Hargita, 1969. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

% Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 11. évfolyam 1. (269) szám 1969. január 3. péntek Ara 30 bani Nicolae Ceausesci elvtárs t újévi rádió-televízió beszéde KEDVES ELVTÁRSAK ÉS BARÁTAINK! ROMANIA SZOCIALISTA köztársaság Állampolgárai: Néhány perc múlva véget ér a pálinkának, az alkotó eredményes erőfeszítéseknek, a szocializmus, útján elért sikereknek és győzel­meknek még egy éve. Most, mi­előtt az óra elütné az év végét, tekintetünk bizalommal és derű­látással irányul 1969 felé, azzal az elhatározással, hogy még virág­zóbbá tegyük szeretett hazánkat Az 1968-as évben fokozódott és tökéletesedett tevékenységünk az anyagi javak termelése terén, di­namikusan folytatódott az ország szocialista iparosítása, a mező­­gazdaság korszerűsítése, a tudo­mány, a művészet és a kultúra fejlődése, gyarapodott a román nép nemzeti vagyona. A nemzeti jövedelem növekedésének ered­ményeként emelkedett a városi és a falusi lakosság anyagi és szel­lemi életszínvonala; a szocialista állam újabb jelentős alapokat ru­ház be a megyék, a városok és a községek gazdasági-szociális fej­lesztésére, lakásépítésre, a dol­gozók szociális-kulturális szükség­leteire. A párt Központi Bizottságának kezdeményezésére 1968-ban or­szágunkban fokozott társadalmi­politikai tevékenység folyt a szo­cialista termelési viszonyok, az egész társadalmi szervezés tökéle­tesítéséért, a demokrácia elmélyí­téséért, a törvényesség erősíté­séért, a társadalmi méltányosság és igazság elveinek szilárd elő­­»jártásáért"......­A szocializmus kiteljesítésének folyamatában még inkább meg­edződött a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a munká­sok, a parasztok és az értelmisé­giek megingathatatlan egysége, a román nép és az együttélő nemze­tiségek testvéri barátsága, erősö­dött a Román Kommunista Párt vezetésével a haladás és a civili­záció szélesre tárt útján tántorít­­hatatlanul­ haladó szocialista nem­zetünk összeforrottsága. . KEDVES ELVTÁRSAK! Valamennyiünknek feladata példásan teljesíteni az ötéves terv negyedik évének feladatait. A megyei pártszervezetek, a kutató- és tervezőintézetek, a dolgozók munkaközösségei, forró hazafi­­ságtól fűtve, attól a szilárd elha­tározástól áthatva, hogy valóra váltsák a párt politikáját, hogy még jobban fokozzák a haza gazdasági erejét, vállalták, hogy nagyszabású országos verseny ke­retében túlszárnyalják a terv elő­irányzatait, határidő előtt teljesí­tik a beruházási program célkitű­zéseit, fokozzák a gazdasági tevé­kenység hatékonyságát és a tudo­mányos kutatás hozzájárulását a haza fejlesztéséhez. Engedjék meg, kedves elvtár­sak és barátaink, hogy most, az új év küszöbén tiszta szívből üd­vözöljem valamennyiüket — mun­kásokat, parasztokat, értelmisé­gieket, dolgozókat nemzetiségre való tekintet nélkül, férfiakat, nőket, fiatalokat és időseket, Ro­mánia nagy családjának tagjait — és ragyogó sikereket kívánjak a szocialista nemzetünk felvirágzá­sának szentelt lelkes munkájuk­hoz. Szüntelenül szilárdítva az új társadalmi rendet, egyre teljeseb­ben hasznosítva felsőbbrendűsé­gét, óriási haladási erőforrásait, nemcsak szent nemzeti kötelessé­günket teljesítjük, hanem fenn­­költ nemzetközi kötelességünket is, hozzájárulva a szocialista vi­lágrendszer erősítéséhez, a marxi­leuiai ideológia világbefolyásá­nak növekedéséhez, a nagy anti­­imperialista front erejének növe­léséhez. Az elmúlt év a békeerők újabb sikerei és a nemzetközi élet lég­körét elsötétítő események révén került be az emberiség viszontag­ságos történetébe. Az idén folyta­tódott a vietnami háború, nyitva maradtak a békét veszélyeztető feszültségi gócok, s mindez fo­kozta a népek soraiban a félelem és a bizalmatlanság érzését. Üd­vözöltük azt az eseményt, hogy az Amerikai Egyesült Államok megszüntette