Hargita, 1968. december (1. évfolyam, 242-268. szám)
1968-12-01 / 242. szám
NICOLIN CEAUŞESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE tennünk, hogy megvalósítsuk ezt a jelenlegi szakaszban, a mai nemzedékek számára. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) A múlt évi Országos Konferencia és a Központi Bizottság idei plenáris ülései éppen a termelőerők fejlesztésének meggyorsítása céljából éppen azért, hogy egyre nagyobb sikereket érjünk el a nemzeti vagyon gyarapításában, a városi és falusi dolgozók életszínvonalának emelésében, az intézkedések egységes komplexumát dolgozták ki a nemzetgazdaság vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítésére, az anyagi javak termelése gazdasági hatékonyságának fokozására. Az Országos Konferencia óta számos határozatot valóra váltottunk, így intézkedéseket, alkalmaztunk a gazdasági demokrácia fejlesztéséért és a kollektív vezetés elvének alkalmazásáért a gazdaságban; ennek érdekében igazgató bizottságokat létesítettünk az öszszes gazdasági egységekben és intézményesítettük a vállalatok alkalmazottainak közgyűléseit, mint olyan formákat, amelyek biztosítják a tömegek közvetlen bevonását a szocialista vagyonnal való jó gazdálkodásba. Ebben az évben folytatódott a gazdasági tervezési rendszer tökéletesítése, új szakosított bankintézmények létesültek a hitelrendszer fejlesztésére, a gazdaság pénzügyi ellenőrzésének erősítésére; intézkedések történtek a műszakianyagi ellátás jobb megszervezésére, újjászervezték a mezőgazdaság állami egységeit. A párt Országos Konferenciáján hozott határozatok alkalmazását folytatva, rövidesen megkezdjük az első ipari központok — a széles hatáskörrel és gazdasági autonómiával rendelkező nagy gazdasági egységek — megalakítását. Ugyanakkor tovább javítjuk a tervezési rendszert, valamint a pénzügyi és bankrendszert. Az eddigi intézkedések, valamint a következő szakaszban alkalmazandó intézkedések kétségtelenül előmozdítják majd az egész gazdasági tevékenység fejlődését, az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben, a szállításban és az áruforgalomban kínálkozó tartalékok teljesebb hasznosítását, az anyagi és pénzügyi alapok forgási sebességének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság és a társadalmi munkatermelékenység növekedését. Pártunk gondot fordít arra, hogy a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítését célzó egész tevékenység a reális helyzet tüzetes tanulmányozása alapján, gondos kikísérletezés útján történjék, olyképpen, hogy egyetlen akciónak se legyen rögtönzött jellege, hanem minél hatékonyabban hozzájáruljon szocialista gazdaságunk fejlődéséhez. Az összes szocialista országokban megvalósított intézkedéseket tanulmányozva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy központi terv alapján erősítse gazdaságunk vezetését, következetesen érvényesítse a demokratikus centralizmus elveit és bővítse a gazdasági egységek hatáskörét, ösztönözze a dolgozók kollektíváinak kezdeményező készségét, hatékonyabban használja fel a gazdasági-pénzügyi emeltyűket, tudatosan alkalmazza az objektív törvényeket, elkerülje a spontaneitás bármely jelenségét és az ösztönös gazdasági folyamatokat, s így minél jobban kiaknázza a nemzetgazgazság nagy előnyeit. A szocialista gazdaság vezetése csak egy központi terv alapján valósítható meg, jó körülmények között, olyan terv alapján, amely biztosítja az anyagi és pénzügyi eszközök ússzerű felhasználásét és a társadalom fejlesztésének döntő szektorai felé való irányítását. (Hatalmas taps.) Mint ismeretes, az Országos Konferencia után megvalósítottuk az ország közigazgatási-területi újjászervezését, amely megteremtette a feltételeket a megyék, a municipiumok, a városok és községek jobb gazdálkodásához, ösztönözve a lakosok kezdeményezését a helyi élet vezetésében, erősítve a központi intézmények kapcsolatát a helyiekkel, az államhatalom összes helyi szerveinek kapcsolatát a dalok széles tömegeivel. A néptankra vonatkozó új törvény előírásai ~~ e törvény tervezete nyilvános vita után, elfogadás céljából a Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszaka elé kerül —- biztosítják