Hargita Népe Udvarhely, 2013. október (2. évfolyam, 432-454. szám)

2013-10-01 / 432. szám

2013. OKTÓBERI, KEDD Ki lehet jönni a havi fixből? Olyan kérdés ez, amit manapság már nem illik feltenni. Amúgy mert értelme sincs, a leggyakrabban előforduló „nem, „nehezen” és „éppen hogy” válaszokat előre lehet borítékolni. Még vicc is kering körbe, hogy míg Nyugaton 2000 eurós fizetés mellett ezerből lehet kijönni, s az államot nem érdekli, hogy a maradé­kot mire költik el, addig Romániában 500 eurós fizetés mellett ezerből lehet kijönni, s az államot nem érdekli, hogy a hiányzó pénzt honnan kerít­jük elő. Ez így persze túlzás, de nincs olyan messze az igazságtól. Minálunk, amint jogos tulajdonosá­nak kezébe kerül a kiizzadt éhbér (azt követően, hogy az állam lefelezte az összeget), első része a számlák ki­­egyenlítésére megy, a többi élelemre. A tévék ösztökél­nek ugyan az egészséges táplálkozásra, csak annak kivi­telezhető formáját nem kötik orrunkra, mert hát másra is kell költeni, s ha valamin spórolunk, az ugyebár a hasunk. Pedig a legnagyobb költségekkel járó adózás­­számlatörlesztés-táplálkozás triumvirátusból épp az evés az egyetlen, amiben van némi élvezet is. Az adózás alól kibújni veszélyes játék, maradnak hát a számlák, amelyek csak jönnek, gyakran piros felkiáltójeles borí­tékban. Engem főleg azok idegesítenek, amelyek a városi közműellátás egyes szolgáltatóitól érkeznek. A szemét-, víz- és fűtésdíjak mértéke számos tele­pülésen számtalan vitára adott okot, de erről legtöbbet talán az udvarhelyiek tudnának mesélni. Ki ne emlé­ NEZŐPONT ■ Szász Csaba A közszolgáltatás a közt szolgáljat kezne a 2006-os esztendőre, amikor kiderült, hogy ma­gyar önkormányzatok cégei nyertek húszéves koncesszi­ót a székelyudvarhelyi közművek működtetésére? Az ezt követő három év a legsötétebb és legzavarosabb időszak volt a közüzemek rendszerváltás utáni történetében. A magyar cégek győzelme persze nem volt véletlen, utólag kitudódott, hogy Szász Jenő akkori polgármester 2004- ben Debrecenben, egy fideszes gyűlésen tett felszólítást Székelyföld „gyarmatosítására”. Ezt később úgy magya­rázta, hogy „ha szegények vagyunk, tőkére van szüksé­günk, és azt szeretnénk, ha ez Magyarországról jönne”. De akár úgy is mondhatta volna, hogy „ha már lopnak tőlünk, akkor magyar színekben tegyék”. Azóta volt némi javulás, de a helyzet még mindig nem tiszta. Főleg, ha a szolgáltatást olyan cégek végzik, amelyek profitra dolgoznak. Szépen szól ugyan, hogy a hasznot visszafordítják a rendszerbe (a kijelentés nyomokban tartalmazhat némi igazságot), de az is biztos, hogy komoly biznisz van a háttérben, így nem a mi jólétünkért védik foggal-körömmel saját érdekeiket. Szerencsére az idő ellenük dolgozik. Vidéken ébredeznek az önkormányzatok, a „parazitáktól való megszabadulás” érdekében vállalják akár a pereskedést is, hogy aztán saját tulajdonú, köz­hasznú társaságokat hozzanak létre, melyek célja, hogy év végén nullába jöjjenek ki, minimális áron tartva a szolgáltatási díjakat. Van megoldás a bajra, lehet ez akár a közszolgál­tatások koncentrációja vagy amivel épp Orbán Viktor rukkolt elő pár nappal ezelőtt, jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá ala­kításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a vá­lasztások előtt elfogadhatnak a képviselők. Persze, hogy parázs vita várható ezzel kapcsolatosan, de az legyen az ő bajuk. Nekünk megvan a magunké. Mert amíg egy közszolgáltató profitra dolgozik - legyenek irántam el­nézéssel, de -, nem tudom elhinni, hogy önzetlenül a közt szolgálná. Huszonegyedszer szervez­nek őszi vásárt Székelyud­varhelyen: a vasárnap záruló eseményt csütörtökön