Hargita Népe Udvarhely, 2012. október (1. évfolyam, 186-208. szám)

2012-10-01 / 186. szám

iAGJO ?lyb hu 4. OLDAL Udvarhely­ ­i Könyv egy „gumicsizmás értelmi­ségiről”. Kedden, október 2-án 18 órától mutatják be Zsidó Ferenc, székelyudvarhelyi író Laska Lajos című, egyperces novellákat felvonultató könyvét a városi könyvtár lát­vány- és hanganyag termében. Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen, tanár, író, publicista, németből fordít, a böl­csésztudományok doktora. A kötet főhősé­ről Krebsz János, aki közel másfél évtizedig oktatott vendégtanárként a Bukaresti Tu­dományegyetem Hungarológia Tanszékén a következőképpen ír: „Laska Lajos egy iga­zi dákómagyar, piszokratész afropéer. Egy gumicsizmás értelmiségi. Ha jobban oda­figyelünk, Laskával nem történik semmi különös, ami ne fordulhatna elő bárkivel. Ha még jobban odafigyelünk, akkor is erre az eredményre jutunk. Ezért nagyon kell figyelni rá. Szeretjük Laska Lajost. Ahogy Chaplint, Ábelt, Svejket, Fülig Jimmyt vagy Sancho Panzát. Újabb és újabb inkar­­nációkkal lepi meg az olvasókat, miközben személyisége folyamatosan gazdagodik, egyszerre lesz bonyolultabbá és átláthatób­­bá”. A kötetet méltatja, a szerzővel beszél­get Lőrincz György. A Zebrán átkelő gyalogosokat gá­zoltak. Gyalogosokat gázoltak a múlt héten csütörtökön Székelyudvarhelyen a Tamási Áron utcai zebrán. A balesetben egy személy súlyosan, ketten pedig köny­­nyebben megsérültek. A Hargita megyei rendőrfelügyelőség honlapja szerint a bal­esetet a 35 éves farkaslaki P. A. okozta, aki nem adva elsőbbséget a szabályosan átkelő gyalogosoknak, frontálisan ütközött velük. A balesetben a 7 éves marosvásárhelyi B. J. súlyosan, a 35 éves szintén marosvásár­helyi B. A., illetve a 7 éves udvarhelyi P. S. könnyebben megsérült. Az gépkocsivezető nem volt alkoholos befolyásoltság állapotá­ban, ellene gondatlanságból elkövetett testi sértés vádjával indult eljárás. Ecu _­­­o­t Szivacsos agyvelőgyulladást diagnosztizáltak a megyei állat­egészségügyi hivatal székely­udvarhelyi laboratóriumában egy Maros megyei birkánál. A vizsgálat eredményét az Orszá­gos Állategészségügyi és Élel­miszerbiztonsági Főhatóság egyelőre nem erősítette meg. Ez az emberre is veszélyes fer­tőzés egyelőre nem ütötte fel fejét megyénkben, az illetéke­sek szerint a legjobb védekezés a megelőzés. Ebben a harcban viszont a gazdákra is szükség lenne, akik egyelőre nem mérik fel az esetleges fertőzések ve­szélyeit. A Hargita Megyei Ál­lategészségügyi és Élelmiszer­biztonsági Hivatal kampányba fogott. Berkeczi Zsolt ______________ Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főható­ságtól. Az igazgató ugyanakkor hozzátette, az érintettség okán a Maros megyei igazgatóságnak kell meghoznia a megfelelő in­tézkedéseket. Ladó Zsolt tájékoztatása sze­rint bár a szivacsos agyvelőgyulla­­dás szarvasmarha esetében, ami a köztudatban kergemarhakórként terjedt el, eddig elkerülte Romá­niát, a juhokat fertőző betegség, az úgynevezett scrapie, az ország délebbi megyéiben korábban már felütötte fejét. Ugyanakkor Hargi­ta megyében és a környékbeli me­gyékben eddig nem fedeztek fel ilyen betegséget. Az igazgató ugyanakkor be­szélgetésünk során nem mulasz­totta el felhívni a lakosság, főleg az állattartó gazdák figyelmét a megye fertőzésmentességét bizto­sító vizsgálatok szükségességére, hiszen mint elmondta, az állattar­tók néha nem ismerik fel az ilyen fertőzések veszélyét.