Hargita, 1968. augusztus (1. évfolyam, 137-163. szám)

1968-08-01 / 137. szám

t.­ ­Rabittson a­­Hargútán E­rrefelé mindenki is­meri. Közvetlenül, egyszerűen csak így hívják: Pista bácsi. A még közvetlenebbek Havasi Med­vének. De ehhez a névhez semmi köze. Nem morgó medve, hanem csendes, nyu­godt, derűs ember Csorna István, a Madarasi Hargitán épült mé­hedékház gondno­ka. Fent a cSugs'1802 méter, de itt, ahol él,, az is meg­van 1600 a tenger szintje fölött. Vajon mi késztet, egy em­bert arra, hogy itt éljen az év tekintélyes részében e­­gyedül, ahol viharok tépde­­lik a szívósan kapaszkodó karcsú fenyőket, boróka­­bokrok bújnak össze egy­mást­ melengetőn, ahol hide­gen néz le a hold az éjsza­kák sejtelmes csendjére, a­­m­ikor nem hallatszik más zaj, csak óvatosan surranó állatok neszezése, és az ir­galmatlanul hosszú télen , mindent belop­­a ■ több méte­res hó?­ Vajon miért választ az ember ilyen életpályát? — Huszonkét éve élek itt — mondja. Felhők gomolyognak a Madarasi csúcs körül, aztán lennebb ereszkednek, puhán elöntik a hegyormokat, erdő­ket, csapásokat. Elsötétül a világ a gomolygásban, hűvö­sen lebbennek indidó sze­lek, nedves pára nyeli el a távoli és közeli kilátást.­­•Semmi sem kény­szerí­­tett ide, a magam kedvéből jöttem. — És azelőtt? — Vasesztergályos voltam. De mindig vonzott, hívott a természet, nem tudtam el­­lentállni. — És miért jött épp ide? Kerüli az embereket? Egy­­ ideig nem válaszol, s egy ideig a kérdezőben fel­tevések bukkannak fel: kü­lönc,, meghasonlott, a , társa­­­dalomtól­ elkószáló, magányos menekülő? — Az embereket nem­ ke­­mlö­m, hiszen itt is jelen vannak, de még mennyire, és milyen változatosságban! S hogy épp ide jöttem, le­het véletlen. — Állása van itt. Halkan nevet, és összehu­nyorított szeme igen figyelő. — Állás? Sokáig csak őr­nek tudtak alkalmazni, az­után, amikor az egészség­ügyhöz tartoztunk egy ideig, más hely hiányában ápoló­nőnek inkadráltak. — Akkor nem a kereset tartotta itt. — Az nem. S­zél cibálja szét a fel­hőket, zúgatja a fá­kat, megnyílik az ég egy darabja, s világosság önti el lent a völgyeket, szinte szikrázni kezdenek a zöld zuhatagból kitörő szik­lák. — Nem a kereset, ami ke­vés volt, hanem mindaz, a­­mit itt lát. Különc mégis, gondolom, a nyugodt,­­mosolygó külső mögött van valami felfedez­hetetlen-­ titok, amelyet egy rögtönzött, kurta beszélgetés, gyors ismeretség nem hozhat felszínre. — Itt a természet kitá­rulkozik, megmutatja magát és barátságába fogad. A ter­mészet többet tud adni, mint az emberek. Jó nyomon vagyok, de a felismerés elkedvetlenít. Még­is különc, aki valahol, vala­mikor összezördült embe­rekkel, barátokkal, talán, e­­setleg valakivel. .. Nem ér­demes találgatni, rossz csa­pásra tévedünk. riportja — Többet jelent a termé­szet az embereknél? — Ezt így nem mondtam, csupán arra gondoltam, hogy kijönnek ide az emberek, kirándulók, üdülők, most, hogy az út elkészült, egyre többen. De a látogatók egy része ezt a maga szépségé­ben megmaradt vadont alka­lomnak találja civilizáltsága eldobására. Mintha lent a közösségekben, ahol él, a ci­­vilizáltság csak felületi máz lenne rajta, itt kitör belőle minden elfojtott brutális ösztön. — Mit csinál ilyenkor? : — Engem a sodromból semmivel sem lehet kihozni, de ettől undorodom. Mégis kell türelmem és erőm le­gyen ahhoz, hogy ráébresz­­szem őket, még sincsenek az erdőben. F­elvisz a szobájába, a­­mely nem fest lakó­szobának. Műhely és műterem. Mutatja az elké­szült és készülőben lévő ko­vácsoltvas lámpákat. Az érzékeny lélekben mű­vész lakik — gondolom. Szemérmes művész, aki csak úgy mutat a tárgyakra, mintha véletlenül kerültek volna oda. A