Hargita, 1968. július (1. évfolyam, 111-136. szám)
1968-07-02 / 111. szám
Fővárosi lapokban olvastuk Nemzetközi vásár Bukarestben A statisztikák i4sz mutatják, hogy az utóbbi évtizedekben a nemzetközi vásárok és kiállítások száma lényegesen megnövekedett. Jelenleg -évente 750-re emelkedett, ezek száma. Ez az irányzat türeírezi a vásárok és kiállítások ‘ egyre fontosabb szerepét a nemzetközi árucsereforgalom fejlődésében. Országunk is egyre gyakrabban jelen van e megnyilvánulásokon; az 1950 —1955-ös időszakban még 96 vásáron (tehát évi 10-ére) vettünk részt, az 1960—1967-es időszakban 207 nemzetközi vásáron és kiállításon (évi 30)voltak, jelenhazánk külkereskedelmi •vállalatai. tkStyl ■ Idén 59 hasonló megnyilvánuláson kerültek bemutatásra a hazai ipar termékei. A sajtó bő,ven beszámolt a párizsi, a kölni, a milánói, a budapesti stb., vásárokon elért siekretunkről, a román áruk iránt itt megmutatkozott élénk érdeklődésről. Közeledik egy hazánkban, Bukarestben megrendezendő jelentős , nemzetközi vásár időpontja. Ebből az alkalomból a Románia Liberă, munkatársa, terjedelmes interjút készített Hristache Zambeti elvtárssal, Románia , Szocialista Köztársaság Kereskedelmi Kamarájának alelnökével, amelyet a lap vasárnapi száma közöl. A bukaresti nemzetközi vásár megszervezését nemrégiben határozták el, amely hazánk külkereskedelmi kapcsolatai állandó bővítésének közvetlen eredménye. A vásárt kétévenként szervezik meg, október hónapban. Néhány év múlva pedig áttérnek az évenkénti vásárokra. E fontos megnyilvánulás a hazai áruk bemutatásának legelőnyösebb formáját fogja képezni, lehetővé teszia külföldi partnerek számára, hogy közvetlenül megismerjék Románia export-lehetőségeit. Ugyanakkor a nemzetközi vásár a műszaki-tudományos és gazdasági fooperálás alapjává is válik. Szakosított vásárokat is rendeznek. Az elsőt 1970-ben, amelyen gépgyártóipari- és elektrotechnikai termékeket mutatnak be. E vásáron Románia a hazai gépgyártóipar számos termékét „vonultatja fel“, s így a résztvevők tudomást szerezhetnek iparunk lehetőségeiről, a tervezés, a gyártás és az export, valamint az együttműködés tekintetében. A vásárokat a Scânteia-téri kiállítási komplexumban fogják tartani, amelynek jelenlegi 16000 négyzetméter beépítettterületét a jövőben 40 000 négyzetméterre növelik. (hecser) Hát lehet így is? Már azt hiszem, szóra sem érdemes megemlíteni, hogy mennyire bosszantó például az, hogy ha végigmegyünk, akármelyik „főutcán“ s ha nem is több, de legalább egy boltajtón értesítik a „kedves /vevőt, hogy „Leltár állatt zárva“. Természetes, hiszen időnként kell ez, vagy inkább szükséges? De akkor legalább annyit, hogy kis fáradsággal írnák ki azt is, hogy hol találhatjuk meg a legközelebbi hasonló jellegű, nyitvatartó boltot, mert nem mindenki tudhatja. Ez persze a „ritkábban“ előforduló eset. Mert ma már, még faluhelyen is, korszerű, szépen berendezett áruházaink vannak. Városban annál inkább. A napokban Balánbányán jártam.../^ házban, a ruharészt^Tieltájfiaileképpen. De ném is valamilyen ruhaneműre lett volna szükségem, villanyborotvát szerettem volna vásárolni. Feltéve, ha odaérek majd a pulthoz. Mert a kis beugrót, ahol a villamos részleg van elhelyezve, majdnem teljesen eltorlaszolja az áru. Gyermekkocsik, szegesládák, televíziók, míves rendetlenségben. Valahogy úgy tessenek elképzelni, hogy ha egy ember áll a pultnál, a másiknak várakoznia kell a lépcsőfeljárónál, ameddig az illető lebonyolítja vásárlásait, és csak miután kiment, léphet óhajaival