­­ Ha egy juh, illetve bárány megdöglik, vagy például a juhok­­nál vetélés van, ugyanakkor vala­milyen idegi tünetet észlelnek, ami mozgászavarokkal jár, mint például izomremegés, akkor az első dolga az kellene, hogy legyen a gazdának, hogy jelezze azt az ál­latorvosnak. De nemcsak a rend­ellenesség, hanem a háztáji vágás bejelentése is a kötelességek közé tartozik. Ezt a kötelességet azon­ban sokan elmulasztják, hiszen például az évnek ebben az idő­szakában, amikor a betakarítások folynak, a gazda levág egy meghí­zott juhot, és abból a kalákásokat jól megvendégeli. Gyakorlatilag nem érzi szükségesnek a vizsgá­latot, hiszen ő úgy látja, hogy az a juh egészséges, és úgy gondol­ja, nincs azzal az állattal semmi g­­ond. Számára a kötelesség ott elár - ecsetelte az igazgató. Ladó szerint sokan nem mérik fel, hogy saját és mások egészségével is ját­szanak, hiszen amennyiben ez a „levágtuk, megettük” mentalitás él tovább is az emberekben, az hosszútávon veszélyes lehet. A legjobb védekezés a megelőzés Ladó Zsolt szerint ahhoz, hogy a fertőzésmentességét biztosítani tudják, nagyobb együttműködés­re volna szükség a gazdák részéről, hiszen a betegség emberekre is ve­szélyes lehet. Bár nem gyors lefo­lyású betegségről van szó, hiszen lappangási ideje években mérhető, az idegrendszer teljes leépüléséhez vezethet. - Nem úgy veszélyes, hogy va­laki elfogyasztja egy levágott állat húsát, és egy hét múlva már esetleg tünete is lesz. Egyik napról a má­sikra közvetlen veszélyt nem jelent, viszont hosszú távon annál inkább - magyarázta Ladó. Az igazgató hangsúlyozta, úgy lehet a leghaté­konyabban védekezni a betegség ellen, ha megelőzik azt, a gazdák­nak pedig ezért semmi mást nem kell tenniük, mint jelezni a körzeti állatorvosnak ha háztáji vágásra került sor, vagy állata elhullott, és az állat agytörzsét vizsgálatra bocsájtani. Mint az igazgató el­mondta, az udvarhelyi laborban végzett gyorsteszttel - mely nem rabolná sokáig a gazdák idejét - egyértelműen ki lehetne zárni az emberre veszélyes fertőzéseket. - Kétszáz levágott vagy el­hullott állatból nekünk vizsgálni kellene kétszáz mintát, de ha nem értesítik az illetékes állatorvost, ak­kor gyakorlatilag nem lehet követ­ni ezeket - mondta az igazgató. Együtt kellene működni A fertőzés veszélyét ugyanak­kor tovább növeli az állatok „ille­gális” mozgása is, hiszen ameny­­nyiben a gazda nem jelenti be az esetleges vásárlást, akkor az állat­orvosnak ismét csak a médium szerep jut, ami még mindig nem jogosítja fel arra, hogy változtas­son azon a megyei adatbázison, amelyben az állatokat tartják szá­mon.