Hallássérültek, 1987 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
1987. OKTÓBER CSÖNDBEN, KÜMLMESEN... Varga Sándorné élete és munkássága Piliscsabán született, 1933. november 23-án. Sokan még ma is csak úgy ismerik, mint Bakai Erzsiké. Szülei egyszerű munkásemberek. Három gyermeküket (két fiút is) szűkös körülmények között, sokszor nélkülözve is, de vidáman nevelték. Erzsike 7 éves, amikor agyhártyagyulladásban megbetegszik. Szülei két évig kórházról kórházra jártak vele, amíg végre felgyógyult. Hallását viszont teljesen elveszítette. Hallók között kezdte elemi iskolai tanulmányait, de onnan másfél hónap múltán áttették Vácra, a siketek intézetébe. Itt hamar kiderült, hogy értelmes, jól beszélő, írni-olvasni tudó gyermek. Ezért az előkészítőből az első osztályba került. Mivel jól tanult és szépen fejlődött, a harmadik osztállyal folytathatta. Később, igazgatói engedéllyel, a 6. és 7. osztályt egy év alatt végezte el. Elemi iskoláit 1949-ben fejezte be. Szeretettel emlékezik tanáraira, Kruppa Pálra, Bíró Sándorra, és feleségére, ,,Böske” nénire. Angyal József igazgatónak köszönheti, hogy a betegség miatt elveszített éveket visszakapta. Az olvasás fontosságáról és szerepéről beszélgetve, hálával emlékezik az igazgató leányára, Paulára, akinek a sok könyvet és a segítséget is köszönheti. Tanulótársaival ma is élő kapcsolatot tart. Így a régi, közös emlékeket gyakran felidézhetik. Az elemi iskola u.á.i Vácott maradt és női szabó szakmát tanult (1949—51). Mint szakmunkás, a Budapesti Kézműipari Vállalathoz került. Egy év múltán elment az Újpesti Cipőgyárba segédmunkásnak. Itt dolgozott 1952-től 1968-ig. Volt sztahanovista és kiváló dolgozó. Tevékenyen részt vesz a szövetség ifjúsági mozgalmában. Sportol (kézilabda) és tanul. Előbb elvégzi a marxista középiskolát, majd a gimnáziumot. Sikeresen érettségizik 1964-ben. A szövetségben ismerkedik meg férjével. 1964-ben házasságot kötnek. Előbb egy leányuk, majd fiúk születik. A család boldogságának véget vetett férje váratlan halála 1973-ban. Az élete így nagyon nehézre fordult. A közösen vállalt feladatok (házépítés stb.) gondja és megoldása a nyakába szakadt. Bele is őszült idő előtt, de becsülettel helytállt. Közben, 1972. március 4-étől a HOSZ fővárosi szervezetének előadója lett. Munkássága nyomán volt központi elnökségi tag is. Elismerésként megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Tulajdonosa a Cházár András Emlékérem bronz fokozatának. Az MSZMP-nek 1967 óta tagja, s mint aktív pártmunkás, a helyi pártalapszervezet vezetőségének is tagja. Szövetségünket 1986-ban Bulgáriában, 1987-ben Romániában képviselte magyar delegáció tagjaként. Már a nyugdíjba vonulásra készülődik, így érthető az, hogy az életútjára és munkásságára egyedül is sokszor visszagondol. A kérdezésre tolulnak az emlékek. Az elmúlt évtizedek örömei és bánatai, sikerei és kudarcai sokszor összekeverednek. Öröm- és fájdalomteli könnyek csordulnak ki a szeméből. (Újvári) Örömmel teszek eleget a felkérésnek, hogy az idős korú hallássérültek szociális ellátásáról tájékoztassam önöket, és egyúttal bemutatkozzam, mint a terület új munkatársa. Az utóbbi időben a gazdasági nehézségek felmerülésével, az életszínvonal-emelkedés megtorpanásával előtérbe került a szociális ellátás ügye. 1985-ben kormányhatározat született arra vonatkozóan, hogy fokozatosan létre kell hozni a szociális tervezés középtávú, egységes tanácsi rendszerét a szociálpolitikai tevékenység fejlesztése, korszerűsítése, hatékonyabb irányítása érdekében. A megyei tanácsok szintjén középtávú szociális programok készültek, amelyet a tanácsi testületek az elmúlt hónapokban hagytak jóvá. A program célja, hogy a lakosság szociális helyzetének részletesebb ismerete alapján a helyi szintű társadalmi-gazdasági döntések megalapozottabbá