Hargita Népe Udvarhely, 2012. szeptember (1. évfolyam, 166-185. szám)

2012-09-03 / 166. szám

2012. SZEPTEMBER 3., HÉTFŐ Részt vettem a hétvégén a Mikó-ügyben szervezett sep­siszentgyörgyi tiltakozó megmozduláson. Elvegyülve az emberekkel és beszélgetve velük, könnyen rá lehetett jönni, hogy nem csupán egy absztrakt tiltakozásként fogják fel ezt az eseménysort. Szinte mindegyikük, ha nem is sze­mélyesen, de a családban valaki biztosan végigjárta a tu­lajdonproblémák rögös útját. Személyesen is tudják, hogy nehéz visszakapni, még nehezebb megtartani. A megtar­tás akadályai eddig a törvénytelenségből, illetve a pénzte­lenségből eredtek. A Székely Mikó esete azonban ezeknél sokkal súlyosabb. Itt néhány bíró kimondta, hogy a fehér márpedig fekete. Hiába élnek még azok közül, akik ott ta­nultak, amikor az iskola még a református egyházé volt. Hiába a kommunista elkobzás csak egy közönséges lopás volt (annak a rendszernek az alapvető tulajdonsága sze­rint), úgy tűnik, hogy semmi sem számított. Az ilyenfajta próbálkozásoknak nem szabad engedni. Ha most gyengék vagyunk, utána ezerszer erősebbek kell legyünk, hogy meg­fékezzük a bajt, ha az a minta követőkre lel. Követőkre a saját közösségünkön belül, hiszen a Mikó-ügyben magyar atyánkfiáit használja fel a hatalom, hogy keresztbe tegyen legerősebb intézményeinknek, az egyházaknak. A kiállás, NÉZŐPONT ■ Isán István Csongor Játék a tulajdonnal a nagy számban összesereglett emberek (fiatalok és idő­sek egyaránt) biztató jel, nem engedünk az igazunkból. Azonban arra is rá kell készülni, hogy nem lesz elég egy ekkora tüntetés, hogy ennek ellenére is a hatalom kitart az álláspontja mellett, és jogerőre emeli a hazug és törvénytelen döntést. Akkor fel kell legyünk készülve, hogy ne engedjünk továbbra sem az álláspontunkból. A Mikót egyszerűen nem szabad odaadni. Azokat pedig, akik az igazságos döntést, mármint a visszaszolgáltatást meghozták, nem szabad hagyni, hogy börtönbe kerüljenek. Elsősorban azért, mert ártatlanok, és kötelességünk kiállni mellettük. Másodsorban azért, mert ha őket bezárják, ki fog Romániában merni va­lamit is visszaadni majd egy magyar tulajdonosnak? Amint mondtam, megörvendezteti a szívet, hogy kö­zösségünk még nem fásult el, és még mindig tud közös­ségként fellépni. Kívánatos lenne azonban, hogy minden egyes alkalommal felemeljük hangunkat, és közösen erős üzenetet fogalmazzunk meg. Most ebben az ügyben nem engedünk. De ha közelebbről megnézzük, akkor nap mint nap engedünk egy kicsit. Apróságoknak tűnő dolgokat ki­engedünk a kezünkből (például legutóbb a szamosújvári huszárlaktanya épületét), és ezzel saját történelmünket gyilkoljuk. Közösségként kellene működjünk nap mint nap, nem­csak a különleges napokon. Rosszakaróink is ettől félnek leginkább, hogy egységünk nemcsak a sarokba szorított helyzetekben, a politikai voks pillanatában éled fel, ha­nem a hétköznapokban is. Közel másfél millió ember, egy akarat - ekkora erőnek nem merne ellentmondani senki sem Romániában. Csak tudatosítani kellene magunkban, hogy ebben a világban hallgatni egyáltalán nem arany. A Hargita Megyei Tanfelügyelő­ség tegnap délben tette közzé a 2012-es érettségi második fordulójának nem végleges eredményeit: a megyében az átmenési arány 22,32 százalék. Ez az eredmény majdnem tíz százalékkal jobbnak bizonyul, mint a 2011-es pótérettségié. Tegnap estig nyújthatták be a diákok az óvásokat, a végleges eredményeket szeptember 5-én teszik közzé. Antalfi József______________­ ­ Szinte tíz százalékkal jobbak az eredmények. Ha ezt vesszük te­kintetbe, akkor „jó” az eredmény, de nyilván rosszallják azok, akik­nek nem sikerült - mondta el la­punknak a tanfelügyelő. Még nem véglegesítették az eredményeket, de csak nagy vo­nalakban összeadva a nyári és az őszi forduló eredményeit, így is a megye diákjainak fele meg­bukott a 2012-es érettségin. Ér­dekes adat, hogy egy kostancai diák, Sorin Adrian Stratulat tízest kapott a pótérettségin. A Realitatea.net-nek azt nyilatkoz­ta, hogy politikus szeretne lenni, a lopást szeretné megfékezni, majd kizárná a magyarokat a par­lamentből. antalfi.jozsef@harg itanepe.ro O rszágos szinten a diákok 70 százaléka megbukott a 2012-es érettségi máso­dik fordulóján. A Hargita megyei 22,32 százalékos arány többnyire megfelel az országosnak: például Kovászna megyében 16,91, Ma­ros megyében 28,16, Fehér me­gyében 23,36, Bihar megyében 30, Prahova megyében 19,93, Bu­karestben pedig 18,52 százalékos az átmenési arány. Az eredménye­ikkel elégedetlen diákok tegnap délután négy és nyolc óra között nyújthatták be az óvásaikat. Eze­ket a dolgozatokat szeptember 3-4. között javítják újra. A vég­leges eredményeket szeptember 5-én teszik közzé. Hargita megyében 42 intéz­mény diákjai vizsgáztak az őszi vizsgaidőszakban. A pótérett­ségi szempontjából a legjobb megyei iskolának a borszéki Zimmerhausen Iskolaközpont bizonyult: itt száz százalékos az átmenési arány. Második a Csík­szeredai Márton Áron Gimnázi­um 76,92-vel, harmadik pedig a székelyudvarhelyi Benedek Elek Gimnázium 70 százalékkal. Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő úgy vélemé­nyezett, hogy figyelembe véve a tavalyi 12,98 százalékos arányt, jó­nak mondható az idei eredmény. XT' ♦♦ 1 r Korkép A DIÁKOK 22,32 SZÁZALÉKA KAPOTT ÁTMENŐ JEGYET A PÓTÉRETTSÉGIN Nem sokkal jobbak az eredmények Közel a nyári eredményeket hozták a diákok FOTÓ: IFJ HAÁZ SÁNDOR Az udvarhelyszéki iskolák átmenési aránya a pótérettségin (százalékban, csökkenő sorrendben) Benedek Elek Gimnázium - 70,00 Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium - 60,00 Tamási Áron Gimnázium - 50,00 Dr. Palló Imre Zene és Képzőművészeti Szakközépiskola - 42,86 Marin Preda Gimnázium - 37,50 Berde Mózes Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr - 35,71 Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr - 35,29 Dr. P. Boros Fortunát Gimnázium, Zetelaka - 25,00 Kós Károly Szakközépiskola - 22,09 Köröndi Középiskola - 13,95 Eötvös József Szakközépiskola - 13,21 Bányai János Műszaki Kollégium - 12,73 Zeyk Domokos Iskolaközpont, Székelykeresztúr - 5,56 Gábor Áron Szakközépiskola, Szentegyháza - 2,78 udvarhely 13. OLDAL MINDENKINEK JÖJÖN A HÍR Egy héttel elhalasztják a tanévkezdést Nem szeptember 10-én, ha­nem 17-én kezdődik az új tan­év. A szombaton Victor Ponta miniszterelnök által tett be­jelentésnek tulajdonképpen mindenki örvend: szeptember 15-én kezdődik az iskola, és hát 17-e közelebb van ehhez a dátumhoz, mint 10-e. A másik érv az volt, hogy sok szülő kérte az időpont módo­sítását, és végül, vannak olyan iskolák, amelyek nem tudtak felkészülni a tanévkezdésre. Bartolf Hedwig főtanfel­ügyelő a Hargita Népének azt nyilatkozta, hogy megyénkben az iskolák az utolsó simítások előtt készen állnak az iskola­­kezdésre. 196 pedagógus kezd iskola-előkészítő osztályban ta­nítani, számukra felkészítőket tartottak és tartanak még ezen a héten. Ezeken a felkészítőkön részletesen megbeszélik a tan­tervet és mindazt, amit a most induló osztályok tanításában figyelembe kell venni. Ezen a héten a tanfelügyelők országos felkészítőkön vesznek részt, az ajándékba kapott következő héten pedig megtartják az év eleji tanácskozásokat. A tanév szerkezetének vál­tozásával kapcsolatban a főtan­felügyelő több lehetőséget is felvetett: lehet, hogy ezzel rö­­videbb lesz egy héttel a tanév. Az is megtörténhet, hogy vala­melyik vakáció rovására megy majd ez a hét, vagy meglehet, hogy a nyári vakáció kezdődik majd később, esetleg az iskola másként hét rendezvényeit nem tartják meg. Mindez azonban egyelőre találgatás. Bartolf Hedwig elmondta azt is, hogy a szombati kor­mányülésen bejelentették, 25 millió lejt juttatnak a rossz ál­lapotban levő iskolák rendbeté­telére. Hogy milyen feltételek­nek kell megfelelni a juttatás elnyeréséhez, illetve, hogy kik kapnak ebből a pénzből, a to­vábbiakban derül ki. Takács Éva takacs.eva@hargitanepe.ro M­indenkit meglepetés­ként ért a szombati kormányülés után tett bejelentés: szeptember 10. helyett 17-én kezdődik az új tanév. Azon túl, hogy nehéz megérteni, miért egy héttel a tanév tervezett megkezdése előtt módosítják annak rég be­jelentett szerkezetét, valójában mindenki örvend a hírnek. A diákok részéről érthető az öröm, mindannyian hosz­­szabbítanák a nyári vakációt. Velük együtt örvendenek a szülők is, hiszen így később kezdődik a szigorú program, a gyerekkel együtt tanulás. A pe­dagógusoknak is jól jön a meg­hosszabbított vakáció, mert a mától elkezdett iskolai évben ráérősebben készülhetnek fel a tanévkezdésre. Az iskolaigazgatók számára a katedrák elosztása, az óra­rend elkészítése jelenti ebben az időszakban a nagy munkát, és jobb, ha erre egy helyett két hét áll rendelkezésükre. A tanfelügyelőség pedig azért örvend a meghosszabbí­tott vakációnak, mert ezalatt meg tudják tartani a pedagógu­sok év eleji tanácskozását, nem kell a tanítási időből egy napot feláldozni erre. Ecaterina Andronescu tan­­ügyminiszter több dologgal is indokolta a halasztást: első­ként a hagyományt hozta fel: mindenki megszokta már, hogy

Next