Hargita Népe Udvarhely, 2013. augusztus (2. évfolyam, 390-410. szám)

2013-08-01 / 390. szám

2013. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK A kormány keddi ülésén kormányrendeletet fogadott el a Fiskális Törvénykönyv (a 2003/571-es törvény) mó­dosítására és kiegészítésére, valamint egyes fiskális­ költ­ségvetési intézkedések szabályozására vonatkozóan. Ennek a kormányrendeletnek a révén kerül sor szep­tember 1-jétől a 9 százalékos áfakulcs bevezetésére a kenyér, a búza és a liszt forgalmazására vonatkozóan, ugyanakkor megemelték a tiszta szeszre kivetett jövedé­ki adó értékszintjét, illetve annak bevezetését az arany, egyes ékszerek, természetes szőrmék, 3000 köbcentit meg­haladó űrtartalmú gépjárművek, személyes használatú fegyverek és bizonyos vízi járművek esetében. (Amúgy ennek a kormányrendeletnek érdekes a története: a kedd délelőtti közleményben az még nem szerepelt a napiren­den szereplő jogszabálytervezetek között, de a késő esti órákban kiadott, hasonló jellegű közleményben már igen. A kormányfő újólag amolyan fegyvertényként jelentette be a búza-liszt-kenyér láncolat teljes egészét felölelő 9 százalékos áfakulcs bevezetését, hangsúlyozva, hogy az egyben egy politikai vállalás teljesítését is jelenti. Nos, ez a vállalás az, ami egyes gazdasági szakelemzőket meggon­dolkodtat. Igen, mert sokak szerint egy kompromisszumos megoldás született, méghozzá politikai jellegű, és kevésbé egy optimális gazdasági megoldás. A szándék egyébként nem új keletű, már a tavaly szóba került a 9 százalékos áfakulcs bevezetése a pékiparban, mindenekelőtt a 24 százalékos áfakulcs alóli kibúvás jelentette adócsalások, valamint a tisztességtelen konkurencia leküzdése érdeké­ben. De azt is remélték és remélik, hogy a kenyér ára csök­kenni fog. Ez utóbbi tekintetében azonban nem szabad túllicitálni a dolgokat, illetve túlzott illúziókat táplálni, így például minden megalapozást nélkülöz az az állítás, miszerint 15, vagy akár 20 százalékkal is csökkenhet a kenyéripari termékek ára. Az áfakulcs 9 százalékra való mérséklése a kenyér kiskereskedelmi árában, pontosabban illúziók nélkül... annak csökkenésében legfeljebb 11-12 százalékot jelent­het. Ilyen összefüggésben pedig érdemes utalni arra, amit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium egyik államtitkára, Daniel Botanoiu mondott kedd délután: „...Mi a minisztérium szintjén nem állapíthatunk meg árat. Nekünk azt kell biztosítanunk, hogy korrekt versen­gés, korrekt konkurencia létezzen és minél több szereplője legyen a piacnak.” Ez azt is jelenti, hogy sem a miniszté­rium, sem pedig más kormányzati szerv nem garantál­hatja a kenyér árának majdani csökkenését. Az viszont nem kizárt, hogy a piac kifehérítéséhez vezethet, mert csökken a 24 százalékos áfakulcs elkerülésének „tétje”, az azzal járó kockázat viszont marad, s egy kisebb áfakulcs esetén már nem érdemes kockáztatni. Ám a kenyér kap­csán az adócsalást téves és helytelen lenne kizárólag az áfa alóli kibújásra korlátozni, mert ha szürke- vagy fe­ketegazdaságról beszélünk, akkor nem lehet eltekinteni a számviteli tudatos mulasztásoktól sem, az illegális mun­kaerő-foglalkoztatástól sem, és más jogszerűtlen gyakor­latoktól sem. Tehát egyelőre nehéz lenne még csak meg­jósolni is, hogy mennyire fog kifehéredni a kenyéripar a 9 százalékos áfakulcs bevezetése nyomán. Idetartozik az is, hogy a különböző csalások nagyságrendje tekintetében, még kormányzati szinten is, de a patronátusok szintjén is ilyen-olyan számadatokat hallani. Hol 70, hol 80 száza­lékról, hol éppenséggel 67 százalékról beszélnek. Azt egy pillanatig sem vitatnánk, hogy ennek a szektornak egyes szereplői zavaros vizekben halásznak. A mezőgazdasági miniszter szerint a nagy vállalkozások esetében kizártak az adócsalások, a fiskális jellegű törvénysértések. Sőt sze­rinte azok 80 százaléka vidéken tapasztalható. Ha ez így igaz, akkor valóban nehéz lesz a csalások leküzdése. Or­szágos viszonylatban egyébként mintegy 4700 kenyéripa­ri