az elárusítónő elé. Miért? Nincs raktárhelyiség? Már hogyne lenne. Csakhogy odabent anynyi az áru, hogy egy tűt sem lehet leejteni. Úgy érzem, annyira össze-vissza ugyn lobigálva, hogy / ha le "'is* ejthetnék azt a tűt, nehezen tudnák megtalálni. Azt mondják, a leltár miatt van felfordulás. Most képzeljük el, ha a kint lévő ládákat, csomagokat is bevinnék. Nem akarom azt mondani, hogy amilyen a háziaszony, olyan a házatája is, a világért sem, de azért jó lenne egy keveset körülnézni a portán. Szívesebben megy be a vevő is egy rendezett üzlethelyiségbe, de azt hiszem, az üzletvezető is könnyebben eligazodhatna, már ami az árukészletet illeti. " Nem? "KOSZTA ISTVÁN KERESKEDELMI ÁRNYOLDALAK Nem a magukét pazarolták Csíkszentimrén hatvanezer, csíkszentdomokoson kétszázezer lej „úszott el“ három hét, illetve másfél hónap alatt. Nincs szó hivatali visszaélésről, lopásról vagy sikkasztásról, hanem a káros huzavonáról, arról, hogy hetekig zárva tartottak két nagyforgalmú üzletet. Vajon kellő körültekintéssel, egy kis előrelátással nem lehetett volna ezt megelőzni? Mentegetőzni, objektív akadályokra hivatkozni nagyon könnyű dolog, a hiszékenyebbeket át is lehet „ejteni“ e módszerrel. Így fogom fel a csikszentsisaoni és csíkszentdomokosi szövetkezetek vezetőségének „magyarázkodását“, anélkül, hogy munkájukat egé-J U 4/ . • J , j . a » /fb 11 é ' it'sx . UJv' szébejQ kifogás plniszáRirr ...Ilyen feltételek mellett nehezen képzelhető el civilizált kereskedelem. dékoznék. De hogy a negyedmillió lej kárt hogyan térítik meg, azon töprenghetnek, hacsak nem gondoltak erre a szokatlanul hoszszúra nyúlt záróra alatt A közönséget így lehetett volna tájékoztatni: leltár és szakemberhiány miatt zárva. Ugyanis egy hatezer és egy közel háromezer lelket számláló faluban nem tudtak három embert találni a pultok mögé. Kissé érthetetlennek tűnik, hogy a csíkszentimrei 5-ös számú üzlet bezárását, a romlandó áruk kárbaveszését az idézte elő, hogy a másik üzletből szülési szabadságra ment egy alkalmazott. Szándékát azonban nem az utolsó órában jelentette be, de a vezetőségcsak ekkor döntött úgy, hogy helyére legmegfelelőbb az 5-ös üzlet egyik elárusítója. Erre szegyedül maradt, szakiskolai végzettségű felelős az intézkedés ellen tiltakozva, beadta lemondását, amit a vezetőség azonnal elfogadott. Került ugyan pár napon belül valaki, de az üzlet átvételekor meggondolta magát, s továbbállt. Újabb vállalkozók révén, újabb leltár után, végül is megnyitotta kapuit a bolt. Aki pedig május elején könnyelműen lemondott, jelenleg állást keres Csíkszeredában. A csíkszentdomokosiak valóban büszkék lehetnek a helyi kereskedelmi hálózatra, de elárusító hiány miatt mégis hetekig ingáztak a község két vége között, ha cukrot, rizsét vagy egyéb apróságot kellett vásárolniuk. Május hatodikén ugyanis, miután az ellenőrző szervek meghökkentően nagy hiányt állapítottak meg az önkiszolgáló boltban, vaskos lakat került az ajtóra.Szakember keresés közben a szövetkezet vezetősége nagyon különös „megoldást“ talált. Az annak idején , mindössze 3x2 méteres raktárhelyiséggel átvett, önki- szolgáló ” üzletét most teljes egészében berendezték a raktárnak. A gyakori ígérgetések után raktárból ismét üzletté vált a néhány hétre „visszaminősített“ helyiség. Következtetés? Vonják le az illetékesek. JANKÓ ISTVÁN TELEVÍZIÓ MAI MŰSOR. 17.30 Gyermekeknek. 18.00 Ipari szakembereknek. 18.30 Angol nyelvtanfolyam (23. lecke). 19.00 Iskolások televíziója. 19.30 Híradó 20.00 Thierry la Fronde 20.26 Vélemények. 