a néptanácsok szerepének és hatáskörének növekedését a társadalom életében, azt, hogy helyi viszonylatban teljes mértékben valósuljon meg az állam nép általi kormányzásának elve. Noha egy év sem telt el a közigazgatási-területi újjászervezésre vonatkozó intézkedések elfogadásától, az eddigi eredmények teljes mértékben igazolják az Országos Konferencia által elfogadott intézkedések helyességét .Hatalmas taps.) Az utóbbi években a párt és a kormány különleges figyelmet fordított a szocialista demokrácia fejlesztésére, a törvényesség erősítésére, etikánknak és méltányosságunk normáinak, a szocialista humanizmusnak a töretlen előmozdítására, az emberi egyéniség sokoldalú kibontakozásához szükséges kedvező feltételek megteremtésére. Pártunk állandó gyakorlatává vált, hogy megvitatás céljából a tömegek elé bocsátja a szocialista építőmunkánkat, a haza jelenét és jövőjét érintő intézkedéseket és határozatokat, hogy azok a nép kollektív akaratát és bölcsességét, alapvető érdekeit testesítsék meg A párt a szocialista demokrácia fejleszési folyamatának közvetlen irányításával biztosítja a dolgozók alkotó energiáinak teljes mérvű megnyilatkozását, az összes állampolgári kategóriák fokozódó részvételét az államvezetésben, a társadalom általános fejlesztésében. E folyamatban egyre erőteljesebben érvényesül a munkásosztály szerepe, fejlődik a munkás-paraszt szövetség, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, az összes dolgozók egysége, tekintet nélkül nemzetiségükre." Pártunk és államunk határozottan felszámolta a múltbeli társadalmi és nemzeti megkülönböztetéseket, helyesen a marxizninizmus elvei alapján oldotta meg a nemzeti kérdést, megteremtette a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális feltételeket az ország összes állampolgárai — románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek — teljes jogegyenlőségének megvalósításához és szüntelenül fejleszti a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátságát, együttes munkájukat közös hazánk, a szocialista Románia felvirágoztatásának szolgálatában. (Hosszasan ismétlődő taps.) A hazánk együttélő nemzetiségeihez tartozó dolgozók tanácsainak megalakítása még kedvezőbb keretet teremt részvételükhöz — a román nép oldalán — az ország egész társadalmi-politikai életében, az államügyek vezetésében. Szüntelenül erősödik a népnek, új társadalmunk összes osztályainak és rétegeinek társadalmi politikai egysége. Óriási vívmánya ez a párt politikájának, eredménye a szocializmus teljes és végleges győzelmének, és kimeríthetetlen forrása rendszerünk erejének és szilárdságának. (Élénk taps.). Szentesítve ezt a valóságot, a Szocialista Egységfront — az az állandó politikai szervezet, amelyben a Román Kommunista Párt mellett képviselve vannak a fő tömegszervezetek, a társadalmi és szakmai szervezetek, valamint az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozók tanácsai — megtestesíti a szocialista nemzet összes erőinek szilárd egységét, hozzájárul társadalmunk összeforrottságának erősítéséhez. A Szocialista Egységfront megteremtése biztosítja a párt vezető szerepének növekedését társadalmunkban, a romániai szocialista és kommunista építés egész művének szervezésében és vezetésében. A pártnak szocialista nemzetünk politikai vezető erejeként betöltött szerepe hosszú történelmi fejlődés természetes eredménye, s ennek során a kommunisták, a haza fejlődésének döntő fontosságú követelményeiből fakadó politikát folytatva, bebizonyították, hogy nem ismernek más érdekeket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, országunk összes dolgozói legfőbb érdekeinél. (Hatalmas taps). Mindazok az eredmények, amelyeket a szocializmus építésének éveiben ért el a román nép, a tömegek tudatában elválaszthatatlanok a kommunista párt marxi-leniai politikájától, a pártnak Románia felvirágoztatásáért és jólétéért folytatott tevékenységétől. A dolgozók a kommunista pártban az új rendületlen harcosát látják, az igazság és méltányosság szellemének harcosát az egész társadalmi életben. (Hosszan tartó, megismételt taps ) Szocialista nemzetünk fejlődése a kvintesszenciája a román nép életében végbement