Hargita, 1968. augusztus (1. évfolyam, 137-163. szám)
1968-08-01 / 137. szám
t. Rabittson aHargútán Errefelé mindenki ismeri. Közvetlenül, egyszerűen csak így hívják: Pista bácsi. A még közvetlenebbek Havasi Medvének. De ehhez a névhez semmi köze. Nem morgó medve, hanem csendes, nyugodt, derűs ember Csorna István, a Madarasi Hargitán épült méhedékház gondnoka. Fent a cSugs'1802 méter, de itt, ahol él,, az is megvan 1600 a tenger szintje fölött. Vajon mi késztet, egy embert arra, hogy itt éljen az év tekintélyes részében egyedül, ahol viharok tépdelik a szívósan kapaszkodó karcsú fenyőket, borókabokrok bújnak össze egymást melengetőn, ahol hidegen néz le a hold az éjszakák sejtelmes csendjére, amikor nem hallatszik más zaj, csak óvatosan surranó állatok neszezése, és az irgalmatlanul hosszú télen , mindent belopa ■ több méteres hó? Vajon miért választ az ember ilyen életpályát? — Huszonkét éve élek itt — mondja. Felhők gomolyognak a Madarasi csúcs körül, aztán lennebb ereszkednek, puhán elöntik a hegyormokat, erdőket, csapásokat. Elsötétül a világ a gomolygásban, hűvösen lebbennek indidó szelek, nedves pára nyeli el a távoli és közeli kilátást.•Semmi sem kényszerített ide, a magam kedvéből jöttem. — És azelőtt? — Vasesztergályos voltam. De mindig vonzott, hívott a természet, nem tudtam ellentállni. — És miért jött épp ide? Kerüli az embereket? Egy ideig nem válaszol, s egy ideig a kérdezőben feltevések bukkannak fel: különc,, meghasonlott, a , társadalomtól elkószáló, magányos menekülő? — Az embereket nem kemlöm, hiszen itt is jelen vannak, de még mennyire, és milyen változatosságban! S hogy épp ide jöttem, lehet véletlen. — Állása van itt. Halkan nevet, és összehunyorított szeme igen figyelő. — Állás? Sokáig csak őrnek tudtak alkalmazni, azután, amikor az egészségügyhöz tartoztunk egy ideig, más hely hiányában ápolónőnek inkadráltak. — Akkor nem a kereset tartotta itt. — Az nem. Szél cibálja szét a felhőket, zúgatja a fákat, megnyílik az ég egy darabja, s világosság önti el lent a völgyeket, szinte szikrázni kezdenek a zöld zuhatagból kitörő sziklák. — Nem a kereset, ami kevés volt, hanem mindaz, amit itt lát. Különc mégis, gondolom, a nyugodt,mosolygó külső mögött van valami felfedezhetetlen- titok, amelyet egy rögtönzött, kurta beszélgetés, gyors ismeretség nem hozhat felszínre. — Itt a természet kitárulkozik, megmutatja magát és barátságába fogad. A természet többet tud adni, mint az emberek. Jó nyomon vagyok, de a felismerés elkedvetlenít. Mégis különc, aki valahol, valamikor összezördült emberekkel, barátokkal, talán, esetleg valakivel. .. Nem érdemes találgatni, rossz csapásra tévedünk. riportja — Többet jelent a természet az embereknél? — Ezt így nem mondtam, csupán arra gondoltam, hogy kijönnek ide az emberek, kirándulók, üdülők, most, hogy az út elkészült, egyre többen. De a látogatók egy része ezt a maga szépségében megmaradt vadont alkalomnak találja civilizáltsága eldobására. Mintha lent a közösségekben, ahol él, a civilizáltság csak felületi máz lenne rajta, itt kitör belőle minden elfojtott brutális ösztön. — Mit csinál ilyenkor? : — Engem a sodromból semmivel sem lehet kihozni, de ettől undorodom. Mégis kell türelmem és erőm legyen ahhoz, hogy ráébreszszem őket, még sincsenek az erdőben. Felvisz a szobájába, amely nem fest lakószobának. Műhely és műterem. Mutatja az elkészült és készülőben lévő kovácsoltvas lámpákat. Az érzékeny lélekben művész lakik — gondolom. Szemérmes művész, aki csak úgy mutat a tárgyakra, mintha véletlenül