Hargita, 1968. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1968-11-01 / 216. szám
. Rövidesen ne«£yMfitiiSlL «■ tfevanest. Megyénk 5 déli községét, Szentpált, Szentmártont Oklándot, Karácsonyfalvát és Almást úgy is emlegetik, mint Homorúd menti falvakat. Nemcsak a táj egysége fogja őket keretbe, hasonló a talajuk is. Ezek a községek is megkéstek a munkával, de az őszi mezőgazdasági munkálatokat tekintve, közelebb vannak a befejezéshez, mint a csíki és gyergyói mtsz-ek. ›w‚ . /ο.' * fel ■ ! » Ahol befejeződött a termés begyűjtése, felszabadult a föld, azonnal szántani, vetni kell A betakarítás A vidék egyes gazdaságai már a hét közepén, mások a hét végére fejezik be a burgonyatermés kiszedését, így Szentmártonban 85, Szentpálon 110, Karácsonyfalván 40, Almáson 85 hektárról gyűlt be a termés, (területük egészén) egyedül az oklándi gazdaság adós még egy pár hektárral. Az utóbbi időben mindenki a közös földek burgonyatermését mentette. Most már vermekben a termés, silókban a vetőgumók jelentős része. A szerződéses kötelezettségeiket is nagyjából teljesítették. Szentpálon mind a 180 tonnát, Karácsonyfalván 110- et adtak át, Oklánd túl is haladta néhány tonnával az eredeti megállapodást. Elmondhatjuk, hogy Slomoród mentén befejeződtek a burgonyával kapcsolatos munkálatok. Hátra még a cukorrépa, kukorica. A meglátogatott gazdaságok 330 hektár cukorrépa területének már több, mint felén lefejelték a répát, folyamatos az átadás. A kukoricatáblák jórészén még zörget a szél (nem is olyan sürgős), de azokon a területeken, ahová vetni készülnek, felszabadították, letörték a csöveket és a kóró is silókba került. Lehet szántani, tárcsázni, műtrágyázni és földbe szórni a magot. És ez szükséges is, mert a Homoród mentén is. Nagyon lemaradtak a vetéssel Szentmártonban a tervezett 550 hektárból még bevetésre vár 350 hektár, Okclándon a 300-ból még 200, Almáson a 300-ból 180, Karácsonyfalván is csak 51 hektáron szórták el a magot és több mint 170 hektár még vetetten. E téren a szentpáli gazdaság áll a legjobban. Az 520 hektár tervezett búzavetésből már 425-ön csírázik a mag, földbe került 60 hektáron az árpa, és 520 hektáron a rozs is. (A szentpáli jó eredményekhez azonban, sajnos, semmi köze nincs a gazdaság mérnökének. Moldovan Petrunak, akinek a gazdaság ügye iránti közömbössége különösen most, a sürgős őszi munkák idején mutatkozott meg leginkább. Még a múlt pénteken elment, — hogy hová, azt senki sem tudja! — és szerda este még senkinek sem volt szerencséje találkozni vele Szentpálon. Bizonyára, ha hazatér, a Termelőszövetkezetek Megyei Tanácsának ,,dicsérete“ nem marad el. A Szomoród menti gazdaságokban még közel 1000 hektár vetésre vár, jelentős a lemaradás. De mivel a betakarítás jó ütemben halad, naponta mind nagyobb és nagyobb területek szabadulnak fel, így a vetés üteme napról-napra gyorsul. Példát mutatnak a traktorosok Csütörtöki lapszámunkban cikket közöltünk a csíkszentmihályi gépkezelőkről. Bíráltuk őket. A mostani ankétünk során három gépesítési részleg munkáját vizsgáltuk Homoródszentmártonban, Homoródszentpálon és az almási részlegen. Mindhárom részleg tevékenységét az alapos, lelkiismeretes munka jellemzi. Traktoraik, munkagépeik kifogástalan állapotban vannak. Természetesen, itt is elromlottak a gépek, de napos kiesések ritkán fordulnak elő. A kora reggeli órák már a mezőn találják a gépeket, munkájuk belenyúlik a késő esti órákba. A Csibi Rudolf vezette gépesítők 12 traktora közül csak az egyik hibásodott meg. A többiek tárcsáztak, Vetettek, fejtettek. Este hét óra után még üres a gépesítési telep. A traktorok hollétét csak vi-BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR (Folytatás a 2. oldalon) A munka a földeken tegnapi lapszámunkban arról