összes forradalmi átalakulásoknak, mely nép ma szabadon és szuverén módon alakítja saját történelmét, ragyogó jövőjét. Pártunk abból indul ki, hogy a nemzet még koránt sem merítette ki fejlődési lehetőségeit, hogy a nemzet a szocializmus és a kommunizmus építésének egész időszakában továbbra is döntő szerepet játszik a társadalom fejlődésében. Minden egyes szocialista nemzet független fejlődése és felvirágzása nemcsak, hogy nem kerül ellentétbe a szocialista rendszer államai közötti együttműködés és a nemzetközi szolidaritás érdekeivel, hanem ellenkezőleg, alapvető feltétele e rendszer ereje és egysége szilárdulásának, annak, hogy növekedjék a szocializmus tekintélye és befolyása a világon. (Hatalmas taps.). A szuverén, egyenjogú nemzetek közötti együttműködés elvét már a tudományos szocializmus megteremtői is meggyőzően kifejtették. Őket valószínűleg nem fogják azért nacionalistáknak nevezni. (Nevetés, hatalmas taps.). A Kommunista Párt Kiáltványának egyik előszavában Engels hangsúlyozta, hogy „az európai nemzetek őszinte nemzetközi együttműködése csak úgy lehetséges, ha minden egyes nemzet, saját házában teljesen autonóm“ (3). (Hosszan tartó, megismételt hatalmas taps). Úgy gondolom, ha Engels élne, megelégedéssel hallaná a román kommunisták tapsait. (Taps.). Ez az elv teljes mértékben érvényes napjainkban is — annál is inkább, mert a szocializmus feltételei között az a rendeltetése, hogy kik.(3) Marx Engels a Kommunista Párt Kiáltványa. Előszó az 1892-es lengyel kiadáshoz ö szöbölje az elnyomás és a nemzetek közötti egyenlőtlenség bármilyen formáját, hogy biztosítsa a népek közötti testvéri együttműködést. A nemzeti függetlenségért, az új nemzetek érvényesüléséért folyó harc zászlaja alatt ma népek tucatjai kelnek fel, a társadalom leghaladóbb erői küzdenek. A nemzet napjainkban is mélységesen életképes történelmi kategória, objektíven szükséges szakasz a társadalom fejlődésében, s továbbra is hatalmas befolyást gyakorol a népek életére, az emberiség társadalmi-politikai fejlődésére. Az egész nemzet élén, a nemzet sorsát biztos kézzel irányítva, a Román Kommunista Párt mindent elkövet, hogy megfeleljen történelmi küldetésének, biztosítsa a szocializmus és a kommunizmus megteremtését Románia földjén. (Hatalmas, hosszasan ismétlődő taps). TISZTELT ELVTÁRSAK! Országunk bel- és külpolitikája között teljes az összhang, a dialektikus egység; ez azt a magas fokú felelősségtudatot tükrözi, amellyel a párt és az állam nemzeti és nemzetközi kötelességét teljesíti. Szocialista társadalmunk fejlődési törvényeinek tanulmányozásával egyidejűleg a Román Kommunista Párt állandó gondot fordít a nemzetközi élet folyamatainak és jelenségeinek, a jelenkori társadalom fejlődési irányzatainak, a világ erőviszonyainak elemzésére. Mi úgy véljük, hogy a nemzetközi életnek a marxistaleninista felfogásra alapozott elemzése nélkül nem lehet kijelölni a nép érdekeinek a szocializmus, a haladás és a béke ügye érdekeinek megfelelő, helyes külpolitikát. A nemzetközi kérdések bármely felületes, leegyszerűsített, egyoldalú vagy pragmatikus kezelése komoly külpolitikai hibákhoz, a saját népünk és az általános béke szempontjából káros akciókhoz vezethet. A jelenkori világban egyaránt hatnak mind a haladó erők, amelyek mélységesen érdekeltek a társadalom haladó fejlesztésében, a népek közötti bizalom és együttműködés erősítésében, a háború megelőzésében és a tartós béke megteremtésében, mind az imperialista, reakciós erők, amelyek abbeli óhajukban, hogy megőrizzék kiváltságaikat, megvalósítsák világuralmi terveiket, kezet emelnek más népek szuverenitására, megmérgezik az államok közötti kapcsolatokat, agressziós és háborús akciókra vetemednek, veszélybe sodorva a világ békéjét. Az egyrészt a béke és a haladás erői, másrészt a reakció, az imperializmus erői között kibontakozó harc a nemzetközi élet fő tartalma, s e harc kimenetelétől függ maga a világbéke sorsa, az emberi társadalom haladása. Az élet tanúsága szerint továbbra is maradéktalanul érvényes az az igazság, hogy mindaddig, amíg létezik az imperializmus, fennáll az agressziók és egy új világháború veszélye is. Nem szabad tehát