faragáshoz érzett ked­vet, ezért került barátságba Szervátiusz Jenővel, a ki­váló szobrásszal. Szervátiusz­­nak egyébként egy faragott szobra lent áll a menedék­ház közelében. — Körül kellett keríte­nem, mert akik a civilizált­­ságukat lent hagyták a völgyben, ceruzával, bics­kával önmagukat örökítették meg a szobron. A látogató, aki ide jön, egy már nem fiatal férfit lát domború mellkassal, mongolosan ferde szemekkel, napbarnított, edzett férfit, akinél könnyen áll a szelíd mosoly, aki tesz-vesz, rend­ben tartja a menedékházat, elhelyezi a vendégeket, tü­relmesen csillapítja a han­­goskodókat, szigorúan meg­rója a magukról megfeled­­­kezett alakokat. Gondnok, menedékház-felelős — mit láthatna egyebet benne kö­telességét teljesítő dolgozó embernél. És nem is sejti, hogy egy művészlélek él itt a havasi világban, aki­ kutatja és val­latja a természetet, egy kü­lönös Robin­gon a rengeteg fölött, a Hargita egyik csú­csán. M­űvészlélek. Igen, az is, de beszélsz­ vele, s egyszer csak meg­­elevenülnek benned­­ azok a gyermekvágyak, amelyeket magunkkal­ hozunk­­ a felnőtt­korba: megvalósulatlan, kép­­zele­ttel kiszínezett , gyermek­­vágyak. Mindenikünkben­­ él ,egy,, varázsos ■ sziget, szépsé­ges és titokzatos,­­ ránk vár ■felfedezése, és csupán erőnk­ben bízva harcolunk a­ kö­nyörtelen természet ellen, míg meghódítjuk, s­­közben végigéljük az emberiség é­­letét a tűzcsiholástól nap­jainkig. Alakítható 'és­­kísérő álmok, bár mozgalmas éle­tünk , gyakran elűzi­­ őket, hogy­­újra és újra visszatér­jenek.: Defoe Robinsonja be­lopta magát a szívünkbe, ha, számunkra elérhetetlen­­ is marad, a ■■ varázsos . sziget. : Csorna­ István elérte, eb­ben különbözik tőlünk. Ne­ki­­ volt bátorsága szigetet teremteni.­ Igaz, keveseknek adatik meg ez a lehetőség, a nagy 'emberi ■- társadalom köt­­magához. . . TAMÁS GÁSPÁR Nyári gondatlanság, téli bánat - ALCSIKBAN TAPASZTALTUK A MÁSODVETÉSRŐL A másodvetés problémája nem újkeletű. Hónapok óta világos mindenki előtt, hogy korai termé­nyeink betakarítása után, a ta­karmányalap biztosítása érdekében kétszer kell vetni. Központi szer­veink útmutatásai alapján idén tíz­szeresére emeljük azoknak a terü­leteknek nagyságát, ahonnan két­­­­szer takarítunk be terményt. Hargita megye természeti vi­szonyait, valamint kultúrák sze­rinti adottságait véve figyelembe, a másodvetések összterülete mint­egy ötezer hektárban határozható meg. Annak ellenére, hogy az MTSZ- ek másodszori vetésre alkalmas területei nagyrészt felszabadultak, jelentős lemaradás észlelhető, a­­mennyiben július 29-ig a bevetett terület alig haladja meg a 800 hektárt. Alcsík négy mezőgazdasági ter­melőszövetkezetét végiglátogatva, azt tapasztaljuk, hogy gazdasá­gaink nem tulajdonítottak kellő fontosságot ennek a nemzetgazda­­­ságilag jelentős kérdésnek. Csíkszentkirályon például még egyetlen talpalatnyi földet sem szántottak, habár búzával be­ve­­­tett területük 75 százalékát már learatták. A gazdaság mérnöke az­­­molyan hajuknál fogva előránci­­gált, mondvacsinált okokra hivat­kozik, hogy búza után búzát vet­nek, a terület nagy részén lóhere van, stb. Megpróbálják a traktor­brigád hiányos tevékenységét is felvonultatni érveik közé. Szerin­tük a traktorok fölött ők nem „di­rigálnak”. Erre­­ egyedül a brigád­, vezető hivatott, az pedig egy­­hé­tig feléjük sem néz. Talán igaz, de az is igaz, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, ekkor­ Moha­mednek kell­ a hegyhez mennie.