Hargita Népe Udvarhely, 2013. október (2. évfolyam, 432-454. szám)
2013-10-01 / 432. szám
2013. OKTÓBERI, KEDD Ki lehet jönni a havi fixből? Olyan kérdés ez, amit manapság már nem illik feltenni. Amúgy mert értelme sincs, a leggyakrabban előforduló „nem, „nehezen” és „éppen hogy” válaszokat előre lehet borítékolni. Még vicc is kering körbe, hogy míg Nyugaton 2000 eurós fizetés mellett ezerből lehet kijönni, s az államot nem érdekli, hogy a maradékot mire költik el, addig Romániában 500 eurós fizetés mellett ezerből lehet kijönni, s az államot nem érdekli, hogy a hiányzó pénzt honnan kerítjük elő. Ez így persze túlzás, de nincs olyan messze az igazságtól. Minálunk, amint jogos tulajdonosának kezébe kerül a kiizzadt éhbér (azt követően, hogy az állam lefelezte az összeget), első része a számlák kiegyenlítésére megy, a többi élelemre. A tévék ösztökélnek ugyan az egészséges táplálkozásra, csak annak kivitelezhető formáját nem kötik orrunkra, mert hát másra is kell költeni, s ha valamin spórolunk, az ugyebár a hasunk. Pedig a legnagyobb költségekkel járó adózásszámlatörlesztés-táplálkozás triumvirátusból épp az evés az egyetlen, amiben van némi élvezet is. Az adózás alól kibújni veszélyes játék, maradnak hát a számlák, amelyek csak jönnek, gyakran piros felkiáltójeles borítékban. Engem főleg azok idegesítenek, amelyek a városi közműellátás egyes szolgáltatóitól érkeznek. A szemét-, víz- és fűtésdíjak mértéke számos településen számtalan vitára adott okot, de erről legtöbbet talán az udvarhelyiek tudnának mesélni. Ki ne emlé NEZŐPONT ■ Szász Csaba A közszolgáltatás a közt szolgáljat kezne a 2006-os esztendőre, amikor kiderült, hogy magyar önkormányzatok cégei nyertek húszéves koncessziót a székelyudvarhelyi közművek működtetésére? Az ezt követő három év a legsötétebb és legzavarosabb időszak volt a közüzemek rendszerváltás utáni történetében. A magyar cégek győzelme persze nem volt véletlen, utólag kitudódott, hogy Szász Jenő akkori polgármester 2004- ben Debrecenben, egy fideszes gyűlésen tett felszólítást Székelyföld „gyarmatosítására”. Ezt később úgy magyarázta, hogy „ha szegények vagyunk, tőkére van szükségünk, és azt szeretnénk, ha ez Magyarországról jönne”. De akár úgy is mondhatta volna, hogy „ha már lopnak tőlünk, akkor magyar színekben tegyék”. Azóta volt némi javulás, de a helyzet még mindig nem tiszta. Főleg, ha a szolgáltatást olyan cégek végzik, amelyek profitra dolgoznak. Szépen szól ugyan, hogy a hasznot visszafordítják a rendszerbe (a kijelentés nyomokban tartalmazhat némi igazságot), de az is biztos, hogy komoly biznisz van a háttérben, így nem a mi jólétünkért védik foggal-körömmel saját érdekeiket. Szerencsére az idő ellenük dolgozik. Vidéken ébredeznek az önkormányzatok, a „parazitáktól való megszabadulás” érdekében vállalják akár a pereskedést is, hogy aztán saját tulajdonú, közhasznú társaságokat hozzanak létre, melyek célja, hogy év végén nullába jöjjenek ki, minimális áron tartva a szolgáltatási díjakat. Van megoldás a bajra, lehet ez akár a közszolgáltatások koncentrációja vagy amivel épp Orbán Viktor rukkolt elő pár nappal ezelőtt, jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választások előtt elfogadhatnak a képviselők. Persze, hogy parázs vita várható ezzel kapcsolatosan, de az legyen az ő bajuk. Nekünk megvan a magunké. Mert amíg egy közszolgáltató profitra dolgozik - legyenek irántam elnézéssel, de -, nem tudom elhinni, hogy önzetlenül a közt szolgálná. Huszonegyedszer szerveznek őszi vásárt