váljanak, program segítse az ellátás súlya ponti céljainak kijelölését, rendelkezésre álló, illetve mobializálható eszközök teljesebb körű számbavételét. A program átfogja a szociális ellátás egészét a foglalkoztatástól, a lakás- és intézményi ellátáson keresztül a munkahelyi szociális ellátásig. Ez az első ilyen átfogó szociális terv a tanácsi tervezés történetét biztosítja a megyében élő rokkant személyek számára: — szociális helyzetük javítását, segélyezéssel, napközi ellátással, házi gondozással, étel házhoz szállításával a ráutaltságuknak megfelelően, — gyógyászati segédeszközellátásának és karbantartásának feltételeit rendkívüli segély juttatásával, vizsgálatra kísérés megszervezésével segíti, — a szociális intézményi elhelyezésnél a súlyosan rokkant személyeknek soronkívüliséget biztosít. A szövetség feladatából legfontosabb, hogy mint szakmai tanácsadó szerv, segíti az osztály munkáját a hallássérülteket érintő egészségügyi, rehabilitációs és szociálpolitikai feladatok megvalósításában. Igen fontos a szövetség szociális jelzőszolgálata, amely a gondoskodás bármely formájára rászoruló személyekről ad jelzést a helyi tanácsi szakigazgatási szerveknek. Az együttműködés főbb vonásait ismertettem, természetesen a teljesség igénye nélkül. ★ 1981-ben, a rokkantak nemzetközi évében készített megyei akcióprogram egyik szakmai célkitűzése volt a szociális intézményekben élő, idős emberek hallásvizsgálatának elvégzése. gondozás valamelyik formájában, ezek kb. 10%-a hallássérült. Vagyis mintegy 700 hallássérült idős ember jár az idősek klubjaiba, részesül házi szociális gondozásban vagy szociális étkeztetésben, segélyezésben, vagy egyszerre több ellátásban is. Gondozásukat alapvetően a házi szociális gondozó szolgálat látja el Ha az egyedülálló, idős ember hallásának romlását észlelik, orvosi beutaló birtokában elkísérik a gondozónők a szakrendelésre. Amennyiben a hallásjavításhoz hallókészülék beszerzése szükséges, annak költségeire az alacsony nyugdíjban, járadékban részesülőknek a helyi tanács szakigazgatási szerve rendkívüli szociális segélyt folyósít. Segély folyósítása különösen akkor indokolt, ha a hallássérült jövedelme vagy családjában az egy főre számított összjövedelme nem haladja meg a havi 2520 forintot. Ha egyedül él, és ennél nagyobb jövedelme van, figyelembe veszik a lakás és háztartás költségeit is, s így segély adható. Az utóbbi négy évben a megyében hallókészülék beszerzéséhez 54 személy részére adtak a tanácsok rendkívüli szociális segélyt 1500—2000 Ft közötti értékben. Két alkalommal 500 Ft volt a segély összege. Varga Sándorné ,Hallássérültek gondozási feladatai" ANKÉT SZENTESEN A Szentes Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet és a Hallássérültek Országos Szövetségének szentesi körzeti csoportja szeptember 19-én ankétot rendezett a „Hallássérültek gondozási feladatai” címmel. Az ankét résztvevőit dr. Vajdovich István igazgató főorvoshelyettes nyitotta meg, és felkérte dr. Kajáry Irén főorvost, hogy mondjon megnyitó beszédet. Ezt követően dr. Dóczy Gábor, Szentes város Tanácsának elnöke üdvözölte a résztvevőket. Az ankét tudományos ülésszakát dr. Vajdovich István főorvos vezette le, melynek során a következő előadások hangzottak el: — dr. Czigner Jenő egyetemi tanár, a SZOTE fül-orr-gége klinika igazgatója: „Hallássérültek gondozásának vetületei a különböző szakmai, társadalmi szinteken”, — dr. Götze Árpád c. főiskolai tanár, a János Kórház fülorr-gége osztályának vezető főorvosa: „Hallókészülék rendelésének lehetőségei napjainkban”, — dr. Csányi Yvonne főiskolai tanár (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola): „Hallássérült gyermekek szurdopedagógiai ellátásának tapasztalatai”, — Szekeresné dr. Makra Ibolya, a megyei tanács vb szociálpolitikai csoportjának vezetője: „Időskorú