgyűlés elnökségi beszámolójának tervét. Illésfalvi elvtárs tájékoztatta a résztvevőket a beszámoló főbb — szervezési, oktatási, kulturális, gazdasági, segélyezési, gépjárművezetési és sportügyeket érintő — pontjairól, továbbá ismertette a küldöttközgyűlés napirendi pontjainak tervezetét. A Központi Elnökség a küldöttközgyűlés elnökségi beszámolójának tervét elfogadta. (A beszámolóról és a küldöttközgyűlés lefolyásáról lapunk februári számában részletes tudósítást adunk közre.) ★ Ezután Virágh Károly elvtárs, a Szövetség főkönyvelője, szám-Lapunk decemberi számában a Központi Elnökség ülésével foglalkozó beszámolóban az 1973. évi küldöttközgyűlés idejét 1973. január 27-ére határoztuk meg, adatokkal is illusztrálva, tájékoztatta a Központi Elnökség tagjait az 1972. évi költségvetési év lezárásáról, a bevételi és kiadási tervek teljesítéséről. ★ A gazdasági beszámoló után Sípos Erzsébet elvtársnő, a Szövetség oktatási-kulturális főelőadója a IX. Országos Színjátszó Verseny eredményeiről és tanulságairól beszélt, majd ennek kapcsán előterjesztette a X. Országos Színjátszó Verseny lebonyolítására és elbírálására vonatkozó javaslatot, amely élénk vitát váltott ki a jelenlevők között. A hozzászólások nyomán módosított javaslatot az elnökség elfogadta, részletes kidolgozására bizottságot alakított és megszabta a határidőket. ★ Ezután az elnökségi ülés 4. napirendi pontjaként egyéb aktuális problémákat vitattak meg. A Központi Elnökség az időpontot 1973. FEBRUÁR 3-ÁN DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA módosította. HELYESBÍTÉS Megemlékezés Nagy Ernő elvtársról 1972. október 21-én múlt egy éve, hogy Nagy Ernő elvtárs, szövetségünk volt szervező titkára. 28 évi fáradhatatlan tevékenysége hirtelen megszakadt. Az eltelt évtizedek alatt minden igyekezetével azon munkálkodott, hogy fejlessze a szövetség társadalmi és kulturális életét, gyarapítsa taglétszámát. Minden tőle telhetőt megtett azért, hogy hallássérült sorstársai minél könnyebben illészt illessenek be társadalmunkba. Apróbb, személyes ügyeikben éppoly önzetlenül sietett segítségükre, mint amilyen odaadóan fáradozott országos méretű problémák megoldásán. Halála évfordulóján a szövetség központi elnökségének tagjai kegyelettel adóztak emlékének. Elnökségi tagjaink Nagy Ernő sírjánál ELHUNYT DR. ORSÓ LÁSZLÓ Szomorú hírt kaptunk Szegedről: rövid betegség után, 72 éves korában elhunyt dr. Orsó László főorvos, a hódmezővásárhelyi kórház fül-, orr-, gégeosztályának volt vezetője. 1900-ban született Aradon. Tanulmányainak elvégzése után Egerben kezdte meg orvosi működését, majd Hódmezővásárhelyre került, ahol 30 évig volt a kórház fül-, orr-, gégeosztályának vezető főorvosa. Tudományos közleményei rendszeresen jelentek meg hazai és külföldi szaklapokban. 1970-ben, érdemei elismeréseképpen a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Felelősségteljes munkáján kívül elsőrendű feladatának tartotta a hallássérültek gyógyítását, segítését. A hódmezővásárhelyi csoport megalakulásától kezdve, a pártoló bizottság elnökeként lelkiismeretesen részt vett a vezetőség munkájában. Figyelemmel kísérte szövetségünk működését egészen a városból való távozásáig, de később is mindig érdeklődött a csoport és a szövetség munkája, eredményei felől. A hallássérültekért végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként szövetségünk a Cházár András emlékéremmel tüntette ki. Szomorú halála mindannyiunkat megrendített. Személyében a hallássérültek egyik legtevékenyebb segítőjét veszítettük el benne. Dura Béla