Hargita Népe Udvarhely, 2012. december (1. évfolyam, 230-246. szám)
2012-12-03 / 230. szám
2. OLDAL Zdvarhely 2012.DECEMBER 3., HÉTFŐ Románia képviseletében Antal István képviselő is részt vett a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Parlamenti Bizottság közgyűlésén, melyet november 26-28. között rendeztek Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. HM-információ A Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Parlamenti Bizottság (angol rövidítésén: PABSEC) 1993-ban alakult. Képviselőit a térség tizenkét különböző országa delegálta nemzeti parlamentjeikből. Célja katalizálni a tagországok elkötelezettségét a demokratikus értékek és a piacgazdaság iránt. Legfontosabb teendőik közé tartozik a gazdaság élénkítése, a fenntartható fejlődés támogatása, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, a környezetvédelem, valamint az európai és nemzetközi vonatkozó szervezetekkel való együttműködés. A szervezet legutóbbi közgyűlését múlt héten tartotta Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A jeles eseményen jelen lévő Antal István parlamenti képviselő felszólalásában hangsúlyozta: hatékonyabbá kell tenni a Feketetenger Gazdasági Együttműködési Parlamenti Bizottság, valamint a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (angol rövidítése: BSEC) közötti munkát, ehhez Románia konkrét lépésekkel is hozzá fog járulni. Antal elmondta továbbá, Románia politikai támogatást nyújt ahhoz, hogy a tagországok nemzeti parlamentjei ratifikálják a „Fekete-tenger Közautópálya Egybehangolt Kiépítése és a Fekete-tenger Hajózási Útvonalak Fejlesztése című memorandumot.” A képviselő felszólalásában arra is kitért, hogy Románia támogatja a BSEC és az Európai Unió közötti kapcsolat parlamenti szinten való kibővítését, valamint a PAESEC és az Európai Parlament közötti kapcsolat megszilárdítását. Elmondta továbbá, hogy Románia számára elsőrendű fontossággal bír a pénzalapok elérési képességének fokozásával és a környezetvédelem biztosításával kapcsolatos intézkedések megvalósítása, valamint arra buzdította a többi ország képviselőit, hogy munkájuk hatékonyságának növelése érdekében továbbra is szervezzenek kölcsönös munkalátogatásokat. Óriási olaj- és gázmezőkön ül Azerbajdzsán, amely a válságot megelőző években két számjegyű ütemben növelte gazdaságát. A döbbenetes gazdasági növekedés sokak számára vonzó partnerré tette Azerbajdzsánt, amely olaj- és gázkészleteinek köszönheti, hogy ki tudott emelkedni a kaukázusi volt szovjet tagköztársaságok közül. Az ország egyértelműen az energetikának köszönheti kirobbanó sikerét. Tavaly exportjának közel 80 százalékát adta a nyersanyag. 2005-től kezdték működésbe helyezni a Baku- Tbiliszi-Ceyhan olajvezetéket, amely Fekete-tengeri kijáratával megnyitotta az országot a világpiac felé. Az olajipar felfutása következtében robusztus növekedést mutatott a gazdaság a válságig, a csúcsévekben (2005-2006-2007) 26,4,34,5 és 23,4 százalékkal nőtt a GDP, államadósságuk irigylésre méltóan alacsony, a GDP arányában mindössze 5,5 százalékos - adott rövid helyzetértékelőt a Hargita Népe Udvarhelynek Antal István. AKTUÁLIS RANGOS ESEMÉNYEN VETT RÉSZT AZ UDVARHELYI KÉPVISELŐ Antal Azerbajdzsánban Konferencia Bakuban. Azerbajdzsán sokak számára vonzó partner Körkép AZ EREDMÉNYEK A CSAPATMUNKÁT DICSÉRIK Jól halad Almás Kampánykörútjuk egyik szombati állomásaként Homoródalmáson találkozott a lakókkal dr. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő. A polgármester hosszasan olvasta megvalósítási listájukat, az elöljárók pedig úgy summáztak: mindez közös siker, a helyi és megyei önkormányzat, parlamenti képviseletünk és kormányzati szerepvállalásunk közös eredménye. HM-információ Homoródalmás polgármestere, Rigó Mihály Udvarhelyszék egyik legfiatalabb tanácsosi csapatával dolgozik együtt. Immáron nyolc és fél éve vezeti a községet. A legutóbbi falufórumon hosszasan sorolta megvalósításaikat. Tatarozták, felújították középületeiket és az unitárius templom is megszépült. A polgármester büszkén jelentette, hogy hat palló és egy felüljáró beszerelését követően több mint harminc év után már könnyedén végigjárható a Vargyas-szoros, vagyis megnyílt a kirándulók számára az Almási-barlang, illetve az odavezető utat is sikerült feljavítaniuk. Uniós pályázatból hamarosan befejeződik Erdély talán egyik legrégebbi házának a megmentése: turisztikai irodát, tájházat alakítanak itt ki, és két állandó alkalmazott fog dolgozni a térség turisztikai felvirágoztatásán. Elkészült a község kanalizálási terve