Hargita, 1968. február (1. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-23 / 1. szám

HARGITA Pártunk kipróbált, bölcs vezetésével újabb sikerek, a fejlődés magasabb csúcsai felé (Folytatás az 1. oldalról) melyek jobb kihasználásával fokozhatják a vállalatok gazdasági hatékonyságát, főleg az önköltségi ár csökkentése révén. Az e vállalatokban dolgozó kommunistáknak, valamennyi dolgozónak, mindent el kell követniük azért, hogy megyénk faipari termékei magas minőségi mutatóik révén versenyképesek legyenek a külföldi piacokon és becsülettel képviseljék a „Fabricat in Románia” védjegyet. A hargitai és bajáni bányavállalatok pártszervezetei és műszaki vezetősége előtt az a feladat áll, hogy az össztermelési terv teljesítésében elért jó eredményekkel párhuzamosan olyan konkrét intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek lehetővé teszik a jövedelmezőség fokozására tett vállalásaik mielőbbi teljesítését. Pártunk és kormányunk gondoskodása révén már a közeljövőben nagyarányú beruházásokra kerül sor Székelyudvarhelyen, Maroshévizen, Gyergyóban, Csíkszeredán, Balánbányán és más helységekben. Ez megnövekedett igényeket támaszt minden egyes illetékes szerv elé, hogy azok már ősz, idejében felkészüljenek vaennyi ipari és társadalmi rendeltetésű objektum időbeni felépítésére és használatba adására, a gazdasági hatékonyság maximális biztosítására. Ezek felépítése révén újabb munkalehetőségek teremtődnek megyénk dolgozói előtt, tovább növekszik az életszínvonal és nagyobb arányokban kapcsolódhatnak be az ország egységes gazdasági, politikai és társadalmi vérkeringésébe. Jelentős feladatok megoldása áll előttünk a mezőgazdaság vonatkozásában is. A megyei mezőgazdasági igazgatóság és a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének, valamennyi mezőgazdaságban dolgozónak megkülönböztetett figyelmet kell szentelnie a vidék mezőgazdaságának fő termékére, a burgonyára, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező, de még jelentős kihasználatlan tartalékkal rendelkező állattenyésztésre. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása és ennek érdekében a tavaszi mezőgazdasági teendők időbeni elvégzésére való alapos felkészülés a községi pártszervezetek, az MTSZ-ek vezető tanácsa, a GTA-k dolgozói figyelmének központjában kell hogy álljon. A politikai nevelő tevékenység magasabb szintre való emelése formáinak és módszereinek további tökéletesítése, hatékonyságának fokozása terén is akad tennivaló. Az élettel lépést tartó, gazdag tartalom kell áthassa ezt a tevékenységet, hogy az maradéktalanul eleget tegyen a dolgozók növekvő szellemi igényeinek. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozók és főleg az ifjúság nevelésére a szocialista hazafiság és nemzetköziség, a román nép és a vele együttélő nemzetiségek egysége és megbonthatatlan barátsága, a párt és a munkásosztály, egész népünk dicsőséges harci múltjának megismerése és magasra értékelése szellemében. Erős, tapasztalatokban gazdag megyei pártszervezetünk van, az államhatalom helyi szerveiben feladataik magaslatán álló lelkes emberek dolgoznak. Hargita megye dolgozói, a munkások, a földművesek, az értelmiségiek az évek során számtalan tanújelét adták annak, hogy tántoríthatatlanul követik a Román Kommunista Párt bölcs politikáját és következetesen küzdenek annak életbeültetéséért. Határozottan