Hargita Népe Udvarhely, 2012. december (1. évfolyam, 230-246. szám)

2012-12-03 / 230. szám

2. OLDAL Z­­dvarhely 2012.DECEMBER 3., HÉTFŐ Románia képviseletében Antal István képviselő is részt vett a Fekete-tenger Gazdasági Együtt­működési Parlamenti Bizottság közgyűlésén, melyet november 26-28. között rendeztek Azerbaj­dzsán fővárosában, Bakuban. HM­-információ A Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Parla­menti Bizottság (angol rövidítésén: PABSEC) 1993-ban alakult. Képviselőit a térség tizen­két különböző országa delegálta nemzeti parlamentjeikből. Célja katalizálni a tagországok elkötele­zettségét a demokratikus értékek és a piacgazdaság iránt. Legfon­tosabb teendőik közé tartozik a gazdaság élénkítése, a fenntartható fejlődés támogatása, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, a környezetvédelem, valamint az európai és nemzetközi vonat­kozó szervezetekkel való együtt­működés. A szervezet legutóbbi közgyűlését múlt héten tartotta Azerbajdzsán fővárosában, Baku­ban. A jeles eseményen jelen lévő Antal István parlamenti képvise­lő felszólalásában hangsúlyozta: hatékonyabbá kell tenni a Fekete­tenger Gazdasági Együttműkö­dési Parlamenti Bizottság, vala­mint a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (angol rövidítése: BSEC) közötti munkát, ehhez Ro­mánia konkrét lépésekkel is hozzá fog járulni. Antal elmondta továb­bá, Románia politikai támogatást nyújt ahhoz, hogy a tagországok nemzeti parlamentjei ratifikálják a „Fekete-tenger Közautópálya Egybehangolt Kiépítése és a Fe­kete-tenger Hajózási Útvonalak Fejlesztése című memorandumot.” A képviselő felszólalásában arra is kitért, hogy Románia támogatja a BSEC és az Európai Unió közötti kapcsolat parlamenti szinten való kibővítését, valamint a PAESEC és az Európai Parlament közötti kapcsolat megszilárdítását. El­mondta továbbá, hogy Románia számára elsőrendű fontossággal bír a pénzalapok elérési képességének fokozásával és a környezetvédelem biztosításával kapcsolatos intézke­dések megvalósítása, valamint arra buzdította a többi ország képvise­lőit, hogy munkájuk hatékonysá­gának növelése érdekében tovább­ra is szervezzenek kölcsönös mun­kalátogatásokat.­­ Óriási olaj- és gázmezőkön ül Azerbajdzsán, amely a válságot megelőző években két számjegyű ütemben növelte gazdaságát. A döbbenetes gazdasági növekedés sokak számára vonzó partnerré tette Azerbajdzsánt, amely olaj- és gázkészleteinek köszönheti, hogy ki tudott emelkedni a kaukázu­si volt szovjet tagköztársaságok közül. Az ország egyértelműen az energetikának köszönheti ki­robbanó sikerét. Tavaly export­jának közel 80 százalékát adta a nyersanyag. 2005-től kezdték működésbe helyezni a Baku- Tbiliszi-Ceyhan olajvezetéket, amely Fekete-tengeri kijáratával megnyitotta az országot a világpi­ac felé. Az olajipar felfutása követ­keztében robusztus növekedést mutatott a gazdaság a válságig, a csúcsévekben (2005-2006-2007) 26,4,34,5 és 23,4 százalékkal nőtt a GDP, államadósságuk irigylésre méltóan alacsony, a GDP ará­nyában mindössze 5,5 százalékos - adott rövid helyzetértékelőt a Hargita Népe Udvarhelynek An­tal István. AKTUÁLIS RANGOS ESEMÉNYEN VETT RÉSZT AZ UDVARHELYI KÉPVISELŐ Antal Azerbajdzsánban Konferencia Bakuban. Azerbajdzsán sokak számára vonzó partner Körkép AZ EREDMÉNYEK A CSAPATMUNKÁT DICSÉRIK Jól halad Almás Kampánykörútjuk egyik szom­bati állomásaként Homoród­­almáson találkozott a lakókkal dr. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képvi­selő. A polgármester hosszasan olvasta megvalósítási listájukat, az elöljárók pedig úgy sum­máztak: mindez közös siker, a helyi és megyei önkormányzat, parlamenti képviseletünk és kormányzati szerepvállalásunk közös eredménye. HM­-információ H­omoródalmás polgár­­mestere, Rigó Mihály Udvarhelyszék egyik leg­fiatalabb tanácsosi csapatával dol­gozik együtt. Immáron nyolc és fél éve veze­ti a községet. A legutóbbi falufórumon hosszasan sorolta megvalósításaikat. Tatarozták, felújították középületeiket és az unitárius templom is megszépült. A polgármester büszkén jelentette, hogy hat palló és egy felüljáró be­szerelését követően több mint har­minc év után már könnyedén vé­gigjárható a Vargyas-szoros, vagyis megnyílt a kirándulók számára az Almási-barlang, illetve az odaveze­tő utat is sikerült feljavítaniuk. Uniós pályázatból hamarosan befejeződik Erdély talán egyik leg­régebbi házának a megmentése: turisztikai irodát, tájházat alakíta­nak itt ki, és két állandó alkalma­zott fog dolgozni a térség turiszti­kai felvirágoztatásán. Elkészült a község kanalizálási terve is, a szer­ződéskötés