20.45 Színház: J. Steinbeck: „Emberek és egerek“. 23.00 Híradó. Július 3. SZERDA. 10.00 Francia és orosz nyelvtanfolyam. Ipari szakembereknek. 17.30 Gyermekeknek. 18.00 Gazdasági krónika . 18.30 Német nyelvtanfolyam (20. lecke). 19.00 Ifjúsági adás. 19.30 Híradó. 20.00 Román népzene. 20.15 Transzfokátor. 20.45 Román könnyűzene. 21.05 Műsorismertetés. 21.25 Tüzek az éjszakában — játékfilm. 22.45 Híradó. Emberek a porondon. Színes, szélesvásznú csehszlovák film- Gyergyószentmiklósi Miorita filmszínház: Cárpáthy Zoltán. Színes, szélesvásznú magyar film. Maroshévízi Caliman filmszínház: A fekete rubin átka. Színes, szélesvásznú német—francia— olasz—thaiföldi film. Székelykeresztúri Haladás filmszínház: Fenntartva a halálnak. Német film. Galócsi Fenyő filmszínház: Háromszor Bukarest. Színes román film. Gyergyócsomafalvi Művelődés filmszínház: Hét szamuráj. Japán film. Borszéki Forrás filmszínház: A csapda. Színes, szélesvásznú angol film. Borszéki Borszék filmszínház: Pooley közlegény esküje. Német film. Tusnádfürdői Olt filmszínház: Az első fecske. Színes angol film. Ditrói Maros filmszínház: Százegy dalmát kiskutya. Amerikai film. Gyilkostól Gyilkosló filmszínház: Eddie Chapman, a titkos ügynök. Francia film. ■ RÁDIÓ JÚLIUS 3. szerda Román nyelven: 5,00—5,30 Hírek, tudósítások. Virtuóz számok népi zenekarra. Rádiófutár. 17,00—18,00 Hírek. Románcok Irodalmi műsor. Kórusművek. A számok tükrében. Magyar nyelven: 5,30—6,15 Hírek, tudósítások. Rádiófutár 13,00—13,30 Nők stúdiója. A nő a munkahelyén és otthon. Zene. 16,15—17:00 Hírek. Zenés posta. Ipari krónika. A Hargita megyei helyiipari igazgatóság munkatervéből. IDŐJÁRÁS Tegnap szeles, de általában szép idő volt megyénkben. A hőmérséklet az éjjeli és kora reggeli órákban elég alacsony volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet Gyergyó környékén mérték: 1 fokot. Délben a hőmérséklet kiegyensúlyozottabb volt, 18—19 fok között ingadozott. A következő napokra szép idő várható, helyenként rövid ideig tartó, átfutó esővel. A hőmérséklet emelkedik: éjjel 6—15, nappal 18—26 fok között. Enyhe északnyugati szél. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL CSÍKSZEREDA LENIN TÉR II SZÁM TELEFON: 249 MOZI JÚLIUS 3. szerda. Csíkszeredai- Hargita filmszínház: Sorttíz a kottasoron. Színes, szélesvásznú román film. Székelyudvarhelyi Homoród filmszínház. Az UTUNK június 26-i számának tartalmából Mikó Ervin: Érték és mérték; Huszár Sándor: Falu a városban — város a faluban; Csordás Elemér: Dicsértessék a mezőgazdász; Láng Gusztáv: A türelem belháborúja; Deák Tamás: A szenvedély hallgatásáról. Páskándi Géza: Pügmalion és Galathea (III.); Bodor Ádám: A vonat; Dékány Kálmán: Másnap; Szilágyi András: A halhatatlan fűkaszás; Tömöry Péter: Szélcsend című elbeszélései. Bartalis János, Bözödi György és Salvatore Quasimodo versei. Új rovatunk: Csipegető. Sós Péter: A színházi évadról. Szekernyés János: A színész néha önmagának játszik. Kováts Iván: Collegium Musicum. B. Nagy Margit: A kegyes főkormányzó és a műkincsek. Új könyvek, Levélváltás, Ország—Világ, Keresztrejtvény. 