állíthatjuk tehát, hogy rendelkezünk az öszszes objektív és szubjektív tényezőkkel ahhoz, hogy maradéktalanul megoldjuk az előttünk álló sokrétű feladatokat szeretett hazánk, Románia Szocialista Köztársaság további fejlesztéséért, előrehaladásáért. és emlékeim... lytatás az 1. oldalról) nehézség nélkül karikázhassaak, vagy roboghassanak járműeikkel, a „kaptárokat“ és kayarulatokat eltüntették. A ház, ahol laktunk, szemben ott a szövetkezettel. Nem mesze tőlünk egy másik bolt. Szánkosan, nem tévedésből írtam le „bolt“ szót. Ez fedi az akkori jóságot. Napi szükségletét válsolhatta meg itt a falu népe, 10 meg amolyan kartonféléket, lémát, „melyeket“ stb. Mi gyermekek csak „bambucot“ vettünk, gy neveztük a cukorkát. A szent- Anos-kenyér........** fügeritka vividék volt K,«mason a gyermekV^/'^fTornsagára. Néány évvel ezelőtt, amikor késő este a falumba érkeztem, rugódény fogadott. A falu áruházinak kirakataiban csokoládé, konservek, rádió, motorkerékpár, r_ i teljes leltár helyett csakhogy ■niyit említsek. Másnap, kora analban meg késő délután, a evők, szülőfalum mezőgazdasági lelőszövetkezeteinek tagjai „szállingóztak“ mint gyermek krómban, hanem valósággal »»■adt*- Nagy változás- szegény szs helyett - a jómód tükröződik ilyen jó, hogy régi és új sbcceim ebben a sorrendben jzsolódnak.yermekkori emlékeim közé póznak a téli, idényben rendeműkedvelő előadások. Emlékem, szegény édesanyám, aki gyike volt e rendezvények létrehozójának, mennyit bosszankodott, hogy a „községháza“ nagytermében alig jut hely a két-két és fél méter széles színpadnak. A pikes fiatalság jó játékával póolta a térhiányt s mi huncut■codva leskedtünk fel a színpadra. — Új emlékem, hogy a kultúrházban dokumentációs filmet néztem meg. Sajnálom, hogy nem láthattam egyetlen állandó színházunk kozmási előadását sem, no meg a mai műkedvelőket, de mindez csak azért maradt el, mert rövidre szabott látogatásom nem esett egybe pontosan egy ilyen rendezvénnyel. Öcsémnek meg nekem napi programom közé tartozott elmenni a postára és elhozni a „postát“, levelet, újságot. Szívességből, no meg apró kis ajándék reményében, elvittük az újságot a „többi“ előfizetnek, is. Sokat nem kellett fáradnunk, mert a két kezemen megszámlálhattam őket. Folyóirat előfizető alig akadt. Később mint egyetemi hallgató eltűnődtem ezen. Mi volt az oka ennek? Persze nem lehet egyöntetű feleletet adni arra, hogy jó volt-e ez úgy vagy sem. — Ma már nehéz lenne műkedvelő postásnak a laünk Kozma 9OOTv keléinistafci ■ folyóiratot... járainal* a. falummezögazdasági..... .dolgma.... tanárokból, tanítókból, agrármérnökökből, tisztviselőkből, egészségügyi alkalmazottakból és nyugdíjasokból álló értelmiségei. Nagy,, új élményem szülőfalumból hogy igen sok embert láttam könyvvel, folyóirattal, napilappal a kezében. Régi és új élményeim szülőfalumból nem férnek bele egy rövid visszaemlékezésbe. Szívből óhajtom, hogy az új élményeim száma egyre gyarapodjék. Erre most különösen nagy lehetőség van. A szocialista építés folytán hazánk. Románia Szocialista Köztársaság virágbaborult fáját szülőföldem virágzó ága is ékesítette és ékesíti. Jelenleg Hargita megye dolgos népén múlik elsősorban, hogy a megadott lehetőségekkel éljen, s ezeket a további fejlődésben hasznosítsa. Ebben a munkában mi, az elszármazottak, de a vidék fejlődését mindig figyelemmel kísérők