Székelyudvarhelyen: a vasárnap záruló eseményt csütörtökön a tudástranszferre kiváló alkalmat nyújtó gazdasági konferencia és üzletember találkozó vezeti fel. Vita Megye Tanácsa és az Arkum cégcsoport. Amikor 1993-ban kipattant és megvalósult a vásár gondolata, a szervezők rendelkezésére álló 750 négyzetméter kiállítási felületen 36, többnyire magyarországi kiállító jelent meg. Piacot, partnert kerestek egy olyan térségben, ahol a magánkezdeményezés gyerekcipőben járt. Székelyudvarhely gazdaságának meghatározó vállalkozásai a vásárok kezdeti szakaszában találtak partnerre, többen a vásár eredményeként kezdtek a piacszerzéshez, piaci hálózatuk kiépítéséhez. 2003-ban, már 50 kiállító standjait nézhette meg a közel 8000 látogató. Egy évtized elteltével, megszilárdult a vásár arculata, kialakult a kiállítók profilja. A vásár továbbra is általános jellegű maradt, amelyen faipar, textilipar, élelmiszeripar, építőipar, gépipar, technika, szabadidő-utazás, kozmetika képviselői valamint autókereskedés márkaképviseletek jelentek meg. A szervezők célja: „a város és környéke gazdasági életének fellendítése, lehetőséget adni a bemutatkozásra, a különböző tevékenységi körök ismertetésére, partnerkapcsolat kialakításának biztosítása, a helyi és külföldi cégek közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése.” 2011-ben 18 ezren látogattak ki a sportcsarnokban és környékén megrendezett vásárra, ahol több mint 100 magyarországi és hazai kiállító kínálta mustrára és vásárlásra termékeit és szolgáltatásait. Az Őszi Vásár sikerét igazolja, hogy a 2009-től jelentkező gazdasági válság dacára, amely eltérő intenzitással, de érintette a székelyföldi és a magyarországi vállalkozásokat egyaránt, gyarapodott a kiállítók és a látogatók száma is. A székelyudvarhelyiek nemzetközi kiállítását és vásárát jegyezte az ITD Hungary és ennek bizonyos értelemben vett jogutóda, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Őszi Vásár és kiállítás kínálatában erőteljesen jelentkezik Székelyföld sajátos kínálata. Három alkalommal szervezték meg a Vadásztrófeák kiállítását, ugyanez a rendezvény lehetőséget teremtett a vadgazdálkodási termékek bemutatására is. Idén negyedik alkalommal jelentkezik az Őszi Vásár kínálatában a Székely Termékek Fesztiválja, mely az előző kiadásokban közel száz, Hargita, Maros és Kovászna megyei termelőnek teremtett lehetőséget hagyományos termékeiknek bemutatására. Jakab Árpád__________________ jakab.arpad@hargitanepe.ro A Polgármesteri Hivatal Szent István Termében délután háromkor kezdődő konferenciát László János, az őszi vásár ötletgazdája, a konferencia házigazdája nyitja meg, majd dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusának főkonzulja, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere szól a jelenlévőkhöz. Előadást tart Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, és Gyerkó László, a romániai Versenytanács tanácsosa is. A sportcsarnokban, illetve környékén zajló nemzetközi kiállítás és vásár részeként idén is megszervezik a székely termékek fesztiválját, valamint a borfesztivált, mindkettőt a minifoci pályán, melynek színpadán egymást követik a szórakoztató események, koncertek. Az idei esemény főszervezője az Impar Alapítvány, társszervező Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, főtámogató Hat Körkép KÖZÉLET CSÜTÖRTÖKÖN NYITJA KAPUIT A 21. ŐSZI VÁSÁR Két évtizedes sikertörténet A nemzetközi kiállítás és vásár részeként idén is megszervezik a székely termékek fesztiválját udVarhely 13. OLDAL