számoltunk be, hogy az utóbbi időben valamelyest fokozódott az őszi munkálatok üteme. Nos, ezúttal nem olyan bíztató a helyzet, a szerdai teljesítmény kevesebb, mint az előző napi. 1000 hektáron vetették el a búzát, és alig 300 hektáron végezték el az őszi szántást. Fokozni kell a burgonyabetakarítás ütemét. Szerdán mindössze 451 hektárról szedték fel a termést, de még mindig 2 691 hektáron vár betakarításra a burgonya. Sokkal aggasztóbb a kukorica begyűjtésének helyzete. Azzal a termóval, ahogy szerdán dolgoztak — 112 hektár volt a napi teljesítmény —, mikor fejezik be a hátralévő 4 374 hektár termésének begyűjtését? Lassan halad a leszerződött termények átadása. Burgonyából a tervbevett mennyiség 71,6 százalékát adták át, kukoricból csak 32,7 százalékot. Meggondolkoztató az a tény, hogy szerdán egy szem szerződéses kukoricát sem szállítottak az átvevő központokba. A maroshévizi, bögözi, siménfalvi és zsögödi gazdaságokban végeztek a burgonya betakarításával. Máshol még mindig egy helyben topognak. Gyergyóújfaluban 191, Jenőfalván 140 hektár termése várja a gépeket, az embereket. Mától kezdve novembert írunk, maholnap bekopogtathat a tél. Egy emberként össze kell fognunk, hogy elvégezhessük a hátralévő munkálatokat! Burgonya-betakarítási helyzetkép (Megyei átlag 88,7 százalék) Mivel, hogyan magyarázzuk ? DARADICS JÓZSEF elvtársnak, a Csíkszeredai állami mezőgazdasági vállalat igazgatójának. SZABÓ LAJOS elvtársnak, madéfalvi mtsz elnökének. Bizonyára Önöket is komolyan foglalkoztatja —, akárcsak megyénk minden egyes dolgozóját —, miként kerüljön ki mielőbb a krumpli a földből, hogyan teljesítsük a legrövidebb időn belül az állam iránti szerződéses kötelezettségünket. A megye egész területén az autók és a fogatok százai, ezrei szállítják a burgonyát a földekről, minden számításba jöhető eszközt felhasználunk, hogy óvjuk a drága termést a fagytól, eljuttassuk rendeltetési helyére. És, hogy ez így van rendjén, azzal bizonyára önök is egyetértenek, sőt, ilyen vonatkozásban segítséget is kaptak. Akkor hát mivel és hogyan magyarázza az állami mezőgazdasági vállalat igazgatója, hogy a tegnap az egyik teherautón zúzott követ szállítottak Udvarhely mellől Csíkszeredába, vagy az mtsz elnöke, hogy a gazdaság gépkocsija, sofőrje ugyancsak követ szállított, a saját céljaira. Nem nagy luxus (vagy nevezzük felelőtlenségnek) ez, ebben az őszi mezőgazdasági munkálatok szempontjából rendkívül jelentős időszakban? Kinek mit diktál a lelkiismeret Kivonat Hargita megye ideiglenes néptanácsa végrehajtó bizottságának október 24-i végzéséből: ,,f) A városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei és a .. .... mezőgazdasági egységek mérnökei biztosítják, hogy a mezőgazdasági egységek saját tulajdonában lévő 123, a más megyéből beosztott 361 tehergépkocsit, a 80 pótkocsis traktort, valamint a saját fogatok 80 százalékát használják fel teljes mértékben a kiszedett burgonya elszállítására.“ * A csatószegi mezőgazdasági termelőszövetkezet „válasza: Október 29-én a,' 21—CT—2251 'rendszámú gépkocsit, amelyet Konstanca megye küldött, hogy segítsen, az őszi' betakarítási, munkálatok gyorsabb végzésében, a csatószegi mtsz arra használja fel, hogy fűrészkorpát szállítson Csíkszentkirályról a gazdaságnak. Az alcsíkimtsz-ek vezetői a végzés idézett pontjának azt a kitételét, hogy a saját fogatok 80 százalékát használják fel a burgonya elszállítására, tévesen, értelmezik. Erre utal az tény is, hogy október 28-án 45, október 29-én 37, október 30-án reggel 7 óráig 8 fogat moszthordással foglalkozott. Legtöbb a szentsimoni gazdaságból került ki. Nincs szó arról, hogy a lakosság ne szerezze be a téli tüzelőjét, de most, amikor tíz és tízezer kilogramm burgonyát kell megmenteni a fagytól, a