tiszta szívvel támogatjuk. ,tel lesz gazdagabb, múzeuma pedig tágasabb épülethez juthat, ma az itt folyó sokoldalú műnkhöz (ennek csak egy részét jesítik a régészeti kutatások, de mást érik a képzőművészeti újítások is), feltétlenül szükségek látszik. Gyergyószentmiklós múzeumának gyűjteménye elsősorban középkori és néprajzi jellegű. Törénelmi anyagának jelentős része a szárhegyi kastélyhoz kapcsolódk. Nem csoda, hiszen a környék ltkossága évszázadokon keresztül . Lázár grófok jobbágya volt a Maroshévíztől Csíkszentdomokosig, ők emelték a kastélyt is, még 450 körül, mint lakótornyot, amely a XVIII. század közepéig abbször átépült, bővült és csinpodott míg végül szinte minden ertészeti stílus nyomot hagyott raja. Díszítőelemei között, falfestméyeinek ornamentikájában gazdagn megtalálhatók ugyanazok a né■i motívumok, amelyeket a székelyépművészet is használ. A száregyi kastély (illetve Lakótorony egyébként ősrégi, még a bronz érszakból származó település héjyén épült, ezt bizonyítja, hogy aastély környékén végzett ásatáok a legkülönbözőbb történelmi érszakokból hoztak felszínre érékes leleteket. Ebből a gyergyszentmiklósi múzeum raktárai mategy nyolc köbméternyi kerámiaanyagot őriznek, de a múzeum gazgatója, Kovács Domokos és Tarisznyás Márton muzeológus ecslése szerint legalább mégnnyire lehet számítani, mire kastély helyreállítása befejeződik, 970-ig. Mindez ebben a pillanatban csak raktári, illetve leltári anyag, mert amíg a múzeum átrendezése — gyűjteményének alapvető jellege szerint — be nem fejeződik, termeiben csak időszaki kiállítások kapnak helyet. (Vasárnap, február 18-án nyílt meg éppen Imets László fametszet- és akvarell, valamint Molnár Kálmán fénykép-kiállítása). De kívánatos volna, hogy ez az átrendezés minél előbb meg is valósuljon, és közönség elé kerüljön a gyergyói múzeum állandó gyűjteménye is, amely híven tükrözhetné Gyergyó gazdag, a parasztfelkelések sorozatán át a munkásmozgalmakig terjedő történelmi hagyományait. Ez azért is nagyon fontos, mert a történeti emlékeken és adatokon túlmenően igen jelentős népi hagyomány is fűződik Szárhegyhez (például az 1657-es tatárbetörés, azaz a ditrói Puskás Klára és a szárhegyi, vagy gyergyói Gábor deák szervezte ellenállás szájhagyományai, de ma is látható Szárhegy és Ditró között a halom, amelyet a székely parasztok a győzelem emlékére emeltek), továbbá Both várához, vagy a Pricske-tetőhöz, amely székely és román parasztokszabadságharcainak, felkeléseinek emlékeit őrzi (a pricskei osztrák katonai határállomás egykori okiratai is a múzeum gyűjteményében vannak, a múzeum épülete pedig a határőrség zászlóaljparancsnoksága volt). De éppen ilyen érdekes a gyergyói múzeum néprajzi anyaga, a, mely az itteni lakosság ősrégi foglalkozásainak — elsősorban a fakitermelésnek és pásztorkodásnak — sokféle eszközei közül őrzött meg ritka darabokat, illetve e foglalkozások történetét volna hivatott bemutatni régi időktől máig. De amíg a múzeum állandó gyűjteménye helyére, azaz kiállítási terembe nem kerül, addig csak lappangó anyagnak számít... 