céget, vállalkozást tartanak nyilván, a hazai piacnak viszont mintegy 15 százalékát alig 10 cég uralja. Érdekes módon a legnagyobbak az elmúlt esztendőben veszteséget könyveltek el. Victor Fonta kormányfő amolyan felhívást is intézett a lakossághoz: „...Mi, akik egy kenyeret meg­vásárolunk, azért a kenyérért kérjük a nyugtát, hogy be­bizonyítsuk az adórendszer korrektségét.” Kissé nehezen értelmezhető a kormányfő mondandója, de ezzel együtt és ezen túl, máris látjuk lelki szemeinkkel: a kenyérüz­letekben, a pékségeknél, a vásárokon ügybuzgóan állít­ják ki és nyomják a kezünkbe a nyugtát, a vásárló pedig állampolgári felelősségének tudatában azt ki is követeli. De kitől? Mert nem mindenki - mármint kenyérgyártó - kötelezett áfás nyugta kibocsátására, s erre figyelmez­tet az egyik tekintélyes hazai adószakértő is, Jean-Marc Cambien. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az áfakulcs csökkentésére vonatkozó intézkedés nem min­den termelőt/kereskedőt fog érinteni, nevezetesen azokat nem, akik nincsenek áfafizetőként bejegyezve, például amiatt, hogy nem lépték túl az ez irányú kötelezettségük­re vonatkozó értékhatárt. Megfogalmazódhat egy kérdés is: tudja-e valaki, hogy országos viszonylatban jelenleg hány olyan cég gyárt vagy forgalmaz kenyeret, amely nincs bejegyezve áfafizetőként?... Augusztus 31-ig váltásban, egy-egy hetes nyitva tartás­sal fogadja a kisgyerekeket Székelyudvarhely hét napközi otthonra, idén tehát nem lesz olyan időszak, mint tavaly, hogy az összes napközi egyszerre bezárjon. A nyitvatartási prog­ramot minden intézmény hir­detőoszlopára kifüggesztették, a szülők onnan értesülhetnek, melyik időszakban melyik nap­közibe vihetik gyerekeiket­ lett ebben az ügyben. Barabás Zsuzsanna, a Csillagvár Napkö­zi Otthon igazgatónője tudatta, hogy míg tavaly a szülők számá­ra valóban problémát jelentett a napközik időszakos „megszűné­se”, idén okosabban rendezték a szabadságolásokat.­­ Úgy oldottuk meg, hogy július elején nagyjából mindenki nyitva tartott, aztán július 12-től augusztus 31-ig készítettünk egy közös nyitvatartási listát, és szerte fogadjuk a gyerekeket. Mindenki váltásban egy-egy he­tet tart nyitva, a hét intézmény így le tudja fedni az augusztust - részletezte Barabás Zsuzsánna, akitől azt is megtudtuk, ezen a héten a Ficánk a Napközi Ott­hon várja a kicsiket, jövő héttől az Eszterlánc, utána a Zsibongó, majd a Napsugár, augusztus utol­só hetében pedig a Csillagvár tart nyitva.­­ Városszintű beosztást készí­tettünk, melyet minden elérhető­séggel együtt kifüggesztettünk a napközik hirdetőtáblájára, így a szülők még a vakáció előtt tudo­mást szerezhettek arról, melyik időszakban melyik napközi lesz majd nyitva. Ugyanakkor azt is kértük, szintén a vakáció előtt, hogy minden szülő jelezze júli­us 10-ig, ha a nyáron napközibe akarja járatni a gyerekét - mond­ta Barabás Zsuzsanna. Szeptember egytől újból teljes gőzzel működik majd a hét udvar­helyi intézmény. Ekkor fogadják a régi és új gyerekeket, akik kéthetes felkészítőn esnek át, majd szep­tember 16-án kezdődik a tanév. Máthé László Ferenc_________ mathe.laszlo.ferenc@hargitanepe.ro A­mint a Hargita Népe Ud­varhely olvasói panasza nyomán tavaly tavasszal hírül adta, sok kisgyerekes ud­varhelyi szülő hoppon maradt augusztusban, hiszen szabadságo­lás miatt zárva volt a város összes napközi otthonja. Sok szülő ke­reste fel panaszával szerkesztősé­günket, a tanfelügyelőséget, arra panaszkodva, nincs kire hagyni a gyermeket, és nem engedhetik meg maguknak, hogy gyerekfel­ügyelőt, pesztrát alkalmazzanak, amíg ők munkában vannak. A megyei tanfelügyelőség is jelez­te: nem jó megoldás, ha az összes napközi egyszerre szabadságol. Idén - mint a Hargita Népe Udvarhely megtudta - rend Y JT ** 1 f­orkep TÁRSADALOM KÖZÖS NYÁRI PROGRAMJA VAN A HÉT UDVARHELYI ÓVODÁNAK Idén nem maradtak napközi nélkül Nyitva a napközi, szabad a játék! Idén már nem jelentett gondot a szülőknek az óvodák bezárása fotó: lőrinczcsaba udvarhely 13. OLDAL

Next