kerültek volna oda. A faragáshoz érzett kedvet, ezért került barátságba Szervátiusz Jenővel, a kiváló szobrásszal. Szervátiusznak egyébként egy faragott szobra lent áll a menedékház közelében. — Körül kellett kerítenem, mert akik a civilizáltságukat lent hagyták a völgyben, ceruzával, bicskával önmagukat örökítették meg a szobron. A látogató, aki ide jön, egy már nem fiatal férfit lát domború mellkassal, mongolosan ferde szemekkel, napbarnított, edzett férfit, akinél könnyen áll a szelíd mosoly, aki tesz-vesz, rendben tartja a menedékházat, elhelyezi a vendégeket, türelmesen csillapítja a hangoskodókat, szigorúan megrója a magukról megfeledkezett alakokat. Gondnok, menedékház-felelős — mit láthatna egyebet benne kötelességét teljesítő dolgozó embernél. És nem is sejti, hogy egy művészlélek él itt a havasi világban, aki kutatja és vallatja a természetet, egy különös Robingon a rengeteg fölött, a Hargita egyik csúcsán. Művészlélek. Igen, az is, de beszélsz vele, s egyszer csak megelevenülnek benned azok a gyermekvágyak, amelyeket magunkkal hozunk a felnőttkorba: megvalósulatlan, képzelettel kiszínezett , gyermekvágyak. Mindenikünkben él ,egy,, varázsos ■ sziget, szépséges és titokzatos, ránk vár ■felfedezése, és csupán erőnkben bízva harcolunk a könyörtelen természet ellen, míg meghódítjuk, sközben végigéljük az emberiség életét a tűzcsiholástól napjainkig. Alakítható 'éskísérő álmok, bár mozgalmas életünk , gyakran elűzi őket, hogyújra és újra visszatérjenek.: Defoe Robinsonja belopta magát a szívünkbe, ha, számunkra elérhetetlen is marad, a ■■ varázsos . sziget. : Csorna István elérte, ebben különbözik tőlünk. Neki volt bátorsága szigetet teremteni. Igaz, keveseknek adatik meg ez a lehetőség, a nagy 'emberi ■- társadalom kötmagához. . . TAMÁS GÁSPÁR Nyári gondatlanság, téli bánat - ALCSIKBAN TAPASZTALTUK A MÁSODVETÉSRŐL A másodvetés problémája nem újkeletű. Hónapok óta világos mindenki előtt, hogy korai terményeink betakarítása után, a takarmányalap biztosítása érdekében kétszer kell vetni. Központi szerveink útmutatásai alapján idén tízszeresére emeljük azoknak a területeknek nagyságát, ahonnan kétszer takarítunk be terményt. Hargita megye természeti viszonyait, valamint kultúrák szerinti adottságait véve figyelembe, a másodvetések összterülete mintegy ötezer hektárban határozható meg. Annak ellenére, hogy az MTSZ- ek másodszori vetésre alkalmas területei nagyrészt felszabadultak, jelentős lemaradás észlelhető, amennyiben július 29-ig a bevetett terület alig haladja meg a 800 hektárt. Alcsík négy mezőgazdasági termelőszövetkezetét végiglátogatva, azt tapasztaljuk, hogy gazdaságaink nem tulajdonítottak kellő fontosságot ennek a nemzetgazdaságilag jelentős kérdésnek. Csíkszentkirályon például még egyetlen talpalatnyi földet sem szántottak, habár búzával bevetett területük 75 százalékát már learatták. A gazdaság mérnöke azmolyan hajuknál fogva előráncigált, mondvacsinált okokra hivatkozik, hogy búza után búzát vetnek, a terület nagy részén lóhere van, stb. Megpróbálják a traktorbrigád hiányos tevékenységét is felvonultatni érveik közé. Szerintük a traktorok fölött ők nem „dirigálnak”. Erre egyedül a brigád, vezető hivatott, az pedig egyhétig feléjük sem néz. Talán igaz, de az is igaz, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, ekkor Mohamednek kell a hegyhez mennie. Nem is itt van a hiba. Inkább ott, hogy nem is volt szándékukban venni. Beszélgetésünk végén ugyanis, amolyan „isten neki, fakereszt” módjára bejelentik: vetünk vagy tíz