3. A székelyudvarhelyi múzeumról sokszor és sokan megírták már, hogy megfelelő helyiség híján, a művelődési ház pincéibe szorulva, nem töltheti be azt a szerepet, amelyre hivatott és képes volna. A múzeumban most látható kiállítás, amely a dákok történetét mutatja be huszonhat táblán és néhány értékes eredeti lelettel, még így is sok mindent elmond arról a jelentős munkáról, amelyet a múzeum és igazgatója, Ferenczi Géza végzett az utóbbi évek folyamán. A múzeumigazgató, kitűnő régész lévén, a Székelyudvarhely környékén folyó ásatásokról 1966-ban Prágában előadást is tartott, különös tekintettel az 1960—61-ben Bögözön végzett ásatásokra, amelyek során jelentős csiszoltkőkorszakvégi települést tártak fel. Az Udvarhely környéki ásatásokra érdekes volna részletesen kitérni, de foglaljuk össze csak ennyiben: mintegy harminc, teljesen új, a régészeti szakirodalomban ismeretlen települést tártak fel és körülbelül húsz település keltezését helyesbítették. A múzeum anyaga egyébként négy részre osztható: van természetrajzi, történelmi, népművészeti és képzőművészeti gyűjteménye. Az egykori udvarhelyi kollégium gyűjteményéből a népművészeti részt érte a legkevesebb károsodás az idők folyamán: bokálnok t.ónyárn.Szónfi VTZT századi kályhacsempék, fafaragványok, népi kovácsmunkák nagy számmal találhatók a múzeum gyűjteményében, amelyet az utóbbi tíz évben bőségesen egészítettek ki textilneművel. Gazdag a múzeum levéltári anyaga is: a XVI. század végétől kezdődően mintegy 1500 oklevelet őrzött meg, s ezek nagy része az udvarhelyi céhek (fazekasok, csizmadiák, ácsok) életére vonatkozó igen értékes forrásmunka. (Eddig egy államvizsgadolgozat készült belőle). Sok ritka érték található az éremgyűjteményben is, amely mintegy 1300 darabra tehető, ebből körülbelül 650 arany- és ezüstérem. Legértékesebb talán az a VI—VII. századból származó hét darab bizánci érme, amely 1838- ban került elő a Firtos-hegy oldalából. Van azután a múzeum nem látható értékei között nyolc Barabás-festmény (Barabás Miklós két évig járt az udvarhelyi kollégiumba), néhány XVIII. századi ismeretlen festőtől származó kép, továbbá... de ne folytassuk. Udvarhelyen napjainkban is jelentős művészcsoport tevékenykedik (festők, szobrászok, akvarellisták: Maszelka János, Székely József, Orbán Áron, Verestói Árpád, Sepsi Lajos, Nagy György, Rosier Károly, Teleki József), akik ilyenképpen szintén nehezen jutnak kiállítási teremhez. Fejezzük be tehát ezt a múzeumi őrjáratot azzal a kívánsággal, hogy a jelentőségében megnövekedett Székelyudvarhely várható fellendülése az elkövetkező években remélhetőleg egy új, modern múzeumépület felépítését is magával hozza. KAGLIR MARTA 2. A folyószámla sosem üres Egyenlegek, számlák, aláírás... A MTSZ pénzforgalma akár egy nagyüzemé. Tízezrek mennek ki, tízezrek jönnek be, de a bank-folyószámla sosem üres. És a pénztárnoknak sok a dolga. Most télen is, amikor lényegében tart a holtszezon. A taplócai MTSZ havonta oszt pénzelőleget. Télen is, amikor a bevétel minimális. De miből? Hitelt már a tavaly sem vettek igénybe ... . Felsorolhatnánk, persze, hogy miből mennyi folyt be, hogy mit hozott a tej, hús, a zöldség vagy éppen a mellékgazdaság. A végösszeg milliókat várató, valamit azonban nem fejez Uh -1—neaui gazdálkodás művészetét, abnnak a tudománynak. «... »elismerését és megértését, ahogyan a pénzzel gazdálkodni kell. Nos, ehhez értenek a csíktaplócaiak és ennek ismerete is nélkülözhetetlen feltétele a jó gazdálkodásnak. Átnézem a tavalyi mutatókat. A hozamok jók, de van MTSZ ahol értek el nagyobb átlagot is- A pénzt viszont kevés helyen forgatták jobban, hatékonyabban. Haddmondjuk