is, a szerződéskötés következne - folytatta számadását a polgármester, majd arról is említést tett, hogy központi fűtést szereltek be az orvosi rendelőbe, a gyógyszertárba és a postára. A kultúrház bútorzatát is uniós pénzekből cserélték ki: százötven széket vásároltak, és egy nagy sátrat is beszereztek, melyet falunapokon fognak használni. Idén Homoródalmáson az éjjeli őrségszolgálatot szakcégre bízták. Meg is lett a váltás eredménye: felére csökkent a lopások száma. Az elmúlt időszakban utcákat, hidakat javítottak, az iskolában is folytatták a javításokat. Az új vízhálózat működtetésével kapcsolatosan úgy döntöttek, nem szakcégre bízzák, hisz akkor a tízszeresére ugrik a víz ára. Sikerült egy hetven banis árat jóváhagyatniuk, úgy, hogy a község szolgáltat. Almáson kulturális és sportrendezvényekből sem szűkölködtek, sőt testvértelepüléseik meghívására táborokban is részt vettek. Nemrég kötöttek testvértelepülési szerződést a Fejér megyei Magyaralmás községgel. A polgármester arról is említést tett, hogy Antal István parlamenti képviselő irodája több mint száz almásinak készítette el a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges iratcsomót. „Egy helyi választott se higgye, hogy megválasztása vagy eredményes személyes siker. Közös munkánk gyümölcse ez: a helyi és megyei önkormányzat, parlamenti képviseletünk és kormányzati szerepvállalásunk közös eredménye” - hangoztatta dr. Verestóy Attila szenátor, aki szerint a cél a közös boldogulásunk, minden más pedig eszköz, még az autonómia is, mely intézmények és intézkedések bonyolult megteremtésének és öszszehangolásának a rendszere. Antal István parlamenti képviselő kérdéssel indított: „Kinek nincs rokona, ismerőse a 34 ezer magyart tömörítő Brassóban?” Alig lendült kéz a levegőbe, így magyarázta is, hogy annak idején még szenátora is volt Brassónak, a mostani széthúzás pedig oda vezethet, hogy képviselőjét is elveszíti a város. Antal gazdasági lépésként azt ajánlotta az almásiaknak, hogy fontolják meg a valamikori téglakészítő újraindítását, mely nemcsak pénzt, hanem munkahelyeket is teremtene. A találkozón jelen volt Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának az alelnöke is, aki nem arról beszélt, hogy a megyei tanács hol, milyen munkálatokat végezett el. Ezek helyett a székely megyezászló levételére, betiltására irányuló igyekezeteket és a december elsejei erődemonstrációt említve a választások sikertelensége esetén jelentkező veszélyekre figyelmeztetett. A VISSZAKAPOTT FÖLDET MENEDZSELNI KELL Turizmus, autonómia és jövőkép A Parajdi Turisztikai Egyesület „A sóvidéki turizmus fejlődése, lehetőségei a jövőben" címmel a művelődési ház előterében találkozót szervezett helyi panzióvezetőknek. HM-információ Máttéfy Győző, a turisztikai minisztérium Hargita megye képviselője a jelenlévőknek arról beszélt, mit kell tegyenek, hogy jelen áldatlan állapotukból kimozduljanak. Röviden vázolta, hogyan fejlődött a térség turizmusa a ' 90-es évektől kezdődően: kezdetben nem jöttek a turisták, majd a 2000- es évekre a falusi vendéglátói egységek száma elérte a brassói szintet, és beindult a székelyföldi turizmus, mely egészen 2009-ig fejlődött. „A turisták utána is jöttek, ám már pénz nélkül”. Ötleteket is adott: egységesen kell megjeleníteni a térséget, összehangolva Erdély, Székelyföld, Hargita megye, Udvarhelyszék és Sóvidék reklámozását. Dr. Horváth Alpár, a BBTE gyergyószentmiklósi turisztikai tagozatának egyetemi adjunktusa jó hírekkel szolgált: 2011-ben 50 ezer vendégéjszakával több volt Hargita megyében, mint az előző évben. A visszakapott földet menedzselni kell; várjuk a turizmus törvényét; a fejekben is rendet kell rakni; a turizmus nemcsak pénzcsinálás - hallhattuk. Dr. Horváth címszavakban a megye turisztikai stratégiáját ismertette, majd azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségnek együtt kell működnie a többséggel a turizmus területén is. „Ha másságunkat meg tudjuk jeleníteni a román piacon, akkor a jól fizető román vendég is eljön, szétnéz, és majd nem veszi be a riogatós, nacionalista »magyar kártyás« trükköt”. A turizmus tehát több, mint sokan gondolnák: kultúra és arculat-, imázsépítés is. A szakmai találkozón Moldován József képviselőjelölt a turizmus alapjait megteremtő lépéseikről számolt be. - Autonómiáról az beszéljen, aki valamilyen alapot teremtett már neki. Szerintem a földtulajdon az alap: Hargita megye 600 ezer hektárából 500 ezer magántulajdonban van. A szülőföld a miénk, vér nélkül foglaltuk vissza. Erre lehet építeni - tudatta Moldován.