rothadástól, mégis csak fontosabb a termésfuvarozás, így diktálná a lelkiiszaperet. ______________ Ahonnan elmennek az emberek Kászonaltízt úgy ölelik a termékeny dombok, mint anya a gyermekét. Szelíd hajlatú dombok, földjei épp annyira termékenyek, mint megyénk sok más termelőszövetkezetéé. Megterem itt jól a burgonya, cukorrépa, búza, len, ha nem is azzal a bőséggel, mint például a szentmártoni, a csatószegi, tusnádi határban, de legalább olyan eredménnyel termeszthetők, mint a legjobb felcsíki gazdaságokban. Ennek a földnek az értékét kétszeresére növelik a dombok mögé sorakozó hegyek erdőikkel, kaszálóikkal, gazdag legelőikkel. Akkor mégis, miért mennek el az emberek haszonaltízről? De ne vágjunk a dolgok elébe. Nézzük meg, mit mondanak a számok. A termelőszövetkezetben az idén 13,50 lejt terveztek munkanapegységenként, amiből 5 lejt készpénzben fizetnének. Az előbbi években a munkaegység értéke még kevesebb volt. 1964-ben 1,25 lejt, 1966-ban 3 lejt, 1967-ben 3,50 lejt osztottak munkanapegységenként. Ezek szerint, akkor nincs semmi baj, hiszen az idén fizetnek a legtöbbet. Azaz fizetnének, ha lehetne. De amint a Mezőgazdasági Bank ellenőrzéseiből is kitűnik, a gazdaság még a rövid lejáratú hiteleit sem tudja határidőre törleszteni. A határidők elodázását kérik mindegyre a banktól. Még 1966-ból van 657 951 lej hátralékuk, mit ez év júliusáig vissza kellett volna fizetni. Nem tudták. Ezért, hogy ha valami pénzmaghoz jut a gazdaság, a bank „rácsap“. Miért nem tudja rendezni pénzügyeit az mtsz? Amint a jegyzőkönyvekből kitűnik, jóformán egyetlen üzemágban sem teljesítették terveiket. Vegyük csak a növénytermesztést. A rozstermesztésben 70 000 lejjel maradtak el a tervezettől. Csak 1 000 kilogrammos hektárhozamot értek el 1 700 kilogramm helyett. Ugyanez a helyzet az árpával és a zabbal is. 1 500 kilót vártak az árpából, de csak 1 000 termett, 1 200 kiló helyett csak 800 kiló zabot sikerült betakarítani. Meg kell jegyezni, hogy 30—35 hektár zab még aratatlan, de arról, átlag 800 kilogramm sem fog begyűlni. Miért nem sikerült elérni a tervezett hektárhozamot, hisz az egész megyében elérték, sőt túl is teljesítették? Mostohább lett volna a hászonokban az időjárás? Nem! Mostohábban bántak a földdel. A legelső hibás lépés a vetéskor történt. Nem vétettek megfelelő időben, s a növényápolási munkálatokat nem végezték el. Kevés műtrágyát használtak. És persze, sok veszteséget okozott a szervezetlen betakarítás. De menjünk tovább. A kászonaltíziek eddig híres lentermesztők voltak. Az idén a 100 hektár lenből csak 50-et tudtak betakarítani. A többi kárba ment. Megölte a gyom. 135 tonnával adtak át kevesebbet. Veszteséget számlálnak az 5 hektár kömény titán is. Maradt a burgonya. Itt a hektár hozammal nem lenne baj, de majdnem 200 hektár krumpli a földben, s ha ilyen ütemben haladnak a betakarítással, lehetséges, hogy ennek is földben marad a fele. A veszteségeket minden, bizonnyal kiszámítják, s majd a közgyűlés előtt nyilvánvalóvá válik, hogy miért nem kapják meg a kászoniak azt a tervezett 5 lejt. És az állattenyésztés? Ez évben a szerződött 180 darab hízómarhából csak 100-at tudnak átadni. Ez 229 500 lej veszteséget jelent a gazdaságnak. A tejtermelésnél szintén nagy a lemaradás. Takarmányozott tehenenként 964 litert értek el, s a napi hozamot ítélve, vajmi kevés a remény, hogy elérjék az 1 540-et. A gyapjútermelésben is hasonló a helyzet. Miértek nélkül lehet válaszolni az okokra. Első és legfontosabb az állattenyésztés szervezetlensége. Rendszertelen takarmányozás. Idén például megtiltották a hízómarhák abrakolását. Megjegyzendő, hogy a tavalyi exportra 40 darab marhát hizlaltak, míg ebben az évben egyetlen egyet sem. S egy exportra kerülő hízott marha 1 000 lej többletet jelent. Rosszul készítették el a takarmánymérleget. Az idén, még mindig nem tudták kiszámítani, mennyi szénája van a termelőszövetkezetnek. 