el, hogy az elmúlt évben a munkanapokra folyósított készpénz 18 lejt tett ki, egy lejjel többet mint ahogyan azt tervezték, a munkaegységeket pedig 31 lejjel számolták el. (Egy értékes vetülete a kérdésnek, hogy a jó pénzgazdálkodás a természetbeni javadalmazás részarányát is enteljesebben emelte). Jó lenne, hasznos lenne a taplócai példát máshol is utánozni. Esetleg túlszárnyalni! FLÓRA GÁBOR Ropják a láncot, jókedv a színpadon - új műsort próbálnak a csíkszeredai Készruhagyár műkedvelő együttesének táncosai. Új gyár születik Székelyudvarhelyen Forrásvidéket elhagyva a Nagy Küküllő gyors iramban ereszkedik alá Udvarhely felé, s átszelve a helyiek által Bereknek nevezett tisztást érkezik el a városhoz. A városnak ezen a részén az utóbbi években a folyó mindkét partját átfogó ipari központ fejlődött ki: egyik oldalon az Erdőgazdálkodási Vállalat, a másikon a műszaki felszereléseket gyártó üzem. 1967 decemberében itt új jelentős ipari létesítmény „születési bizonyítványát“ jegyezték fel: megkezdődtek egy korszerű cérnagyár építési munkálatai. A felépülő gyár újabb lendületet hoz országunk egyre gyorsuló gazdasági vérkeringésébe, erőteljesebben bekapcsolja Székelyudvarhelyt a gazdasági potenciál növelési tényezőinek láncolatába. Cérnagyár! Időzzünk el egy pillanatra ennek gazdasági-pénzügyi fontosságánál, hiszen első látásra másodrendű, kevésbé jelentős ipari egységnek tűnhet. De egy általános felmérés — bármennyire is hézagos legyen az — az ellenkezőjéről győz meg. Miért? Konfekcióiparunk rohamos fejlődésével és a fogyasztók megnövekedett mennyiségi és minőségi igényeivel már jó néhány éve nem tud lépést... tartani országunk egyetlen, cérnagyára, a talmácsi cérnafonéra. Bi&H. ., utóbbi időben behozatalra is sor került. A szükségletekről lévén szó, illusztrálásképpen megemlítenénk, hogy csupán az udvarhelyi Konfekciógyárban évente 175 millió méter cérnát használnak fel, amelynek értéke meghaladja az 1 millió lejt. Ezért olyan jelentős nemzetgazdasági szempontból a székelyudvarhelyi cérnagyár életre hívása, amely egyébként a behozatalt is fölöslegessé teszi. Ehhez még csak annyit kell hozzáfűzni, hogy egyik legnagyobb ilyen gyárunk lesz, technológia vonalai világszínvonalat képviselnek. A beruházási alapok értéke meghaladja a 255 millió lejt, amelynek hozzávetőlegesen 35 százaléka még ez évben valósággá válik. A 31 ezer négyzetméternyi területet elfoglaló gyár a tudomány és a technika legújabb vívmányainak felhasználásával épül, a tervező gondoskodott a legkorszerűbb építési módszerek, kivitelezési módozatok gyakorlati alkalmazásáról. A zárt termelőcsarnokokban automata mikroéghajlatberendezés (állandó hőmérséklet, nedvességtartalom stb.) teremti meg az igényes technológiai folyamat követelte feltételeket és a mesterséges fényforrásokkal együttesen biztosítja az optimális munkakörülményeket. Természetesen egy ilyen nagyszabású munkálat zökkenőmentes és gyors kivitelezése megfelelő ,technikai lehetőségekkel rendelkező építő vállalatot igényel, valamint a tervező, az építő és a megrendelő munkájának szoros egybehangolását. A munkálatokkal a brassói 5. számú Építkezési Trösztöt bízták meg, amely éppen a fenti követelményekkel összhangban külön építő csoportot szervezett Székelyudvarhelyen. A műszaki kivitelezési tervek javarésze elkészült, s a megrendelő és az építő elégedetten