lebecsülni a reakció és az imperializmus erőinek tevékenysége miatti veszélyt. A béke erőinek, az öszszes népeknek ébereknek kell lenniük, hogy elállják a háború útját, biztosítsák a békét. Meg kell állapítanunk, hogy a nemzetközi életben a biztonság hiányának és a bizonytalanságnak adott, állapota alakult ki, amely táplálja a bizalmatlanság érzelmeit az államok között, ezeket az érzelmeket pedig az élet már kezdte tompítani —, hogy az imperialista körök igyekeznek viszszavetni a nemzetközi helyzetet, semlegesíteni a békeerők sikereit az enyhülést szolgáló erőfeszítések terén. Az imperializmusnak abból a próbálkozásából azonban, hogy feltartóztassa a társadalom haladó fejlődését, fékezze a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, érvényt szerezzen uralmi politikájának, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az imperializmus megerősödött. Az imperialista körök egyes időleges sikerei egyrészt arra vallanak, hogy az imperializmus igyekszik megtartani veszélyeztetett pozícióit, másrészt pedig tanúsítják a forradalmi, antiimperialista erők soraiban mutatkozó egységhiány következményeit. A világ erőviszonyainak elemzése, a nemzetközi élet kibontakozásának józan, tárgyilagos vizsgálata erősen megvilágítja a haladás és béke erőinek folytonos növekedését, nemzetközi befolyásuk erősödését, az enyhülésnek és a világ összes népei közötti együttműködésnek kedvező közvélemény szakadatlan terjedését s azt, hogy az események, a béke, a haladó erők előnyére alakulnak, s hogy ezek az erők diadalmaskodni fognak. (Hatalmas taps). A reakció s az imperializmus erejének bármilyen túlbecsülése és felnagyítása csak pánikot kelthet, csak bizalmatlanságot ébreszthet az antiimperialista frontnak azzal a képességével szemben, hogy visszaverje és megtörje az agresszív imperialista akciókat, téves következtetésekre vezethet a békéért és haladásért világszerte vívott harc kibontakozási távlatait illetően, gyengítheti az imperialista ellenes erők küzdőképességét. Kétségbevonhatatlan, hogy a szocialista országok, a világ néptömegei, a fiatal független államok, a világközvélemény realista körei fölényben vannak a reakció és a háború erőivel szemben, mind a számszerűség s a kombattivítás, mind pedig anyagi lehetőségeik tekintetében. Ezt a fölényt még nyilvánvalóbbá teheti a meggondolt, ésszerű politika, amelyet a béke egyetemes ügye iránti felelősségérzet hat át, a konstruktív politika, amely egyesítheti és mozgósíthatja az enyhülésnek, az együttműködésnek és a béke világméretű erősödésének ügyében érdekelt összes erőket. (Hatalmas taps). Korunk haladó, antiimperialista erőinek keretében döntő szerepe van a munkásosztálynak, amely forradalmi ereje és kombattivitása folytán hatalmas befolyást gyakorol az egész jelenlegi politikai életre. A kommunista és munkáspártok — a proletariátus és a széles dolgozó tömegek élcsapatai — bebizonyították, hogy a marxileuiai tanításhoz igazodva, képesek olyan önálló politikai irányvonalat kidolgozni, amely híven fejez ki a társadalom fejlődésének és az illető nemzetek haladásának érdekeit Köztudomású, hogy korunk forradalmi harcának egyik jellegzetessége a sajátos körülmények és helyzetek óriási változatossága, amelynek keretében a kommunista pártok tevékenységének ki kell bontakoznia. A szocialista országok kommunista pártjai hatalmon vannak, vezetik a társadalom forradalmi átalakításának művét, felelnek az állampolitika kidolgozásáért és valóra váltásáért. Még ezek a pártok is különböző körülmények között dolgoznak, feladataik különbözőek az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének színvonalától, valamint a szocialista építésben elért stádiumtól függően. Senki előtt sem titok például az, hogy vannak szocialista országok, ahol nem valósult meg a szövetkezetesítés; ezen országok pártjai előtt egészen más feladatok állnak, mint ama országok pártjai előtt, ahol a szövetkezetesítést befejezték. A tőkésvilág pártjai ellenzékben harcolnak a demokratikus szabadságjogokért s a hatalom kiragadásáért a kizsákmányoló osztályok kezéből. A nemrég felszabadult országok kommunista pártjai és haladó mozgalmai a nemzeti szuverénítás