22. Jól éreztem magam ebben az eldugott, sáros faluban. Nemigen jártam el otthonról, sokat olvastam, rajzolgattam és írtam a leveleket neked. A kollégáim közül nem egy panaszkodott a magányra, oktattak, hogy mivel lehet ebben a magányban szórakozni; amikor egyedül vagyok a szobában, tegyem a poharat a fülemhez, s hallgassam, hogy zúg a pohárban a csend, szinte mint a légy zúgás, úgy hallatszik- kipróbáltam, mint érdekességet, de nem „szórakoztam“ vele: nem voltam magányos, nem volt okom a panaszra, a te szavaidat, metrod zúgását hallgattam. „Hogy a csizmáim engedték, szaladtam az őrszobára, de nem volt levél. Pedig éreztem is, mondták is, hogy van. A fiúknak feltűnt a levertségem: Lakatosnak valami baja van. Egy hang a másik sarokból: Azonnal meggyógyítom én. Megláttam a borítékot a kezében, meggyógyultam azonnal... írj minél hosszabb levelet, hogy olvashassam minél tovább, ne kelljen annyiszor elölről kezdeni! Ne nézd, hogy fehér legyen a boríték! Nagyon unalmassá vált ez az erdő. Nagyon türelmetlen kezdtem lenni. Bármennyien vagyunk itt, mégis úgy érzem, mintha mindig egyedül volnék, bezárva ebben az erdőben. Egyhangú szolgálatomat csak a motor zúgása teszi zajossá. Muzsikaszót, nem is tudom, mikor hallottam utoljára. Akinek van pénze, ihatja a bort, akinek nincs, nyelheti a nyálát literszámra. Jó és olcsó bor van közeli falvakban (Coteşti), lehet szürcsölgetni a borontót, de a magamfajta pénzes ember csal a búval marad. Nálam a gazdasági krízis olyan szédületesen elmélyült, hogy már a zsebem is kilyukadt tőle- Tegnap kimenő volt, láttam a boldog fiatalokat párjával sétálni. Nekem is ölelte a derekamat a kemény bőrderékszíj. Valaminek mindig hiányozni kell a boldogságból. Ahogy egy itteni közmondás mondja: Zsákom van, búzám nincs, búzám van, zsákom nincs. Az idő is olyan lassan telik, mintha meg lenne kötve. A sok várakozás, a sok türelem fájdalommá vált. Tűrtünk és reméltünk felmérhetetlenül sokat, és még most is arra vagyunk kényszerítve, hogy csak várjunk, tűrjünk tovább.“ „Szilveszter estéje. Azt hittem, nálad fogom tölteni. Eltelt ez az év is, és ülök egyedül, elhagyatottan a gépházban. De nem, bár ülnek elhagyatottan, fegyverrel őriznek. Nagyon szépek a kilátásaim: ha te is katona volnál és elkövetnél valamit, akkor tán még találkoznánk ■— a katonai törvényszéken. Boldog újévet: a hadbíróságon! Felugrott az áramerősség, kiment egy csomó körte, biztosíték, nincs miből kifizessem. A te százasod is kiment, de azért reménykedve nézem a képedet, talán mégis fel fogod deríteni dúlt életem boldog napját. Akkor talán el fogom felejteni a hároméves nehéz várakozást, ha a már három éve emlegetett szó — nem is tudom már leírni — valóra válik. Ennyire elhagyatott még nem voltam soha. Úgy látszik, ez is kell az elhagyatottsághoz, hogy őrizzék az embert... Fél egykor elromlott a motor, abba kellett hagyjam a levelet, hogy megjavítsam. Ezeket már az újévben írom. Mégis eljött a négyre az öt! Olyan ez a két ötös, mint két meredt szem. Hangulatom, lelkiállapotom ugyanaz.“ „Az utolsó pillanatban érkezett a leveled. Mindennap, szinte a nap minden órájában hívattak a parancsnokságra, szorítottak, fenyegetőztek, hogy nem adnak tőbb haladékot, adnak át a törvényszéknek. Húgom Zsuzsikám, mit mondjak? Ha azt mondom, hogy boldog vagyok, az is kevés. S még azt kérdezed, vajon megérdemled-e, hogy elmenjek hozzánk., Ezzel, hogy nehéz helyzetemből kisegítettél, a találkozásunkat is elősegítetted, most már több reménnyel várhatom, s nem fogok nyugodni, míg el nem engednek ... Épp az irodáról jöttem akkor is, mikor a leveled megérkezett. Azt hiszem, gondolod, nem dicsérő oklevélért voltam ott. Megint megkérdezték: Melyiket akarom? Kifizetem, a pénzt vagy a hadbíróság elé küldjenek? Elkeseredve s az élettől tisztán megundorodva feleltem. Küldjenek a hadbíróság elé, összenéztek, nem ilyen feleletet vártak tőlem. Aztán az egyik mérgesen felszökött, ment