­ Nem is itt van a hiba. Inkább ott, hogy nem is volt szándékuk­ban venni. Beszélgetésünk végén ugyanis, amolyan „isten neki, fa­kereszt” módjára bejelentik: ve­tünk vagy tíz hektárt. A lagymatagság, nemcsak Csík­­szentkirályon akadályozza a mun­kát, hanem Kozmáson és Tusná­don is. Az előbbiben összesen négy, az utóbbiban hét hektárt­­ vetettek. Kozmásra az is jellem­ző, hogy, már az aratás megkez­dése előtt elvetették a másodvetés gondolatát. A gazdaság mérnöke lehetetlennek tartja a szántást, mi­vel a kalangyákat össze-vissza rakták, a terület foglalt. Még ha így is lenne — a terepszemle más­ról győz meg — akkor is nemtö­rődömségről van szó,, hiszen az aratás megkezdésekor már gondol­ni kellett­ volna a­ szántás-vetés lehetőségére­­is. Még csak tapasztalat,­­vagy­ pél­da­­ hiányára sem­ hivatkozhatnak, hiszen a szomszédos­­ Csikszent­­márton- MTSZ-e nyolcvan hektá­ron­­elvégezte a nyári szántást, ■hozzáfogott-- a- vetéshez." A mentegetőzések mellett nyil­vánvaló­­nehézségekkel is találko­zunk. Nincs ’ vetőmag. Azt­­mond­hatnék, sok : a bába és közöttük elvész­­a gyermek, a másodvetés. Az Agrosem egyetlen deka ve­­tőmagot sem­ tud biztosítani. Szö­­szi is bükköny, ■ takarmánykaralábé, silókukorica nincs és előrelátható­lag nem is lesz. A Mezőgazdasági Igazgatóság álláspontja szerint a fennálló" helyzetért elsősorban a gazdaságok vezetőségei hibásak. Még­ a­ tavasz­ folyamán figyelmez­tették­­valamennyi­ MTSZ-t, hogy saját erejéből gondoskodjék a ta­karmánynövények vetőmagvairól. Ez nem történt meg. Sőt, jövő évre sem lesz elégséges takar­mányvetőmag, a megnövekedett szükségletet­­véve­­figyelembe, hi­szen a magtermesztő parcellák részaránya meglehetősen alacsony. Szakemberek véleménye­ szerint a pillanatnyi zavart egyedül a takarmányrozs oldaná meg. Fel­csíki és gyergyói MTSZ-eink na­gyobb mennyiségben termesztenek rozsot. Búzáért biztosan cserélné­nek, csak utána kell járni. Vonat­kozik ez a kozmási MTSZ veze­tőire is, akik látják a kiutat, de nem mozdítanak semmit. Vajon kire vagy mire­ várnak? BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon.) ÉRIK AZ ALMA... (MARX JÓZSEF felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1. évfolyam 137. szám 1968. augusztus 1. csütörtök Ara 30 bani Lapunk tartalmából 2. oldal amatőrművészek • Egy iskola—orszá­gos turisztika • Új könyvek 9 Jegyzet 2.-3. oldal: • A bosszú - Erőss Attila bűnü­­gyi kisregénye 3. oldal: • Horizont • Sport 9 Fővárosi lapokban olvastuk Gépesített rakodás a marosfői állomáson (MARX JÓZSEF felvétele) HÍREK - ESEIIZENYEK Nőbizottsági elnökök és titkárok felkészítője A megyei Nőbizottság tagjainak, a municípiumi, városi és községi nőbizottságok újonnan választott elnökeinek és titkárainak részvételével tegnap felkészítőt tartottak Csíkszeredában. Jelen voltak az Ideiglenes Megyei Néptanács, az Egészségügyi Igazgatóság, -­ a Tan­felügyelőség, a megyei Művelődés és Művészetügyi Bizottság, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa, a megyei KISZ-bizottság, a Mezőgazda-­ sági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének és a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Megyei Szövetségének képviselői. A résztvevők előadásokat hallgattak, többek között a nőbizottságok előtt álló fel­adatokról, a nők szerepéről a­ városok és községek szépítésében, az egészségügyi nevelés kérdéseiről, a nők körében végzett politikai nevelőmunkáról. Végezetül ismertették az Országos Nőtanácsnak a helyi nőbizottságok szervezési form­áiról­­ szóló, nyilvános vitára bo­csátott javaslatát. Kristó János e­­lékkiállítás Csikkozmáson Az­­idén, októberben­ lesz ,­ 'húsz éve,­ hogy 86­­éves'korában meghalt Kristó­­­ János fafaragó , népművész. Csikkozmáson, mintegy az évfordu­ló előkészítéseként, emlékkiállítás nyílt, ahol az' idős mester szerszá­mait, gyalupadját, ' a róla'készült fényképeket