a Vietnam Demok­ratikus Köztársaság elleni bom­batámadásokat, de tovább kell menni, hogy végleg megszűnjék a vietnami nép elleni háború; újabb erőfeszítéseket kell tenni a közép­keleti konfliktus felszámolásáért. A jövő évben, a népek fontos ér­dekei új és energikus lépéseket követelnek a konfliktusok megol­dásáért, a hidegháború felújulá­­sának megakadályozásáért, az enyhülésért, az európai és a vi­lágbiztonság erősítéséért, azért, hogy a nemzetközi életben diadal­maskodjék minden népnek az a joga, hogy maga döntse el sorsát, diadalmaskodjék a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, az összes államok közötti jogegyenlőség el­veinek tisztelete. Cselekvően küzdve korunk ha­ladó erőinek soraiban, Románia a jövőben is erőfeszítéseket tesz a szocialista országok, a kommu­nista és munkásmozgalom egysé­gének szilárdításáért, egy jobb, igazságosabb világ létrehozásáért, a népek közötti bizalom és meg­értés légkörének megteremtéséért, a nemzetek békés építési együtt­működésének fejlesztéséért, a há­ború végleges kizárásáért boly­gónk életéből. Meggyőződésünk, hogy a hala­dás erőinek sikerülni fog meg­hiúsítani a reakció, az imperia­lizmus agresszív terveit, bebizonyí­tani felsőbbrendűségüket, érvényt szerezni az egész emberiség béke­akaratának. Kívánjuk, hogy az új esztendő egyre nagyobb örömöket hozzon a román népnek boldogságra és haladásra való törekvései megva­lósításában, újabb győzelmeket a népek békéért és haladásért vívott harcában. Mielőtt az óra elütné az új esz­tendő első másodpercét, ősi jókí­vánságot intézek kedves honfi­társaim valamennyiükhöz. Boldog új évet! Valamennyiüknek hosszú és boldog életet, leghőbb óhajaik és törekvéseik beteljesülését kívá­nom! Ürítsük poharunkat a munkás­­osztályra, a szövetkezeti paraszt­ságra, hazánk értelmiségére, az egész népre, a szocialista társada­lom hős építőire; a Román Kom­munista Pártra, nemzetünk kipró­bált vezetőjére; Románia anyagi és szellemi haladására; a szocia­lizmusra, a békére és a népek közötti együttmüt­ködésre! Megyénk dolgozói bizakodóan, jókedvvel lépték át az új esztendő küszöbét miute Szilveszteri malacot sorsolnak a Csíkszeredai fiatalok a zsögödfürdői vendéglőben ILV Csíkszeredában Sok éve nem volt Csíkszere­dában ennyi lázas készülődés —, beleértve a sűrű havazást is —, mint az elmúlt esztendő utolsó óráiban, a vége felé kö­zeledő óesztendő búcsúztatásá­ra, s a várt új esztendő méltó köszöntésére. Családban, ki­­sebb-nagyobb közösségekben, vendéglőkben, vagy havasi me­nedékházakban, mindenki ked­ve szerint ült le szeretteivel a fehér asztal mellé,­­ ünnepi határvonalat húzni az időben, dolgos jövőnket együtt köszön­teni. A nyolctízes vonatra az u­­tolsó utasok is felszálltak, hogy odasiessenek, ahol leginkább várják őket, egyedül nem siet. Ő ma is pon­tosan dolgozik, mint egész évben. A csíkszentmihályi Páll József, az év utolsó útjára indult el, munka­társával, az ajnádi Rácz Ferenc tüzelővel. Az óév utolsó percei a brassói vasúti fűtőházban éri ő­­ket: éppen szerelni fognak, hogy pontosan indulhassanak hajnalban vissza. Bal karját lendítve, vidáman inti a már mozgó mozdonyról: — Jól ment 68-ban, jobban, pon­tosabban menjen a vasúti forgalom 1969-ben! Ezt kívánom! — Boldog új esztendőt! AZ UTOLSÓ VÁLTÁS érkezik éppen az állomás épülete melletti levél-elosztóba. Belép Nagy Ferenc értékkezelő, hogy hat zsák, Hargita megyéből küldött le­velet —­ gondolom, nagyjából új­évi jókívánságokat —, osszon szét, , előbb a kis polcokon, majd csoma­golja megyék szerint és hiba nél­kül. A váltása már haza készülő­dik, 10 000 levelet osztott ma szét, rakott fel és vett le a vonatokról. Meg van izzadva. Nagy Ferenc pedig, negyedszázados régiséggel és biztonsággal osztályozza a sok levelet. Közben mondja, úgy, hogy félre sem néz: — Az egészség a legfontosabb..