nyilatkozik ezek minőségéről. Más szóval eleve megvannak az optimális munkavégzés konkrét előfeltételei. A működésbe helyezés határideje 1969 december 31, a beruházás gazdasági hatékonyságát pedig meggyőzően szemlélteti az érték másfél éves visszanyerési időtartama. A gyár termelőkapacitása évi 2.000 tonna cérnaféle, amelyből 500 tonna szintetikus, 1.500 tonnapedig gyapotcérna. Külön kell szólnunk a gyár szociális-városrendészeti jelentőségéről. Ugyanis üzembe helyezése következtében több mint 2000 személy állandó foglalkoztatására nyílik lehetőség. A magas szakképesítésű munkások kiképzése máris megindult a sepsiszentgyörgyi és talmácsi szakmai iskolákban. Városrendészeti szempontból a gyár megoldja a város ivóvízellátásának rég vajúdó kérdését, és módot teremt a szennyvíz levezetési csatornahálózat gyakorlati kivitelezésére. A rohamosan fejlődő, gazdaságilag egyre inkább megerősödő municipium életében nagy fontossága van tehát a cérnagyár felépítésének. Lényegesen hozzájárul majd a város iparának további fellendítéséhez és hazánk iparilag fejlett városainak méltó társává lépteti elő Székelyudvarhelyt. HECSER ZOLTÁN SPORT •SPORT • SPORT • SPORT • SPORT Munkatársunk mikró-sportinterjúja Ferencz János sportmesterrel, a Hargita megyei TSU elnökével Méteres havat és csípős hideget hozott február megyénk sportolóinak. Most aztán igazán nem panaszkodhatnak sem sízőink, sem jégkorongozóink. És mégis, lanyha, jelentéktelen baráti mérkőzéssel kezdődött a hét. A csíkszeredai Lendület mérte össze erejét a gyergyószentmiklósi testvércsapattal. Tényleg „testvérek között“ folyt a mérkőzés, alig volt néző. Bár a gyergyóiak kikaptak, mert sok jó helyzetet kihagytak, a csíkszeredaiak sem erőltették meg magukat technikás csapatjátékkal. Érthető, hogy jogos aggódással kerestük fel a megyei TSU elnökét, Ferencz János sportmestert: — Csak nem folytatódik így tovább? Mit várhatunk a következő napokban? — A csíki jégkorongcsapat most készül Bukarestbe az országos bajnokság III. fordulójára. Keményen edzzünk, mert ha nincs is reményünk a második helyre, a Dinamo és a Steaua „lábhoszszal“ vezet, veszélyeztetve látjuk tisztes harmadik helyünket is. A kolozsvári diákcsapat, amely meglepetésszerűen feljött az utóbbi időben, csak egy ponttal vanmögöttünk. Ami pedig a helyi újdonságokat illeti, ha az idő közbe nem szól, pénteken kezdődik a nemzetközi gyorskorcsolyázó verseny Csíkszeredában. 1951 óta ez az első nemzetközi verseny, amelyet megyénk székhelyén tartanak. Érthető, hogy nagy érdeklődéssel várjuk vendégeinket. A budapesti Petőfi klubcsapat hármasa — Tölgyesi, Kutas, Gulyás — már meg is érkezett, várjuk a lengyeleket és a németeket. Hargita megye színeiben Tasnádi Marika, a gyorskorcsolyázás abszolút országos bajnoka és a 17—18 évesek csoportjából Antal Hona, az idei gyorskorcsolyázó verseny abszolút bajnoka indul. — Hogyan őrzik és ápolják az idén a megyei sísport hagyományait, milyen kezdeményezésekre számíthatunk? — Egyelőre csak a megyei bajnokságról beszélhetünk, amelyet 25-én tartunk, Gyergyóban. Futó- és ugró versenyt szervezünk, az udvarhelyi, Csíkszeredai és gyergyói csapatok részvételével. A bajnokságon a brassói Dinamo legjobb ugrói is bemutatják tudásukat. Kapu előtti parázs jelenet... Sok hasonlót szeretnénk látni a jövőben a megyénket képviselő gyergyói, udvarhelyi és csíkszeredai jégkorongcsapatok részéről, ámde úgy, hogy utána felzúghasson a fiaink eredményes játékát köszöntő taps. Hisszük, hogy a „kemény edzések”, korongozóink lelkes, kollektív játéka meghozza majd a szurkolók, mindannyiunk által várt eredményeket. A játékosoknak, r.