hektárt. A lagymatagság, nemcsak Csíkszentkirályon akadályozza a munkát, hanem Kozmáson és Tusnádon is. Az előbbiben összesen négy, az utóbbiban hét hektárt vetettek. Kozmásra az is jellemző, hogy, már az aratás megkezdése előtt elvetették a másodvetés gondolatát. A gazdaság mérnöke lehetetlennek tartja a szántást, mivel a kalangyákat össze-vissza rakták, a terület foglalt. Még ha így is lenne — a terepszemle másról győz meg — akkor is nemtörődömségről van szó,, hiszen az aratás megkezdésekor már gondolni kellett volna a szántás-vetés lehetőségéreis. Még csak tapasztalat,vagy példa hiányára sem hivatkozhatnak, hiszen a szomszédos Csikszentmárton- MTSZ-e nyolcvan hektáronelvégezte a nyári szántást, ■hozzáfogott-- a- vetéshez." A mentegetőzések mellett nyilvánvalónehézségekkel is találkozunk. Nincs ’ vetőmag. Aztmondhatnék, sok : a bába és közöttük elvésza gyermek, a másodvetés. Az Agrosem egyetlen deka vetőmagot sem tud biztosítani. Szöszi is bükköny, ■ takarmánykaralábé, silókukorica nincs és előreláthatólag nem is lesz. A Mezőgazdasági Igazgatóság álláspontja szerint a fennálló" helyzetért elsősorban a gazdaságok vezetőségei hibásak. Még a tavasz folyamán figyelmeztettékvalamennyi MTSZ-t, hogy saját erejéből gondoskodjék a takarmánynövények vetőmagvairól. Ez nem történt meg. Sőt, jövő évre sem lesz elégséges takarmányvetőmag, a megnövekedett szükségletetvévefigyelembe, hiszen a magtermesztő parcellák részaránya meglehetősen alacsony. Szakemberek véleménye szerint a pillanatnyi zavart egyedül a takarmányrozs oldaná meg. Felcsíki és gyergyói MTSZ-eink nagyobb mennyiségben termesztenek rozsot. Búzáért biztosan cserélnének, csak utána kell járni. Vonatkozik ez a kozmási MTSZ vezetőire is, akik látják a kiutat, de nem mozdítanak semmit. Vajon kire vagy mire várnak? BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon.) ÉRIK AZ ALMA... (MARX JÓZSEF felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1. évfolyam 137. szám 1968. augusztus 1. csütörtök Ara 30 bani Lapunk tartalmából 2. oldal amatőrművészek • Egy iskola—országos turisztika • Új könyvek 9 Jegyzet 2.-3. oldal: • A bosszú - Erőss Attila bűnügyi kisregénye 3. oldal: • Horizont • Sport 9 Fővárosi lapokban olvastuk Gépesített rakodás a marosfői állomáson (MARX JÓZSEF felvétele) HÍREK - ESEIIZENYEK Nőbizottsági elnökök és titkárok felkészítője A megyei Nőbizottság tagjainak, a municípiumi, városi és községi nőbizottságok újonnan választott elnökeinek és titkárainak részvételével tegnap felkészítőt tartottak Csíkszeredában. Jelen voltak az Ideiglenes Megyei Néptanács, az Egészségügyi Igazgatóság, - a Tanfelügyelőség, a megyei Művelődés és Művészetügyi Bizottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei KISZ-bizottság, a Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének és a Kisipari Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének képviselői. A résztvevők előadásokat hallgattak, többek között a nőbizottságok előtt álló feladatokról, a nők szerepéről a városok és községek szépítésében, az egészségügyi nevelés kérdéseiről, a nők körében végzett politikai nevelőmunkáról. Végezetül ismertették az Országos Nőtanácsnak a helyi nőbizottságok szervezési formáiról szóló, nyilvános vitára bocsátott javaslatát. Kristó János elékkiállítás Csikkozmáson Azidén, októberben lesz , 'húsz éve, hogy 86éves'korában meghalt Kristó János fafaragó , népművész. Csikkozmáson, mintegy az évforduló előkészítéseként, emlékkiállítás nyílt, ahol az' idős mester szerszámait, gyalupadját, ' a