megszilárdításáért, a gazdasági elmaradottság felszámolásáért és haladó társadalmi változásokért a neokolonializmus ellen harcolnak. Ugyanakkor, az országról országra változó különbségek következtében számos sajátos kérdés megoldása vár az összes kommunistákra. A nemzetközi szolidaritás érdekei, megkövetelik, hogy számoljunk ezekkel a különbségekkel, amelyek magának a jelenkori társadalom fejlődésének az eredményei, s amelyek a konkrét feladatok differenciált megoldásához, bizonyos körülmények között változatos módon véghez vitt cselekedetekhez, egyes időszerű események különféle értelmezéséhez vezetnek. Éppen ezért nem képezheti vita tárgyát és nem adhat nézeteltérésre okot az a mód, ahogyan valamely párt leszögezi politikai irányvonalát, forradalmi stratégiáját és taktikáját. A szocialista országok és a kapitalista országok kommunista pártjai közötti együttműködésben figyelemmel kell lenni azokra a sajátos körülményekre, amelyek között mindegyikük kifejti tevékenységét és meg kell találni a legmegfelelőbb módot a nemzetközi szolidaritás érvényesítésére és fejlesztésére, anélkül, hogy egyik párt alárendelné a másiknak politikai irányvonalát, forradalmi stratégiáját és taktikáját, anélkül, hogy egyesek közülük különleges jogokra tartanának igényt, amelyek értelmében rákényszeríthetik nézeteiket másokra. (Élénk taps.) Véleményünk szerint a kommunista mozgalmon belül létező ellentétek egyik jelentős oka az, hogy megsértik a pártok közötti kapcsolatok alapvető normáit. Ezeknek a kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra és tiszteletre, a teljes jogegyenlőség és a proletár internacionalizmus elveire kell épülniük, minden egyes párt ama jogának tisztekben tartására, hogy függetlenül határozza meg politikai irányvonalát és ily módon alkalmazza a marxizmus-leninizmus általános igazságait annak az országnak a konkrét körülményeire, ahol kifejti tevékenységét. (Erőteljes taps.) Véleményünk szerint a kommunista mozgalom megerősödésének és megszilárdulásának sine qua non feltétele ma ezeknek az elveknek a szigorú tiszteletben tartása. Teljesen megalapozottnak tartjuk a kommunista mozgalomban észlelhető aggodalmát azokkal az utóbbi időben mind erőteljesebben megmutatkozó tendenciákkal kapcsolatosan, hogy különböző jelzőket aggassanak egyes pártokra, némelyiküket jobbra, némelyiküket balra helyezzék, egyeseket nacionalistákként, másokat internacionalistákként jellemezzenek. Beszélnek nemzeti kommunizmusról, nemzetközi kommunizmusról és a szocializmus egyéb modelljeiről. Márpedig tudott dolog, hogy szocializmus csak egy féle lehet; a szocializmusnak az a jellemzője, hogy társadalmi tulajdonba veszi a termelőeszközöket, megvalósítja azt a társadalmat, amelyben mind a politikai hatalom, mind a termelőeszközök a munkásosztály, a nép kezében vannak. Ez az az alapvető körülmény, amely szerint megítélhetjük, hogy egy ország szocialista-e vagy sem, nem pedig más kritériumok, amelyeket az íróasztal mellett ötöltek ki és amelyeknek semmi közük az élethez és a valósághoz. (Hosszasan ismétlődő, erőteljes taps.) Közismert, elvtársak, mennyi bajt okoztak azok a régi módszerek, amelyeket a kommunista mozgalomban alkalmaztak és amelyeket a kommunista pártok visszavertek a maga idején, azok a módszerek, amelyekkel beavatkoztak más pártok ügyeibe, jelzőket aggattak egyes pártokra, és kiközösítettek egyes pártokat azon az alapon, hogy egy adott kérdésben saját, egyéni véleményük volt. Pártunk úgy véli, hogy a nemzetközi munkásosztály szolidaritásának és az egységnek az érdekében határozottan le kell mondani az ilyen eljárásokról, amelyek csakis azt eredményezhetik, hogy elmélyülnek az ellentétek a kommunista és munkáspártok között s mindent meg kell tenni az egység érdekében. (Hosszan tartó taps.) Mindennemű beavatkozás egy más párt belügyeibe, mindennemű támogatása egyes csoportoknak vagy egyes elszigetelt tagoknak más párton belül, nem csak hogy semmiképpen sem segíti az illető pártot, hanem ellenkezőleg gyengíti annak egységét és következésképpen összeegyeztethetetlen a pártok közötti internacionalista kapcsolatokkal. (Hosszan tartó taps.) Ilyen körülmények között minden