hallássérültek szociális ellátása, tennivalók”, — Illésfalvi Béla c. főiskolai tanár, a Hallássérültek Országos Szövetségének főtitkára: „A szövetség nagyothalló klubjainak feladatai”, — dr. Faragó Lászlóné szurdologopédus (Kisegítő Iskola, Szentes) : „Nagyothalló gyerekek rehabilitációja”. Az előadások után dr. Gabnai Margit, a Szentesi Városi Kórház osztályvezető főorvosa vezette le a kerekasztal-megbeszélést, amelynek témája volt: „A hallássérültek rehabilitációjának aktuális problémái”. A kerekasztalmegbeszélést követően dr. Stepper Magdolna, a Makói Városi Kórház fül-orr-gége osztályának vezető főorvosa irányításával a szövetség klubvezetői plenáris tanácskozáson számoltak be eredményeikről, gondjaikról. Az egyes klubok részéről az előadók voltak: dr. Pocsay Júlia főorvos (Ózd), dr. Visnyovszky László főorvos (Kiskunhalas), Nagy Gyuláné tanárnő (Békéscsaba), Dura Béla megyei elnök (Hódmezővásárhely), Varga László klubvezető (Szeged), Tarnóczkyné Fogas Etelka tanárnő (Makó), Csatári Sándorné (Szentes), Vida László (Csongrád megye). Az ankét során prof. William O. McCagg, a Michigan Állami Egyetem professzora tájékoztatót tartott az írógéptelefon használatának lehetőségéről. A II. szentesi ankét programja lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők a főbb tudományos, szervezeti kérdésekben tájékozódjanak, és a klubok vezetői hasznos tapasztalatokat szerezzenek egymás munkájáról. (A tanácskozás egyik előadását lapunk mostani számában már közzétesszük. Az ankét elemzésére lapunk következő számaiban még visszatérünk.) HALLÁSSÉRÜLTEK ______________________________________________________________________ S SZEKERESNÉ DR. MAKRA IBOLYA: Idős korú hallássérültek szociális ellátása téren. A munka során felvettük a kapcsolatot a társadalmi és tömegszervezetek mellett a rokkantak és fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteivel is. Igen nagy jelentőségű, hogy ebben az anyagban önálló fejezet szól hátrányos helyzetű rokkantak és a fogyatékosok helyzetének elemzéséről, köztük a hallássérültek szociális problémáiról. Ezúton is köszönetet mondunk a vezetőségnek az anyag összeállításához adott segítségért. ★ Az idős hallássérültekkel való megkülönböztetett törődés több okból is szükségszerű: — Idősebb korban több ember szenved halláskárosodásban, mint fiatalabb korban, és az idős korúak aránya az össznépességen belül egyre magasabb. A fiatal korú hallássérültek állapota is tovább romlik idősebb korban. — A szociális intézményekben élő hallássérültek elszigetelődnek társaiktól, nem képesek részt venni a közös programokban, nem tudnak beilleszkedni az otthon életébe. Az intézeten kívül, lakásukon egyedül élő hallássérültek elvesztik társadalmi kapcsolataikat, elmagányosodnak, ha nem részesülnek szervezett gondozásban. Az egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportja alapvetően a felnőttvédelmi szociális gondoskodás területén fejti ki tevékenységét, embereknek és ezeknek az idős a szociális jellegű gondjai megoldásához igyekszik segítséget nyújtani. A megyei tanács egészségügyi osztálya 1984-ben kötött együttműködési megállapodást a HOSZ Csongrád megyei szervezetével, amelyben a már addig is kialakult együttműködést további feladatokkal bővítették ki. Ennek az együttműködésnek a közös célkitűzése az egészségük károsodása miatt hátrányos helyzetben lévő életkörülményeinek állampolgárok javítása, munkában, művelődésben, a szabadidő kulturált eltöltésében való részvételük feltételeinek biztosítása mellett szociális biztonságuk megteremtésében és személyes jogaik érvényesítésében történő hatékony kapcsolattartás. Az együttműködés jegyében az egészségügyi osztály vállalta, hogy a helyi tanácsi szerveketazóta ez a megye 13 szocális intézményében folyamatosan megvalósult, sőt, az utóbbi időben évente rendszeresen