és­­ a­­községben talál­ható Számos munkáját’ — gyönyö­rűen faragott­ asztalokat, székeket, más bútordarabokat —tekinthetik meg az érdeklődők. Már a megnyi­tás­­délutánján közel kétszázötve­nen látogatták meg az emlékszo­bát. A­ Népi­ Alkotások Megyei­­Há­zának terveiben több hasonló ál­landó kiállítás megrendezése szere­pel. Fő céljuk, hogy az egyes táj­egységek jellegzetes népművészeti termékeit és a kevésbé ismert nép­művészeket megismertessék a­­ hely­beliekkel és­ az­ átutazókkal. "Leg-­­közelebb Székelyszentkirályon ren­deznek be egy „csipkeszobát“. . A .­Belkereskedelmi, Minisztérium augusztus 1-­től "díjazott, versenyt rendez új ■ és­­vonzó­­ árukiállítási módszerek felkutatására­ és­ a textil­- és cipőüzletek vevői tájékoztat­ásá­­­nak tökéletesítésére. Az 1968. szeptember 30-án­ záruló versenyen részt vehetnek kirakat­­rendezők, díszítőművészek, festő­művészek, áruszakértők, közgazdá­szok, technikusok, elárusítók, bolt­vezetők és mások. A verseny töb­bek között kiterjed a kirakatok rendezésére, belső vitrinek elhelye­zésére, reklám jellegű pannók­­ ké­szítésére, eredeti árucímkézési módszerekre, stb. Versenypályázat *1 A székelyudvarhelyi ifjúsági esztrádegyüttes — otthon Csíkszeredái- és­­ számos­­környék-­­béli-fellépése után végre hazai kö­zönség előtt , is bemutatkozik a székelyudvarhelyi ifjúsági esztrád­együttes. Augusztus 3-án és 4-én „Daloljon, nevessen velünk“ című műsorukkal­­lépnek a Pedagógiai Líceum udvarán felállított szabad­téri színpadra. Épül, szépül ■ Gyergyószentmik- fő­lös. Központja valóságos virá­goskert. Most a járdák javítá­sára került sor. Felvételünkön­ a betonkeverő épp a szükséges , burkolt anyagot­ készíti elő.­­ (NAGY ZOLTÁN­ felvétele) A minap, miközben a gépkocsiban várakoztam, be­ült hozzám egy kis szakmai tereferére a két barátom: Zo­­li, aki egy hete ünnepelte ötéves születésnapját, és Zsoli, aki már a hetedik é­­vet tapossa, és korának meg­felelően, érett világszemlé­lettel rendelkezik. Rövid eszmecsere után (milyen gyártmányú a ko­csi? tud-e 200 kilométerrel szaladni? s ha nem, bájon kifizetődő-e számára az ü­­zemanyag?), Zoli előhúzta nadrágzsebéből műanyagból készült hatalmas Colt-ját. Ügyesen­­ fedezte, magát, ki­st'dug.ta.é.dzé. ablakon, a‘ \ „pesze­­é­delmes“. .'fegyvert és\,"a’zt mondta: '­­ , ‘ . Puff-puff-puff! En * va­.. gyök' a'rabig, .és' most lesze­­r­dem a rendőröket! A vármegyei ház. elő,ff , a filmszínház műsorából ízelí­tőt­­ nyújtó üvegszekrény­­ ta­lálható. ' Jelen pillanatban: nyolc .kép, szervlélhető .ben­ne!, Ebből .három­­.szerel­­■ mi jelenet. Ismét ezekből: , az egyik . kimondott ágyé je­lenet, , míg a másik kettő csak, pár folyóméter után ígérkezik annak. A. mara­dék. 5 kép: puff-puff és csihi­­puhi. Mintha egyéb ,ábrázol­ni való nem is lenne, széles e világon! (Még , szerencse, hogy barátaim, Zoli és , Zsoli, . nem az , első három kép alapján, szerzett benyo­másaikhoz kértek tőlem bő­vebb magyarázatot.) kszen tűnődöm: véletlen-e, hogy hírverésnek ezúttal m­ilyen szerencsés kizárólagos­sággal sikerült összeválogat­nia, mi érdekli­ a fiatalságot és a gyermeteg­ lelkű­ felnőt­teke)?. Nem, véletlenek még véletlenül sínesének. A­z ösz­­szeállítás e módja sem új. Bár néhanapján akad egy­­egy olyan­ kép is, amelyről *nem tudjuk, mit' ábrázol. . Emlékszem: ezelőtt, né­hány, évvel­­ismeretterjesztő filmet hirdettek a madarak ■életéről. Az egyik kifüggesz­tett kép akkor is csókolózó emberpárt — nem gerlicé­­ket! — ábrázolt. Megnéztem a­ filmet. A szép csókolózó pár nem is szerepelt benne. Elég baj, hogy nem sze­repelt! Elvégre valamiből ta­nulnia is kell a 16 éven aluli ifjúságnak! Dr. NAGY ANDRÁS

Next