pártnak joga és kötelessége, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségeseknek vél egységének és összeforrottságának megvédése érdekében, harckészségének erősítésése érdekében. (Hosszan ismétlődő taps.) A kommunista és munkásmozgalom egységének alapja minden egyes kommunista párt egysége. Ezért az internacionalista szolidaritás egyik feltétele gondoskodni arról, hogy a munkásosztály mindegyik osztaga minél erősebb és egységesebb legyen és így sikeresen vihesse véghez feladatát mind az országon belüli politikai harcban, mind pedig a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ez egyike azoknak az alapvető követelményeknek, amelyek meghatározzák a kommunisták, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának és egységének fejlődését. (Erőteljes taps.) A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje abban áll, hogy minden egyes osztaga kifejezi a proletariátus, az általa képviselt dolgozó tömegek alapvető osztályérdekeit, és ezáltal a dolgozók általános érdekeit. Legyőzhetetlensége abban áll, hogy a marxista-leninista tanítás vezérli, amely nem katekizmus, megváltozhatatlan dogmák gyűjteménye, amelyet egyszer s mindenkorra egyik vagy másik párt gondjára bíztak, hanem eleven forradalmi gondolkodás, alkotó vezérelv a társadalom forradalmi átalakításáért, a szocializmus és a kommunizmus megteremtéséért vívott csatában. (Hatalmas taps.) E közös, alapvető tényezők értelmében, a pártok szabadon és függetlenül egyesülnek a kommunizmus nemzetközi nagy hadseregében. Ezért a kommunista mozgalomban nincs szükség vezető központra, minden pártnak önállóan kell gondolkoznia és cselekednie, egyenlő mértékben felelősséggel tartozik mind saját népének, mind a szocializmus, a kommunizmus, a nemzetközi munkásosztály általános ügyének. (Hosszas taps.). A nemzetközi forradalmi harc érdekei napjainkban megkövetelik, hogy nyugodtan, megértéssel és elvtársi gondossággal tevékenykedjünk a kommunista egység helyreállításáért, ne tegyünk semmi olyat, amely újabb elemekkel növelné a pártok közötti feszültséget és egyenetlenséget. Ilyen irányban akar cselekedni a Román Kommunista Párt, amelynek tevékenységét mindig áthatotta a mélységes internacionalizmus szelleme. A romániai munkásmozgalom már kezdetétől fogva, egy évszázaddal ezelőtt zászlajára írta a világ proletárjaival, dolgozóival való szoros egységet, és fáradhatatlanul küzdött érte (Élénk taps.). A hazai munkásosztály, a szocialista mozgalom, kommunista pártunk cselekvően kivette részét a nemzetközi proletariátus minden nagy csatájából — a Párizsi Kommüntől kezdve — a szabadságért és az igazságért, a kizsákmányoló osztályok ellen, a világ dolgozóinak harci egységéért. Pártunk az internacionalizmus elveinek fényében, a kommunista mozgalom egysége iránti gondoskodástól áthatva szemléli a kommunista- és munkáspártok tanácskozásának kérdését is. Ismeretes, hogy a Román Kommunista Párt részt vett az 1957. és 1960. évi tanácskozásokon, valamint más nemzetközi tanácskozásokon. Részt vett a budapesti találkozókon és jelenleg részt vesz a kommunista és munkáspártok újabb tanácskozásának megtartására irányuló előkészítő tevékenységben. Véleményünk szerint a jövőbeli tanácskozásnak elő kell mozdítania a kommunista és munkásmozgalomban felmerült nézeteltérések megszüntetését, a kommunista pártok közötti kapcsolatok normalizálásához szükséges feltételek megteremtését, a szakadás elkerülését, meg kell vitatnia elvtársias szellemben, minden egyes párt véleményének tiszteletben tartásával az antiimperialista harc legfőbb problémáit, erőteljesen érvényre juttatva azokat az elveket, amelyekre a kommunista mozgalom és az antiimperialista erők egysége támaszkodjék. A kommunista pártok tanácskozása csak így járulhat hozzá a dolgozók, az összes antiimperialista erők nemzetközi szolidaritásának erősítéséhez. (Erőteljes taps.). A szocialista világrendszer jelenti a legfőbb anyagi erőt az imperializmus elleni harcban, a népek legfőbb támaszát az imperialista uralmi törekvések megfékezésében, a nemzetközi béke és biztonság megvédésében. Jórészt a szocialista rendszer egységétől, erejétől és tekintélyétől függ az egész