végeznek audiológiai vizsgálatokat otthonaikban. A szűrés eredményeként ismertté vált a helyzet, és elmondhatjuk, hogy ma a több mint kétezer otthonlakóból 252 fő a hallássérült. Ezek közül 23 fő siketnéma, 34 fő hallónéma. Otthonainkban gyakori a halmozottan sérült személyek előfordulása. Hallássérült és értelmi fogyatékos 47 fő, hallássérült és elmebeteg 34 fő, egyéb társfogyatékossággal 8 fő rendelkezik. A szűrések során a hallókészülékkel való ellátásról is intézkedés történik. Jelenleg 47 fő rendelkezik hallókészülékkel, ebből 26 főnek az intézményi költségvetésből szerezték be a készüléket. ★ Nehéz helyzetben van az a néhány nagyon idős ember, akik teljesen elveszítették hallásukat, és hallókészülékkel sem értik meg társaik beszédét. Az otthonokban a szobaközösségeken belül vagy teljesen magára marad az idős ember, vagy mindenkivel szemben összeférhetetlenné válik, mert (mivel életkorából adódóan gyanakvó és bizalmatlan is) azt hiszi, hogy lakótársai mindig „róla beszélnek”. Előfordult, hogy egy idős nénit szobáról szobára kellett költöztetni, mert minden helyen konfliktusba került lakótársaival. Nehezíti a hallássérültek szakszerű gondozását az a körülmény, hogy a szociális intézmények dolgozói nem ismerik a jelbeszédet, nem tudnak a hallássérültekkel elbeszélgetni, s így a kommunikációs kapcsolatok az ösztönös mutogatásra szűkülnek. E téren már az is nagy eredménynek számít, hogy ösztönzésünkre a Kútvölgyi Szociális Otthon vezetője jeltolmács szakképesítést szerzett. A felnőttvédelmi szociális tevékenység számottevő része az eredeti környezetükben élő, idős emberek irányában valósul meg. Olyan idős komákról van szó, akikről a család objektív okok miatt képtelen gondoskodni, pl. távol, más helységben élnek, vagy egyáltalán nincs hozzátartozójuk. A megyében mintegy 7000 ember részesül a területi Tájékoztatásul elmondom, hogy az alacsony jövedelmű nyugdíjasok részére, külön kérelem alapján a lakóhely szerinti tanácsi szakigazgatási szerv „közgyógyellátásra jogosító igazolványt” ad ki. Ennek birtokában a gyógyszerek és egyes gyógyászati segédeszközök beszerzése ingyenes. Úgy gondolom, hogy az idős korú lakosság körében a hallássérültek gondozása egyre szervezettebbé válik. Szükségesnek tartjuk, hogy a szociális intézmények vezetői szorgalmazzák a gondozottak hallásvizsgálatát és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a szükségletnek megfelelően biztosítsák. Kívánatos lenne, hogy a szociális intézmények dolgozói közül többen elsajátítsák a jelbeszédet, illetve kiképzésben részesülhetnének. Ebben — úgy hiszem — a szövetség nagy segítségünkre lehetne. Az otthonokban élő, idős hallássérültek szűrővizsgálatát és megfelelő gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a tanácsi szakigazgatási szervekkel az idősek napközi otthonai és a házi szociális gondozószolgálat útján folyamatosan szorgalmazzuk, illetve biztosítjuk. Úgy érzem, hogy nagy lehetőség rejlik még a szövetséggel kötött együttműködési megállapodás keretein belüli kapcsolattartás, jelzőszolgálat lehetőségeinek kihasználásában. A szövetség képviseletében Vida László elvtárs rendszeresen, évente végigjárja a szociális otthonainkat és a meglévő hallókészülékek javítását, karbantartását elvégezze. Eddigi közreműködéséért ezúton is köszönetet mondunk, és a továbbiakban is számítunk a segítségére. Megítélésem szerint ezeknek a feladatoknak és célkitűzéseknek megvalósítása is szükséges ahhoz, hogy a hallássérült emberek nemcsak munkaképes korukban, befejező hanem az emberi élet szakaszában is aktív részesei lehessenek az élet szépségeinek, függetlenül attól, hogy családjuk körében, saját otthonukban egyedül, vagy szociális intézményi közösségben élnek. ★ Az előadás elhangzott az ugyané címmel Szentesen, 1987. szeptember 19-én megrendezett ankéton.