- „I..,T Tíl farH.,1.',i-i,,—i.-Zl—_»-----. I..'.,.. ‘ TELEVÍZIÓ PÉNTEK, február 23 17,30 — Orosz nyelvlecke; — 18.00 — Turisztikai adás, a közúti forgalom híradója; — 18,30 — Gyermek- és iskolásműsor; 19,30 — Esti híradó, időjárásjelentés; 20.00 — Zenei stúdió. Az opera megjelenése és elterjedése; 20,35 — Nyitány a Dunán — filmriport; 21.00 — Reflektor; 21,15 — Sztárparádé (A brassói Könynyűzene Fesztivál előkészületeinek keretében); 21,35 — Vidám vasárnap (A Magyar Televízió játékfilmje); 22,40 — Éjszakai híradó. RÁDIÓ PÉNTEK, február 23 BUKAREST I. MŰSOR: 8.25 Corneliu ’ Poenaru szaval — 9,55 Filmdalok — 10,10 Orosz nyelvlecke — 10,45 Ion Hartulary Darclée szerzeményeiből — 11,15 Valentin Teodorian opera áriákat énekel — 12,00 A bukaresti Nicolae Balcescu Művelődési Ház népi zenekara játszik — 14,50 Tíz perc Rita Pavone-val — 15,15 Művelődési szemle: Falusikönyvhónap —• 15,45 Dan Spataru énekel — 17,15 A haza szolgálatában — 18,15 Richard Oschanitzky dalaiból — 20,40 Nyilvános vetélkedő — 21,00 Könnyűzene: Fesstiválok fesztiválja — 22,30 Hazafias szavalatok. II. MŰSOR: 7,39 Táncok fúvószenekarra — 8,35 Folklórműsor — 10,17 Rádiószínház: Lev Tolsztoj: Anna Karenina című regényének rádióváltozata — 15,00 Részletek román operettekből — 17,40 Adás filmklubok részére — 18,10 Híres román muzsikusok: George Stephanescu — 19,30 Szavalatok Emínescu költeményeiből •— 22,15 Képzőművészet, szemle. MAROSVÁSÁRHELY. 5- 5,30; román nyelven: Hírek tudósítások. Népi muzsika, énekel Maria Moldovan. Munkalendület ésmunkateljesítmény: 5,30—6,15; magyar nyelven: Hírek, tudósítások. Könnyűzene elektromos hárfán. (Asihaaifa tán. A tudományos kutatók te-, tevékenységéről — újravétel. Népi táncmuzsika. 13—13,30 magyar nyelven: Operettrészletek. Az otthoni műszak. 16,ISZT, magyar nyelven: Hírek, tudósítások. Zenés posta. Ipari krónika: A technológiai vonal korszerűsítése a Vlahicai Vasüzemben. 17—18; román nyelven: Hírek. Népdalfeldolgozások. Ifjúsági műsor: Nevelőmunka az ifjúság körében. Ze ne. MOZI 23. PÉNTEK Csikszeredai Hargita filmszuház: Veszélyes terepen és II. rész). Gyergyói Miorita filmszínhá Ki akarta megölni Jessie-t! Maroshévizi Muncitoresc finn színház: Az inka végrendelet Udvarhelyi Muncitoresc finn színház: Jutalom. Galócsi Bradus filmszínház: A három nővér Gyergyócsomafalvi Cultura filmszínház: Sok sikert Charlie! Balánbányai Mineral filmszínház: A Vörös Zászló balladái Madéfalvi Feroviarul filmszínház: Az ég és a pokol Vlahicai filmszínház: Az arkansasi aranyásók Borszéki Izvorul filmszínház: A kürt románca Borsec filmszínház: Az elveszett levél Tusnádfürdői Oltár filmszínház: Ha te nem vagy .. Székelykeresztúri Progresus filmszínház: Gyilkosok a vasúti fülkében IDŐJÁRÁS További felmelegedés, nedves idő várható. A hőmérsékleti értékek mínusz 4 — plusz 2, nappal plusz 4 — plusz 1 Celsius fok. A hegyvidékekor reggeli fagy. PRONOEXPRESSZ Az 1968. február 21-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 18, 46, 25, 2, 39, 27, 20, 10 Nyereményalap: 548.562 lej. II. húzás: 36, 43, 1, 48, 9, 27, 49, 42 1 n r. • A AQ QQQ iTxv«,.