antiimperialista front egysége és ereje. Éppen ezért a szocialista Románia egész külpolitikájának középpontjába helyezi a barátság, az együttműködés és a szövetség fejlesztését az összes szocialista országokkal , amelyekhez a társadalmi rendszer közös volta, a marxista-leninista ideológia és a közös fő cél, a szocializmus felépítése országaikban, valamint a szocialista világrendszer összeforrottságának megszilárdítására szolgáló erőfeszítések fűznek bennünket. (Erős taps.). Románia széleskörűen fejleszti a gazdasági, politikai, tudományos, műszaki és kulturális együttműködését a szomszédos szocialista országokkal. Ennek az együttműködésnek régi hagyományai vannak népeink évszázados együttélésében, kölcsönös segélynyújtásukban a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harcban, s e hagyományok a szocialista forradalom győzelme után újabb, magasabb szintre emelkedtek. Ez a sokoldalú együttműködés megfelel mind az egyazon földrajzi térségben kibontakozó gazdasági és szellemi csere objektív követelményeinek, minden egyes ország haladása érdekeinek, mind a szocialista rendszer ereje és összeforrottsága erősítése általános ügyének. A román nép ugyanakkor fejleszti a testvéri barátság kapcsolatait a többi, mind európai, és ázsiai, mind pedig latin-amerikai szocialista országgal. Románia széleskörűen folytatja a kétoldalú cseréket és fejleszti a termelési és műszakitudományos kooperációt a szocialista országokkal, valamint az együttműködést a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, amelyben megalakulása óta aktívan részt vesz. Az utóbbi időben a KGST-ben részt vevő szocialista országok pártjai és kormányai foglalkozik a kölcsönös együttműködés javításával és fejlesztésével. Ezt a problémát a KGST-tagállamok párt- és államvezetőinek leendő találkozója megvitatja. Véleményünk szerint ennek a tatalálkozónak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti együttműködés tökéletesítéséhez és fokozásához kell vezetnie a szocialista országok közötti kapcsolatoknak e szervezet alapszabályzatában is szereplő elvei szigorú tiszteletben tartása alapján. Véleményünk szerint a KGST alapszabályzata széleskörű lehetőségeket biztosít a hatékony együttműködésre a tagállamok között, teljes mértékben megfelel a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztése jelenlegi és távlati szükségleteinek. Semmi esetre sem érthetünk egyet az alapszabályzat alapvető elveiről való lemondással, olyan tézisek és javaslatok támogatásával, amelyek a KGST-tagállamok „integrációját“, e szervezetnek államok feletti hatáskörrel való felruházását, nemzet feletti hatáskörrel való felruházását, nemzet feletti gazdasági szervek létesítését hangoztatják. Ez megsértené az államok szuverenitását és függetlenségét, csak árthatna a tagállamok közötti együttműködésnek, és negatív kihatással lenne a szocializmus vonzerejére és befolyására is az egész világon. Együttműködési formái és módszerei révén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának hozzáférhetővé és vonzóvá kell válnia más szocialista országok számára, sőt nem szocialista országok számára is — ahogyan azt alapszabályzata előírja. Minél nyilvánvalóbban beigazolja a KGST nyílt jellegét, annál inkább növelni fogja hozzájárulását a szocialista rendszer erejének és befolyásának erősítéséhez, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Románia teljes felelősségérzettel fogja fel kötelezettségeit, amelyek a szocialista rendszer szerves részeként, a Varsói Szerződés tagjaként reá hárulnak. A szerződésben részt vevő országok a közeljövőben összeülnek, hogy megvitassák a katonai együttműködés fejlesztésének, védelmi képességük erősítésének kérdéseit. Mi abból a megfontolásból indulunk ki, hogy mindaddig, amíg létezik a NATO katonai tömb, szükséges és indokolt a Varsói Szerződés fenntartása, mint a tagállamok biztosításának eszköze a külső imperialista agresszióellen. A tézis, amelynek az utóbbi időben érvényt próbálnak szerezni, s amely szerint a szocialista országok közös védelme valamely imperialista támadás ellen feltételezi a Szerződésben részt vevő valamely állam szuverenitásának korlátozását vagy