750 tonna siló helyett jelenleg csak 250-et tároltak. A vezetőtanács tagjainak és brigádosainak állatai együtt vannak a gazdaságéval. Különösen a juhoknál fordult elő ilyen eset. Az elnöknek, Szilveszter Györgynek, Lestyán Sándornak, Simon Péternek a juhait találták meg a gazdaság nyájaiban. Természetes, hogy ezeknél az elhullás 1 százalék egyenlő a nullával. És mindezek egy olyan gazdaságban történnek, ahol állattenyésztési mérnök is van. Sajnos, csak névlegesen, mert Sándor Ágnes mérnöknő munkája a reggeli félórára korlátozódik. Igaz, hogy kisgyermekes anya, de ez nem lehet mentség. S a férj, aki egyébként szintén mérnök, vezetőtanács-tag, egyáltalán nem pótolja a helyét. De menjünk csak tovább a veszteségek nyomában. Az idén 100 tonna káposzta elrothadt, két hektár elsőosztályú marok illant el a földből. Igaz, hogy ludas a felvásárló központ is, mert nem sietett a helyszínre. De nem lehetett volna elszállítani? Vagy a kászonaltíziek nem ismerik azt a közmondást: „hogyha nem megy Mohamed ahegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez“. Úgy látszik nem, mert ez a hegy, ami kánosztából volt, elrothadt. Most , már csak azt kell tisztázni, hogy ki fizeti meg? FERENCZ L. ISTVÁN (Folytatás a 2. oldalon) miért a kik miatt ! Ha elromlik a traktor... a Csíkszeredától négy kilométerre lévő Csíkszentléleken, akkor a hiányzó alkatrészért 24—25 kilométert kell megtennie a traktorosnak, hogy megkapja a keresett darabot. Hogyan? Ha Szentléleken elromlott a traktor, át kell menni egyetlen jóváhagyó papírért a tíz kilométerre lévő Csíkszentgyörgyre. Miután kézhez kapták a részlegvezetőtől a fentnevezett „PAPÍRT“, be lehet jönni a Csíkszeredai Mezőgazdasági Gépesítési Vállalat raktárába. S ha van alkatrész, akkor hazaviszik Szentlélekre, ahol egy napot vesztegelt az elromlott traktor. Ha Csíkpálfalván romlik el a traktor, akkor előbb a 9 kilométerre fekvő Szépvízre kell utazni s csak azután az öt kilométerre lévő Csíkszeredába... S még ki tudja hány kilométert tesznek meg megyénk traktorosai a bürokrácia útvesztőiben? Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 216. SZÁM 1968. november 1 Péntek ARA 30 BANI Szabad-e megtorpanni? ! A maroshévízi műkedvelői színjátszás tapasztalatából Mondják, hogy ha valamelyik színház turnéja során Maroshévízre érkezik, pontosan a kitűzött időpontban megkezdheti az előadást. A közönségre itt nem kell várakozni, s ez leginkább a helyi Augusztus 23 munkásklub színjátszó csoportjának köszönhető. Tevékenységüknek ez korántsem a legfontosabb, csupán a legszembetűnőbb eredménye. Mert nem akármilyen színjátszó csoportról van szó. Azzal, hogy az utóbbi években egymás után három alkalommal nyertek első helyezést a Caragialeverseny tartományi, illetve megyei szakaszán, és hogy jó hírnevük van, még nem mondtunk el mindent róluk. Annál jellemzőbb az az eset, amivel nem sok műkedvelő együttes dicsekedhet. Gyergyóremetén már összegyűlt a közönség, amikor ők még el sem indultak Maroshévízről, mert az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem számíthatnak a megígért gépkocsira. Valahogyan sikerült két vászonfedelűt keríteni, de , már tíz ellátás keretében, 3 Modern színpaddal és TV- teremmel korszerűsödik a karácsonyfalvi kultúrotthon. A munkálatok összértéke száztízezer lej. Dicséretes az a lelkesedés, amivel a falu lakossága kivette részét a hazafias munkában. Több mint huszonötezer lej értékű önkéntes munkát végeztek. A Csíkszeredai Líceum 300. évfordulója ünnepségeit rendező bizottság ezúton is szeretettel köszöni az ünneplő iskolához küldött jó kívánságokat és üdvözlő táviratokat. óra