­., s a pontosság. Ezt kívánom! A TOLVAJOS TETŐN alig lehet a sűrű havazásban felfe­dezni a betérőt a Fenyő menedék­ház hunyorgó fényei felé. Benn „áll már a bál“, sűrűn hangzanak el a köszöntők, már a vacsora a­­latt is. Az ablakon kitekintve, nyugodtan elsápadhatnak a mesék és a reklámok: a valóság több és szebb! A poharakban pezsgő, 1­000 méteren vagyunk, de az ország minden részéből ünnepelnek itt, éltetik a sikereket, terveznek töb­bet és jobbat, sűrűn koccintgatva. Az egyik társaság kor­ dékánja, dr. Bajkó Barabás főorvos röviden summázza: — Közéletben emberséget, tisz­teletet, becsületet__ — mint pezsgés a borban, gyöngyöznek a szép szavak. Kassai János IV. éves állatorvos hallgató, Kolozsvárról jött ide, hogy szülőföldjén köszöntse az új esztendőt: — Havasi levegő, fenyővíz, s itt a menyasszonyom is, így min­den egy helyen van ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, s jól kezd­jük az új esztendőt. Nem hiába épült kőből és a szik­lák alá a zsögödfürdői vendéglő, olyan kemény a jókedv benn is. Jobbára helybeliek és fiatalok, persze, párosával. A táncosok fe­jén a zene ütemére lengenek a színes karneváli süvegek szalagjai, s mint sűrű erdőben,­­ alig lehet köztük ellátni a fényes bárpultig... Nem könnyű ilyenkor szóra is sort keríteni, de aztán mégis: — Jövőre egy gyárral több lesz Szeredában. Kívánom, hogy a tervezett idő előtt készüljön el az új kötöttárugyár,é­s legyen csak a kezdet, sok más gyárhoz vezető úton, gazdagabb jövőnk felé Har­gita megyében, az egész országban­­— mondja Kalamár Gábor, az é­­pülő, új üzem egyik dolgozója. A Csíkszeredai B osztályos női röplabda csapat edzője, Petres Jó­zsef is itt van: — Hogy, s mint lesz 69-ben? — Megtartjuk az idei szintet. A többi, a „plusz“, ami a fejlődést jelenti,­­az lesz a meglepetés... A. A., fiatal technikus, feltűnő­en szép kislánnyal táncol. — Elveszed? — El! De csak 69-ben. Jó év lesz! — Én is azt mondom. Sok bol­dogságot! ÜNNEP AZ ÚJ ÉV­­ őrségben is — mondja a barna egyenruhás Ábrahám Károly, a városi polgárőrség tagja. Vi­gyázzuk a­ rendet, a nyugalmát a dolgozóknak, ma éjjel pedig a sok örömöt. Békét, egyetértést, e-e­gészséget szeretnék családokban, országban, az egész világon! MINT NAGY CSALÁDBAN együtt ünnepel a Hargita bánya­­vállalat nyolc munkatársa — egy­azon osztály dolgozói —, Sípos Andráséknál,­ a Florilor utca 34 szám alatt. Párjaikkal vannak, összesen tizenhatan. Majd mind fiatalok, egyikük gyereket vár, másikuk iskolába készíti az őszre, vagy éppen felvételi vizsgára a gyermekét. Szakkifejezések is: röp­ködnek a levegőben, a finom éte­lek illata mellett­­, körben áll­nak, koccintanak, bizalommal és bizakodással a jövőben. SZALADNAK A PERCEK, s alig lehet a konyha felől meg­közelíteni György Ferencet, a Har­gita étterem kiváló felelősét. Gondterhelten összpontosít, az összes szálak az ő kezébe futnak össze, hogy minden vendég a leg­jobban érezhesse magát. Telt ház van, a konyha környéke főhadi­szálláshoz hasonlít, s mindenr­e- NAGY BENEDEK (Folytatás a 2. oldalon) A MOZDONYVEZETŐ KŐKEMÉNY JÓKEDV A III. oldalon beszámolunk a párt- és államvezetők találkozóiról a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságánál a tömeg- és társadalmi szervezetek, a fővárosi dolgozók munkaközösségeinek, a Fegyveres Erők Minisztériuma, az Állam­­biztonsági Tanács és a Belügyminisztérium képviselőivel, valamint a Bukaresti Egyetemi Központ tanerőivel. A központi választási bizottság ülése A központi választási bizottság 1968. december 31-én megtartotta első munkaülését és kijelölte azo­kat az intézm­eket, amelyeket a nagy nemzetgyűlési és a ne­­­iná­csi képviselőválasztásról szóló 1966/28. , számú törvény értelmé­ben a választási kampány lebonyo­lításával kapcsolatban kell fogana­tosítani. (Ager­pres) Székelyudvarhelyen — Gyönyörű este!