­­ Az állatorvos az adatbázis­ban csakis a gazda írásos beleegye­zésével tud változtatni. Vagyis ha a gazda nem jelzi az állatorvosnak, hogy a gazdaságban „mozgás” tör­tént, akkor az állatorvos nem tehet semmit - magyarázta Ladó Zsolt. Az igazgató elmondása szerint törvényhatározat kötelezné a gaz­dákat az állatorvossal való együtt­működésre, más kérdés, hogy ezt mennyien is tartják be. Pórul járhat, aki nem jelzi a „mozgást" Ladó Zsolt szerint az eddigi tapasztalatok alapján, bár tör­tént javulás, megyei szinten még mindig nem tartanak ott a vizs­gálatokkal, illetve az állatok nyil­vántartásával, ahol kellene. Éppen ezért az elmúlt hónapokban a kör­zeti állatorvosok Hargita megyé­ben összesen 8875 gazdaságban tettek látogatást, így próbálták „egyenesbe hozni” adatbázisukat a valósággal. Mint az igazgató elmondta, ez a körút a követke­ző hetekben, illetve hónapokban folytatódni fog. Továbbra is el­lenőrizni fogják a gazdaságokat, ugyanakkor felhívják a gazdák figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a bejelentés elmulasztása esetén leselkednek rájuk.­­ Fontos azt is tudni, hogy a gazdák, amennyiben elmulasztják kötelezettségüket, vagyis „elfelej­tik” bejelenteni az állatállomány változását és mozgását, akkor ez büntetéssel járhat. Most még ab­ban a szakaszban vagyunk, hogy felkérjük, illetve szépen megkérjük a gazdákat, mindent jelezzenek az állatorvosnak, hogy napraké­szen tudjuk követni az állományt. Azonban, aki később sem tartja be ezeket a kötelezettségeket, azt büntetni fogjuk - summázott az igazgató. berkeczi.zsolt@hargitanepe.ro A­lig egy évtizede igencsak felkapott téma volt az emberekre is veszélyes kergemarhakór, a tehenek sziva­csos agykárosodása, ami szabály­szerűen szivaccsá alakítja az egész agyállományt. Bár sokak számára a híradásokból csak a szarvasmar­hákat sújtó betegség vált ismertté, a juhokat érintő surlókór is épp­oly veszélyes az emberekre, hiszen a surlókóros birka fogyasztása a fertőzött szarvasmarhához hason­lóan halálos, Creutzfeldt-Jakob­­betegséget, vagyis központi ideg­­rendszeri sorvadást okozhat. Térségünkben azok után merült fel a téma, hogy a Har­gita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal székelyudvarhelyi laboratóri­umában egy Maros megyéből továbbított, birka agyából vett minta alapján megállapították: az állat szivacsos agyvelőgyul­­ladásban szenvedett. Mint Ladó Zsolt, a megyei igazgatósági vezetője lapunknak megerősí­tette, udvarhelyi munkapontju­kon valóban végeztek egy ilyen vizsgálatot pár hete, és bár az itteni próbák pozitívak lettek, nem mer messzemenő követ­keztetéseket levonni, amíg nem érkezik hivatalos visszajelzés az SZIVACSOS AGYVELŐGYULLADÁST DIAGNOSZTIZÁLTAK Emberre is veszélyes fertőzés ütötte fel a fejét A surlókóros birka fogyasztása a fertőzött szarvasmarhához hasonlóan halálos QU­3H . JR . , 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ B A hétvégén vásár. Csütörtökön, október 4-én startol Székelyudvarhelyen a 20. Őszi Vásár, melynek fő rendezvénye a nagy érdeklődésnek örvendő, a városi sportcsarnok és környékén zajló nemzet­közi kiállítás és vásár. Idén is lesz üzleti konferencia, borfesztivál, illetve harma­dik alkalommal a Székely Termékek Fesztiváljára is ellátogathatnak az érdek­lődők. A Príma Rádió 15. születésnapja alkalmából a minifocipályán szervezett szabadtéri rendezvényeken fellépik Ta­más Gábor, a Cold Taste, a Shadows, a Transilvania Rock Band és a Székely Gó­bék is. Körkép___________ AKTUÁLIS

Next