felé járt az idő, amikor színpadra léphettek. A nézőtéren mégsem hagyta el senki a helyét Amikor aztán éjfél után véget ért az előadás, igazi vastapsot kapott az együttes és a darab. A maroshévízi színjátszók megszokták már a sikert. Mádéfalván már az előadás előtti napon el- inekelt minden jegy, Zetelakán pedig, egy téli vendégszereplésük alkalmával, fogadásukra Udvarhelyről hozattak szekfűcsokrokat és kürtőskalácsot sütöttek. Ugyanígy emlékeznek arra is, hogy melyik faluban várták őket vacsorával, borral. Meg is érdemlik az ilyen kellemes emlékeket, mert sokszor, a rossz, vagy elkésett _______ szervezés miatt, nemcsak poros színpad, hanem jéghideg terem és öltöző vágja őket. A közönség télikabátban ül a székeken, de ők ilyenkor is ugyanúgy játszanak, mint máskor, legfennebb a nők lépnek közelebb a két reflektorhoz, hogy legalább arcukon érezzék a meleget. Késő ősztől nyár elejéig sok falut felkeresnek, s a legeldugottabbakat sem kerülik el. Sokszor a vasárnap nem a heti munka utáni pihenést, hanem a készülődést, a hidegben és rossz utakon való utazást jelenti számukra. Feigl Imre tanár, Szaszkó Elek, ÓVÁRI ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) : MA KEZDŐDIK AZ V. „ION LUCA CARAGIALE“ SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL MEGYEKÖZI SZAKASZA November 2-án, 3-án és 4-én a Brassó, Kovászra, és Hargita megyei műkedvelők mérik össze művészi képességüket Csíkszereda színpadán. Színre kerülnek Caragiale, Machiavelli, Blaga, Heltai Jenő, Tamási Áron és más neves írók színművei. A drámai művek seregszemléjét irodalmi összeállítások egészítik ki. Három megye művelődési házainak, művelődési otthonainak, szakszervezeti klubjainak együttesei lépnek fel. Két új járat indult be a Csíkszereda—Csíkszentkirály, illetve Csíkszereda—Csíkszentimre távolsági autóbuszjárat vonalon. Este hét órakor indul Csíkszeredából a csíkszentkirályi járat, megérkezik Csíksárentkirályfa fél nyolckor. Visszaüld ül, innen félnyolc után öt perccel és Csíkszeredába érkezik nyolc után öt perccel. A csikszentimrei járat este kilenckor indul és féltízkor érkezik meg. Indul is vissza mindjárt, s Csíkszeredában van ,tíz óra után ,nyolc perccel. A régebbi járatok indulási ideje változatlan maradt. A megyei mentőszolgálat udvarhelyi, tusnádi és maroshévizi részlege három új, TV márkájú, korszerű igényeket kielégítő mentőkocsit kapott október 29-én, a mind jobban bővülő egészségügyi 2 miért nem érzik egyesek bántó illetlenségüket, ha a színházi bemutatókon, előadásokon tetszésüket nem nyugtázzák tapssal, lelkesedéssel, hanem kővé meredve, méltósággal ülnek talán éppen azon a helyen, amelynek megszerzéséért naphosszat rohangáltak (vagy másokat rohangáltattaki), ilyenek láttán az az érzésem, hogy idegenül, hűvös lenézéssel is elig bírják elviselni az öröm és az őszinte lelkesedés szikráit, szomszédaik szemében... ...Hát „kedves“ nézőtársam, tudja meg, hogy az Ön tapsolni is elfelejtett, lelkesedni kényelmes lénye engem módfelett bosszant, s magatartásért egyenesen illetlennek, Önt pedig műveletlennek tartom. Egy percig se higgye buta libának vagy féktelen ostobának a lelkesedését kifejezni próbáló nézőtársait! Biztosíthatom, hogy ha az előadás nem érne egy lyukas garast, akkor ők sem tapsolnának, nem mondanák: nagyszerű! Ezért sem tudjuk elviselni együttérzésének teljes hiányát, faarcát, mert amíg csak a hangulatot rombolja, addig otthon is maradhatott volna. Amúgy is adódnak néha lehangoló sikertelenségek mindennapjainkban — ezért szíves-örömest hiányolnánk az Ön ilyen irányú ténykedését. Ennek fejében megígérem, hogy örökké hálás leszek: csak arra kérem, soha ne kérjen meg — se engem, se mást —, hogy akármelyik előadásra is jegyet szerezzünk Önnek, éljön otthon. MIRE LÁSZÓ