— sóhajtott boldogan egy asszonyka, úgy féltíz tájban a főtéren. Megállapításában nem volt sem­mi túlzás. Az év utolsó estéje va­lóban szép volt, olyan, amilyennek azt elképzeljük: hóval, színnel, fe­nyőillattal. A gyermekváros színes fényeivel, hóval borított fenyőfáival a mesék hangulatát keltette, a kirakatok csillogása az egyre szebbé váló jelen­tőségéről tanúskodott.­ . Túloznánk, ha azt állítanánk, hogy a szilveszteri összejövetelek képezték az utóbbi napok központi problémáját. Az év utolsó napjait a lázas munka, egy év eredményei­nek számbavétele s az új év fel­adataira való felkészülés jellemezte De azért itt is, ott is elhangzott a kérdés: — Hol szilvesztereztek? — és szövődtek a tervek, folytak az elő­készületek mindenütt. Sokan a Művelődési Házban kö­szöntötték az új évet. Jól sikerült, gazdag műsorú szilveszteri tarkaest után, a hangulatosan feldíszített zeneteremben ürítették poharaikat egymás egészségére, a boldog, sike­rekben gazdag új esztendőre. A város két vendéglője is kitett magáért. Az étel- és italféleségek nagy választéka, a kifogástalan ki­szolgálás eddig is jellemzője volt ezeknek. De a szilveszter éjszaká­ját különös gonddal készítették elő. Nem is volt fennakadás azok számára, akik itt szilvesztereztek, sokáig emlékezetes marad az a jó hangulat, mely itt uralkodott, s mely nem utolsó sorban a két ze­nekar érdeme. A néptanács nagytermében is ki­tűnő hangulatban búcsúztak az ó­­esztendőtől. Az ismerősök, rokonok, barátok eg­y-egy magánlakásban gyűltek össze. Alig volt a városban olyan ház, melynek ablakai reggelig ne lettek volna világosak. Szép volt az este, jó volt a han­gulat. Búcsúzott Székelyudvarhely 1968-tól, így köszöntötte az 1969-es esztendőt. BALÁZS IMRE W­s It Billig­ int! ■I " Mivel ma sor kerül az országos állatszámlálásra, felkértük BOR­SOS BÉLA elvtársait a Megyei Statisztikai Igazgatóság mezőgazda­­sági osztályának vezetőjét, hogy bővebben tájékoztasson ezen átfo­gó intézkedés céljáról és jelentősé­géről. — Mikor és hogyan törté­nik az állatösszeírás? Mit foglal magában? A számlá­lás sikeres végrehajtása érdekében milyen intézke­dések történtek? Románia Szocialista Minisztertanácsa az .196 tározatával e),az ország egész területén a háziállatok szám­szerinti és fajonkénti, valamint a szarvasmarha, sertés és juhok ese­tében a fajtánkénti összeírását. Az összeírás 1969. január 3-án, ma reggel 8 órakor kezdődik és 10-én ér véget. A számlálás magában foglalja te­hát a szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, szamár, öszvér, házinyúl, A ma kezdődő állat­összeírásról méhcsalád és szárnyasállományt az 1969 január 3-i 8 órai helyzetnek megfelelően. Az ideiglenes néptanácsok vég­rehajtó bizottságainak feladata az összeírás megszervezése és sike­res végrehajtása. A szakmai irá­nyítást és ellenőrzést a statisztikai szervek végzik. Megyénkben a fenti határozat értelmében 1968 . dec. 16—18 kö­zött megyei, városi és községi bi­zottságok alakultak. Ugyanebben az időszakban megtörtént a szük­séges káderek kiválogatása és mintegy 430 összeíró és főösszeíró szakmai felkészítése. Ezenkívül a szarvasmarha, sertés és juhállo­mány fajtánkénti helyes összeí­rását, állatorvosok, mérnökök és állattenyésztési technikusok, irá­nyítják.­­ Milyen szempontok szerint válogatták ki az összeíró­­kat? Már a fentiekből kitűnik, hogy a január 3-i állatszámlálás sikere biztosításának érdekében egy e­­gész „hadsereget mozgósítottunk“. A tulajdonképpeni összeírók 64% -a tanár és tanító — 22% pedig ál­lattenyésztési szakember. Egy másik tényező, ami hozzá­járul a feltétel minőségének bizto­sításához az, hogy az összeírók 95%-a tapasztalattal rendelkezik, az elmúlt években még végzett hasonló munkát. Nem utolsó sorban megemlíthet­ném a dec. 22-én tartott felkészí­tők magas színvonalát, melyen az összeírók újra elmélyítették és (Folytatás a 4. oldalon)

Next