róla'készült fényképeket és aközségben található Számos munkáját’ — gyönyörűen faragott asztalokat, székeket, más bútordarabokat —tekinthetik meg az érdeklődők. Már a megnyitásdélutánján közel kétszázötvenen látogatták meg az emlékszobát. A Népi Alkotások MegyeiHázának terveiben több hasonló állandó kiállítás megrendezése szerepel. Fő céljuk, hogy az egyes tájegységek jellegzetes népművészeti termékeit és a kevésbé ismert népművészeket megismertessék a helybeliekkel és az átutazókkal. "Leg-közelebb Székelyszentkirályon rendeznek be egy „csipkeszobát“. . A .Belkereskedelmi, Minisztérium augusztus 1-től "díjazott, versenyt rendez új ■ ésvonzó árukiállítási módszerek felkutatására és a textil- és cipőüzletek vevői tájékoztatásának tökéletesítésére. Az 1968. szeptember 30-án záruló versenyen részt vehetnek kirakatrendezők, díszítőművészek, festőművészek, áruszakértők, közgazdászok, technikusok, elárusítók, boltvezetők és mások. A verseny többek között kiterjed a kirakatok rendezésére, belső vitrinek elhelyezésére, reklám jellegű pannók készítésére, eredeti árucímkézési módszerekre, stb. Versenypályázat *1 A székelyudvarhelyi ifjúsági esztrádegyüttes — otthon Csíkszeredái- és számoskörnyék-béli-fellépése után végre hazai közönség előtt , is bemutatkozik a székelyudvarhelyi ifjúsági esztrádegyüttes. Augusztus 3-án és 4-én „Daloljon, nevessen velünk“ című műsorukkallépnek a Pedagógiai Líceum udvarán felállított szabadtéri színpadra. Épül, szépül ■ Gyergyószentmik- főlös. Központja valóságos virágoskert. Most a járdák javítására került sor. Felvételünkön a betonkeverő épp a szükséges , burkolt anyagot készíti elő. (NAGY ZOLTÁN felvétele) A minap, miközben a gépkocsiban várakoztam, beült hozzám egy kis szakmai tereferére a két barátom: Zoli, aki egy hete ünnepelte ötéves születésnapját, és Zsoli, aki már a hetedik évet tapossa, és korának megfelelően, érett világszemlélettel rendelkezik. Rövid eszmecsere után (milyen gyártmányú a kocsi? tud-e 200 kilométerrel szaladni? s ha nem, bájon kifizetődő-e számára az üzemanyag?), Zoli előhúzta nadrágzsebéből műanyagból készült hatalmas Colt-ját. Ügyesen fedezte, magát, kist'dug.ta.é.dzé. ablakon, a‘ \ „peszeédelmes“. .'fegyvert és\,"a’zt mondta: ' , ‘ . Puff-puff-puff! En * va.. gyök' a'rabig, .és' most leszerdem a rendőröket! A vármegyei ház. elő,ff , a filmszínház műsorából ízelítőt nyújtó üvegszekrény található. ' Jelen pillanatban: nyolc .kép, szervlélhető .benne!, Ebből .három.szerel■ mi jelenet. Ismét ezekből: , az egyik . kimondott ágyé jelenet, , míg a másik kettő csak, pár folyóméter után ígérkezik annak. A. maradék. 5 kép: puff-puff és csihipuhi. Mintha egyéb ,ábrázolni való nem is lenne, széles e világon! (Még , szerencse, hogy barátaim, Zoli és , Zsoli, . nem az , első három kép alapján, szerzett benyomásaikhoz kértek tőlem bővebb magyarázatot.) kszen tűnődöm: véletlen-e, hogy hírverésnek ezúttal milyen szerencsés kizárólagossággal sikerült összeválogatnia, mi érdekli a fiatalságot és a gyermeteg lelkű felnőtteke)?. Nem, véletlenek még véletlenül sínesének. Az öszszeállítás e módja sem új. Bár néhanapján akad egyegy olyan kép is, amelyről *nem tudjuk, mit' ábrázol. . Emlékszem: ezelőtt, néhány, évvelismeretterjesztő filmet hirdettek a madarak ■életéről. Az egyik kifüggesztett kép akkor is csókolózó emberpárt — nem gerlicéket! — ábrázolt. Megnéztem a filmet. A szép csókolózó pár nem is szerepelt benne. Elég baj, hogy nem szerepelt! Elvégre valamiből tanulnia is kell a 16 éven aluli ifjúságnak! Dr. NAGY ANDRÁS