a tu­dástranszferre kiváló alkal­mat nyújtó gazdasági konfe­rencia és üzletember találko­zó vezeti fel. Vita Megye Tanácsa és az Arkum cégcsoport. Amikor 1993-ban kipattant és megvalósult a vásár gondo­lata, a szervezők rendelkezésére álló 750 négyzetméter kiállítási felületen 36, többnyire magyar­­országi kiállító jelent meg. Pia­cot, partnert kerestek egy olyan térségben, ahol a magánkezde­ményezés gyerekcipőben járt. Székelyudvarhely gazdaságá­nak meghatározó vállalkozásai a vásárok kezdeti szakaszában találtak partnerre, többen a vá­sár eredményeként kezdtek a piacszerzéshez, piaci hálózatuk kiépítéséhez. 2003-ban, már 50 kiállító standjait nézhette meg a közel 8000 látogató. Egy évtized elteltével, megszilárdult a vásár arculata, kialakult a kiállítók profilja. A vásár továbbra is ál­talános jellegű maradt, amelyen faipar, textilipar, élelmiszeripar, építőipar, gépipar, technika, szabadidő-utazás, kozmetika képviselői valamint autókeres­kedés márkaképviseletek jelen­tek meg. A szervezők célja: „a város és környéke gazdasági éle­tének fellendítése, lehetőséget adni a bemutatkozásra, a külön­böző tevékenységi körök ismer­tetésére, partnerkapcsolat kiala­kításának biztosítása, a helyi és külföldi cégek közötti kereske­delmi kapcsolatok fejlesztése.” 2011-ben 18 ezren látogattak ki a sportcsarnokban és környékén megrendezett vásárra, ahol több mint 100 magyarországi és ha­zai kiállító kínálta mustrára és vásárlásra termékeit és szolgál­tatásait. Az Őszi Vásár sikerét igazol­ja, hogy a 2009-től jelentkező gazdasági válság dacára, amely eltérő intenzitással, de érintette a székelyföldi és a magyarországi vállalkozásokat egyaránt, gyara­podott a kiállítók és a látogatók száma is. A székelyudvarhelyiek nemzetközi kiállítását és vásá­rát jegyezte az ITD Hungary és ennek bizonyos értelemben vett jogutóda, a Nemzeti Külgazda­sági Hivatal (HITA). Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az Őszi Vásár és kiállítás kínálatában erőteljesen jelentkezik Székely­föld sajátos kínálata. Három al­kalommal szervezték meg a Va­dásztrófeák kiállítását, ugyanez a rendezvény lehetőséget terem­tett a vadgazdálkodási termékek bemutatására is. Idén negyedik alkalommal jelentkezik az Őszi Vásár kínálatában a Székely Ter­mékek Fesztiválja, mely az előző kiadásokban közel száz, Hargita, Maros és Kovászna megyei ter­melőnek teremtett lehetőséget hagyományos termékeiknek be­mutatására. Jakab Árpád__________________ jakab.arpad@hargitanepe.ro A Polgármesteri Hivatal Szent István Termében délután háromkor kez­dődő konferenciát László János, az őszi vásár ötletgazdája, a kon­ferencia házigazdája nyitja meg, majd dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai fő­konzulátusának főkonzulja, Bor­boly Csaba, Hargita Megye Ta­nácsának elnöke, valamint Bunta Levente, Székelyudvarhely pol­gármestere szól a jelenlévőkhöz. Előadást tart Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Mi­nisztérium gazdaságszabályo­zásért felelős államtitkára, és Gyerkó László, a romániai Ver­senytanács tanácsosa is. A sportcsarnokban, illetve környékén zajló nemzetközi ki­állítás és vásár részeként idén is megszervezik a székely termékek fesztiválját, valamint a borfesz­tivált, mindkettőt a minifoci pályán, melynek színpadán egy­mást követik a szórakoztató ese­mények, koncertek. Az idei esemény főszervezője az Impar Alapítvány, társszerve­ző Székelyudvarhely Polgármes­teri Hivatala, főtámogató Hat­ Körkép KÖZÉLET CSÜTÖRTÖKÖN NYITJA KAPUIT A 21. ŐSZI VÁSÁR Két évtizedes sikertörténet A nemzetközi kiállítás és vásár részeként idén is megszervezik a székely termékek fesztiválját udVarhely 13. OLDAL

Next