feladását, nem felel meg a szocialista országok közötti kapcsolatok elveinek és semmiféle formában nem fogadható el. (Erős taps). A Varsói Szerződésben való részvétel nemcsak hogy nem teszi vitássá a tagállamok szuverenitását, semmiképpen sem ,,korlátozza“ állami függetlenségüket, hanem ellenkezőleg — amint azt maga a Szerződés is leszögezi — eszköz minden egyes állam nemzeti függetlenségének és suverénításának erősítésére (Hosszantartó taps.) A nép forradalmi vívmányai iránti, a szocializmus ügye iránti magas fokú felelősségtudat szellemében cselekedve, pártunk és kormányunk megkülönböztetett figyelmet fordít fegyveres erőink szilárdítására, felszerelésére és harci kiképzésére, abból indulva ki, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő országok erői minden egyes nemzeti hadsereg erején és szilárdságán alapulnak, hogy minden egyes állam felelős saját hadserege erősítéséért. (Hatalmas taps). Ugyanakkor Románia fejleszti és a jövőben is fejleszteni fogja katonai együttműködését a Varsói Szerződésben részt vevő többi államokkal, hozzájárulva az országaink közötti fegyverbarátság és katonai együttműködés elmélyítéséhez. Mi a kommunisták szent kötelességének tekintjük azon munkálkodni, hogy a szocialista államok fegyveres erői között baráti kapcsolatok álljanak fenn, mivel — ha szükség lesz erre — csakis ezen az alapon valósítható meg a harci együttműködés. (Hatalmas taps). A szocialista országok közötti együttműködés megszervezésében és fejlesztésében — mind gazdasági és katonai vonalon, mind pedig más területeken — véleményünk szerint állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a szocialista világrendszer jelenleg 14 államot ölel fel, hogy a történelmi fejlődés során újabb népek lépnek majd az új, szocialista rendszer útjára. Ezért az együttműködést nem olyan elszigetelt csoportok létesítése felé kell orientálni, amelyek a szocialista rendszer magvának tekintik magukat, hanem a szocialista világrendszer összes országai közötti kapcsolatok szüntelen bővítése felé. Biztosítva a széles körű és gyümölcsöző elvtársi együttműködést a tisztelet, a bizalom, a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverénítás tiszteletben tartása, a kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsönös előny szellemében, a szocialista országok a nemzetközi együttműködés haladó példáját adják majd, bebizonyítva a szocializmus felsőbbrendűségét az államok és nemzetek közötti kapcsolatok tekintetében is. A Román Kommunista Pártnak és a román népnek meggyőződése, hogy azok a legfelsőbb érdekek, amelyek bármilyen nézetkülönbözőség fölött egybefűzik a szocialista országokat, végül is diadalmaskodni fognak, biztosítva az egység erősödését, az új típusú nemzetközi kapcsolatok tökéletesedését a szocialista rendszer keretében. A szocialista országok egységének helyreállítása és erősítése szívügye a román kommunistáknak, a dolgozóknak, s mindent megteszünk, hogy hozzájáruljunk ennek az egységnek a helyreállításához. (Taps). Tudjuk, hogy a szocialista országok egységétől függ nagymértékben a szocializmus világszerepének éstekintélyének szüntelen növekedése, befolyása a mai társadalmi fejlődésre. Korunk nemzetközi életének egyik lényeges jellegzetessége az a harc, amelyet az évszázadokon át a gyarmati elnyomás igájában sínylődött népek folytatnak a nemzeti függetlenség kivívásáért és szilárdításáért, a szuverénítás megvédéséért. Ez a harc erőteljesen kihat a jelenkori világ egész fejlődésére. A román nép, amely súlyos áldozatokat hozott azért, hogy lerázza az idegen elnyomás igáját, hogy megteremtse az állami egységet, minden erejéből támogatja e népek ügyét, teljes mértékben szolidaritást vállal igazságos harcukkal, erőfeszítéseikkel a fejlődés és a jólét útján való minél gyorsabb haladásért. (Élénk taps). Románia, a béke magasztos érdekeitől vezérelve, az aktív együttműködés politikáját folytatja a világ összes államaival, függetlenül társadalmi rendszerüktől, azoknak az elveknek az alapján, amelyek ma mindinkább tért hódítanak a nemzetközi politika küzdőterén — a jogegyenlőség és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvei alapján. Országunk ?