következne - folytatta számadását a polgármester, majd arról is említést tett, hogy köz­ponti fűtést szereltek be az orvosi rendelőbe, a gyógyszertárba és a postára. A kultúrház bútorzatát is uniós pénzekből cserélték ki: százötven széket vásároltak, és egy nagy sátrat is beszereztek, melyet falunapokon fognak használni. Idén Homoródalmáson az éj­jeli őrségszolgálatot szakcégre bíz­ták. Meg is lett a váltás eredménye: felére csökkent a lopások száma. Az elmúlt időszakban utcákat, hidakat javítottak, az iskolában is folytatták a javításokat. Az új víz­hálózat működtetésével kapcsola­tosan úgy döntöttek, nem szakcég­re bízzák, hisz akkor a tízszeresére ugrik a víz ára. Sikerült egy hetven banis árat jóváhagyatniuk, úgy, hogy a község szolgáltat. Almáson kulturális és sportrendezvényekből sem szűkölködtek, sőt testvértele­püléseik meghívására táborokban is részt vettek. Nemrég kötöttek testvértelepülési szerződést a Fejér megyei Magyaralmás községgel. A polgármester arról is említést tett, hogy Antal István parlamenti kép­viselő irodája több mint száz almá­sinak készítette el a magyar állam­­polgárság igényléséhez szükséges iratcsomót. „Egy helyi választott se higgye, hogy megválasztása vagy eredményes személyes siker. Közös munkánk gyümölcse ez: a helyi és megyei önkormányzat, parlamenti képviseletünk és kormányzati sze­repvállalásunk közös eredménye” - hangoztatta dr. Verestóy Attila szenátor, aki szerint a cél a közös boldogulásunk, minden más pe­dig eszköz, még az autonómia is, mely intézmények és intézkedések bonyolult megteremtésének és ösz­­szehangolásának a rendszere. Antal István parlamenti kép­viselő kérdéssel indított: „Kinek nincs rokona, ismerőse a 34 ezer magyart tömörítő Brassóban?” Alig lendült kéz a levegőbe, így magyarázta is, hogy annak idején még szenátora is volt Brassónak, a mostani széthúzás pedig oda vezet­het, hogy képviselőjét is elveszíti a város. Antal gazdasági lépésként azt ajánlotta az almásiaknak, hogy fontolják meg a valamikori tégla­készítő újraindítását, mely nem­csak pénzt, hanem munkahelyeket is teremtene. A találkozón jelen volt Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának az alelnöke is, aki nem arról beszélt, hogy a megyei tanács hol, milyen munkálatokat végezett el. Ezek helyett a székely megyezászló levételére, betiltásá­ra irányuló igyekezeteket és a de­cember elsejei erődemonstrációt említve a választások sikertelen­sége esetén jelentkező veszélyekre figyelmeztetett. A VISSZAKAPOTT FÖLDET MENEDZSELNI KELL Turizmus, autonómia és jövőkép A Parajdi Turisztikai Egyesü­let „A sóvidéki turizmus fejlő­dése, lehetőségei a jövőben" címmel a művelődési ház elő­terében találkozót szervezett helyi panzióvezetőknek. HM­-információ M­áttéfy Győző, a tu­risztikai minisztéri­um Hargita megye képviselője a jelenlévőknek ar­ról beszélt, mit kell tegyenek, hogy jelen áldatlan állapotuk­ból kimozduljanak. Röviden vázolta, hogyan fejlődött a térség turizmusa a ' 90-es évek­től kezdődően: kezdetben nem jöttek a turisták, majd a 2000- es évekre a falusi vendéglátói egységek száma elérte a brassói szintet, és beindult a székely­­földi turizmus, mely egészen 2009-ig fejlődött. „A turisták utána is jöttek, ám már pénz nélkül”. Ötleteket is adott: egy­ségesen kell megjeleníteni a térséget, összehangolva Erdély, Székelyföld, Hargita megye, Udvarhelyszék és Sóvidék rek­lámozását. Dr. Horváth Alpár, a BBTE gyergyószentmiklósi turisztikai tagozatának egyetemi adjunk­tusa jó hírekkel szolgált: 2011-ben 50 ezer vendégéjszakával több volt Hargita megyében, mint az előző évben. A vissza­kapott földet menedzselni kell; várjuk a turizmus törvényét; a fejekben is rendet kell rakni; a turizmus nemcsak pénzcsiná­­lás - hallhattuk. Dr. Horváth címszavakban a megye turisz­tikai stratégiáját ismertette, majd azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségnek együtt kell mű­ködnie a többséggel a turizmus területén is. „Ha másságunkat meg tud­juk jeleníteni a román piacon, akkor a jól fizető román vendég is eljön, szétnéz, és majd nem veszi be a riogatós, nacionalista »magyar kártyás« trükköt”. A turizmus tehát több, mint so­kan gondolnák: kultúra és ar­culat-, imázsépítés is. A szakmai találkozón Moldován József képviselője­lölt a turizmus alapjait megte­remtő lépéseikről számolt be. - Autonómiáról az beszél­jen, aki valamilyen alapot te­remtett már neki. Szerintem a földtulajdon az alap: Hargita megye 600 ezer hektárából 500 ezer magántulajdonban van. A szülőföld a miénk, vér nélkül foglaltuk vissza. Erre lehet épí­teni - tudatta Moldován.

Next