a szekrényhez. A szemed láttára csinálom, meg a doszárt! En nem szóltam semmit, csak néztem, miként készül a szomorú jövöm. Mikor kész volt, annyit kérdeztem: Mikor kell megjelenjek? Megmondták, ha kérdeztem: Holnap reggel. Ezzel eltávoztam. Egyenesen a hálóba mentem, kivettem egy papírt, borítékot. Neked írtam. A tartalmát elképzelheted. Épp mikor kész voltam, hallom, kiabálják a nevemet az udvaron. Megfutott bennem a vér, tudtam megint hívatnak. Mentem, parancsba adták, adjam le a fegyveremet s a többi holmit. Mikor kilépek az ajtón, szembetalálom a postást, épp hozta az aznapit. Mondja, hogy levelem van. Nem is akartam felbontani, minek, már úgyis megírtam az utolsót. El voltam szánva. Tudd meg, édes Húgom, megmentettél magadnak ezzel a levéllel! Elmondtam neked, mint egyetlennek, siralmas helyzetemet, de arra, hogy megmentesz, nem is gondoltam. Mért nem lehetek most melletted, hogy csókolhatnálak, ölelhetnélek magamhoz? Indultam azonnal a leveled ígéretével, öszszeszedtem a fiúktól a kölcsönpénzt, ami kellett. Másnap reggel a pontos időben megjelentem az irodán. Már vártak.. Kértem, adják ide a doszárt, szeretnék megnézni valamit benne. Nehezen, de kezet tettem rá. Képzem el a helyzetet: ahogy átvettem, egy mozdulattal kettéhasítottam, beledobtam a fásládába. A tiszteknek szemük-szájuk tátva maradt. Utána kivettem a zsebemből a pénzt, az asztalra lettem. Senki nem szólt semmit, nem mozdult, csak nézték, mit művelek. Nagy későre megszólalt az egyik: Honnan kaptad a pénzt? Én csak úgy félvállról: Mit gondol a százados elvtárs, nekem nincs pártfogóm? Ezzel megfordultam és kijöttem az irodából... Minden ellenünk van, de most már leküzdök részemről minden akadályt, hogy mielőbb találkozhassunk. Nem létezik, hogy most is megsemmisüljön a reményem! Sokat kell küzdenünk a boldogságunkért,, de majd árunál boldogabbak leszünk. Háromévi vágyat fogunk néhány napba szorítani, de az a pár nap olyan lesz, míg élünk, nem felejtjük el. Mintegy bepillantás lesz ez a találkozás, melyen át meglátjuk boldog jövőnket. És most már körte is lesz, itt a gépházban, még fényesebb, mint a régi. Mennyivel jobb a fényképednek, mint neked, itt van örökké velem! Nagyon vágyódom egy kis melegség után, azt sem tudom már. HÍREK MUNKAILÉS Csíkszeredában június 28-án a Szakszervezetek Megyei Tanácsa bővített plenáris ülést tartott. Kiértékelték a kulturális tevékenység elért eredményeit. — AZ ÍGÉRETTŐL nem gyúlnak ki... A balánbányai művelődési házat körülvevő neonoszlopok 1967 november 5-től (az átadás napjától) a mai napig bekötetlenül állnak. A sötét éjszakában az építkezés nyomain botorkáló ismeretlenek kövekkel verik le a burákat s a csöveket. Az illetékesek számtalanszor megígérték, hogy bekötik a villanyt. De ígérettel nem gyúlnak ki a neonégők. (BARABÁSI LÁSZLÓ kultúrigazgató). HORGÁSZVERSENY Zsögödfürdőn 1968. június 29-én horgászversenyt tartottak a Hargita megyei Vadász- és Halász Társulat rendezésében. A három első helyezett értékes jutalomban részesült. SZABADTÉRI STRAND Lövéte község lakosai a napokban befejezik a szabadtéri strand építését. A betonmedencébe csöveken vezetik a gyógyhatású borvizet. Értékes anyagi támogatást kaptak a bányatelep dolgozóitól, akik kazánt készítettek a víz melegítésére. A munkálatokat teljes egészében társadalmi munkával végezték, melynek összértéke meghaladja a 18 000 lejt. „DALOLJON, NEVESSEN VELÜNK“ Székelyudvarhely municipium KISZ-bizottságának esztrád-együttese július 3-án bemutatja „Daloljon, nevessen velünk“ című vidám műsorát. Rendező: Ifj. Csiszár Antal. .HARGITA MEGÉRKEZETT A SZEJKE-VÍZ (Fotó DEÁK) Amit a lúdtalpról tudni kell A leggyakoribb lábhiba, amellyel napról napra találkozunk a gyakorlatban, a lúdtalp. Lényegében a láb boltozatának lesülyedése. A lábfej elveszti kecses, ívelt formáját, s vele együtt vész el a könnyed, rugalmas járás. Keletkezésük szerint a lúdtalpak két fő csoportba oszthatók: 1. Veleszületett forma. Ritkán fordul elő. (A csecsemők zsírszövettel kitöltött , talpa nem tévesztendő, össze a veleszületett lúd-., talppal-. ’* Ér - természetes jelenség.) 2. A születés után keletkezett lúdtalp. Kiváltásában szerepet játszhat bénulás, angolkór, fertőzés, trauma és a fokozott megterhelés. Az esetek 90 százalékában oka a megterhelés. Felléphet kisgyermekkorban, amikor a gyermek járni kezd, különösen, ha, a túltáplált, nehéz súlyú gyermeket korán lábra állítjuk. De előfordulhat a későbbi gyermekévek során, a gyors növekedés időszakában, a serdülőkorban. Az idősebbeknél rendszerint az ötödik évtizedben jelentkezik a lábelégtelenség. A változás korában levő nők súlygyarapodása túlterheli az amúgy is gyenge szerkezetű, gracilis női lábat. Terhesség idején szintén kifejlődhet lúdtalp. A tünetek megnyilvánulnak mind a láb működésében, mind alaki eltéréseiben. Fő tünetek a gyors fáradás, a fájdalom és a merevség. A járás egyáltalán nem rugalmas, esetlen. Igen kifejezett lúdtalp esetén a törzs is jobbra-balra dől járáskor. Lábizzadásról, a lábujjak közti kisebesedés kellemetlenségeiről gyakran panaszkodnak a lúdtalpasok A lábboltozat ellapult, álláskor az egész talp éri a földet. A belső bokafél előbbre áll. AZ ORVOSÉ A SZÓ A lúdtalp kór jóslata sok körülménytől függ, milyen stádiumban van, milyen kezelésben részesül, és hogyan reagál a kezelésre. Orvosi kezelés nélkül nem gyógyul. Fokozódó lábpanaszai, fájdalmai a beteget előbb-utóbb orvoshoz vezeti. Könnyebb a bajt megelőzni. .A,megelőzés már a kisgyermekkorban kezdődik. A négykézláb járás időtartamát nem szabad rövidíteni; a szülők kedvenc „játéka“, a korai lábraállítás („áll a baba, áll“) és öröme, a járni tanítás, egészen helytelen. Hagyni kell a gyermeket, majd tudja ő, mikor szabad kétlábra állni, és megtanul magától, járni is. Nem szabad a kisgyermeket kézenfogva vonszolva nagyobb sétákra vinni. Fontos a cipő kérdés. A lábfej formáját utánzó, kényelmes, kemény bőrtalpú, széles sarkú, magas szárú fűzőscipő a legmegfelelőbb. Szandál, puha talpú tornacipő állandó viselése nem célszerű, legfeljebb átmenetileg, nyáron (ha nem alkalmas az idő mezítláb járásra) vagy tornaórákon megengedett. A mezítláb járás, különösen göröngyös, kavicsos talajon, igen hasznos. Erősíti a talpizomzatát. Ha azt látjuk, hogy a lábboltozat megterheléskor 'fpítfmjw. • süllyed, akkor már szükség van. * lábtorna-gyakorlatok.» előírására, a cipősarok döntésére, belső oldali sarokokkel. A serdülő korban igen fontos, hogy ne terheljék túl a lábat! Vonatkozik ez elsősorban az ipari tanulókra, akik állva dolgoznak. A felnőtt korban, ha azt látjuk, hogy a harántboltozat megterhelésre süllyed, és jelentkeznek a lúdtalppanaszok, feltétlenül szükséges a lábboltozat alátámasztása gipszminta után készült cipőbetéttel. A jó, egyszerű cipőbetét legtöbbször egycsapásra megszünteti a huzamosabb álláskor jelentkező panaszokat. A betét azonban csak fél megoldás, ha nem gondoskodunk megfelelő cipőről is. A munkacipő kényelmes, erős, vastag talpú legyen, széles, mérsékelt (3—4 cm) magas sarokkal. Dr. BERNÁD ERZSÉBET